Az Ujság, 1915. augusztus (13. évfolyam, 211-242. szám)

1915-08-28 / 239. szám

Szombat, 1915. augusztus 28. AZ ÚJSÁG vasutakon való szállítást simán lehet lebonyolí­tani. A belföldi hadiszerszállítás csődje arra vezethető vissza, hogy a háború kitörése előtt több orosz gyárat elpusztítottak. Svédország beavatkozása a háborúba. London augusztus 27. A Daily Naps je­lenti, hogy Svédországban agitáczió folyik, hogy a németek első kurlandi nagyobb diadala után, ha Németország bebizonyította, hogy a Balti-tengeren való uralom az övé lesz, Svédország avatkozzék be a háborúba és támadja meg Oroszországot. Az agitácziónak sokan azért tulajdonítanak sikert, mert Hammarskjöld mi­niszterelnökről tudják, hogy szívesen támadná meg Oroszországot. Az orosz egyház sülyedése, Pétervár, augusztus 27. A duma lelkész-tagjai átiratot intéztek a szent, szinódushoz, a­melyben azt állítják, hogy az egyház sülyedése és a hitet­lenség egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek fő oka a pápák hiányos műveltsége, továbbá azok a papi beszédek, a­melyek elriasztják a hívőket a temp­lomok látogatásától. Orosz tisztek garázdálkodása Galicziárcan, Hága, augusztus 26. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Hendelsbladet hiteles tanúvallomásokat közöl az orosz tisztek garázdálkodás­áról. A tiszt urak a galicziai előkelő hivatalnokok feleségeinek ruhatárát is megdézsmálták és az értékesebb hol­mit elküldték Oroszországba. A nyugati havason. Gray Bethmaim-Hollweg lieu. Amsterdam, augusztus 27. (Saját tudósítónk távirata.) Grey a lapokban nyílt levelet tesz közzé, a­melyben a kanczellár beszédének Angliát érintő részeivel foglalkozik. Grey nem vet fel új néző­pontokat, hanem ismétli az angol sajtóban han­goztatott véleményt, hogy a németek a belga sem­legességet megsértették és az angol-német meg­egyezésnek meg kellett hiúsulnia, mivel Német­ország azt követelte, hogy Anglia feltétlen sem­legességre kötelezze magát, míg Németország fen­­tartja magának a szabadságot, hogy részt vegyen a háborúban. Kormánykrízis Francziaországban. Lugano, augusztus 27. (Saját tudósítónk távirata.) A Secolo párisi tudósítója, a­kinek Francziaország vezető köreivel való kitűnő összeköttetései ismeretesek, ma első ízben sür­­gönyzi, hogy valószínű, hogy a Viviani-kabinet­­ben krízis ütött ki. Viviani utódjaként Clémen­­ceau aligha kerül szóba. Sokkal valószínűbb, hogy Ribot, vagy Briand kerül Viviani örökébe. Az angol szénbányászok sztrájk mozgalma. London augusztus 26. A Daily Telegraph jelenti Cardiffból: Nem titkolhatjuk el magunk előtt, hogy a helyzet rendkí­vü komoly. Lehet­séges, hogy gyors cselekvéssel sikerül az új általános sztrájkot elkerülni, de bizonyos, hogy a heyzet a­ legnagyobb mértékbeli veszedelmes. Viviani a franczia pártok egységességéről. Pár­t, augusztus 27. (Havas.) Miután a leg­utóbbi napokban parlamenti körökben felme­rült a titkos ülésezés eszméje. Viviani miniszter­­elnök a kamarában e tárgyról nagy beszédet mondott, mely a ház lelkes tetszését dézte elő. A ház egyhangúlag elhatározta a beszédnek fal­ragaszokon való terjesztését. Viviani emlékez­tetett arra, hogy a kormány egyetlen eszközt sem hanyagolt el, a­mely alkalmas volt arra, hogy a parlamenti bizottságoknak, a­melyek­ben valamennyi párt képviselve van, a­ kérdé­sek beható átvizsgálását lehetővé tegye. Viviani azután konczedálta a kamarának a titkos ülé­sezést, bár a kormánynak semmi új mondani­valója nem volt. Ezután így folytatta : Negy­venöt esztendőn át viselte az ország a maga borzasztó sebének terhét. De az az állítás, hogy nem gondoskodott katona védelméről, igazán valótlan. Újból idézi Joffre szavait, a­ki azt mondotta, hogy a köztársaság büszke lehet hadseregére, melyet