Az Ujság, 1915. október (13. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-12 / 284. szám

4­­.............­­ s "­r­k­ tatta Mackensennek a Szent István-rend­­jelet. A marsall ezután Budapesten utazott át, a­hol a Mackensen-huszárok egy ki­­rendeltsége fogadta a tábornokot. Goll­witz tábornok csaknem egyidőben érke­zett Mackensennel Délmagyarországba,, hogy a Duna-fronton átvegye a parancs­nokságot. Kövess tábornok szeptember 25-én, rendeltetési helyére való utaztá­­ban, utazott át a császári és királyi fő­hadiszálláson. Ezalatt megkezdődtek az első csatározások. Osztrák-magyar őr­járatok átkeltek a Drinán és benyomul­tak a Macsvába. Mindkét fél repülői vá­mosokat és falvakat bombáztak, így fran­­czia repülők Péterváradra dobtak bom­bákat, de gépeiket Újvidéknél lelőtték. Három nap és négy éjszaka tartott a hidászok lázas munkája. Ezeknek és a Duna-flottilla monitorjainak segítsége mellett sikerült Gallvitz tábornok had­seregének Fehértemplomnál a nagy szi­getet és Ram mellett a partot elérni. Ezután német csapatok a hátráló ellen­ség nyomában behatoltak a Mlava­ völ­gyébe. Mindezek a harczok nagyon vére­sek voltak. A folyamok megdagadtak és az ellenséggel szemtől-szembe állva, kel­lett azokat átlépni. Az ellenséget a kis hadihajók tüze a döntő pillanatokban mindig visszaű­zte. Szomory Emil: A gördgó bolgár megegyezés felé. Athén, október 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) A mértékadó sajtóban mind hangosabb lesz az a hang, mely a Bulgáriával való meg­egyezés mellett szól, sőt a két állam esetleges együttműködéséről is szó esik, a­mi mellett arra utalnak, hogy a központi hatalmakkal való érintkezés fonalát, melyet Venizelosz teljesen elejtett, ismét fel kell venni az ország érdekében. A négyesszövetség hiába meríti ki energiáit. Milano, október 10. A Corriere della Sera, épp úgy mint a franczia lapok, a mellett fog­lal állást, hogy a négyesszövetség diplomácziai és háborús tevékenységében új metódust alkal­mazzanak. A lap keserűen panaszkodik ama súlyos krízis miatt, a­melyet a négyesszövet­ségnek a bulgáriai és görögországi események, a Szerbia elleni affenzíva és további, már lát­­ható veszélyek miatt kell szenvednie.. A lap ezek után azt követeli, hogy Sonnino külügy­miniszter gondoskodjék arról, hogy­ a négy hatalom közösen egy egységes végrehajtó szer­vezetet létesítsen a fővárosok valamelyikében, a­mely tervszerűséget, egybekapcsolódást, gyor­saságot és hatályosságot öntsön a négyesszövet­ség diplomác­iai és katonai tevékenykedéseibe. Az adott viszonyok között a négyesszövetség energiáit hiába meríti ki. Az ellenség kimerülé­sét, a­mely matematikai bizonyosság, siettetni kell, annyival is inkább, mert a négyes­szövetségnek nem minden tagja rendelkezik egyenlő ellenálló erővel. A napok meg vannak ■számolva, minden óra drága. Olaszországban eltiltották a Szerbia mellett való tüntetéseket. Róma, október 11. A rendőrség a Szerbia iránti rokonszenv kifejezésére tervezett nyil­vános tüntetést betiltotta, nyilvánvalóan azért, mert ellentüntetésektől és egyéb fejleményektől tartott. Stockholm, október 11. (Saját tudósítónk távirata.) Az olasz kormány a tervezett Szerbia mellett való tüntetéseket letiltotta. Az entente feladta a Dardanella-akcziót. Milano, október 10. A Secolo jelenti Lon­donból : Az angolok el vannak szánva arra, hogy Szerbia segítségére Bulgária ellen erős haderőket vessenek harc­ba. Már csak azt fon­tolgatják, hogy mennyi legyen ez a haderő és honnan vegyék. Minthogy azonban 300.000-nél­ kevesebb