Az Ujság, 1916. május (14. évfolyam, 121-151. szám)
1916-05-07 / 127. szám
16 FŐVÁROS, Budapest mint tojáskiviteli piacz. »A városi gazdaságok« czimű czikkemben rámutattam arra az új terrénumra, amelyre a városok kényszerülve lesznek rálépni. A háború azonban még sok más feladatot fog a városokra róni. Az élelmiczikkekkel való kereskedés most nem szabad, hanem jórészt kivételes kormányrendeletekkel meg van kötve, vagyis kötött marsruta mellett végzi feladatát. Mint új élelmiszerkereskedelmi tényezők felléptek a különféle központok és a bankok. De sok más, nem hivatott elem is foglalkozik most élelmiszerkereskedéssel, vagy szállítással, amely ezelőtt azt sem tudta, hogy a közélelmezés mi fán terem. Ez alkalmi társaságok és központok egy része a háború után fel fog ugyan oszlani, mégis biztosra vehető, hogy azok tagjaiból új alakulások és társulások fognak létesülni, amelyek igyekezni fognak a főbb élelmiczikkekkel való kereskedést, de különösen az export-czikkeket kezükben tovább is megtartani. Mert legyünk azzal tisztában, hogy exportra még nagyon sokáig lesz bő alkalom. Hisz úgyszólván egész Európa évekre ki van pusztítva, ezért félő, hogy minden lehetőt ki fognak vinni az országból oda, ahol azt jobban megfizetik. Talán egyrészt nem is árt, hogy új faktorokat látunk e téren megjelenni, mert ez által az élelmiszerekkel való kereskedés tőkeerős kezekbe került és így nívója emelkedett. De szaporodott az élelmiszerkereskedők és árusok száma olyan elemmel is, amely nem volt kívánatos. Ez az a csoport, amely eddig ugyan nem foglalkozott élelmiszerkereskedéssel, de tapasztalván azt, hogy ez igen szépen jövedelmezett a háború alatt, nem igen fog azzal a háború után sem felhagyni. Pedig eddig is már igen sokan feküdtek rá az élelmiczikkekre és eddig is elég sok paraziterja volt az élelmiczikkkereskedésnek. A háború érának meglesz tehát az előnye és hátránya. A városoknak, de különösen Budapestnek nagyon is résen kell lenni, kiváltképpen Bécs miatt, mert ellenkező esetben a béke bekövetkezte után is sokáig közélelmezési bajokkal fog küzdeni. A fővárosnak már idejekorán kell organizálni a közélelmezést azokban az élelmiczikkekben, amelyek a világpiacok és a kivitel tárgyai lehetnek, s amelyekről már most tudjuk, hogy csak évek múlva fognak európaszerte normális mennyiségben rendelkezésre állalni. Az organizácziót, jobban mondva regenerálást jól megcsinálni nehéz , de igen szép feladat. Vegyük sorra azokat az élelmiczikk-csoportokat, amelyekről szó lehet : a hús és az állati termékek (zsír). Sop ugyan a városok sokat nem tehetnek , de az általam ajánlott »városi gazdaságok« útján némely czikkben mégis produkálhatnának jelentős dolgokat, legalább is közjótékonysági intézményeik ellátására. Tudjuk, hogy a háború előtt elég jelentékeny volt a hús-import (marha és sertés) Romániából, illetve Szerbiából is. Ez most egy jó időre elesik. De tudva azt, hogy a hús igen kapós lesz ott, ahol van, a székesfőváros a legújabban megalakított »Húskereskedelmi részvénytársaság« útján kívánja czélját elérni. Az élő állattal való ellátásra már úgy is meg volt az erre hivatott szerve, t. i. »A székesfővárosi vásárpénztár részvénytársaság«. Szükséges lesz azonban a helyi húspiaczot, vagyis, a lm,vásárt, is mielőbb reorganizálni, mert erre már évek óta szükség van. A húson kívül baromfi, tojás, vad, hal, tej és tejtermékek és a zöldségfélék azok a