Az Ujság, 1915. október (13. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-06 / 278. szám

Szerda, 1915. október 8. AZ ÚJSÁG egy hadviselő hatalom által csapatoknak patra­­szállítása, meg nem engedhető. Tanácskozások Venizelosznál, Athén, október 5. A legutóbbi napokban lázas munka folyt a miniszterelnökségen. Veni­­zelosz sorra fogadta a német, magyar-osztrák és román követeket. A tanácskozások után Venizelosz a tatosi kastélyba ment, a­hol részletes jelentést tett a királynak. Vasárnap és hétfőn két ízben is tárgyalt Venizelosz Galib Kemali bej török követtel. A világháború decséd fordulata. Bukarest, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A hivatalos Independance Roumaine utal arra, hogy sokak véleménye szerint a Szerbia ellen meginduló harcrok döntő jelentő­ségűek a világháború kimenetelére nézve és azt írja, hogy a béke esetleg onnan fog kiindulni, honnan az egész világot elárasztó tűz szétáradt. Közben Törökország váratlan ellenállása min­dent megváltoztat a Balkánon. El kell ismerni, ha pártatlanok akarunk lenni, hogy a c­entrális hatalmaknak a török birodalom igen sokat segített. Orosz hadihajók a bolgár kikötők előtt. Basel, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Tabuna jelentése szerint Várna és Burgasz előtt orosz hadihajókat láttak, melyek, úgy látszik, őrzik a partot. Várna előtt két nagy hajót láttak, torpedóvadászokkal. Dél-Bulgá­­riában úgy beszélik, hogy az orosz hajók fekete­tengeri működése meg fogja előzni az orosz csapatok várnai partraszállását. Romániából jelentik jól értesült forrásból, hogy Odesszában nagy katonai előkészületek történnek. Orosz csapatok partraszállása Bulgáriában. Lugano, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) Sonnino hosszasan tárgyalt az angol, szerb, görög és román követtel. A Stampa je­lenti : A négyesszövetség háborúra készül. Oroszország valószínűleg csapatokat fog a bol­gár partokra szállítani. Az olaszok működésé­nek azonban — jegyzi meg titokzatosan a Stampa — más lesz a helyszíne. A szövetségesek flottája bolgár vizeken. Berlin, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Temps szerint az angol-franczia flotta bolgár vizeken czirkál, megmaradt emlékei. Gombóczczá olvadt üveg­edények, egy nagy széntömeg, a­mely vala­mikor liszt volt, korommá feketedett gabona s összegörbült vasszerszámok. A legvégére hagyta a mester a saját ügyes­ségének tanúit. Olyan fésügyűjtemény fejezi be a muzeális dolgok sorát, hogy, azt hiszem, Európában csak a világkiállításokon lehetett párját látni. Talán még ott sem ! A­mit bivalyszarvból, gyöngyházból és tehenős béka héjából fésülészszel elő lehet te­remteni, az itt látható volt. Megért maga a fésügyűjtemény száz pengő forintot. Pedig száz év előtt nagy szó volt az, hogy száz pengő. .. Reicher Jakab Krajnából vándorolt be Magyarországra. Mint szegény »vanderpurs« kezdte a pályáját, nem vitte valami sokra, vagyona sem volt igen, de minden keresmé­nyét ilyes gyűjtésekre fordította, a­miért az öreg Schams, Pest régi világának lelkiismere­tes leírója nem késik elismerését nyilvánítani. A legnagyobb érdeme — úgymond — az, hogy mindent a két keze munkájának köszönhet ! ... És szinte látom a czopfos öreget, a­mint térdnadrágjában, elefántcsont végű botjára támaszkodva sétál végig a kertjén, nézegeti a virágait, felmegyen az emeletre, végigjárja a ritkaságokat, mindegyiknél el­gondolja, hogy ilyen talán van másutt is, szebb is, drágább is . .. De a zsemlye-muzeum előtt felragyog az arcza ... mert olyan nincsen több Európában, de még a más világrészekben sem... és ezt ő gyűjtötte, ő rendezte, a sze­gény fésüslegény, anno do mini 1813 ... Beszüntették a bolgár