Az Ujság, 1916. május (14. évfolyam, 121-151. szám)

1916-05-07 / 127. szám

16 FŐVÁROS, Budapest mint tojáskiviteli piacz. »A városi gazdaságok« czimű czikkemben rá­mutattam arra az új terrénumra, a­melyre a váro­sok kényszerülve lesznek rálépni. A háború azon­ban még sok más feladatot fog a városokra róni. Az élelmiczikkekkel való kereskedés most nem szabad, hanem jórészt kivételes kormányrende­­­­letekkel meg van kötve, vagyis kötött marsruta mellett végzi feladatát. Mint új élelmiszerkereske­delmi tényezők felléptek a különféle központok és a bankok. De sok más, nem hivatott elem is fog­lalkozik most élelmiszerkereskedéssel, vagy szállí­tással, a­mely ezelőtt azt sem tudta, hogy a köz­élelmezés mi fán terem. Ez alkalmi társaságok és központok egy része a háború után fel fog ugyan oszlani, mégis biztosra vehető, hogy azok tagjaiból új alakulások és társulások fognak létesülni, a­me­lyek igyekezni fognak a főbb élelmiczikkekkel való kereskedést, de különösen az export-czikkeket kezükben tovább is megtartani. Mert legyünk azzal tisztában, hogy exportra még nagyon sokáig lesz bő alkalom. Hisz úgyszólván egész Európa évekre ki van pusztítva, ezért félő, hogy minden lehetőt ki fognak vinni az országból oda, a­hol azt jobban megfizetik. Talán egyrészt nem is árt, hogy új faktorokat látunk e téren meg­jelenni, mert ez által az élelmiszerekkel való keres­kedés tőkeerős kezekbe került és így nívója emel­kedett. De szaporodott az élelmiszerkereskedők és árusok száma olyan elemmel is, a­mely nem volt kívánatos. Ez az a csoport, a­mely eddig u­gyan nem foglalkozott élelmiszerkereskedéssel, de tapasz­talván azt, hogy ez igen szépen jövedelmezett a háború alatt, nem igen fog azzal a háború után sem felhagyni. Pedig eddig is már igen sokan feküdtek rá az élelmiczikkekre és eddig is elég sok paraziterja volt az élelmiczikkkereskedésnek. A háború­ érának meglesz tehát az előnye és hátránya. A városoknak, de különösen Budapestnek nagyon is résen kell lenni, kiváltképpen Bécs miatt, mert ellenkező esetben a béke bekövet­kezte után is sokáig közélelmezési bajokkal fog küzdeni. A fővárosnak már idejekorán kell orga­nizálni a közélelmezést azokban az élelmiczikkek­­ben, a­melyek a világpiac­ok és a kivitel tárgyai lehetnek, s a­melyekről már most tudjuk, hogy csak évek múlva fognak európaszerte normális mennyiségben rendelkezésre állalni. Az organizácziót, jobban mondva regenerá­lást jól megcsinálni nehéz , de igen szép feladat. Vegyük sorra azokat az élelmiczikk-csoportokat, a­melyekről szó lehet : a hús és az állati termé­kek (zsír). Sop ugyan a városok sokat nem tehet­nek , de az általam ajánlott »városi gazdaságok« útján némely czikkben mégis produkálhatnának jelentős dolgokat, legalább is közjótékonysági intézményeik ellátására. Tudjuk, hogy a háború előtt elég jelentékeny volt a hús-import (marha és sertés) Romániából, illetve Szerbiából is. Ez most egy jó időre elesik. De tudva azt, hogy a hús igen kapós lesz ott, a­hol van, a székesfőváros a legújabban megalakí­tott »Húskereskedelmi részvénytársaság« útján kívánja czélját elérni. Az élő állattal való ellátásra már úgy is meg volt az erre hivatott szerve, t. i. »A székesfővárosi vásárpénztár részvénytársaság«. Szükséges lesz azonban a helyi húspiaczot, vagyis, a lm,­vásárt, is mielőbb reorganizálni, mert erre már évek óta szükség van. A húson kívül baromfi, tojás, vad, hal, tej és tejtermékek és a zöldségfélék azok