Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-09 / 189. szám
ZO TT A HÁBORÚ LEGÚJABB HÍREI. Az entente elszámította magát a háborúban. A tévedések és mulasztások felismerése. A helyzet komolysága Angliában, London, július 8. (Felsőház.) Lord Middleton határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a kormány tegyen intézkedéseket a nem katonai jellegű állami kiadások csökkentésére. Kifejti, hogy az utóbbi napokban a kormánynak a háborúval szemben elfoglalt álláspontja jelentékenyen megváltozott. Olyan beszédekből, mint lord Curzoné, az tűnik ki, hogy a kormány el van határozva a nép felvilágosítására, hogy az álarcot le kell vetni és a helyzet komolyságát teljesen meg kell világítani. A háborús adósság 1916. márcziusában, ha addig a háborút befejezzük, 1293 millió font sterlingre fog rúgni. A kamatok 58 millió 194.000, a hadi biztosítékok mintegy 19 milliót tennének ki. Ezzel szemben, feltéve hogy a szövetségesek és a gyarmatok valamennyi kölcsönvételből eredő kötelességeiknek eleget tesznek, csak 62 millió 750.000 áll rendelkezésre, úgy hogy 40,350.000 font nagyságú deficit fog előállni. Emellett nincs is szó az új adósság törlesztésére irányuló intézkedésekről. Middleton az egyes reszortok gazdálkodását kritizálja és megtámadja a szabadelvű kormány pénzügyi politikáját, különösen a szociális és iskolapolitikai kiadásokat. A szónok azzal végzi beszédét, hogy: Mi épp oly kevéssé készültünk el pénzügyileg mint katonailag a háborúra. Lord Lansdowne nagyjában helyesli Middleton fejtegetéseit. Lord Stoldwyn kifogásolja, hogy a kincstári kancellár mindjárt a háború kezdetén nem tett javaslatot az adók emelésére. Lord Haldane helyesli azt a nézetet, hogy a minisztériumok nagyon pazarul gazdálkodtak, de a vita azt a benyomást kelti, hogy a háború után csak új adókat kell szedni és egyebekben a régi vizeken evezni. Márpedig Anglia egészen más dolgot vár a háború után, mert akkor sokkal szegényebb ország lesz. Elveszíti majd a múltak és a hagyományok presztízsét, amely Angliának különleges állást biztosított a kereskedelemben és iparban, anélkül hogy vetélytársa lett volna. Most azonban a riválisoknak is van kilátásuk. Angliának nem lesz annyi fölösleges tőkéje mint más országoknak. Kereskedők és iparosok saját segédforrásaikra, saját ügyességükre, leleményességükre és vállalkozói szellemükre lesznek utalva. Szükséges, hogy már most előkészüljenek erre az új helyzetre. Más nevelés lesz szükséges, hogy a kereskedők és iparosok az új konkurrenciával szemben megállhassák helyüket. Legyen takarékosság a jelszó, de ne az iskolák dolgában és még kevésbé a fronton álló hadseregek tekintetében. Hanotaux a szövetségesek kudarczának okáról. Páris, július 8. Hanotaux volt külügyminiszter ezt írja a Figaróban: Ennek a háborúnak igazi jellege csak most kezd kibontakozni. A háború a szövetségesektől fájdalmas és hosszas erőfeszítéseket fog követelni. Németország régóta készülődött. Nemcsak katonai, hanem ipari és gazdasági mozgósításra készült. Ezzel szemben a szövetségesek mindent improvizálni voltak kénytelenek és most kitűnik, hogy ezek az improvizációk nem elégségesek. Mindenütt megkezdik a polgári mozgósítást. Hanotaux hangsúlyozza azt a szükségességet, hogy a szövetségesek minden erőfeszítésüket minden irányban központosítsák. Katonai tekintetben a vezetés egysége valamennyi hadvezér állandó érintkezése által csakhamar meg lesz valósítható. Az ipari mozgósításban is a minden oldalról való fáradozások között kapcsolatot kell létesíteni. Ezt megkönnyíti a már fennálló pénzügyi szervezet. A