Az Ujság, 1915. szeptember (13. évfolyam, 243-272. szám)
1915-09-02 / 244. szám
G larez a Dardanellákért. Csapotösszevonások a dél-olaszországi kikötőkben. Zürich, szeptember 1. (Saját tudósítónk távirata.) Rómából jelentik. Mindinkább világossá válik, hogy a törökök elleni hadüzenettel főleg a balkán államokat akarták megrémíteni. Ugyanez a czélja a dél-olasz kikötőkben történő csapatösszevonásoknak. A csapatokat Kis-Ázsiába akarják szállítani, alkalmazásukról azonban az olasz hivatalos ügynökségek csak homályosan nyilatkoznak. A valóságban úgy áll a dolog, hogy Tripoliszban igen komoly a helyzet és nagy megerőltetésbe kerül majd, hogy a gyarmatot ne veszítsék el az európai döntés előtt. Ha az olaszok tényleg meg fognak jelenni Kis-Ázsia előtt, úgy ezt csak pénzkölcsönzőik és mostani szövetségeseik parancsára teszik. A szövetségesek veszteségei. Konstantinápoly, augusztus 31. A Dardanelláktól érkezett további hírek szerint az angolok és francziák részéről az Anafortánál lefolyt legutóbbi harczokban szenvedett óriási veszteségek mind jobban és jobban szembetűnnek.Asznak-Derétől északra, ahol az ellenség támadásai aránylag gyengébbek voltak, 3400 halottat számláltunk. Az ellenség veszteségei azokban a szakaszokban, ahol a harcz a leghevesebb volt, még sokkal nagyobbak. Az anafortai ütközet: Bécs, szeptember 1. Az anafortai háromnapos ütközet az időközben beérkezett kimerítő jelentések szerint a legvéresebb csata volt, amelyet Gallipoli török védői az angol és franczia csapatokkal eddig vívtak. Csütörtökön, hajnalban kezdődött és rövid megszakítással szombat estig tartott. Mint a Südslavische Korrespondenz Athénből értesül, Hamilton tábornok Anafortánál valamennyi rendelkezésére álló erővel támadott, hogy a török állásokon keresztül törjön. Mind a két részről példátlan elkeseredéssel és önfeláldozással küzdöttek. A támadó szövetséges csapatokat erős flotta ágyútűze támogatta. Az ütközetet, amelyet az angol tervek áttörésnek szántak, órák hosszat tartó rémes ágyutüzelés nyitotta meg, amelynek intenzivitása csütörtökön a déli órákban érte el tetőfokát. A legnehezebb lövegek ezrei borították el a török hadállásokat, amelyek mintha tűzhányókká váltak volna, füstöt és göröngyöket okádtak. Azt hihette volna az ember, hogy ez után a példa nélkül való ágyúzás után eleven ember nem maradt a török lövészárkokban. Mikor azonban a szövetségesek a franczia osztagokkal az élükön a török hadállásoknak és különösen az Asznak-Derétől délre húzódó centrumnak kezdtek rohanni, a török védősereg rettenetes tűz alá fogta őket. A gépfegyverek a rohamra indulók egész sorait érték, úgy hogy ezek a fedezetlen terepen tömegesen hullottak el. Több akna robbant fel, miközben főképpen az ausztráliaiak egész szakaszokban leltek borzalmas véget. Az ütközet első napja alkonyan sikerült a törököknek, hogy támadóikat fényes ellentámadással eredeti állásaikba vessék vissza. Több mint négyezer franczia és angol holtteste borította a csatamezőt. Pénteken a szövetségesek a centrum ellen és a jobbszárnyon folytatták nagy makacssággal rohamtámadásaikat. Egyre több csapatot vittek a tűzbe. Dühös szuronyharczcal sikerült a franczia csapatoknak több török lövészárokba befészkelődniök. Szombaton, az ütközet harmadik napján a törökök, akik új tartalékokat vetettek harczba, támadásba csaptak át és visszaszerezték az elvesztett lövészárkokat, amelyeknek egész védőcsapatát felkonczolták. Török fogságba úgyszólván senki sem került, kegyelmet se nem lértek, se nem adtak. A szövetségesek legalább húszezer embert vesztettek halottakban és sebesülteikben. A törököknek is nagy volt a veszteségük, de nem annyi, mint amennyi a szövetségeseknek. Anafortánál a törökök nagy győzelmet arattak. Mint Konstantinápolyból jelentik, a szultán