Az Ujság, 1916. június (14. évfolyam, 152-180. szám)
1916-06-01 / 152. szám
lv ásla|@9 afslero. V Vicenza i fensikon Olaszország sorsa dől el. Nem mi találjuk ki ezt a megrázó profécziát, ’ •hanem a legvadabb háboruspárti, olasz újság‘‘-ban olvassuk ezt a jajkiáltást, egy hírhedt intervenczionista, Mussolini képviselőnek tollát , bős. Ő elképzeljük az Aragno-kávéház s a római korzó izgatott és hadonászó közönségét, a ■mikor majd Cadonna jelentéseiből, ha ugyan előbb nem — a szélsebesen röpülő fáma utján értesül Asiago és Arsiero éléstéről, mely megnyitja, az utat csodálatosan küzdő csapataink előtt az olasz síkságra. Az Osztrákok és magyarok offenzivája megráztaegészOlaszországot,mely sajgón érzi a szörnyű veszedelmet — síkong Mussolini — és toporzékoló dühében megfenyegeti a felelőseket a nép haragjával és felkelésével. Ezt a hangulatképet az olasz hitszegés évfordulója után, aboszuló Nemezis festette a világtörténelem legsötétebb lapjára. A »répiccok«nak vájjon van-e még kedve a monfalconei toronyból gukkerezvi . Triesztre ! S Helena királyné, a kit családi politikája,az orosz nagy-,hercegnőkkel szőtt udvari kritrikái s Rennel ’Rudd női bérenczei uszítottak“ arra, hogy a hálószoba fülkéjében a legalakalóbb árulásra csábitsa a leghitványosb királyt, vájjon- megérzi-e, hogy ugyanannak a végzetnek kegyetlen marka közeledik nyakához, mély apját, a montenegrói királyt ,a.fekete-hegyek trónjáról •a franczia száműzetésbe, rendként élen fogságba dobta? Fecseg-e még a szószátyár .Colomra-herczeg Olaszország ■ vitér,fe£Őló diadalairól, az ősök ragyogó példájáról s a gyűlölt ellenség elsöpréséről ? S vidám derű, árad-e Salandra lelkéből és ábrázatáról, mint akkor, a midőn aKapitóliumon egy -peterd és frázissal- megvadított tömegnek a Hadüzenet örömhírét jelentette be d'Asiago és Arsiero a Végzet sötétszárnyának ijesztő rebbenése, kezdete a kegyetlen bűnhödésnek és számonkérése egy király és egy nemzet becsületének és hűségének. Mivé tette a hitszegés egy rövid esztendő alatt Itáliát' Hadseregének egy harmada összezuzódott a határainkat védő sziklák falain : a szevgény és ,az élettel amúgy is küzködő olasz népből hat milliárdot sajtolt ki a győzelemre éhes .. .kormányt-ipara és'kereskedelme, virágzó ide-genforgalma halálos vérszegénységbe esett ; ' Anglia kiuzsorázza,' a franczia, megveti, s az ’ oróska-: füle botját se mozgatja segekvkiáltá-. . sairaj .daczára. annak, hogy külön Cadonnabüllétineket kap... •• ••■ ' .1 r * ..•.-.Kétesztendővel,. a ••. viágjáb.bíu' előtt uji-‘ tolták meg ahármasszövetséget . Az olasz -király amaga és nemzete nevében hűséget fogadott, kezét és,“becsületét, adta zálogba - • •aláírásával-pecsételte meg, aj szövetséget, mely ■ Olaszországot a nagyhatalmak sorába emelte, '■ tekintélyt és* jólétet között'-melii ■ s gyarmati '- hódítást tett'számára lehetővé.’