a czikkek, a­melyek részben kivitel tárgyát képezik, részben fontos közélelmezési czikkek. Ezek biztosítására is több vagy kevesebb siker reményében a ható­ságok megfelelő intézkedéseket tehetnek, részben­­ a „városi gazdaságok” útján is. Itt most kivált­képpen a tojással kívánok foglalkozni, mint ama czikkel, a­melylyel már évtizedek óta behatóan foglalkozunk. Régen óhajtjuk már a tojáskeres­kedelmet, a­melynek most, sajnos, hogy Bécs az irányítója, Budapesten központosítani. Ezért meg­csináltuk a »Tojástőzsdét« 1912-ben. De az ered­mény még nem mutatkozik. Miért nem? Mert a nagy export-czégek mind a vidéken vannak; mert nincsen alkalmas helyünk, a­hol ilyen jelen­tékeny kereskedést letelepíteni lehetne; mert kevés a tőke és még a helyi fogyasztásra sincsen megfelelően berendezett baromfi- és tojáspiaczunk. Ahhoz, hogy itt egy országos tojáskiviteli köz­pont keletkezzék, a következők kellenek: Szükséges, hogy a tojásvásár konc­entrálva legyen térben és időben, hogy a készletek nagysága naponta ismeretes legyen. Ezt pedig csakis egy megfelelő vásári telepen lehet elérni, a­hol van jó vasúti összeköttetés, raktárak, pinczék, hűtők, a­hol otthont kaphat a tojástőzsde és a­hol rendel­kezésre állhat a tőke az egyes kereskedelmi ügyle­tek finanszírozására. A­meddig a székesfőváros rá nem szánja magát arra, hogy ilyen telepet létesít, addig a helyi ellátás sem lesz kellőleg biztosítva. A vidéki tojásczegek eddig nem mutattak nagy kedvet üzleteikkel idejönni, vagy itt filiálékat léte­síteni, de mihelyt alkalmas helyet kapnak, saját érdekükben sem fognak elmaradni. Mielőbb fedél alá kell hozni a mostani baromfi- és tojáspiaczot is. A baromfi és tojás nagyvásári telepért székesfővárosunknak áldozatot kell hozni, de a város rohamos fejlődése mellett és a mai viszo­nyok közt még több áldozatot kell majd hoznia. Olyan tempóban, mint a legutóbbi húsz év alatt, nem haladhatunk. A háborús évek alatt a produk­­c­ió minden téren erősen redukálódott, ellenben a fogyasztás erősen megnövekedett. A kereslet nagy és rohamos és még sokáig ilyen fog maradni. Ezért sietnünk kell, mert különben a külföld konkurren­­cziája mellett ránk­ szakad a hét szűk esztendő. Ziegler Nándor, a vásárcsarnokok igazgatója­ hozzájárult. Tárgyalás alá vette ezután a bizott­ság a polgármesternek az előterjesztését, a­mely­ben a fővárosi alkalmazottak részére családi pót­lék rendszeresítését hozza javaslatba. Úgy ezt az előterjesztést, valamint az elnöki ügyosztálynak azt az előterjesztését, a­mely az ideiglenes hiva­talnokok fizetését és illetményeit újólag rendezi, és az altisztek és szolgák fizetési szabályzatának módosítását javasolja, a bizottság többek hozzá­szólása és Marker Aladár tanácsnok-főjegyző fel­világosításai után a bizottság elfogadta. (Hivatalos jelentés a húsvét hétfői felhőszaka­dásról.) Az út- és csatornaépi­­és osztály a húsvét hétfői felhőszakadásról hivatalos jelentést adott ki. A jelentés pontos adatokkal igazolja, hogy katasztrofális zápor, a­mely annyi kárt és pusztu­lást okozott, minő intenzitású volt. Az ambrográf­­állomások adatai szerint a felhőszakadás Kőbányán volt a legveszedelmesebb, a­hol az egész napi csa­padék összege 127 milliméter volt, ebből a délutáni felhőszakadásra, a­mely délután­­tól este­­11-ig tartott, 107 milliméter esik. A legnagyobb inten­zitást a csapadék Kőbányán délután 4 óra 10 perc­ és 5 óra 10 perc­ között érte el, a­mikor is egy óra alatt