Az Ujság, 1916. április (14. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-29 / 119. szám
8 MIM EILI is fyzetek a Hitről. Minden tiszteletre méltó hitelű étlap-másolatokat olvastunk róla, meglehetős sűrűn, hogy Münchenben egy rostélyos annyiba kerül, mint minálunk egy Jeves, Augsburgban, Drezdában. Berlinben olcsóbban adnak egy ebédet, mint Budapesten egy feketekávét. De ugyancsak minden tiszteletre méltóan hiteles akta a németországi élelmiszerárak hivatalos jelentése is, amelynek az adatait sehogy sem lehet összhangba hozni azoknak az étlapoknak az áradataival. Az élelmiszerek ára, kevés kivétellel, a német piacokon nem olyan, magas, mint például a budapestin, de távolról sem olyan alacsony, hogy azok a bizonyos étlapi árak lábujj hegyre, sőt falábra állva is egy szintre kerülnének velük. Tehát, ha csakugyan olyan olcsón adják mégis azt a rostélyost akkor az, a vendéglős hamarább éhen fog halni, mint a vendégei megköverednek. Háború és olcsóság olyan inkompatibilitás, amelynek semmiféle geográfiai, vagyó politikai határ nem vet gátat. És mert most, mindenütt háború van, olcsóság nem lehet sehol sem. Se Budapesten, se Párisban, se Berlinben, se Londonban, se Konstantinápolyban, se Rómában. Sőt megdrágult az élet, mégpedig igen jelentékenyen, azokban a szerencsés országokban is, amelyek békességben maradhattak. Ennek a valóságnak a megállapítása, mi se akar kevésbé lenni, mint ártatlansági igazolvány, vagy buzdító ének a drágítók számára. De konstatálhattuk, hogy a másutt való olcsóság dokumentumai egyáltalában nem bizonyultak hatásos receptnek a minálunk való drágaság nyavalyája ellen. Kár lenne tehát a szenvedésünket még azzal a gondolattal is tetézni, hogy csak mi szenvedünk, különben mindenki egészséges. Ebben a dologban teljes az egész emberiség szolidaritása, ami nem közös öröm, csak elveszi a jogczímét egy külön keserűségnek. A drágaságnak azonban, igen természetesen, csak megmarad a keserű íze, ha mindenütt iyen is az egész világon. Se annyiért, se úgy, mint a normális időkben, most nem élhetünk. De ne feledjük el mindazok, akik ezt a terhet viseljük, hogy a legnagyobb maximális is a minimuma azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyeket e világkatasztrófa az emberekre ráhárított. Az élet olcsósága ezerszeresen nagyobb gyász, mint a megélhetés drágasága. Apanasz czenzusa nagyon megnövekedett és ugyancsak súlyosan kell igazolnia magát. És valóban, a háború első időiben érzékenyebbek voltunk, mint későbben, holott a terhek azóta még nem csökkentek. Semmiféle zsilip nem volt elég erős arra, hogy a drágaság folyamát visszafelé térítse. A panaszos indulat meghalkulásának tehát csak két magyarázata lehet. Az elfásulás, vagy pedig teherbíró képességünk megnövekedése. A harmadik magyarázat lehet: ez a kettő együttvéve. El is fásultunk, de hozzá is erősödtünk az új viszonyokhoz. A valóság az, hogy megélünk a kevesebből is, és a kevesebbnek a sokkal nagyobb árát is megadjuk, holott normális életünk egy nagyon beszervezett eleme , a had, a háború folyamán a háztartásunkból teljesen kikapcsolódott. Az olcsó árával annak idején adós maradtunk, a drágáét ma készpénzzel fizetjük. Ami egyet mindenesetre bizonyít. Azt, hogy az adósság fölösleges luxus volt akkor, amikor könnyű szível csináltuk. Külön akczió ennek a luxusnak a kiküszöbölésére nem indult. Mégis sikerült. Vagy talán— éppen ezért ? Minden Ecsetre valami, amit e nagyon kevéssé dicséretes időnek javára írhatunk. A legradikálisabb védekező ötlet a drágaság ellen bizonyára az, ami a strassburgi polgármesternek jutott az eszébe. A czipő ára ott is az eget veri , de a legvadabb bőrdrágaság is megszűnik — a czipővel. A strassburgi polgármester nyári divatnak nem faczipőt javasolt, mert a fa se olcsó, hanem semmilyen czipőt. Az oltár, amelynél ez a takarékosság áldozik, van olyan szent, hogy saru nélkül lehessen járulni eléje. Minálunk az ellenkezőoldalon kezdik az ájtatosságot. Nem a czipőtteszik fe át,dez töaki a takarékosság oltárára hanem a frizurát. A kibontott és leeresztett haj divatja ontja az aranylombok illatát az utezén. Spórolós divat, mert fölöslegessé teszi a fodrásznőt, és erényes is, mert segít a kurta szoknyának tovább takarni, mint a meddig ez ér. — Személyi hírek. Lajta-Bruckból jelentik : Márat Jozefa kir. herczegnő tegnap meglátogatta a ca. és