ember semmiféle alapos munkát nem végezhet, s minthogy máshonnan nem lehet elég gyorsan szállítani, szükségesnek látszik a Dardanelláknál levő haderőből elvenni, s az ottani hadműveletekben a defenzívára szorítkozni, vagy teljesen feladni azokat. Valamennyi katonai szakember meg van arról győződve, hogy ko­moly előhaladást Callipolin igen nehéz elérni, sőt rövid időn belül egyáltalán lehetetlen lesz, annyira, hogy e vállalkozás feladása egyenesen előnyös volna. Egy angol-franczia haditanács már tanácskozott ez irányban, és a közvélemény is meglehetősen elő van készítve erre a fájdalmas és pillanatnyilag a katonai presztízs szempont­jából tagadhatatlanul hátrányos elhatározásra. Ne Szab­nikinál, hanem Albániában. London, október 11. A Nation c­ímű­ lap azt írja, hogy az angol politikusok kilenc­tized­ része még ma is azt óhajtja, hogy a bolgárok­nak a nemzetiségi elven alapuló területi köve­­­telései teljesítl­essenek. Az Egyiptomban, Mezo­potámiában és Gallipoliban kezdett angol vál­­tozások sorsa a szerb eseményektől függ. Ha Szerbia görög segítség nélkül, az osztrák-ma­gyar, német és bolgár hadsereg közé kerül, akkor súlyosan meg kell gyengülnie. A szövetsége­seknek legalább kétszázezer embert kell oda kü­l­­deniök. Az egyvágányú Vardar-vasúton való összeköttetés rendkívül nehéz. Biztosak va­gyunk-e arról, — kérdi a Nation — hogy ha Konstantin király felül marad, hogy Görög­ország nem megy-e túl a barátságos tiltakozáson ? Az angol pénz- és emberanyagforrások nem ki­­meríthetetlenek. Koc­káztathat-e Anglia új had­járatot, mialatt belgiumi, francziaországi hadi­­vállalk­ozásai még oly befejezetlenek ? A katonai helyzet nem jogosít fel túlzott reményekre. A Nation azt indítványozza, hogy Szaloniki he­lyett Albániában történjék a partraszállítás, a­hol Görögország nem akadályozhatja meg, hogy az ország Olaszország kezébe kerüljön és zálogul szolgáljon esetleges egyezkedéseknek czéljára. Aktalopás a római görög követségen. Konstantinápoly, október 11. (Saját tudósí­tónk távirata.) A Turan jelenti Athénből . A római görög követség irattárából fontos aktákat lop­tak el. A pétervári bolgár követ nem tér vissza hazájába. . Berlin, október 11. (Saját tudósítónk távirata.) A­­ Vossische Zeitung Stockholmon keresztül ér­tesül Pétervárról, hogy Madzsarov pétervári bol­gár követ, ki a bolgár-orosz diplomácziai viszony megszakítása után lemondott állásáról, nem tér vissza a hazájába. Oroszországban jól jövedelmező állást szerzett magának, éppen úgy, mint Patev, követségi tanácsos, ki a kereskedelmi banknál kapott állást. Dimitriev Ratko tábornok, mint ez ismeretes, évi 100,000 rubelt kap az orosz kormány­tó­­­lanul szaporodik nyájad, mostan eshetik leg­könnyebben a nagylelkű lemondás egyetlen, egyetlenegy báránykáról. A háború vihara a te karodba menny­kövezi a legépebbeket, a legdélczegebbeket, a legszebbeket, a legbátrabbakat, a legjobbakat. Miért szemelné ki szeszélyed e dicsők mellé még éppen az én gyermekemet is, egy satnya, vánnyadt, félve szepegő fiúcskát is ! Teneked, a kic annyi sok dalia, mi hasz­nod lehetne ebből a kis hitványságból ! Nagyurak nagyszára, ugy­e irgalmas leszel hozzám, ugy­e elbocsátod, a­kire nem tudom, hogyan is vethettél szemet ! Te halottakban milliomos, a ki a földnek fejedelmeiben is válogathatsz, ugy­e lemondasz arról, hogy az én el­úszott kis jószágommal el­csúfítsad végtelen gazdagságodat. Hogyan ille­nék az én kis fiam a hősök közé, a kiket most sorra-rendre magad mellé gyűjtesz a te nagyobb dicsőségedre, a nagyurak