Az Ujság, 1915. augusztus (13. évfolyam, 211-242. szám)

1915-08-21 / 232. szám

e­ tek, a régi czéhek és ipartestületek, köztük az óbudai és tabáni hajósok, a Katolikus Népszövet­ség, az oltáregyesületek, a kongregácziók, a buda­pesti plébániák híveikkel, a Szent Ferencz III. rendjének tagjai, a szerzetes papság, a világi papok, apátok, prépostok, majd Kanter Károly, a Szent Jobb őre, külön segédletével, a Szent Jobb bal­dachin alatt, két oldalt az alabárdos koronaőrök mozgó spalierja, jobbra a tudományegyetem rek­tora és tanácsának tagjai, balra Budapest székes­­főváros polgármestere, tanácsnokai és főtisztviselői, a Szent Jobb után haladt Magyarország bibornok­­herczegprimása a püspöki kar tagjaival, majd a miniszterek, a főrendek, képviselők, a tábornoki kar tagjai, végül a 38-ik gyalogezred zenekara és a díszszázad. Az óriás­i menet, a­melyben úgy a fővárosi, mint a vidéki közönség igen nagy számban vett részt, a királyi palotától a Szent György-téren, Szent György-utczán, a Dísz-téren és az Uri-utczán át vonult a Nádor-térre, a­hol a katonaság részére tartandó istentisztelet számára díszsátorban oltár volt felállítva. A menet harangzúgás és katonazene hangjai mellett indult az oltárhoz, a­hol a bibor­nok-herczegprímás megáldotta a menetet. Majd a menet a Szentháromság-téren a koronázó fő­templomhoz vonult, a­mely előtt óriási tömeg várakozott. A közönség soraiban Miskolczy rendőr­tanácsos és Beniczky Tamás főfelügyelő vezeté­sével nagyszámú lovas és gyalogos rendőr tartotta fenn a rendet. A menetet Szokolay Antal várbeli segédlelkész rendezte és vezette a templom fő­bejáratához, a­hol a papság élén Nemes Antal dr. püspök, a koronázó főtemplom plébánosa fogadta a bibornok-herczegprímást és a Szent Jobbot. A kóruson az Ecce Sacerdos Magnust intonálták és a bíbornok-herczegprímás a főoltár elé járult, míg a Szent Jobbot a Halász Gyula százados vezetése alatt kivonult koronaőrök sorfala között a Szent László oltára elé helyezték, a­hol a Szent Jobb őrei is helyet foglaltak. A főtemplom szentéltében helyet foglaltak a megjelent notabilitások: Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kunó gróf államtitkárral, Jósika Samu báró, a főrendiház elnöke, Szász Károly, a képviselőház al­­elnöke, Zichy Aladár gróf, Zselenski Róbert gróf, Zichy János gróf, Forster Gyula báró és Josipovich Géza v. b. t. tanácsosok, Széchenyi Emil gróf, Szalay Imre báró,­ a Nemzeti Múzeum igazgatója, Fazekas Gusztáv Pest vár­megye alispánja, Festetich Géza gróf alpolgármester, Haxrer Ferencz és Marker Aladár székesfővárosi tanács­nokok, Lenhossék Mihály, a tudományegyetem rektora, Zsembery István dr. és Hindy Zoltán dr., a katolikus szö­vetségek elnökei, Szilágyi Viktor dr., a Vöröskereszt- Egylet főmegbízotthelyettese, Petri Mór dr. királyi ta­nácsos, Pest vármegye tanfelügyelője, Janicsek­­Andor székesfővárosi tűzoltó főparancsnok, Márkus Imre I. kerületi elöljáró és számos magasrangú állami tisztviselő. A katonaság részére fentartott helyen ültek: Marenzi gróf és Karg báró lovassági tábornokok vezetése alatt a Budapesten időző tábornokok, törzs- és főtisztek. A bíbor­­­nok herczeg­prímás környezetében foglaltak helyet : Várady II .