Az Ujság, 1915. augusztus (13. évfolyam, 211-242. szám)

1915-08-19 / 230. szám

Csütörtök, 1915. augusztus 19. AZ ÚJSÁG- kormányt oly törvényjavaslat előterjesztésére, a­mely szerint a két partvédő hajó és egy búvárhajó építéséből fenmaradó 10.366.000 koronát, valamint a storthing által 1915. július 6-án elfogadott rendkívüli véderőadó esetleges fölöslegét tengerészeti építkezésekre fordítsák. Ennek előfeltétele azonban az volna, hogy az említett fölösleget csak oly mérték­ben használják fel, a­milyenben szükséges, hogy ilyképp az 1912-ben flottaépítkezési czé­­lokra megszavazott 16,2 millió teljes összegé­ben ilyenfajta új építkezésekre fordíttassék. Míg ez megtörténhetik, a kormány felhatal­mazást nyer új hadihajók építésére, valamint aknáknak és repülőgépeknek a flotta részére való beszerzésére oly mértékben, a­hogy ez ezen összeg határain belül szükségesnek ta­láltatok. A perzsa kormányválság jelentősége. Konstantinápoly, augusztus 18. A Tasvir i Efkiar megbízható forrásból jelenti: Az Am­­­ed-Dauleh perzsa kormány lemondását kül­ügyi okokra vezetik vissza. Azt hiszik, hogy a kabinet bukásának az lesz a következménye, hogy Perzsia kiléphet semlegességéből és Anglia és Oroszország ellen fordulhat. Az új kabinetet valószínűleg Fiul-Memali-Mostav fogja meg­alakítani. A közsesség ás a hátsóm. A fővárosban. Szeretetadomány 180.00­0 katonának. A király szüle­­tésenapjára a honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hiva­tala nem, mint tévesen jelezve volt, 100.000, hanem 180.000 katonának küldött a harcztérre szeretetado­­mányt. E hazafias akc­ió nagy költségeinek részben való fedezésére az áldozatkész közönség pénzadományait kéri és hálás köszönettel fogadja a Hadsegélyző Hivatal (Buda­pest, a képviselőház épületében). A magyar zsidók vöröskeresztes gépkocsija, Fischer Lipót tábori rabbi kezdeményezésére Adler Illés dr. és Hevesi Simon dr. budapesti rabbik közreműködésével tudvalévően mozgalom indult meg, hogy a magyarországi zsidók bocsássanak hős katonáink rendelkezésére sebe­sültszállító automobilokat. Az idő rövidsége miatt eddig csak tízezer és néhány száz korona gyűlt össze, de a haza­fias mozgalom vezetői módját ejtették annak, hogy már e hét folyamán indulhassanak teljesen felszerelt sebesült­szállító gépkocsik az arczvonalra. Arra kérik a nemeslelkű embereket, a hazafias magyar zsidóságot, mozdítsa elő mindenki e hazafias akc­ió sikerét és fejlesztését a maga adományával. Az ügy fontosságára való tekintettel czél­­szerű volna, ha a gyűjtőívek tulajdonosai buzgólkodásuk minél szebb eredményét hamarosan beküldenék Adler Elis dr. rabbihoz. A Vöröskereszt­ Egylet nagy kerti ünnepe holnap, csütörtökön este fog lezajlani a Nemzeti Parkban. Az ünnepségen a park szórakoztatóhelyein és színpadain a budapesti orfeumok, varieték, színházak és czirkuszok elsőrangú művészei és művésznői különleges programja keretében lépnek fel. A Tanagra-színházban Albach, Gyárfás Dezső, Fürth Berta, Both Sándor, Springer Ár­min, Felhő Rózsi, Lábasa Juczi, Ritza Giza, Palm Morgan, Szőke Szakáll és Rosen Feri, a nagyszínpadon a Royal- Orfeum, Yardin, a Trocadero, a Folies Caprice, a Casino de Paris, a Beketow- és Könyör-czirkuszok közkedvelt művésztagjai gyönyörködtetik majd a közönséget. Az előadást nagy bál és szépségverseny követi. A verseny­­ben a közönség szavaz. Lesz ezenkívül boxolóverseny és humoros verseny, így a legkopaszabb és a legnagyobb orrú férfiak között. A park szabad területén négy zenekar játszik és a sétáló közönség között konfettidobos lesz. Az ünnepség este 7 órakor kezdődik. Zichy