tengeri hajózást. Szófia, október 5. A kormány ma rendeletet adott ki, a­melylyel a hajózási forgalmat úgy a Fekete-tenger, mint az Égei-tenger partvidékére további intézkedésig felfüggeszti. A berlini balkáni diplomaták véleménye. Berlin, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) Berlini diplomaták kijelentették a Lokal­anzeiger munkatársának, hogy Radoszlavov nyilatkozata, a­mennyiben az Romániára vo­natkozik, megfelel a valóságnak. A bolgár mi­niszterelnök szavaival nem akart hangulatot kelteni. A megegyezések, melyek alapján Ra­doszlavov a Bulgária és Románia közötti szí­vélyes viszonyról beszélhetett, mintegy tizen­négy naposak. A­mi Görögországot illeti, itt már a románok nem jelenthetik ki, hogy Radoszlavov meggyőződése fedi-e teljesen a tényeket. Feltehető azonban, hogy Románia semlegessége nem marad majd hatás nélkül Görögországra, hiszen a görög vezérkar meg­győződése szerint a központi hatalmak lesznek a győztesek. Arra a kérdésre, hogy hogyan áll Romániában a muníc­ió átvitelének az ügye, kitérőleg válaszoltak, de hozzátették, hogy Bukarestből érkező magánjelentések szerint az ügy a kettős szövetség számára igen kedvező. A román hivatalos lap a balkáni helyzetről. Bukarest, október 5. (Saját tudósítónk távirata.) A román kormány lapja, az Indepen­­dance Roumaine írja a következőket : Talán az előestéjén állunk annak a rettenetes döntés­nek, melynek az osztrák-magyar-német Szerbia elleni harcrok és a bolgár mozgósítás csak előz­­ményei. A c­entrális hatalmak előrelátható és régen számításba vett döntéséről nem mond­hatunk semmi újat. Most arról van szó, hogy Törökországgal megszerezzék az összeköttetést, előkészítsék az Egyiptom elleni hadjáratot és a mi Ausztria-Magyarországot illeti , hogy elintézzék a régi szerb kérdést. A­mi Bulgáriát illeti, mely most felfegyverkezve áll, az entente ajánlatait Mac­edóniára vonatkozólag nem tar­totta kielégítőknek. A bolgárok óvatos embe­rek és így arra is gondolniok kellett, hogy mi lesz akkor, ha a szerencse nem kedvez majd az entente fegyvereinek. A német-osztrák-ma­­gyar győzelem esetén megkapják azt terüle­tet, a­mit kívánnak, míg az entente győzelme egy megnagyobbodott Szerbiát teremtene, ille­tőleg végképpen megerősítené azt a népet, melyet a bolgárok lelkük mélyéből utálnak, melynek 1913-at nem tudják megbocsátani és a­melyről tudják, hogy halálos ellenségük. A bolgárok állásfoglalásának alapelemei az egészséges nemzeti egoizmuson kívül, mely ellen nem lehet szólni semmit sem, az erős gyűlölet, temperamentum és idegek. Románia és a monarchia viszonya. Bukarest, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A konzervatív párt legutóbbi gyűlésén Cantacuzene herczeg beszédet mondott. A be­szédben többek között ilyen részletek fordul­tak elő : »Kiderült, hogy a c­entrális hatalmak erősebbek, mint a­hogyan mi hittük. Ma az a véleményünk, hogy Románia tradic­ionális po­litikáját, melyet harminc­öt éve folytat, nem adhatja fel, hogy ismeretlen veszélyekbe dőljön.« A következőket Marghiloman pártelnök mon­dotta : »Romániának egyedül helyes politikája az, a­mit a legutolsó szinajai koronatanácson elhatároztak. Ezen a tanácskozáson paktumot kötöttek, melyet senki sem mondhat fel, míg egy újabb koronatanács meg nem vizsgálja az ügyet.