Árpád dr. kalocsai érsek, Szmrocsányi György egri érsek, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Glatt­­felder Gyula dr. Csanádi püspök, Horváth kalocsai segéd­püspök, Molnár János, Kiinda Teofil, Kiss János és Gieswein Sándor pápai prelátusok, Erdősy, Vodicska és Hanauer, Bakács és Sagmüller apátok, továbbá Leopold Antal dr. primási iroda­igazgatóval az élükön az esztergomi udvari papok. Az elhelyezkedés után Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök a szószékre ment és elmondotta Szent István napi ünnepi beszédét, a mely hazafias szellemével és gyönyörű gondolataival magával ragadta az egész hallgatóságot. A beszédet, a mely a szentekről és a hősökről szólott, a püspök a kö­vetkező szavakkal fejezte be : — Adjunk hálát Istenünknek és magasztaljuk e nemzet történelmi szerencséjét, hogy akkor, a midőn élete legnagyobb válságában viaskodik, fiai megőrizzék az ősök­től öröklött kegyeletet a szentek és hősök eszményeivel szemben és ebben hordozzák a reményt, hogy a szentek és hősök méltó unokái megtartják az országot, annak minden nagy törvényeivel és emlékeivel együtt. Mialatt a határon túl ágyúink dörögnek és testvéreink egy ellenséges világgal viaskodnak, az itthonmaradt nemzet térdreborulva kö­nyörögjön. Nem kérünk kincseket. Nem akarunk szolga­­ságunkba hajtott nemzeteket. Nem óhajtjuk, hogy az­­ellenséges vér patakja mossa fel diadalmik útját. Hanem azért könyörgünk, hogy megmaradjunk, és a­mit az ősöktől drága kincsként átvettünk : hazánkat, szent ko­ro­mánkat, ereklyéinket, az utódoknak becsülettel átszolgál­tassuk. S mivel ehhez ellenségek közepette mindenek- felett emelkedett lelkületre, erős, nagy áldozatokat hor­dozni képes szivre van szükség, olyanra, a minő a szen­teké és a hősöké volt, könyörgésünk refémje kettő : »nagy szivet, áldozatkész lelket adj uram e nemzetnek, hogy méltó maradjon szentjeihez és hőseihez, hogy ne váljon az alacsony gondolkodás rérjébe, hanem szüntelen kö­vetve az eszményeket, melyek felé Szent István áldott jobbja int, boldoguljon és dicsőséget arasson. A hatalmas erővel elmondott beszéd után Csemodi János dr. herczegprimás fényes asszisz­tenciával ünnepi misét mondott, a­mely alatt a templomi ének- és zenekar Reinperger C-dúr miséjét adta elő, a­melynek magánszólamait Ger­­gelyi Erzsi, Kodolányiné, Jancsó Jenő és Pilinszky énekelték. Mialatt a főoltárnál az istentisztelet folyt, künn a szabadban a Szent István-szobra előtt a nagyszámú közönség és küldöttségek jelen­létében Nemes Antal dr. püspök misézett és mise után Bán Sándor prépost-plébános, a kitűnő egy­házi szónok emelkedett szellemű hazafias szép beszédet mondott. Mise közben a 38. gyalogezred zenekara gyönyörű egyházi darabokat játszott. A katonaság részére ugyanebben az időben a Nádor-téren felállított oltárnál Vargha tábori lelkész mondott misét és utána ünnepi beszédet. Tizenegy óra volt, mire az istentiszteletek véget értek és a Szent Jobbot az ünnepi kör­menetben a bibornok-herczegprímás, az egyházi valamint a világi méltóságok a Tárnok-utczán, a Dísz-téren és a Szent György-téren végig felállí­tott katonaság sorfala között