Aladár gróf volt miniszter, a Vöröskereszt főmegbizottja és az egylet üdítőállomásainak vezetője ma Meinhardt igazgatóval és a rendező-bizottság tagjaival végleg megállapította a nagyszabású programmot, mely előreláthatólag óriási közönséget fog vonzani a Nemzeti Parkba. A vidéken, Jótékonyczélú hangverseny. Vasárnap délután az »Újpesti zeneművelők« által a városháza dísztermében gróf Károlyi Lászlóné és gróf Pejacsevich Albertné védnök­sége alatt rendezett hangverseny eredménye 638 korona volt, mely összeg az Újpestről bevonult és elesett katonák hátramaradottjainak segélyezését szolgáló segélyalap tőkéjét gyarapítja. A hangversenyen közreműködtek : Fligl József zongr­aművész, Csala János zenetanár, Róth Klára, Gróf Heddi, Schreiner Ella és Hivessy Duczi. Diákok a jótékonyság szolgálatában. Kedves és figyelemreméltó módon vette ki a selmeczbányai kir. főgimnázium fiatalsága részét a háború okozta elesettek hátrahagyottainak segélyezésében. F. hó 8-án egy minden­képpen sikerült ifjúsági műkedvelői előadást rendeztek a kir. főgimnázium új épületében levő alumnaeumban. A nagy terem ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Az elő­adás sikerét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az alacsony (30 filléres !) beléptidíj daczára 196,78 korona jutott a Vöröskereszt­ Egyletnek és a selmeczi elesettek hátrahagyott özvegyeinek és árváinak. Zsombor Pál és Pista, Pollák Margit és Guszti, Rausz Misi, Barlai Dalma és Ervin, Kovács Annuska és Singer Ervin voltak a közre­működők. A rendezést és betanítást Pollák Ernő (VII. k­ez. főgimn.) vállalta és fáradságos munkáját alaposan és ügyesen végezte. Jótékonyczélu estély Holicson. Holics nagyközség­nek és vidékének közönsége eddig is kész örömmel áldo­zott a hadijótékonyság czéljaira. Az ügybuzgalom és a ■feazaüui áldozatkészség újabb ténye a napokban rendezett művészestély, mely 1000 koronát eredményezett a Vörös­kereszt-Egylet holicsi fiókja felsegélyezésére. A művész­­estélyt Stephandics Károly, a Vígszínház karmestere ren­dezte Szepsey Keresztes Ferenczné és Majthényi József dr. báró járási főszolgabiró ügybuzgó támogatásával. Közre­működtek : Schleifler Edith, Neuwirth Etelka, Szegheő Lenke, Vass Flóra és Sarkadi Aladár. Jótékonyczélu hangverseny Budakeszin. Nagysikerű jótékonyczélű hangversenyt rendezett Budakeszin Stern­berg Flóra a Vöröskereszt-Egylet javára. A kitűnően összeállított műsor keretében jeles fővárosi művészek gyönyörködtették az egybegyűlteket. Pásold Ágoston, a m. kir. Operaház tagja és Krausz Á. pompás hegedű­­játékukkal, Pörges Mór szép gordonkázásával, Giannini Péter magyar és német kupléival, Kende Hilda és Weid­mann Léw művészi zongorajátékukkal, Saboli Nusi, Budai Izsó és Reiner Frigyes pedig nagyhatású énekük­kel érdemelték ki nagy sikerüket. Sternberg Flóra szépen csengő és kitűnően iskolázott hangon énekelt, Küry Klára operettáriákkal gyönyörködtette, Bogyó, a Vígszínház jeles tagja meg komikus előadásával tartotta állandó derültségben a nagyszámú közönséget, mely meleg tap­sokkal ünnepelt minden közreműködőt. A hangversenynek, mely szép összeget jövedelmezett a jótékony czélra, Miller József plébános, Rajz Flóris főjegyző, Sternberg Ármin, dr. Pekár Lászlóné, Lamberg Károlyné, Miklósi Miklósné és Politzer Adolfné voltak a védnökei. Ausztriában: Jenő kir. herczeg adománya. Bécsből jelentik: Jenő kir. herczeg vezérőrnagy húszezer koronát adományozott az önkéntes ápolás czéljaira. A Bühm-Ermolli-hadserep külm­unkája Kelet-Galicziában. A sajtóhadiszállásról jelentik : A ki visszaemlékszik arra, hogy 1878/79-ben a cs. és kir. hadsereg katonai akczióját Boszniában és Herczegovinában nyomban a hadsereg kultur­­munká­ja követte, azt nem lepheti meg, hogy Böhm- Ermolli lovassági tábornok hadserege Lemberg és Kelet-Galiczia nagy részének visszafoglalása után a visszahódított terület gazdasági és kulturális ujjátsremzésének szenteli magát, a mennyire ezt a katonai operác­iók megengedik s a mennyiben az erők nincsenek megkötve tisztán katonai érdekből történő helyreállítási munkálatoknál. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy a leg­fontosabb közlekedési utakat minél hamarább jó karba helyezzék, az elpusztított hidakat ,és a köz­lekedési vonalak számos más objektumát s az orosz uralom alatt teljesen elhanyagolt utakat kijavítják. Beltétlen elismerést érdemel az, a­mit a kitűnő technikai csapataink és derék munkásosztagaink e téren minimális idő alatt létrehoztak és létrehoz­nak. Hogy egyik-másik cs. és kir.­hid nem vált be, arra még nem volt eset. Az az osztag, a­melylyel ilyesmi megesnék, utászainknál és árkászainknál örökre eljátszaná jó hírnevét. Éjjel-nappal dolgoznak, gyakran órákhosszat vízben állva, olyan szilárd állhatatossággal és min­dig olyan tisztasággal, a­mely bámulatra ragad. Hasonlóképpen kiválóak és nagyrabecsültek a mi vasúti századaink is. Ezeknek sok munkát ad az ellenség, a­mely alaposan érti a módját a hidak elpusztításának. S a vasúti vonalak is — a vissza­vonuló oroszok mögött — szomorú látványt nyúj­tanak. De nem soká tart ez. Csukaszürke vasuta­saink egyik ideiglenes közlekedési eszköz után a másikat teremtik meg, s azután — mindenki örö­mére — megindul az első vonat, az újjáébredő czivilizáczió első jelensége. Továbbá gondja a hadseregnek a hadikörzet biztosítása és rendbehozása, az annyira fontos ara­tás, annak minden fázisa, egyúttal az őszi vetés előkészületei, intézkedések a majorságok és falvak újjáépítésére, mindennemű üzemek helyreállítása és nem utolsó sorban a 200.000 lakosú Lemberg és a hadsereg körzetében levő 1000 falu élelmezé­sének igen nehéz problémája. Mindez már eleve nagy nehézségekbe ütközik. Az állami és községi hatóságok vagy teljesen hiányoztak, vagy csak redukált személyzettel működtek. A lakosság rész­ben panszive viselkedett, részben elmenekült, rész­ben az oroszok elhurczolták. A mezőgazdasági esz­közök hiányoztak vagy tönkre voltak téve. Iga­vonó állatoknak, szarvasmarhának nyoma sem volt. A telekkönyvek nagyrészt elpusztultak. A vasutakat nagyrészben katonai czélra kellett hasz­nálni stb. A következőkben jellemezzük a legfontosabb akc­iókat. Midőn a Böhm-Ermolli-hadsereg bevonult a Lembergtől keletre levő külvárosokba és a követ­kező helységekbe, a polgári lakosságot rendkívül kedvezőtlen egészségügyi viszonyok közt találta. Az oroszok rengeteg szeméten kívül számos kolera­beteget is hagytak ott. Ezeknek egy részét csapa­­­taink részben holtan és feloszlásnak indulva ta­■ látták Minthogy az oroszok gondoskodásukban addig mentek, hogy az el nem menekült vidéki orvosokat is magukkal hurczolták, a lakosság teljesen orvosi segítség nélkül maradt. A kolera rohamosan terjedt. A kolerával megfertőzött helységek köré kor­dont vontak, kíméletlen módon tisztították és fer­tőtlenítették a szálláshelyeket és kötelező védő­oltást rendeltek el az egész lakosságra nézve, a ka­tonai orvosok kivételével. Néhány nap alatt bér­oltottak több mint százezer embert s a szegények közt kincstári élelmiszerkészleteket osztottak szét, a­mi a lakosság élelmezési viszonyait javította. Ezek az intézkedések mélyreható eredménynyel jártak. A fertőzött