kereken 79 milliméter csapadék hul­lott le, a­mi hektáronkint és m­ásodperc­enkint 195 liternyi vízmennyiséget jelent. A jelentés sze­rint a husvét hétfői felhőszakadás úgy kiterjedés, mint intenzitás tekintetében a Budapest határá­ban eddig észlelt legnagyobb felhőszakadást, ne­vezetesen az 1875. évit is felülmúlta. A felhőszaka­dás átvonulását regisztráló eredeti felvételi lapok, a csapadék intenzitását és eloszlását feltüntető térképek és rajzok a tanács út- és csatornaépítési ügyosztályának folyosóján (Központi városháza II. emelet 268.) vannak közszemlére kitéve. A hivatalos jelentés egész terjedelmében a Fővárosi Közlöny­ben fog megjelenni. (Népfelkelők jelentkezése.) A székesfőváros tanácsa felhívja azokat az 1873. évi január 1-e és 1896. évi de­e­czember 31-e között született népfelkelésre kötelezette­ket, a­kiket a legutóbbi bemutató szemle alkalmával az illetékes szemlebizottság katonai kórházba utalt és az ott nyert kórházi lelet alapján osztályoztatak később budapesti m. kir. honvédkiegészitő parancsnokságuk — népfelkelői fegyveres szolgálatra alkalmatlannak a mennyiben ez idő óta lakást változtattak és most más kerületben írattak össze, mint a mely kerület szemle bizottsága őket annak idején kórházba utalta, hogy saját érdekükben az alábbiak szerint, mindenkor a délelőtti hivatalos órák alatt a katonai ügyosztály nyilvántartási alosztályában (IV., központi városháza, Károly-körút 28 földszint jobbra, száruépület) jelentkezzenek. Azok, a­­kik 1896., 1895., 1894., 1893., 1892., 1891., 1890., 1889 években születtek, május 8-án, azok, a­kik 1888., 1887., 1886., 1885., 1884., 1883., 1882 , 1881. években születtek május 9-én és végül a­kik 1880., 1879., 1878., 1877., 1876., 1875., 1874., 1873. években születtek május 10-én jelent­keznek.­­A községi babnak jegyek nélkül való árusítása A tanács értesíti a közönséget, hogy további intézkedésit megengedi, hogy a községi babot közvetlenül a fogyasztó közönség részére jegyek nélkül árusítsák és pedig kilo­­grammonként 56 fillérért. (Ingatlanok forgalma.) A múlt héten a fő­városban az ingatlanok forgalma a következő volt : A pesti oldalon: Ritz szálloda r.-t. V., Ferencz József­ rakpart 41. sz. háza 2.550.000 K.-ért Hungária nagyszálloda r.-t.-ra. Rusz János VI., Felső­bikaréten fekvő 1505/10., 1505/21. hrsz. ingatlana Rusz Anna és testvéreire (öröklés). Hahn Antal VI., Csata-u. 17. sz. háza 57.000 K.-ért Schember Gr. és fiaira. Uhl Jánosné VI., Tasi-u. 124. sz. házának 1/4 része kk. Csizmadia Margit és kk. Uhl Annára (öröklés), özv. Rothstock Jánosné VI., Dévényi-u. 18. sz. háza özv. Szvoboda Gyuláné és birtoktársaira (öröklés). Weinberger Fülöp és Bleyer Kálmán VI., Mágly­a-u. 108. sz. háza 9080 h.-ért m. kir. államvasutakra (kisajátítás). Tirschl Jozefa VI. , Andrássy-ut 82. sz. háza özv. Merán Jánosné és birtok­­társaira (öröklés). Budapesti telekértékesitő és építő r.-t. VII. , Káldi-u. 36. sz. háza 5920 h.-ért Pfléger Gyulánéra. Bunczel Alfréd dr. VII., Gyarmat-u. 107. sz. háza özv. dr. Bunczel Alfrédnéra (öröklés). özv. Rotschtock Jánosné VII., Komócsy-u. 17. sz. háza özv. Szvoboda Gyuláné és birtoktársaira (öröklés). Kk. Kransz Ferencz VII., Török­őrön fekvő 2537., 2538. hrsz. Ingatlana B­itt Károly és birtok­­társaira (öröklés). Pollák Adél fi­é VII., Hungária­ ut 182. sz. házának­­ része 5000 K.