szövetségesek közös pénzügyi organizációját továbbra is ki kell építeni. A szövetséges hatalmak diplomácziája dolgozzék egymás kezére, ahelyett hogy mindegyik hatalom külön törekvéseket kövessen. Sajnos, mindeddig ez így történt és nem egy fontos megállapodás létrejöttét meghiúsította. A szövetségesek barátsága a nagy közös czélok érdekében bizonyára hajlandó lesz ilyen áldozatokra. Hangulatcsinálás a Dardanella-akció megszüntetése mellett. Majna-Frankfurt, július 9. (Saját tudósítónk távirata.) A Frankfurter Zeitung szerint az Agence Havas oly londoni informácziót közöl, amely mintha elő akarná készíteni a nyilvánosságot a Dardanela-akczió megszüntetésére. Hamilton tábornok bírálata. Chiasso, július 8. (Saját tudósítónk távirata.) Hamilton tábornok jelentései szerint a Dardanella-hadműveleteknél súlyos hibák történtek, különösen annak következtében, hogy a szárazföldi műveletek csak későn követték a flotta műveleteit. A csapatszállítmányok márczius havában jelentek meg a Dardanellák előtt, de nem lehetett partra szállítani. Azután Alexandriába szállították vissza a csapatokat, mert hiányzott a szükséges anyag. Alexandriában kiszállították a csapatokat a hajókból és azután ismét hajóra szállították, így két hónapot vesztettek a szövetségesek, melyet a németek arra használtak fel, hogy Gallipoli félszigetét egyetlen hatalmas Gibraltárrá alakították. A Times a Dardanelláknál elkövetett súlyos hibákról London, július 8. Hamilton tábornok jelentésével kapcsolatban, amely a Dardanellákban való harczokról szól és ismerteti a május 4-ig történt eseményeket és a Gallipoli félszigeten való partraszállás nehézségeit, a Times vezérczikkében ezt írja : Nagyon érthető, hogy ezt a jelentést miért nem közölték hamarabb és miért tartották a közönséget öt hónapon keresztül homályban. A lap kritizálja a jelentés egy részének szándékos homályosságát és ezt mondja : Nyíltan meg kellett volna mondani, hogy márcziusban a hadianyag-szállítások oly hiányosan voltak előkészítve, hogy azokat Alexandriába kellett vinni és ott teljesen megismételni a berakodást. A szárazföldön és tengeren való kombinált támadás akkor lehetetlen volt, mert a tengerentúli szállításokban való gyakorlottság ellenére a szállítmányokat hibásan bocsátották útnak. A katonai támadásnak ezért kellett áprilisban kezdődnie, amikor már a törököknek és németeknek elég idejük volt arra, hogy a félszigetből egy nagyobb és változatosabb Gibraltárt csináljanak. A lap magasztalja a csapatok bátorságát és harczkészségét, amelylyel a Gallipoli-félszigeten való partraszállást lehetővé tették, megállapítja azonban, hogy áprilisban nem volt hatásos összműködés a flotta és a hadsereg között. A közönséget, ma inkább mint valaha, zavarbaejtik e hadi vállakozás politikai előkészítésének hiányosságai. A czikk kijelenti ezután : Mi csak az elkövetett hibáik legkirívóbbjait emeljük ki és nem beszélünk még nagyobb hibákról, amelyek a tizenegyedik órában még jóvá tehetők. A közönség joggal követelheti, hogy tudomására jusson, melyek azok a mentségek az elkövetett alapvető hibákkal szemben, amikor azt hitték, hogy a tengerszorosokat katonai segítség nélkül el lehet foglalni. Lord Hamilton jelentésének olvasása meggyőz mindenkit arról, hogy a szövetségesek végül elérik czéljukat. (A Wolff-ügynökség megjegyzése : Hogy a Times a táviratból éppen ezt a meggyőződést meríti, némileg meglepő.) Olasz vigasztalódás az Amalfi elvesztésén, Lugano, július 8. (Saját tudósítónk távirata.) Az Amalfi elsülyedéséről a Secolo azt írja, hogy ezt a veszteséget az olasz nemzet fájdalommal, de