visszavitték a királyi palota Szent István-templomába, a­hol a főoltár előtt elhelyezték. A nap folyamán állandóan nagy­számú ájtatoskodó közönség zarándokolt a Szent Jobbhoz. Déli tizenkét óra volt, mire az ünneplő közönség a várban széjjeloszlott. (Magyar mise Bécsben.) Bécsből táviratoztak a Budapesti Tudósoó­­nak . Az idén különös ünnepélyességgel folyt le Bécsben a magyarok nemzeti ünnepe, Szent Ist­­ván-napja. A kapuczinusok feldíszített templomá­ban ma délelőtt nagy magyar mise volt, a­melyet Piffl dr. bíboros-herczegérsek pontifikált. Az ün­nepi beszédet Bitter Illés dr. cziszterczita tanár, budapesti igazgató, a kiváló egyh­ázi szónok mon­dotta. A mise ünnepélyességét nagyban emelték Farkas Blankának, a szász királyi udvari opera tagjának és Olteán Klotild énekművésznőnek stílszerű énekszámai, a­kik Kresz Gézának, a buka­resti zenekonzervatórium tanárának hegedűkísé­­retével és Dürnbacher regens-d­ori orgonakísére­­tével Gounod Ave Maria-ját és az Oh, hol vagy, Gadorna új támadásra készül az Isonzónál. Hága, augusztus 20. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Reuter-ügynökség udinei jelentése sze­rint Cadornának az Isonzo-vonal és a Karszt fensik ellen felveendő új nagy olasz támadásra irányuló előkészületei befejezetteknek tekint­hetők. Akasztófa és bitó Varsóért, Berlin, augusztus 20. (Saját tudósítónk táv­irata.) A londoni Times és a milánói Secolo egybehangzó jelentése szerint a Varsó kiüríté­sében vétkesek azonnali megbüntetését czélzó napirendet, a­melyet az orosz duma elfogadott, azonnal végrehajtották. A hadügyminiszter közlése szerint Rieger, Freiberg, Falk és Mikulis tisztviselőket, a­kik a hadügyminisztériumban működtek, a pétervári c­itadellában­­elakasztot­ták. Egy másik vádlottat, Grotus bárót, élet­hossziglani börtönre ítéltek. Egy hatodik vád­lott nyolcz évi börtönbüntetést kapott, egy Mjasejedov nevű özvegy asszonyt pedig szám­űzetésbe küldtek. Oroszország a szövetségesek tétlensége ellen. Scheveningen, augusztus 20. (Saját tudó­sítónk távirata.) A londoni és párisi orosz nagy­követek szóvá tették a szövetségeseknek a nyu­gati arczvonalon való tétlenségét és a leg­élesebb offenzívát sürgették. A svéd királyné hazatérő rokkantjainkról. Stockholm, augusztus 20. A svéd királyné ma Halsbergben meglátogatta az osztrák-magyar és német rokkant katonákat szállító vonatot. A királyné végigment az összes kocsikon, ajándéko­kat osztogatva a rokkantak között. Később a királyné meglátogatta az orosz rokkantakat haza­szállító vonatot is. Az olasz-török válság, Lugano, augusztus 20. (Saját tudósítónk távirata.) Jól informált körökben biztosítanak magyarok Istene kezdetű régi egyházi éneket adtak elő páratlan művészettel. Az istentiszteleten meg­­jelentek : Zichy Ágost gróf főudvarnagy, Burián István báró közös külügyminiszter, Krobatin Sán­dor lovag hadügyminiszter, Koerber Ernő dr. közös pénzügyminiszter, a magyar kormány kép­viseletében Roszner Ervin báró ő felsége személye­­ körüli miniszter, Lónyay Albert gróf lovassági tábornok, a magyar királyi testőrség kapitánya,­ Pallavicini Antal őrgróf testőrfőhadnagygyal és a testőrség tisztjeivel, Forgách János