czikkek, amelyek részben kivitel tárgyát képezik, részben fontos közélelmezési czikkek. Ezek biztosítására is több vagy kevesebb siker reményében a hatóságok megfelelő intézkedéseket tehetnek, részben a „városi gazdaságok” útján is. Itt most kiváltképpen a tojással kívánok foglalkozni, mint ama czikkel, amelylyel már évtizedek óta behatóan foglalkozunk. Régen óhajtjuk már a tojáskereskedelmet, amelynek most, sajnos, hogy Bécs az irányítója, Budapesten központosítani. Ezért megcsináltuk a »Tojástőzsdét« 1912-ben. De az eredmény még nem mutatkozik. Miért nem? Mert a nagy export-czégek mind a vidéken vannak; mert nincsen alkalmas helyünk, ahol ilyen jelentékeny kereskedést letelepíteni lehetne; mert kevés a tőke és még a helyi fogyasztásra sincsen megfelelően berendezett baromfi- és tojáspiaczunk. Ahhoz, hogy itt egy országos tojáskiviteli központ keletkezzék, a következők kellenek: Szükséges, hogy a tojásvásár koncentrálva legyen térben és időben, hogy a készletek nagysága naponta ismeretes legyen. Ezt pedig csakis egy megfelelő vásári telepen lehet elérni, ahol van jó vasúti összeköttetés, raktárak, pinczék, hűtők, ahol otthont kaphat a tojástőzsde és ahol rendelkezésre állhat a tőke az egyes kereskedelmi ügyletek finanszírozására. Ameddig a székesfőváros rá nem szánja magát arra, hogy ilyen telepet létesít, addig a helyi ellátás sem lesz kellőleg biztosítva. A vidéki tojásczegek eddig nem mutattak nagy kedvet üzleteikkel idejönni, vagy itt filiálékat létesíteni, de mihelyt alkalmas helyet kapnak, saját érdekükben sem fognak elmaradni. Mielőbb fedél alá kell hozni a mostani baromfi- és tojáspiaczot is. A baromfi és tojás nagyvásári telepért székesfővárosunknak áldozatot kell hozni, de a város rohamos fejlődése mellett és a mai viszonyok közt még több áldozatot kell majd hoznia. Olyan tempóban, mint a legutóbbi húsz év alatt, nem haladhatunk. A háborús évek alatt a produkció minden téren erősen redukálódott, ellenben a fogyasztás erősen megnövekedett. A kereslet nagy és rohamos és még sokáig ilyen fog maradni. Ezért sietnünk kell, mert különben a külföld konkurrencziája mellett ránk szakad a hét szűk esztendő. Ziegler Nándor, a vásárcsarnokok igazgatója hozzájárult. Tárgyalás alá vette ezután a bizottság a polgármesternek az előterjesztését, amelyben a fővárosi alkalmazottak részére családi pótlék rendszeresítését hozza javaslatba. Úgy ezt az előterjesztést, valamint az elnöki ügyosztálynak azt az előterjesztését, amely az ideiglenes hivatalnokok fizetését és illetményeit újólag rendezi, és az altisztek és szolgák fizetési szabályzatának módosítását javasolja, a bizottság többek hozzászólása és Marker Aladár tanácsnok-főjegyző felvilágosításai után a bizottság elfogadta. (Hivatalos jelentés a húsvét hétfői felhőszakadásról.) Az út- és csatornaépiés osztály a húsvét hétfői felhőszakadásról hivatalos jelentést adott ki. A jelentés pontos adatokkal igazolja, hogy katasztrofális zápor, amely annyi kárt és pusztulást okozott, minő intenzitású volt. Az ambrográfállomások adatai szerint a felhőszakadás Kőbányán volt a legveszedelmesebb, ahol az egész napi csapadék összege 127 milliméter volt, ebből a délutáni felhőszakadásra, amely délutántól este11-ig tartott, 107 milliméter esik. A legnagyobb intenzitást a csapadék Kőbányán délután 4 óra 10 perc és 5 óra 10 perc között érte el, amikor is egy óra alatt kereken 79 milliméter