kir. menekülő tábort Bruckban, hogy részt vegyen a menekültek templomának ünnepire felavatásán. — Karlsbadból jelentik, hogy Piffl ár. biboros-herczegérdek fürdőhasználatra ideérkezett. — A katolikus egyház kerébfil. A király az eperjesi görög szertartású katolikus székeskáptalanban Mizsicskó József olvasókanonoknak a nagyprépostaágra, VojtovicsJózsef dr. éneklőkanonoknak az olvasófeanonokeágra, Kovaliczky Jénó őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, Pzmandray benőn dr. iskoláskanonoknak az őrkanonokságra és Russnák Miklós dr. ifjabb kanonoknak az iskoláskanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedő utolsó, azaz ifjabb kanomokságot Korotnoki János szentszéki tanácsos, felsősorai lelkésznek adományozta; Kozák János szentszéki tanácsos, tanítóképezdei tanárt, Mankovics Emánuel balázavégási esperes-lelkészt és Gojdics Methód szentszéki tanácsos, püspöki titkárt pedig ugyan a székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. — Kitüntetés. A király Wilcsek Gyula tart. főhadnagyot, a Perlaki Takarékpénztár ügyvezető igazgatóját, aki mint a 20. honvédgyalogezred egyik századának parancsnoka, előbb az orosz harcrtéren, majd pedig ott szerzett súlyos betegségéből felgyógyulva, most már tizedik hónapja a doberdói fronton mint egy helyi távbeszélő osztag parancsnoka szerzett kiváló érdekeineket, a Signum laudis-szal tüntette ki. —István schaumburg-tippei herczeg Szófiában. Szófiából táviratozzék, hogy István schaumburglippai herczeg, Adolf schimburg-lippai uralkodóherczeg fivére, Szófiába érkezett és tegnap átnyújtotta a bolgár királynak, a neki adományozott első osztályú schaumburg-lippei házi rendjelt. A herczeg tiszteletére a királyi palotában rendezett ebéden többek között részt vettek Radoszlavov ,miniszterelnök, Zeekov főparancsnok, Oberndorf gróf porosz követ és Massov alezredes, német katonai attasé. Detre László dr. egyetemi magántanár, törzsorvos a varsói hadegészségügyi kongresszusra utazott, hogy mint a pozsonyi katonai parancsnokság higiénikusa beszámoljon a magyarországi fogolytáborokban járványok, különösen a kiütéses tífusz ellen folytatott eredményes küzdelemről. A Magyarország és Horvátország között kötött pénzügyi megegyezés meghosszabbításáról szóló törvény hatálya június 30-án jár le. A pénzügyminiszter a legközelebb összeülő képviselőház elé javaslatot fog terjeszteni, melylyel a megegyezést ajból további egy évre meghosszabbitják. — Egy főispán ünneplése. Székesfehérvárról jelentik: Széchenyi Viktor gróf, Székesfehérvár szabad királyi város és Fejér vármegye főispánja most töltötte be főispáni működésének tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból Székesfehérvár törvényhatósági bizottsága mai rendes közgyűlése előtt a főispánt szeretetteljes ünneplésben részesítette. A városházát és közgyűlési termét szépen feldiszítették és mikor a főispán küldöttség élén a teremben megjelent, hosszantartó lelkes ováczió fogadta. Elsőnek a város közönsége és a tisztikar nevében Saára Gyula dr. polgármester üdvözölte. A törvényhatósági bizottság nevében Nagy Ignácz köszöntötte a jubiláló főispánt. ■— Bolgár képviselők Budapesten. Ma megállapították azoknak az ünnepségeknek sorrendjét, amelyeket a bolgár szobranje Budapestre érkező tagjainak tiszteletére rendeznek. A bolgár szobranje tizenöt tagja Momcsilov Iván dr., a kamara első alelnökének vezetésével hétfőn reggel érkezik a Balkán-vonaton Budapestre. Tekintettel a Balkán-vonat korai érkezési órájára, nagyobbarányú fogadtatás nem lesz. A vendégek a Dunapalota-aradóban szállnak meg, ahonnan a délelőtt folyamán útnak indulnak, hogy megtekintsék a főváros nevezetességeit. A Szépművészeti Múzeui és a Mezőgazdasági Múzeum megszemlélése után a várba mennek, ahol Tisza István gróf miniszterelnök és felesége a vendégek tiszteletére ebédet ad. Délután megnézik az államvasúti gépgyárakat és hajókiránduláson vesznek részt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság szalongőzösén, este pedig a főváros látja vendégül őket. Kedden délelőtt megtekintik a fegyvergyárat és a csepeli lőszergyárat. Imrén az országháziba mennek, ahol a magyar országgyűlés képviselői fogják őket fogadni. Az országház megtekintése után a képviselők ebédet adnak a szobránye tagjainak tiszteletére a Dunapalotaszállóban. Délután a vendégek megnézik a Ganz-gyárat és az