az Anafortánál diadalmasan küzdött vezéreknek és csapatoknak különös elismerését és köszönetét nyilvánította. A csapatoknak czigarettát és édességeket küldetett. Konstantinápolyban nagy a az öröm. Az egész város fel van lobogózva. Olaszország az entente cselédje. Rotterdam, szeptember 1. Az olasz hadüzenet előtt, mint most kiderül, nem volt késő operácziós terv Törökország ellen. A hadüzenet Francziaország és Anglia nyomása alatt történt. Ez a két állam azt hitte, hogy Olaszország magával rántja majd a balkán államokat is. Csak a legutóbbi napokban foglalkoztak az olasz miniszterek a Dardanellákal való harcz részleteivel és augusztus 26-án teresztette Salandra a harczban való olasz részvétel érvét a frontról visszatérő király elé. Hivatalos török jelentés: Konstantinápoly, augusztus 31. A főhadiszállás jelenti : Jelentős esemény egyetlen arczvonalon sem történt. Tessék beszállni ! Pétervár, szeptember 1. A Novoje Vremja jeenti, hogy az olasz csapatok megérkeztek a Damanellákhoz és operáczióikkal meg fog történni a döntő mérkőzés Konstantinápoly falai előtt. A görögök vegyék ezt tudomásul és most már lemondhatnak Szmirnára való minden aspirácziójukról, ha gyorsan be nem avatkoznak ők is az entente mellett. A balkáni államok és a háború. A négyesszövetség kudarcza a Balkánon. Kopenhága, szeptember 1. (Saját tudósítónk távirata.) A Politiken ezt írja a balkáni kérdésről: Minden arra vall, hogy a négyesszövetség és a központi hatalmak vetélkedése Bulgáriáért véget ért és a központi hatalmasságok győztesen kerültek fl belőle. A franczia sajtó is befejezett ténynek tekinti, hogy Bulgária és Törökország megegyezett egymással. Ha Görögország a négyesszövetséghez csatlakozik, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy Bulgáriát ellenségévé teszi, és hogy akkor az oroszok leveretése után kétfelől is fenyegető helyzetbe kerül. Mindent összevéve a négyesszövetségnek nagyon kevés a reménysége arra, hogy a Balkánról segítséget kapjon. Athén, szeptember 1. (Saját tudósítónk távirata.) Sok minden jel szerint nemsokára az egész Balkán kénytelen lesz magatartására nézve véglegesen dönteni. Minthogy a törökbolgár tárgyalás kétségtelenül eredményesen végződött, Bulgária a négyesszövetségnek kitérő, de talán elutasító formában adja meg válaszát, itteni jól értesült körök véleménye szerint. A négyesszövetség nem titkolta el, hogy ilyenféle választ barátságtalan cselekedetnek minősítene. " A görög politikára nézve az, ha Bulgária véglegesen elutasító választ adna a négyesszövetségnek, rendkívül nagy jelentőségű tény volna, mert magától kikapcsolódnék akkor a Bulgáriának adandó területátengedés kérdése. A négyesszövetség hatalmasságai akkor Bulgária helyett Görögországot környeznék meg jó- és rosszindulatukkal. Az a kérdés most, hogy a négyesszövetség, miután Bulgária viselkedése meghiúsította a Balkán újracsoportosítására ezérző tervét, belátja-e kudarcát és lemond-e diplomácziai erőszakoskodásának folytatásáról, vagy megkísérli, hogy legalább a másik két balkáni államot megnyerje a maga számára. Mint hiteles helyről tudom, Görögország mindeddig nem kapott újabb ajánlatot, mert a négyesszövetség előbb Szerbia és Bulgária végleges válaszát várja meg. Genf, szeptember 1. (Saját tudósítónk távirata.) A Gesov alatt csoportosuló bolgár ellenzék a Radoszlavov-kormány iránti keserűségét a Temps-ban önti ki. Nyíltan bevallja azt, hogy a szobranje egy esetleges határozatáróla négyesszövetség ügyét nem lehetne megmenteni. Mert ha Radoszlavov rászánná magát arra, hogy a népképviselő testületet egybehívja, bizonyosra vehetné, hogy a szobranje helyeselné Konstantinápolylyal folytatott tárgyalásait. Gesov bejelenti, hogy szeptember elejére hívta össze barátait és híveit arra a külön ülésre, amelyen meg