« A Fremdenblatt Görögország semleges e­séljének megsértéséről. Bécs, október 6. A Fremdenblatt azzal a hírrel kapcsolatban, a­mely franczia és angol csapatoknak Szalonikiban való patraszállításá­­ról szól, a következőket írja : Közelfekvő a fel­tevés, hogy Francziaország és Anglia örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy félig-meddig tisztességes módon kilábaljanak a szerencsétlen akc­ióból. Párisban és Londonban bizonyára már felismerték, hogy a dardanellai vállalko­zás kilátástalan és hogy a tengerszorosoknál­­ lefolyt nyolcz havi elkeseredett harczok a leg­borzalmasabb veszteségeknél egyebet nem hoz­tak. A német és osztrák-magyar hivatalos je­lentések, a­melyek a délkeleti hadiesemények­ről szóltak, már első megjelenésüknél azzal a hatással jártak, hogy Anglia és Francziaország hozzáláttak csapataiknak a Gallipoli-félsziget­­ről legalább részben való visszavonásához, mi­által legalább Konstantinápoly szempontjából könnyebbült a helyzet. Ha párisi és londoni lapok most hirtelen azt a felfedezést teszik, hogy Szalonikin át vezet a legrövidebb út a török fővárosba, akkor a dardanellai vállal­kozás föladásának ez a sajátságos megokolása aligha fog hitelt találni. A középeurópai hatal­maknak tehát az a körülmény, hogy angol­­franczia csapatokat szállítanak Gallipoliból Szalonikiba, csak kívánatos lehet. Ehhez járul, — zárja fejtegetéseit a lap — hogy a mostani pillanatban, midőn az arh­angelszki kikötő is befagyni kezd, Oroszország már csak a Szalo­­nikiból Szerbián és Románián át vezető úton vehet lélekzetet. A szaloniki—üszkübi vasút­vonal most, ha az entente szándékai megvaló­­síttatnak, csapatszállításokkal és a szükséges utánpótlásokkal teljesen igénybe lesz véve, úgy hogy ez az utolsó forgalmi év is, a­mely­lyel Oroszország rendelkezett, megbénul, a­mi szintén egyik oka annak, hogy az entente eme legutóbbi vállalkozása a középeurópai hatal­maknak kellemetlen egyáltalában nem lehet. Bizonyos, hogy az entente kétségbeesett va banque játéka fontos és jelentőségteljes eseményeket közvetlen közelségbe hoz és a leg­közelebbi napok elé a legnagyobb érdeklődés­sel tekinthetünk. Semleges zóna Bulgária és Görögország között. Lugano, október 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Resto­ del Carlinó-nak jelentik Szófiá­ból : inczidensek elkerülése végett megparan­csolták a bolgár csapatoknak, hogy a görög határ és saját állásaik között egy két kilométer széles semleges zónát létesítsenek. A bolgár kormány reméli, hogy a Görögországgal való konfliktust megakadályozhatja. Malinov a bolgár királynál, Bécs, október 5. Szófiai jelentés szerint Ferdinand király Malinov volt miniszterelnö­köt, a demokrata párt vezérét, Vrana várában kihallgatáson fogadta. Malinov részt vett az udvari ebéden is. Szerbia külügyeinek új intézője. Genf, október 5. (Saját tudósítónk távirata.) Ezentúl az eddigi párisi szerb követ, Veznics fogja intézni a szerb külügyeket. Ezzel Delcassé kíván­ságának tettek eleget, ki Veznicset bizalmi emberé­nek tartja. Delcassé meg akarja akadályozni a szerb külön­békét. Háborús intézkedések Bulgáriában. Szófia, október 5. A vezérkar rendeletére a c­enzúrát a postán szállított üzleti és magánleve­lekre is kiterjesztik, tekintet nélkül arra, hogy azok külföldre vagy belföldre czímeztetnek-e. Szófia, október 5. A belügyminisztérium ma kiadott rendelettel a lakáskérdést szabályozza a háborús állapot tartamára. A rendelet intézkedései megfelelnek a háború kitörésekor Magyarországon életbe léptetett hasonló rendeletekéinek. Oroszország visszatartja a bolgár letéteket. Hága, október 5. (Saját­­­udósítónk táv­irata.) Angol lapok szerint az orosz bankok nem akarják a bolgár betéteket visszafizetni. Görögország állásfoglalása, Athén, október 5. (Saját t­udósítónk táv­irata.) Ideérkező hírek szerint a francziák Szalonikiban csapatokat szállítottak partra. Venizelosz a csapatok partraszállítása elleni tiltakozásában kijelentette, hogy a Szerbiával kötött szerződés értelmében a közbelépés kötelezett­sége még nem állott be és ez jogilag sincs meg­okolva.­ ­

Next