Az Ujság, 1916. április (14. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-01 / 92. szám
2 fizérl© eszmék. Nincs a szivárványnak annyi színe, amennyit az entente végig ne játszott volna a háború kezdete óta, hogy elkápráztassa a világot küzdelmének eszményi czéljaival. Minden alkalomhoz tudott találni egy vezérlő eszmét, mely ürügyül szolgált az éppen akkor tervezett, vagy megkezdett akczióhoz , s valahányszor a terv vagy akczió meghiúsult, új ürügyökön új vezéreszmék teremtek az entente-politikusok agyában. őszintén meg kell vallanunk, hogy e téren nem bírtuk velük a versenyt. Igaz hogy nem is aspiráltunk rá. Ha ránk hagyják azt a szerény kívánságunkat, hogy a szerajevói gyilkosság igazi bűnszerzőit kikutassuk, s a gálád merénylet főfészkébe megtorló kézzel belenyúlhassunk, a durván megsértett igazságnak elégtételt szereztünk volna, s Európa megmenekül a rászakadt borzalmaktól. Amikor Oroszország az orgyilkosok, Anglia pedig az orosz bűntárs mellé állott, nekünk csak egyetlen vezérlő eszmény volt : az életre-halálra elszánt önvédelem. Mi nem akartunk senkitől semmit. Határaink biztonságát, állami létünk csorbítatlanságát, fejlődési lehetőségeink zavartalanságát kívántuk csupán megvédeni, irigy, , gonosz és ármányos szomszédok és patrónusaik ellen. Németország, mint ha szövetséges, mellénk állott, s a VII. Edvárd bekerítési politikájának éppen ez a szövetségi hűség volt a főkombinácziója. Tudták, hogy Németország velünk jön, s ez is volt a fő czéljuk : alkalmat és ürügyet találni a háborúba való beugratásra, mely az ő papirosszámításaik szerint meghozza a VII. Edvárd politikájának teljes diadalát. Belekényszerítettek tehát bennünket és szövetségesünket az önvédelmi harczba. Az első vezérlő eszméjük ekkor született meg, a szerb uszítás ürügyén : megvédeni a kis államok függetlenségét. Ezt a jelszót az orosz politika szuggerálta , de mihamar új vezérlő eszméje támadt Angliának, amikor Belgium kétszínű politikája a német invázióra vezetett : a semleges államok biztonsága és szabadsága. Láttuk a háború folyamán, miként respektálta az entente ezeket a maga proklamálta vezéreszméket, amidőn Törökország függetlensége ellen a Dardanella-kalandot kezdeményezte, Görögország semlegességén pedig a szalonikii betöréssel végiggázolt. Jött arcán a német búvárhajók csodálatos harcza, mely a hatalmas angol flottát tétlenségre kárhoztatta, s Anglia kereskedelmi tengerészetét s tengeri kereskedelmét megtizedelte. A tengerek szabadsága lett akkor a vezérlő eszme. Tapasztalták s tapasztalták különösen a semleges tengeri álamok, miként értelmezi az irigy és baszó aleső angel a tengeri szabadságot. Az angol kalózpolitika ez alatt a jelszó alatt űzte legvadabb orgiáit. Mikor ez a jelszó elkopott s a Darchmenakalandhoz a balkán semlegesek segítségéért versenyzett az entente, megszületett a balkán államok szabadságának és függetlenségének vezérlő eszméje. Hogy mit szenvedtek a balkán semlegesek e jelszó ürügyén az entence-diplmatáktól és ügynököktől, arról a bolgár, görög és román állami archívumok egykor bőséges adalékokat fognak szolgáltatni. Olaszország hitszegése új vezérlő eszmét adott az ententenak : a latin kultúra védelme a német barbárság ellen. A latin kultúráról, ahogy az a háború folyamán megnyilatkozott, szintén köteteket fognak irni a jövendő hisztorikusok. Az internálások, a fogolytáborok, a Baralong-eset, a King Stephen kapitányának alá valósága, a meggyalázott, leköpdösött és megkövezett német fogoly sebesültek Francziaországban, Görz elpusztítása gyönyörű adatokat szolgáltatnak az entente-küzdelem eszményi czéljainak illusztrálására. S hogy tökéletes legyen az entente eszmegyűjteménye, megszületett az egyén szabadságának és az individualizmus függetlenségének magasztos vezérlő eszméje, kapcsolatban az orosz pogromsorozattal, zsidómészárlással, munkásvérengzéssel és Chvosztov agent provocateurjeivel. Ennyi eszmefogyasztás mellett nem csoda, hogy a párisi konferenczia