a modern eszközök alkal­mazásával kiépített, hódolva az igazságnak, szeretettel viseltetve a birodalom iránt. A há­ború kitörésének napján Francziaország gyer­mekei e magas ideál köré sereglettek, a­mely nélkül zsoldos hadsereg nem lehet él. (Általános­­ helyeslés.) A német sajtó állítgatja, hogy Fran­­cziaországban ellentétek vannak. A­míg azon­ban a hősies Belgiumot vissza nem állítjuk, Elszász-Lothar­ingiát vissza nem foglaljuk, addig nem lesz nálunk nézetkülönbség. Munkaadó és munkás, gazdag és szegény, minden párt, min­den felekezet ugyanattól a lendülettől van át­hatva, hogy katonai és polgári kötelességét teljesítse, ugyanazzal az önfeláldozással, mint a világ békéjéért harc­oló katonáink. Minta­képül erre a parlament szolgált, a­mely 1914 augusztus 14-én a jövő magas szféráiba emel­kedett fel. Példát nyújtanak nekünk a hadsereg és vezérei, a­melyek néma kötelességtudással végzik hősi munkájukat. A parlament a nép­uralom eszméjéből merít jogot az ellenőrzésre, de a hatalom, a­melyet a kormánynak a par­lament ad, annál erősebb kell hogy legyen, mi­nél nagyobb a felelősség, mely a kormányt ter­heli. Hogy nagy feladatunkat jól oldjuk meg, ahhoz szükséges minden tényező egyöntetű támogatása. Sohasem volt ez,szükségesebb, mint most. Viszont az oroszág java ezentúl is az a szempont lesz, a­mely legfőképpen fog tény­kedéseinkben vezetni. (Általános élénk tetszés.) A franczia kamara a titkos ülések ellen határozott. Páris, augusztus 27. (Havas.) A kamara Viviani nyilatkozata után, a­melyet rövid vita követett, 539 szóval egy ellen megszavazta a had­ügyi hivatal al államtitkárs­ága részéről követelt hiteleket s azután a titkos ülés megtartása ellen határozott. A kamara szeptember 16-ig elnapolta magát. A franci­a szocziálista­ csop­ort a kamara titkos üléseiről. Páris, augusztus 26. A Radical jelenti : A szoczia­lista csoport tegnap összeült, hogy a ka­mara titkos ülésezésének kérdéséről tárgyaljon. A csoport 172 képviselője közül 60 jelent meg. Húsz képviselő a titkos ülések mellett, 16 ellene szavazott. A többiek tartózkodtak a szavazástól. A csoport egyhangúlag határozati javaslatot fo­gadott el, hogy a kamarában interpellácziót nyújtsanak be, a­mely, ha titkos ülésre kerül a sor, kiindulópontul szolgáljon. Malvy és Sarraout minisztereket, a­kik tagjai a csoportnak, értesí­tették a határozatról. A baloldali demokraták elhatározták, hogy a titkos ülés ellen szavaznak, az egyesült szoc­ialisták azt kívánják, hogy a titkos ülésen nyomban az alállalótitkárságok szer­vezésére kért hitelek megszavazása után olvassák fel a hadügyi bizottság jelentéseit és a hadügyi igazgatás költségvetéséről, szóló jelentést. Ezek után a hadügyminiszterre kerülne a sor, hogy a szükséges nyilatkozatokat megtegye. A külön­böző jelentések előadói további felvilágosításokat adnának. Ezután kezdetét venné az általános vita. A szavazás nem a titkos ülésben, hanem az azt követő nyílt ülésen történne. Az angol kabinet és az általános vádkötelezettség. Glasgow, augusztus 27. A G­asgo­­v Hera­d londoni tudósítója jelenti . A kabinet két leg­utóbbi ülése főleg a véderőkötelezettséggel foglalkozott. Az unionisták és liberálisok nem alkottak két külön tábort. Egy vagy két libe­rális a véderőkötelezettség mellett, egy unio­nista pedig a mai rendszer megváltoztatása ellen foglalt állást. Három csoport van a kabi­netben. A miniszterek egy kisebb csoportja a védkötelezettség azonnali behozatala mellett foglal állást, egy másik csoport igen határozot­tan száll ezzel szembe, a harmadik csoport, a­mely oly erős, mint a másik kettő együttvéve, minden olyan politikát támogatni akar, a­melyet a korona katonai tanácsadói szükségesnek tar­tanak. Asquith miniszterelnök