állatkertet, utána teára lesznek hivatalosak a Parkklubba. Este az Operában díszelőadás lesz, a mely után Apponyi Albert gróf, mint a bolgár Vöröskereszt támogatására alakult országos magyar bizottság elnöke, estebédet ad a szobranje tagjainak tiszteletére. A bolgár vendégek 3-án a reggeli gyorsvonaton folytatják útjukat Béfi Aldát • __Május 2. Kedden, május másodikán, nagy ünnepe lesz az országnak s vele együtt egész középső Európának. A kalendáriumban nincsen benne ez a nagy ünnepünk, annál inkább az elmékben és szívekben. A gorliezei nagy áttörés napja május másodika s most lesz első évfordulója legnagyobb diadalunknak, legfényesebb győzelmünknek, eredményeiben messze kiható legkiválóbb fegyvertényünknek. A gorliezei áttörés az egész óriás orosz haderő döntő vereségét jelentette. Eredménye körülbelül másfél rollió orosz fogoly, háromezer ágyú, a Kárpátok, Galiczia, Bukovina felszabadítása, Lemberg, Przemysl visszavétele, egész Orosz-Lengyelország meghódítása. Egy új és dicső fejezetet jelent Gorlicze a hadviselésben, s ha van nagy, történelmi, örök időkre megtűnne élendő napja ennek a világháborúnak, május másodika mindenesetre az. Ai angolok éppen e napokban ünnepeltek egy emléknapot , évfordulóját annak, hogy csapataik partre szállottak Gallipoli-félszigetén. Micsoda fényes ünnepet ültek ebből a szánalmas alkalomból. Mert ők csak a vállalkozás kezdetét ünnepelhetik meg, a vége, az már török ünnep. Százezernyi hadsereg diadalmasan szállt partra Gallipolin, de vissza alig tizedrésze futott, gyászos rohanással. Ha ez is ünnepi alkalom, micsoda fényes, műven nagyszerű, mily diadalmas ünneplés illeti meg a gorliezei áttörést. Noha még semmit se hallottunk ünneplési szándékról, noha nyomát se látjuk még a nagy készülődésnek, amely megilletne, mégis hiszszük és reméljük, hogy nem fognak nálunk megfeledkezni a gorliezei nagy napró. Zászlókat és virágokat a házakra és kivilágítást és zeneszót kérünk erre a nagy napra, amelyhez hasonlót nem ünnepelhet kívülünk és szövetségeseinken kívül semmiféle nemzete a világnak. Ezen a napon ne legyen záróóra, ezen a napon ne legyen hústalan nap, ezen a napon ne legyen szomorúság. Ámde ha vigadnak az emberek, ha felfüggesztik a gyorsított álomratörést, az is Gorbcze dicsőségét szolgálja május második napján. Aki éjfélen túl Gorbcze napján vendéglőben vagy kávéházban vigad, mindenki adakozzék legalább egy koronát a Gorliczénél elesett hősök özvegyei és árvái javára. S ezért legyen cserébe zeneszó és díszmenet és rávilágítás és zászlódísz. Ünnepeljük meg anagy napot, de ne feledkezzünk meg azokról, akik a világ legszebb és legnagyszerűbb csatáját kivívták. (Vs.) — A pénzügyminiszter Bécsben. Teleszky János pénzügyminiszter ma reggel hét órakor Budapestről Bécsbe érkezett. — 800.000 korona hadisegély-adomány Amerikából. Az amerikai magyarság legújabban áldozatkészségének és együttérzésének szép tanújelét adta azzal, hogy egy jótékonyczélű bazár eredményeképpen nyolczszázezer koronát adott össze a háborúban elesett hőseink özvegyeinek és árváinak javára. Ezt az összeget Tisza István gróf miniszterelnök czímére a Transatlantic Trust Comp. szikratévirat utján utalta át s azt, a m. kir. postatakarékpénztár tegnap a kapott rendelkezéshez képest illetékes helyre be is fizette. — Bedőlt a horgosi iskola. Szegedről jelentik . A közeli Horgos községet a legutóbbi napok esőzései folytán valóságos özönvíz lepte el, amely — miként jelentettük — állandó bedőléssel fenyeget egész seregházat. Mivel a víz eddig nem talált lefolyást, tegnap hajnalban az állami elemi leányiskolának épülete bedőlt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a normális körülmények között négyszáz növendéket befogadó iskolaépület a szerencsétlenség idején üres volt. Az épület ötven éves és annak rozoga voltára már tavaly felhívták az illetékes hatóságok figyelmét, amelyek ki is küldötték a maguk szakértőjét, aki azonban az épület állapotát nem találta veszedelmesnek. Egy évvel ez után a vizsgálat után, vagyis tegnap hajnalban a múlt heti esőzések következtében utolérte a katasztrófa az iskola épületét. A községben még mintegy nyolcz-kitencz ház fenyeget állandóan bedőléssel s a hatóságok ezekből igyekeztek sürgősen kilakoltatni a lakókat, nehogy az esetleg bekövetkező, katasztrófa emberáldozatot kivánja.] AZ TZ J S A & Szombat, 1916. április 24.