már nem tudott újat produkálni. Már nincs se jelszó, se vezérlő eszme, csak makacs önáltatás a biztos győzelemmel. Az egyetlen, az igazi vezérlő eszme az egész háború folyamán rejtve maradt, daczára annak, hogy ott ordított az ententefővárosok utczáin, s ott dörgött agylakból a A huszonkilenczediki franczia hivatalos jelentés a németeknek Malancourt elleni támadásáról úgy emlékezett meg, hogy a német tömegeknek sikerült Malancourttól északra egy erődműben megvetni a lábukat és közben Malincourt község két házát is elfoglalták. Ugyanekkor azonban az avocourti erdő délkeleti csücskénél a németek állásait a francziák mintegy 800 méter kiterjedésben elfoglalták. A német hivatalos jelentésekből tudjuk azonban, hogy Malancourtnál a német csapatok 2000 méter szélességben foglalták el 28-án a francziák állásait és az avocourti erdőből is kiverték a francziákat, kik az éjszaka is tartott közelharczok után kénytelenek voltak meghátrálnni. Joffre az avocourti vereséget nem ismeri be és a 30-iki jelentésében azt mondja, hogy a németek a 30-ára virradó éj folyamán több ellentámadást éöthettek az avocourti erdőben lévő franczia állások ellen. Az összes rohamokat visszaverték és a németek az avocourti erődítmények centruma előtt egész hulladombokat hagytak hátra. Azt azonban már elfelejti az esti jelentésben felemlíteni, hogy a francziák végre mégis kénytelenek voltak az avocourti erdőt ismét kiüríteni. A franczia hivatalos jelentéselmek a németek borzalmas veszteségeit és az állandóan visszavert támadásokat kiszínező részei csupán a közönség megnyugtatását ezérozzák, mert hiszen a hareztéri események mégis csak azt mutatják, hareztereken. Csakhogy azt be nem vallhat-■ ják, zászlóikra nem írhatják s kardjuk élére nem tűzhetik. Mert hogy rablásra, jogfosztásra, versenytársulésre, hoszuállásra és hatalmi túlsúlyra szövetkeztek, s a bekerítési politika volt minden eszméjük alfája és ómegája, arról nincs náluk sehol se szó, se írás, de tetteik, szándékaik, viselkedésük és politikájuk elejétől végig ennek a vezérlő eszmének állott szolgálatában. Hivalkodni ezzel nem lehet, egységet és lelkesedést se sikerül vele teremteni, s az altruizmusig menő áldozatkészséget és a közös czélnak való alárendelést sem lehet ily jelszóval kiváltani. Igaz hogy viszont ez a vezérlő eszme olyan, hogy a világnak nincs mit sajnálkoznia, ha az együtt bukik azokkal, akiknek ajkain nem, de szívükben kezdettől fogva ez az eszme volt az uralkodó, az egyetlen ideál, hogy a németek állandóan tért nyernek. A franczia kormány a növekedő nyugtalanságot és bizalmatlanságot mindenáron el akarja oszlatni és úgy készíti elő a közönséget a folytonos vereségekre, hogy a hírlapokban nyugalomra hívja fel a közönséget. A Havas-ügynökség együk közleménye arra kéri a párisi közönséget, hogy őrizze meg lelki nyugalmát még akkor is, ha az ellenség Verdun előtt újabb tért nyerne, mert hiszen Joifre és Petain a jövedelmi vonalat ennek daczára is szilárdan tartják. Ezt azért köztik, mert a Verdun körül folyó tüzérségi előkészítő harczokból arra következtetnek, hogy a németek a legközelebbi napokban általános támadást indítanak a Verdun körüi franczia állások ellen és nem bíznak abban, hogy ellen tudnak mindenütt állasi. A németek Malancourtnál nem elégedtek meg azzal, hogy 2000 méter szélességben elfoglalták a községtől északra fekvő erősen kiépített franczia állásokat és benyomultak a falu északnyugati részébe, hanem 30-án újabb támadást intéztek a falu ellen, rohammal elfoglalták Malancourt községet és a mindkét oldalról csatlakozó védelmi műveket. Hat tisztet és 322 főnyi legénységet sebesületlenül elfogtak. A Maas keleti partján, Douaumont erődtől délre is voltak gyalogsági harczok. Itt a németek már a franczia árkokig dolgozták előre ma A szábor a mai Hép®m Malancourt hegységei a németek elfoglalták. — Douaumont környékén közelharczok voltak. — Ás orossok lövik a németek átstfisait. 'M AZ ÚTJSAI* Szombat, 1916. április ti