csapadék hullott le, ami hektáronkint és másodpercenkint 195 liternyi vízmennyiséget jelent. A jelentés szerint a husvét hétfői felhőszakadás úgy kiterjedés, mint intenzitás tekintetében a Budapest határában eddig észlelt legnagyobb felhőszakadást, nevezetesen az 1875. évit is felülmúlta. A felhőszakadás átvonulását regisztráló eredeti felvételi lapok, a csapadék intenzitását és eloszlását feltüntető térképek és rajzok a tanács út- és csatornaépítési ügyosztályának folyosóján (Központi városháza II. emelet 268.) vannak közszemlére kitéve. A hivatalos jelentés egész terjedelmében a Fővárosi Közlönyben fog megjelenni. (Népfelkelők jelentkezése.) A székesfőváros tanácsa felhívja azokat az 1873. évi január 1-e és 1896. évi deeczember 31-e között született népfelkelésre kötelezetteket, akiket a legutóbbi bemutató szemle alkalmával az illetékes szemlebizottság katonai kórházba utalt és az ott nyert kórházi lelet alapján osztályoztatak később budapesti m. kir. honvédkiegészitő parancsnokságuk — népfelkelői fegyveres szolgálatra alkalmatlannak a mennyiben ez idő óta lakást változtattak és most más kerületben írattak össze, mint a mely kerület szemle bizottsága őket annak idején kórházba utalta, hogy saját érdekükben az alábbiak szerint, mindenkor a délelőtti hivatalos órák alatt a katonai ügyosztály nyilvántartási alosztályában (IV., központi városháza, Károly-körút 28 földszint jobbra, száruépület) jelentkezzenek. Azok, akik 1896., 1895., 1894., 1893., 1892., 1891., 1890., 1889 években születtek, május 8-án, azok, akik 1888., 1887., 1886., 1885., 1884., 1883., 1882 , 1881. években születtek május 9-én és végül akik 1880., 1879., 1878., 1877., 1876., 1875., 1874., 1873. években születtek május 10-én jelentkeznek.A községi babnak jegyek nélkül való árusítása A tanács értesíti a közönséget, hogy további intézkedésit megengedi, hogy a községi babot közvetlenül a fogyasztó közönség részére jegyek nélkül árusítsák és pedig kilogrammonként 56 fillérért. (Ingatlanok forgalma.) A múlt héten a fővárosban az ingatlanok forgalma a következő volt : A pesti oldalon: Ritz szálloda r.-t. V., Ferencz József rakpart 41. sz. háza 2.550.000 K.-ért Hungária nagyszálloda r.-t.-ra. Rusz János VI., Felsőbikaréten fekvő 1505/10., 1505/21. hrsz. ingatlana Rusz Anna és testvéreire (öröklés). Hahn Antal VI., Csata-u. 17. sz. háza 57.000 K.-ért Schember Gr. és fiaira. Uhl Jánosné VI., Tasi-u. 124. sz. házának 1/4 része kk. Csizmadia Margit és kk. Uhl Annára (öröklés), özv. Rothstock Jánosné VI., Dévényi-u. 18. sz. háza özv. Szvoboda Gyuláné és birtoktársaira (öröklés). Weinberger Fülöp és Bleyer Kálmán VI., Máglya-u. 108. sz. háza 9080 h.-ért m. kir. államvasutakra (kisajátítás). Tirschl Jozefa VI. , Andrássy-ut 82. sz. háza özv. Merán Jánosné és birtoktársaira (öröklés). Budapesti telekértékesitő és építő r.-t. VII. , Káldi-u. 36. sz. háza 5920 h.-ért Pfléger Gyulánéra. Bunczel Alfréd dr. VII., Gyarmat-u. 107. sz. háza özv. dr. Bunczel Alfrédnéra (öröklés). özv. Rotschtock Jánosné VII., Komócsy-u. 17. sz. háza özv. Szvoboda Gyuláné és birtoktársaira (öröklés). Kk. Kransz Ferencz VII., Törökőrön fekvő 2537., 2538. hrsz. Ingatlana Bitt Károly és birtoktársaira (öröklés). Pollák Adél fié VII., Hungária ut 182. sz. házának része 5000 K.