-ért Pál Miklósra. Húsz János Vill., József-körut 31. sz. házának 14/25 része ifj. Rusz János és Istvánra (öröklés). Somló Albertné VIII., Baross-u. 53. sz. házának 1 /6 része és IX., Ferencz-körút 19—21. sz. háza Wahl Vilmosné és Delmár Richárdnéra. Nagel Ignáczné és birtoktársai IX., Lónyay-u. 7. sz. házának 12/168 része Nagel Ernőre. Dr. Jurnitschek Ervinnére IX., Soroksári-ut 20. és Ipar-u. 3. sz. házának 14/84 része Jurnitschek Oszkár dr. és birtoktársaira (öröklés). Sattler Pál­ pé X., Halom­-u. 34. sz. háza 90.000 K.-ért Grosz Ignácz és nejére, özv. Jármay Lajosné X., Martinovics-tér 3. sz. házának 1/8 része Reith György és nejére 6000 K.-ért. Deutsch Artur és Béla X., Külső Jászberényi-ut 1. sz. háza 330.000 K.-ért Első Magyar Részvényserfőzde Társulatra, özv. Verderits Imréné X„ Külső Jászberényi-ut 3. sz. háza 160.000 K.-ért Első Magyar Részvényserfőzde Társulatra. . . 4 budai oldalon: Ság Manó dr. és Hajdú M­­arczell dr. 1., Gellérthegyen fekvő 13.099/2. hrsz. ingatlana 00.476 K.-ért Hűvös László és Szóbertre. Dr. Glád Jenőné I., Aladár­ utczá­­ban fekvő 1332/1/1. hrsz. ingatlana 48.000 K.-ért Farkas István és nejére. Várady Kády Jánosné I., Virányos-dűlőben, fekvő 8440 hrsz. ingatlana 10.700 K.-ért Váczi Takarékpénz­tárra. Erényi Béla és neje I., Gellérthegyen fekvő 13.283/4., 13.283 /6., hrsz. ingatlana 180.000 K.-ért Engel Hugó és nejére, özv. Bacher Jakabné és birtoktársai I„ Istenhegyen fekvő 9814 /6.,, 9814 /7. hrsz. ingatlanának része 26.800 K.-ért Vágó Lajos dr. és nejére.­Petkovits Lyubomir és neje I., Aranykakas­ u. 16. sz. háza 15.919 Méhes­fő város közöns­égére Udsejó Otto), AZ ÚJSÁG­ Vasárnap, 1916. május 7 (A szappan drágulása.) A szappan ára napról - napra rohamosan emelkedik, a minősége ellenben egyre rosszabb lesz. A tanács s a főváros szakhiva­talai már régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel és sürgetik a kormányt, hogy e tarthatatlan állapot­nak vessen véget. Néhány hét előtt e helyen közöl­tük a főváros vegyészeti intézetének véleményét és javaslatait, melyek odakonkludálnak, hogy a szappan árát az egész országban maximálják, álla­pítsák meg a szappan zsírsavtartalmát s csak egy­féle minőségű szappan készítését engedjék meg. Újabban Szabó Ferencz vezérigazgató terjesztett be hasonló tartalmú javaslatot. Szabó kimutatta, hogy a szappan gyártásánál nem faggyút­, hanem sertészsírt használnak s ezzel a zsírt elvonják a köz­­fogyasztásból. Ő is a maximálást javasolja, minden irányban s kívánja a zsírsavtartalom­ megállapí­tását is. A tanács e két egyező javaslat értelmében felterjesztést intézett a kormányhoz és sürgős intézkedést kért, hogy a szappan rohamos drágu­lását megakadályozzák. Az ügy megrekedt a kor­mánynál. A tanács most újból felírt s megsürgette az ügy elintézését. (Az idegenforgalom emelése.) A németek kez­deményezésére a középeurópai államok idegenfor­galmának emelése czéljából tanácskozások indul­tak meg. Az első tanácskozást Lipcsében, a máso­dikat Bécsben tartották. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint a harmadik összejövetel Buda­pesten lesz. (A jogügyi bizottság­ ma délben Déri Ferencz d­r. alpolgármester elnökletével ülést tartott. Elő­adó Édes Endre főjegyző volt. A bizottság minde­nekelőtt a közegészségügyi osztálynak a bak­teriológiai intézet szervezésére vonatkozó elő­terjesztését tárgyalta, a­melyhez Gaál Vilmos dr., Ernyei Mór dr., Szabó Sándor dr. tiszti fő­­orvos-­helyettes, Politzer Gusztáv dr. hozzászólása és Buzas Károly tanácsos felvilágosításai után

Next