gróf, Wicken­burg Márk gróf és Thallóczy Lajos dr. titkos taná­csosok, osztályfőnökök, Popovics Sándor titkos tanácsos, az Osztrák-Magyar Bank kormányzója, az ő felsége személye körüli minisztérium tiszt­­viselői kara Vértesy Géza államtitkár és Révy Ferencz dr. miniszteri tanácsos vezetésével, Nemes Albert gróf követ, a hadügyminisztériumból Álgya alezredes és Barkóczy őrnagy, a közös minisz­tériumok és a legfőbb számvevőszék magyar tiszt­viselői, a bécsi Magyar Egyesület vezetői és igen nagy közönség. Mise után Roszner báró miniszter külön megköszönte Piffl bíboros-herczegérseknek, hogy a Szent István-napi misét kegyes volt cze­­lebrálni. (Fiuméban.) Szent István napján a szövetséges országok lobogóival gazdagon feldiszitették Fiumét és a dómtemplomban ünnepi istentiszteletet tartottak. Istentisztelet után a kormányzói palotában fogadás volt s a Fiuméban állomásozó konzulok, továbbá a városi és az állami hivatalok küldöttségei tiszte­legtek Wickenburg gróf kormányzónál, a kinél szerencsekivánataikat fejezték ki nevenapja alkal­mából. A kormányzó üdvözlő táviratot küldött Tisza István gróf miniszterelnöknek. A­­Vöröskereszt egyesület választmánya is megjelent a kormányzónál, üdvözölte őt és beje­lentette, hogy a kormányzó nevére alapítványt tesz, a­melynek kamatait minden év Szent István napján egy elesett fiumei harcros árvájának jut-­ látják­ arról, hogy a kormány a török kérdésben nekii fog kötelező határozatokat hozni, míg a Balkán­­ion a politikai viszonyok nem tisztázódtak. Az Arabyc megtorpedózása. London, augusztus 20. (Reuters) A White­ Star Line közlése szerint az Arabyc valamennyi utasát nyolc­ kivételével megmentették és a mene­kültek Queenstownba érkeztek. A vízbe fúltak­ között négy amerikai volt. Egy korábbi táv­irat szerint tegnap este Queenstown­ba két jármű érkezett 175 utassal és 216 főnyi legény­séggel. A hajón hír szerint egy német hitszónok is volt, a­ki a külügyi hivatal­ engedélyével uta­zott az Egyesült­ Államokba. London, augusztus 20. Newyorkból jelen­tik angol lapoknak, hogy az Arabyc megtor­pedózásáról szóló hír Washingtonban feltűnést keltett, örülnek, hogy annyi emberéletet meg­mentettek. A liverpooli és queenstowni kon­zulok megbízást kaptak jelentések beküldésére. Wilson elnököt táviratilag értesítették a meg­torpedózásról. Az elnök véleményt nem nyil­vánított. Egy norvég gőzös menekülése. Stavanger, augusztus 20. Az Irma gőzöst teg­nap reggel 8 órakor útban Newcastleból Norvé­giába, egy német tengeralattjáró feltartóztatta. Az Irma kapitánya utalt arra, hogy hajóját nor­vég tengervidéken tartóztatták fel. Mindazonáltal az első figyelmeztető lövés után lebocsátották a mentőcsónakokat. Időközben megjelent egy nor­vég torpedónaszád, mely megismételte a figyelmez­tetést. A német tengeralattjáró, mely az Irmát fel­tartóztatta, erre eltávozott. Az Irma fedélzetén­ több angol utas volt. Az angol hajóveszteségek, London, augusztus 20. Hivatalos jelentés­ szerint augusztus 12-től 18-áig tizenegy hajót: tengeralattjárók és kettőt aknák sülyesztettek el 22,900 tonna tartalommal.­­A A HÁBORÚ LEGÚJABB HÍREI. M I­G AZ Ú­JSÁG Szombat, 1915. augusztus 21.

Next