nyugalommal fogadja. A veszteség nem nagy (!) Különben a világháború modern feltételei olyanok, hogy — bármilyen paradoxnak látszassák is — a túlerőben lévő flotta inkább van kiszolgáltatva az ellenség üldözésének. Az osztrák-magyar flotta épp oly kevéssé képes Pólából kifutni mint a német flotta Kieiből. Ezért úgy Németországnak mint Ausztria- Magyarországnak le kellett mondaniok tengeri kereskedelmükről. Annál inkább sikerült azonban tengeralattjáróiknak boszut állaniok a szenvedett blokádért. A Corriere della Sera ezt írja : Haditengerészeti szakértőnk már a háború kezdetekor kijelentette, hogy az ellenség aránylag könynyen találhatja el egységeinket. Az Adriai-tengert a szikratávírás, a modern hajók gyorsasága és a tengeralattjárók csalafintasága tengerből csatornává tették. Távolság úgyszólván nincs is már, meglepetések könnyen következhetnek be, amint hogy hiszen a háborúval ez vele is jár. A mi tengerpartunknak — úgymond az olasz újság — nincs bázisa, holott az ellenségnek számos ilyen bázisa van. Az ellenség elbújhatik leshelyére, szigeteinek és öbleinek számos görbületébe. Chiasso, julius 8. (Saját tudósítónk távirata.) Azokat a megjegyzéseket, amelyeket az Avanti az Amalfi elsülyedéséhez fűzött, a czenzúra törölte. A Corriere della Sera a legénység vitéz magatartásával vigasztalja magát, amely, míg a hajó oldalt fordult, a kapitány vezényszavára sorakozva ezt kiáltotta: Éljen a királyi Éljen Olaszország! Az olasz vezérkar még mindig nem ad ki veszteségjegyzéket. Chiasso, július 8. (Saját tudósítónk távirata.) Az olasz vezérkar még mindig nem tett közzé veszteségi jegyzékeket, ami a nyugtalanságot fokozza. Felső-Olaszország minden nagy városából magánhírek érkeznek, amelyek szerint egyre nagy tömegekben szállítják a sebesülteket. Velencze a háború alatt. Lugano julius 8. (Saját tudósítónk távirata.) Cesare Spalanzo, az ismert naczionalista a Sétálóban leírja, miként fest Velencze hadi állapotban. A legnagyobb fokú évrendszabályokat léptetik életbe a műemlékek megóvása czéljából. A szépművészeti múzeumból, a városi múzeumból és néhány templomból eltávolították a legértékesebb képeket, mintegy háromszázat, ezeket vashengerekbe göngyölítették, ládákba csomagolták el és biztonságba helyezték. Más képeket, amelyeket Velenczében hagytak, érczkapszulákkal vagy pánczéllal vették körül. A dogé-palotát valóságos várrá alakították át. Az óriások lépcsőjét és a Sansovino két óriási szobrát homokzsákokkal vették körül. A Szent Márkus-templom belsejét faszerkezetekkel és homokzsákokkal védik. Hasonló módon biztosítják a Sansovino loggiáját is. A város és lido mintha kihalt volna. Mindenütt halotti csend van. A szállók mind kórházakká vannak átalakítva. A kikötő néptelen, a tenger elhagyatott. Chiasso, július 8. Száz asszony üres fazekakkal ellátva megjelent a velenczei városházán, hogy most már negyedik ízben tiltakozzék az általános nyomor és az élelmiszerek lehetetlen magasságú ára és beszerzési nehézségei ellen, Olasz minisztertanács, Lugano, július 8. (Saját tudósítónk távirata.) A Braschi-palotában tegnap tartották meg az első minisztertanácsot Salandra miniszterelnöknek a főhadiszállásról való visszatérte óta., A miniszterellök a három óra hosszat tartó tanácskozáson részletes jelentést tett a főhadiszálláson tett látogatásáról és az arczvonal mentén tett utazásáról. Hir szerint sokat beszéltek] AZ UJSAG I "Fentek, 1915. julius 11. Az Asnalfi lisztjeit megmentették. Lugano, julius 8. (Saját tudósítónk távirata.) A megtorpedózott Amalfi pánczélos czirkáló összes tisztjeit megmentették.