. Ma, pedig a ’ súlyosan megbántott, a gazul'elárult és orvul, megtámadott szövetségesnek diadalmas seregei, ... mint kérlelhetetlen ellenség, karoljuk.Jiegyén a boszuló végzettel, ott állnak már. .alo ruháról-a velenczei síkság kapujában, s Róma retteg, s egész Olaszországot megrázza"-a vereség gyalázata.,,Ill szövetségesei, pedig hűvösen, szinte rideg lenézéssel látják vergődését, s egyetlen kar nem mozdul segítségükre. Ellenségeitől megalázva, barátoktól elhagyatva vonaglik az olasz nemzet a szétfoszlott remények s. a. mar..»zangoló önvád gyötrelmed. közepette. ■ Nem rösteljük örömiiket,hangosan világgá " kiáltani,ahogy azOlasz árulás" elkövetkezett a megtorlás órája. Hazug és logikátlan lenne a történelmi igazságszolgáltatás, ha ez az’óra ,és nem következik ,ha büntetlen fajadt volna, a história leggyalázatosabb hitszegése, s diadalt aratott volna a legbecstelenebb árulás. A mit bámulatraméltő, hősiességben és önfeláldozásban páratlan csapataink egy esztendőn át a határ védelmében cselekedtek, már maga is méltó arra, hogy a hadtörténelem legfényesebb lapjaira kerüljön. De hogy betették lábukat a gyűlölt és megvetésre méltó ellenség földjére, s fegyvereik előtt tízezrével menekül otthonából a megrémült lakosság, s futva hátrál egy hadsereg, mely egy év előtt parádélépésbenakart besétálni a Triesztbe : ez végtelen elégtétel nekünk, büszke önérzettel tölti el lelkünket, s bizonyossággá fokozza azt az érzésünket, hogy van mégis igazság, mely fölemeli a becsületest s porig alázza a gonoszt . Pár nappal ezelőtt az offenzívánkban beálló szünetet jelentette a hivatalos híradás. Azóta napról-napra előbbre haladtak győzelmes csapataink, s ma kezükben tartják Arsierót és Asiagot, így szolgálja a mi hadseregünk a szent ügyet,, amelyért küzd, s így szerénykedik a mi hadvezetőségünk a maga dicsősége és sikere körül. Cadonna pedig — csak hadd jelentse továbbra is győzelmeit, a melyekbe hazája belepusztul. AZ ITJSAO Csütörtök, 1916. június 1. A bál»ru mai képe kesl@rét és assagét elfoglalták. — Mx olaszokat eliSxfSIk — Sk ^©sitaaf^S délire ei§©§$laSt&si& a Mont® S»riaf©rát. — ^etialésauB' vSsiszaverfSBSs az ©lass©!« támadásait. — Eddig 30.388 EsOstOk 6S4 flsxS^t f@gftink @3 és 29® ssfifeistányomutik. — VJ német' sikerek Verdunné S. »Ö cs. és kir. fensége Jenő kir. herczeg vezérezredes vezérlete alatt Tirolban előnyomult haderőink elfoglalták Asiagót és Arsierót«, ezzel vezeti be Höfer mai jelentését. Szükségesnek tartotta vezérkarunk hangsúlyozni azt, hogy a támadó haderők Jenő kir. .herczeg vezérezredes parancsnoksága alatt állanak, mert az olasz sajtó azt 4.hírt terjesztette, el a semleges és entente-hatalmak körében, hogy déltiroli csapataink hadműveleteit a balkáni fővezér, Mackensen vezérezredes, vezeti. E. Invesztelésnek kettős czélja volt. Elsősorban azzal akartak váratlan és igen érzékeny. Vereségüket szépíte át, hogy az olasz csapatok nem csupán magyar és osztrák haderők támadásainak voltak kitéve, hanem a mi csapataink oldalán német csapatok is küzdenek, mert elképzelhetetlen volna, hogy egy német hadvezér vezessen olyan operácziókat, melyekben csupán magyar és osztrák csapatok vesznek részt. Másfelől a német haderőknek a Dél-Tirolból megindult előnyomulásban való részvételének híresztelésével hatni akartak szövetségeseikre, különösen az oroszokra, hogy ezek mielőbb kezdjék meg a támadást, mert a németek a délnyugati hadszíntérre és a Francziaországba küldött csapataikat csupán az orossz frontról vonhatták el, és ezért most volna kilátás amna, hogy végre valami eredményt az oroszok is elérjenek. Hivatalos jelentésünk megcáfolja a Mackensenfővezérletéről elterjesztett híreket, amikor kijelenti, hogy a támadó haderőt Jenő kb. herezeg, a délnyugaton működő hadseregek eddigi parancsnoka vezeti.