-ért Pál Miklósra. Húsz János Vill., József-körut 31. sz. házának 14/25 része ifj. Rusz János és Istvánra (öröklés). Somló Albertné VIII., Baross-u. 53. sz. házának 1 /6 része és IX., Ferencz-körút 19—21. sz. háza Wahl Vilmosné és Delmár Richárdnéra. Nagel Ignáczné és birtoktársai IX., Lónyay-u. 7. sz. házának 12/168 része Nagel Ernőre. Dr. Jurnitschek Ervinnére IX., Soroksári-ut 20. és Ipar-u. 3. sz. házának 14/84 része Jurnitschek Oszkár dr. és birtoktársaira (öröklés). Sattler Pál pé X., Halom-u. 34. sz. háza 90.000 K.-ért Grosz Ignácz és nejére, özv. Jármay Lajosné X., Martinovics-tér 3. sz. házának 1/8 része Reith György és nejére 6000 K.-ért. Deutsch Artur és Béla X., Külső Jászberényi-ut 1. sz. háza 330.000 K.-ért Első Magyar Részvényserfőzde Társulatra, özv. Verderits Imréné X„ Külső Jászberényi-ut 3. sz. háza 160.000 K.-ért Első Magyar Részvényserfőzde Társulatra. . . 4 budai oldalon: Ság Manó dr. és Hajdú Marczell dr. 1., Gellérthegyen fekvő 13.099/2. hrsz. ingatlana 00.476 K.-ért Hűvös László és Szóbertre. Dr. Glád Jenőné I., Aladár utczában fekvő 1332/1/1. hrsz. ingatlana 48.000 K.-ért Farkas István és nejére. Várady Kády Jánosné I., Virányos-dűlőben, fekvő 8440 hrsz. ingatlana 10.700 K.-ért Váczi Takarékpénztárra. Erényi Béla és neje I., Gellérthegyen fekvő 13.283/4., 13.283 /6., hrsz. ingatlana 180.000 K.-ért Engel Hugó és nejére, özv. Bacher Jakabné és birtoktársai I„ Istenhegyen fekvő 9814 /6.,, 9814 /7. hrsz. ingatlanának része 26.800 K.-ért Vágó Lajos dr. és nejére.Petkovits Lyubomir és neje I., Aranykakas u. 16. sz. háza 15.919 Méhesfő város közönségére Udsejó Otto), AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1916. május 7 (A szappan drágulása.) A szappan ára napról - napra rohamosan emelkedik, a minősége ellenben egyre rosszabb lesz. A tanács s a főváros szakhivatalai már régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel és sürgetik a kormányt, hogy e tarthatatlan állapotnak vessen véget. Néhány hét előtt e helyen közöltük a főváros vegyészeti intézetének véleményét és javaslatait, melyek odakonkludálnak, hogy a szappan árát az egész országban maximálják, állapítsák meg a szappan zsírsavtartalmát s csak egyféle minőségű szappan készítését engedjék meg. Újabban Szabó Ferencz vezérigazgató terjesztett be hasonló tartalmú javaslatot. Szabó kimutatta, hogy a szappan gyártásánál nem faggyút, hanem sertészsírt használnak s ezzel a zsírt elvonják a közfogyasztásból. Ő is a maximálást javasolja, minden irányban s kívánja a zsírsavtartalom megállapítását is. A tanács e két egyező javaslat értelmében felterjesztést intézett a kormányhoz és sürgős intézkedést kért, hogy a szappan rohamos drágulását megakadályozzák. Az ügy megrekedt a kormánynál. A tanács most újból felírt s megsürgette az ügy elintézését. (Az idegenforgalom emelése.) A németek kezdeményezésére a középeurópai államok idegenforgalmának emelése czéljából tanácskozások indultak meg. Az első tanácskozást Lipcsében, a másodikat Bécsben tartották. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint a harmadik összejövetel Budapesten lesz. (A jogügyi bizottság ma délben Déri Ferencz dr. alpolgármester elnökletével ülést tartott. Előadó Édes Endre főjegyző volt. A bizottság mindenekelőtt a közegészségügyi osztálynak a bakteriológiai intézet szervezésére vonatkozó előterjesztését tárgyalta, amelyhez Gaál Vilmos dr., Ernyei Mór dr., Szabó Sándor dr. tiszti főorvos-helyettes, Politzer Gusztáv dr. hozzászólása és Buzas Károly tanácsos felvilágosításai után