akarja újítani a négyesszövetség iránti rokonszenvének kifejezését. Arról a pártmanifesztumról van szó, melyet az oroszbarát bolgár ellenzék annak idején éppen a Temps hasábjain tett közzé. Risztics szerb követ a balkán helyzetről. Genf, szeptember 1. (Saját tudósitánk távirata.) A párisi Journal római levelezője előtt Risztics szerb követ Rómában a most folyó balkán tárgyalásokról a következő kijelentéseket tette : — Szerbia válaszát várják mostanában. A négyesszövetség a válasznak túl nagy fontosságot tulajdonít. Az indiszkrécziók, amiket már előzőleg elkövettek és a szkupstinában lefolytatott szavazás optimistává tett benn linket. Szerbia Bulgária követeléseit nem fogja mindenben teljesíteni, hanem elvileg el fogja a koncessziókat fogadni, ami már sokat jelent. Görögország még ismeretlen nagyság. Venizeloszt kötik a választások alkalmával tett ígéretei. A többséget képviseli ugyan, de emlékezni kell rá, hogy ugyanaz a nép, amely a kormányra való visszatérésekor üdvözölte, a minden területi engedményt visszautasító királyt is ovácziókban részesítette. Azonban igazságtalanok lennénk, ha Görögország magatartását illetőleg pesszimisztikusan ítélnék meg a helyzetet. Ami Szófiát illeti, ott bizonyára valami rendellenes fog történni. Mikor három héttel ezelőtt a bolgár-török egyezménynek hite terjedt, Naby bey kijelentette, hogy a törökök nem mondanak le ingyen a Dedeagacsba vezető vasútról. Hogy sikerülni fog-e a balkán entente-ot újból életrekelteni ? A balkán népek száz esztendős logikája, sajnos, másra enged következtetni. A boszu áll ott előtérben. Szerbiában például a következő mesét terjesztik : Az Úristen egy napon egy bolgárt kéretett magához és így szólt hozzá : — Megadom neked, amit kívánsz, azonban figyelmeztetlek, hogy a szomszédod a dupláját fogja kapni. Mire a bolgár így válaszolt: — Vedd el az egyik szememet. Görögország nem enged át maczedóniai területet Bulgáriának. Bécs, szeptember 1. A Südslavische Korrespondenz athéni jelentése szerint a görög közvéleményben a Venizelosz-kabinet kormányralépte után is az az uralkodó nézet, hogy teljesen kizárt dolog, hogy Görögország Maczedóniából valamit átengedjen Bulgáriának. A Nea Imerat. megállapítása szerint a görög nemzet egységesen és osztatlanul azon a nézeten van, hogy a bolgároknak talpalatnyi sem engedhető át abból a területből, amelynek határait a király kardja és katonáinak diadalmas szuronyai vonták meg, s a mely földben azok nyugosznak, akik Görögország dicsőségéért és nagyságáért estek el. Az Akropolisz szerint a lakosság meggyőződése, hogy Görögország többé nem eszköze az egyik vagy a másik csoportnak s független államként fog cselekedni, amely a maga útján jár. Görögország politikájának alapja csak az ország integritásának megőrzése lehet. A Neon Aszti kijelenti, hogy az ententenak Görögország ellen való eljárása ma már a négyesszövetségnek a hellenizmus ellen való háborújával egyetértelmű. Bulgária törekvései. Szoflá, augusztus 31. A félhivatalos Narodni Prava írja : Az ententenisi és athéni lépésének czélja a bolgárokkal való egyezmény létrehozása a három államnak a múltban kötött szerződése alapján. Bulgáriában az emberek sietve szeretnék már hálájukat kifejezni jóltevőiknek és teljesíteni kötelességüket velük szemben. De úgy látszik, hogy a balkáni események még nem értek meg arra, hogy Bulgáriát sürgős intervencióra köteleznék. Úgy látszik, hogy Szerbiában az utolsó napokban az állami önzés és sovinizmus vetekedhetett azokkal a kötelezettségekkel, amelyekkel Szerbia az ententenak tartozik és amelyeknek teljesítése még néhány nappal ezelőtt egészében biztosítottnak látszott. A balkáni államok most még külön-külön fognak dönteni jövőjük felett. Mi bolgárok nem mmnt mm AZ UJSA© Csütörtök, 1915. szeptember 9