megbízást adott arra, hogy a nemzeti lajstromból állapítsák meg, mennyi ember áll rendelkezésre a kormány által kiírt munkák elvégzésére. Ez a statisztika remélhetőleg a parlament ülése előtt elkészül. A kormány azután politikai döntését katonai szempontok alapján fogja meghozni s erről a parlamentnek talán már szeptember 11-én nyilatkozni fog. Az angol és franczia sajtó ferdítései. Berlin, augusztus 27. Az angol és a franczia sajtó a német kincstári kanczellár nagy beszédé­ről csak rövid kivonatot közöl, a­mely az angol és a franczia lapokban csaknem azonos. A jelen­tés elhallgat mindent, a­mit Helfferich a német pénzügyeknek angol és franczia részről rendsze­resen megkísérelt s rágalmazásokkal folytatott diszkreditálása ellen felhozott, úgyszintén mind­azokat a kijelentéseket, a­melyek ellenségeink pénzügyi fölfegyverzettségének sebeit tárták fel. Ezzel szemben az angol és franczia kivonat óriási ferdítést tartalmaz. A kincstári kanc­ellár beszé­dében kifejtette, hogy a német nép eddig a két hadikölcsön útján több mint 13 milliárd márkás hozott össze és az ezen felüli háborús kiadásokat részben kincstári utalványok leszámítolásából, részben a hadikincsből fedezték, úgyszintén a birodalmi főpénztárnál a háború kitörésekor meg­volt készletekből és az 1914—15. évi rendes költ­ségvetés 219 millió márkányi fölöslegéből. Ezt az angol-franczia kivonat a következőképpen ferdíti el: A két hadikölcsönt részben a hadi kincsből és a birodalmi főpénztár készleteiből fedezték. Ez az új ferdítés újabb bizonyítéka annak, mennyire kellemetlen ellenségeinknek az a tény, hogy a német nép saját erejéből mesterséges segít­ség nélkül is oly óriási összegeket volt képes hadi­kölcsön útján összehozni. Fotó:gólis lőszert szállít Angliának, Lyon, augusztus 27. A La Depeche de, Lyon jelenti Lisszabonból. Az »A. B. C.« spanyol lap közli, hogy Anglia és Portugália között szerző­dés jött létre, a­melynek értelmében Portugália kötelezi magát arra, hogy lőszert zállít Angliá­nak. A hadügyminisztérium e hírt megc­áfolja. Ezzel szemben azt jelentik, hogy Botha tábornok a portugálokat Afrikában katonailag támogatni fogja. Rudyard Kipling a nyugati fronton. Hága, augusztus 27. (Saját tudósítónk táv­irata.) Rudyard Kipling most tért vissza a nyugati fronton végzett útjáról, a­hol az angol, franczia és belga vezérkarok fogadták. Többek között Reimsban és Soissonsban is volt. Olasz elismerés: Milano, augusztus 27. Egy olasz egyetemi tanár a Corriere della Sera vezérczikkében mél­tatja Helfferich dr. német államtitkár beszédét. A czikk dicséri az államtitkárt, a­ki hivatalát nagy ügyességgel, vezeti. A két első német hadi­kölcsön valóban teljes diadal volt. A szerző azt hiszi, hogy a harmadik hadikölcsön is új sikerrel fog járni, minthogy a legutóbbi hónapokban nagy tartalékokat gyűjtöttek. Anglia lakosságának élelmezése, London, augusztus 27. Bathurst, az angol mezőgazdasági kamarák elnöke, a Morning Post-hoz intézett levelében panaszkodik, hogy a hazai élelmiszertermelés megvizsgálására a kor­mány által kiküldött két bizottság jelentését nem tették közzé és nyilvánvalóan elvetették, mert mindkét jelentés a búza, zab és burgonya vetési területének növelése mellett foglalt ál­lást és a mezőgazdaság részére minimális árakat követel. Bathurst rámutat a háborús időkben élelmiszerekkel való ellátás kérdésében 1915-ben tartott ankétre, a­melynek kisebbségi jelentése hangsúlyozza, hogy lehetlen egy­ hosszú háborút sikeres véghez juttatni, ha a lakosságnak éheznie kell. Bathurst ezután így folytatja : A tengeren­túlról való élel­miszer behozatal részben a Darda­nellák megnyitásától függ, főleg azonban a búvár­­hajók tevékenységétől, a­melyek valószínűlegt­ e

Next