községek felében a kolerajárvány már megszűnt, a többiekben már lényegesen csökkent. Ez egészségügyi intézkedésekkel egyidejűleg felhívtuk a galicziai helytartóságot, hogy bírják rá az ország belsejébe menekült számos polgári orvost, hogy kezdjék meg orvosi gyakorlatukat a felsza­badított községekben A termés behordása is különös gondja volt a hadseregparancsnokságnak. A hadsereg egész kör­zetére nézve rendszeresen kidolgozott aratási terv szerint — a­melynek keresztülvitelére a hadtáp­­parancsnokság volt hivatva — első­sorban ener­gikusan az aratási munkákhoz szólítottuk a falu­beli lakosságot s az ország belsejéből hozott mező­­gazdasági eszközökkel láttak el. Nagy szántóföld-komplexumokat, a­melyeken a munkálatokat a tulajdonosok egymagukban nem győzték, vagy a­melyek gazdátlanok voltak, szá­mos vándor munkásosztag műveit meg, ezek egyen­ként 200 fogolyból, egy mozgókonyhából és kis önálló trénből állottak. Az egyes csapatok körzetében, a­hol a harc­­­téri viszonyok természetesen határt szabnak a mezőgazdasági tevékenységnek, s a­hol hadifog­lyok alkalmazása nem czélszerű, katonai munkás­­osztagokat, tréncsapatokat s esetleg rendelkezésre álló tartalékcsapatokat küldtek ki a lakosság tá­mogatására. Több mint 14.000 kaszát, mintegy 9000 sarlót, továbbá nagytömegű arató és kaszáló eszközt osz­tottak ki a lakosság közt és helyeztek üzembe. Az összes parancsnokságok bevonásával — a hadtest­parancsnokságtól a századparancsnokságig — szi­gorú katonai szervezet irányítja az egész apparátus működését és biztosítja annak sikerét. Ellenőrzés czéljából a hadsereg egész körzetét mezőgazdasági dolgokban jártas tisztek utazzák be és felügyelnek a munkára. A tisztekkel egyetértésben polgári bizalmi emberek tolmácsolják a lakosság kívánságait. Ezeknek a czéltudatos, minden nehézkességtől mentes rendelkezéseknek köszönhető, hogy az ara­tás már előrehaladott stádiumban van és kedvező időjárás esetén már legközelebb befejeződik. A­mi a termés behordását ületi, tekintettel a kevés számmal rendelkezésre álló szekerekre, elsősorban a katonai tréneket, többek között automobil-oszlopokat is beállítottak erre a czélra. A cséplés czéljára már számos cséplőgépről gon­doskodtak, a­melyek üzeme már megkezdődött s a szükséges benzint és szenet katonai szervezet szál­lítja. Mintegy százezer zsákot utaltak már át az egyes cséplőállomásoknak. Az őszi vetés czéljára szükséges vetőmagvas­ a mostani termésből máris elkülönítették és meg­tisztították. A szántás is megkezdődött már , számos gőzerit már útban van. Sok helységben oly nagy volt a pusztulás, hogy számos intézkedést kellett tenni azok tisz­títása, fertőtlenítése és újjáépítése érdekében. Meg­rongált épületeket alapos tisztogatás után kijaví­tottak, elpusztított épületeket szükségházakkal,, vagy bazaképítményekkel pótoltak, a­melyeket az elpusztított községek közelében építettek fe. A munka szervezete ugyanolyan volt, mint­ az aratási munkáé. Minthogy a lakosságot az aratás teljesen igénybe vette, ez utóbbi munkálatoknál csaknem teljesen katonai munkaerők gondoskodtak. Ugyan­csak katonai üzemben készült a nyersanyag ehhez a nagyarányú akc­ióhoz ; katonák gondoskodtak a téglaégetésről, mészégetésről, kőtörésről, fűré­­szelésről stb. Böhm-Ermolli lovassági tábornok hadsereg­parancsnoksága ügképpen azon van, hogy a mag gyorsan csak lehetséges, minden erejével orvosolja azokat a mély sebeket, a­melyeket a háború a nehéz megpróbáltatáson átment Galiczián ütött. Az ország termékeny, a termés jó, a lakosság tuda­­­­tában van annak, hogy most mindenekelőtt zaj­ d

Next