nagyura ! Ugy­e meghallottad, ugy­e meghallgattad, a­mit hol vijjogva belesikoltottam, hol remegve belesugtam a világ minden remegő rettegését magába gyűjtő füledbe! Ugy­e meghallottál, ugy­e meghallgattál, szentséges Halál urunk . . . A Halál felé napjában sok százezer emberi könyörgés vonaglik. Együtt ez a sok siralom olyan hangzavarrá gomolyog, a­melyből csak a legritkábban egyenesedhetik ki egy-egy hang külön és tisztán hallhatóvá. Éppen azért törté­nik meg csak oly nagyon ritkán, szinte csoda­számba menően, hogy a Halálnak nem csupán az ettész emberiségnek a jajveszékelése rim­án­kodik érthetően a fülébe, hanem egyes emberek­nek az esdeklése is. Ezúttal azonban megesett ez a csoda. A Halál meghallotta azt, a­mi, ha kell, a legalázatosabban lemondó, ha meg úgy kell, a legbüszkébben követelő is tud lenni, nem magáért, hanem a gyermekéért : meghallotta az anyai szívet. Hogy, hogy nem, akárhogy volt is, talán azért is, mert hízelgett hiúságának a tömén­telen gazdagságára való és manap éppenséggel nem túlzó hivatkozás, a Halál irgalomra lágyult és már útrakész, a pusztulás útjára készülő gyors paripáját, a Lázat, hirtelen elparancsolta a beteg gyermek ágya mellől. A­mily beszédessé perget­te az anya­nyel­vet imént a kétségbeesés, oly áhitatosan némává hallgattatta el most a boldogság. Sokáig simogatta örömtől kényes szemé­vel az immár újra az élet felé derülő gyer­meket. Majd az ablakhoz ment és, napok óta elő­ször, kitekintett az utczára. Rikkancsok rohan­tak odalenn és torkuk szakadtából üvöltötték széjjel a megdermesztő hírt: — Külön kiadás ! Rendkívüli külön ki­adás ! A világtörténelem legvéresebb csatája ! Százhúszezer halott ! De az, tanya az ablakon kihajolva is csak éledő gyermekét látta, a rikkancsok fültépő ordításából is csak a gyógyuló betegnek immár egyenletes lélegzését hallotta ki. Szelíden mo­solygott és boldog meggyőződéssel ismétel­gette : — Szép a világ, szép a világ, de milyen szép ez a világ ! AZ ÚJSÁG Kedd, mé, október 11. Delcassé rosszul lett Belgrád elestének hírétől. Genf, október 11. (Saját tudósítónk távirata.) Belgrád elestének a híre éppen akkor érkezett meg a párisi külügyi hivatalba, mikor Delcassi nisi optimisztikus hírek alapján a minisztertanács megnyugtatására előadását dolgoztatta ki. Del­cassé rögtön telefonált Vivianinal, hogy rosszullétt miatt a tanácskozáson nem vehet részt. Viviani az Elyséebe hajtatott. A külügyminiszter és Poincaré, ki Belgrád elestél már értesült, elhatározták, hogy Duk­assé gyengélkedése alatt Viviani teszi meg a szükséges intézkedéseket a Szaloniki-affér­­b­an és az ezzel összefüggő külügyekben. Hogy ez, a provizórium meddig tart, az attól függ, hogy Viviani miképpen nyilatkozik majd holnap a há­­rom nagy parlamenti­­­r­­ott­ság előtt. Konstantin király ünneplése. Athén, október 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) A­mint a király autóján a várba hajtatott, nagy néptömegek hatalmasan megéljenezték. A nép meggyőződése, hogy másodízben mentették meg a véres háborútól. A casus foederis Görögországra nézve, London, október 11. A Daily Chronicle írja : Görögországra nézve a casus foederis csak akkor áll be, ha Bulgária egyedül támadja meg Szerbiát, de nem abban a­z esetben, ha előbb vagy egyidejűleg a központi, hatalmak is meg­támadják Szerbiát. A lap hozzáteszi : Venize­losz támogatni fogja az új kormányt. A római bolgár követ elutazott. Lugano, október 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) Sztancsov­­római bolgár követ ma Rómá­ból elutazott.

Next