Az Ujság, 1916. július (14. évfolyam, 181-211. szám)

1916-07-06 / 186. szám

Csütörtök, 1916. július 6. AZ Ú­JSAG — Több szerénységet, fiatal urak! Nehéz ügy. Mindenki érzi, senki se szeret róla beszélni. Félre­érthetik, félremagyarázzák, rosszindulatot láthat­nak benne. De nekünk talán szabad a dologról egy-két szót szólani. Senki se gyanúsíthat egy per­­czig se azzal, hogy nem láttuk meg és nem ismer­tük el a magyar hivatalnokosztály, a lateinerek, a fiskálisok, a bankfiók nagyszerű kötelességtudá­sát, csudás önfeláldozó készségét. A legjobb kato­nákról, a legnagyobb hősökről ha beszélnek, ők közöttük vannak, az első sorokban. A legtöbb tiszt, megbízható, öntudatos, intelligens, minden hely­zetben feltalálja magát. Büszkék vagyunk a nép­felkelőinkre. S azok ellen se tartunk semmi haragot, a­kik itthon végzik a kötelességüket,­­ a felmen­tettek ellen. Nem azért járnak itthon nyugalmas biztonságban, mintha nekik volna szükségük a nyugalomra és biztonságra, de azért mert nekünk van szükségünk reájuk. A személye szerint talán senki se nélkülözhetetlen, de a munkájuk szerint igen sokan. S nem is kell valami nagy lángésznek lennie, a­ki nélkülözhetetlen. Hogy a kocsi járhas­son, ahhoz tengelyszeg éppen olyan szükséges és a kocsi kenőcs, mint a kerekek, az ülés, a bak. Csak­hogy — ne vegyék rossz néven, tisztelt felmentett urak — valamivel több szerénységet kérünk. Vala­mivel több komolyságot. Valamivel több önmér­séklést. Tetszik tudni, a világháború legkomolyabb napjait éljük éppen mostanában. Rettenetes har­­czok dúlnak mindenfelé. Patakokban ömlik a vér. Remeg a világ százezer ágyú dübörgésétől. S önök egész nap ott lebzselnek a korzón. Vasalt nadrág­ban, fehér betétes lakktopánkákbam, a legújabb divat bábjai, vékony pálezskákat forgatnak az ujjaik közt, fixírozzák a nőket, kalandokat vadász­nak és apró szórakozás gyanánt még rémhíreket is költögetnek. Kevesebbet kell lebzselni, urak, egyszerűbben öltözködni, szerényebben viselkedni, kevésbé hangosnak lenni, többet dolgozni. Ha már mi olyan szívesek vagyunk, hogy elhiszszük az önök nélkülözhetetlen voltát, legyenek önök is olyan szívesek és higgyék el szintén. És viselked­jenek a szerint. (Vds.) — Évzáró gyorsíró vizsga. Ma tartották meg a parlamenti gyorsíróktól vezetett Első Országos Gabels­­berger Szakiskolának (a Gyakorló Gyorsírók Társasága tanfolyamainak) évzáró vizsgálatát a kereskedelmi és iparkamara dísztermében nagy és díszes közönség jelen­létében. A vizsgára 227, többnyire hölgynövendék je­lentkezett, a­kik a magyar és német gyorsírásban és a gyakorlati kereskedelmi szaktárgyakban szerzett jártassá­gukról tettek nagúbizonyságot. Gyakorlati készségükkel és szabatos feleleteikkel különösen kitűntek: Bloch Margit, Böhm Ilona, Breszlauer Malvin, Braun Corn­élia, Bodnár Olga, Csikós testvérek, Dinapsza Anna, Forth Jánosné, Englisch Anna, Grosz Erzsébet, Grosz Juliska, Holecsek Mária, Herczeg Margit, Hoffman-testvérek, dr. Jászi Leóné, Jóna Mária, Jakab Izidor, Kundráth Krisztina, Klomor Renée, Kappel Irén, Kelemen Ibolyka, Klein Olga, Klein Sári (Csongrádi), Klein Ibolya, Kandel Ilus, König Jolán, Ländler Teréz, dr. Littmann Jánosné, Laufer Böske, Maczek Annus, Markovics Olga, Narcsey Olga, Rajhardt testvérek, Rossenberg Irén, Rosenthal Gizi, Borinszky Sári, Schönstein Böske, Schultholer Juliska, Tarna Anna, Tóth Angéla, Weigang Teréz, Weissenstein Margit, Zalusky Miczi, Zsukovsky Adél, stb. A szakiskola szeptember elején kezdődő új tanfolyamaira augusztus 27-én kezdődnek a beiratások. Bővebb­ tájé­kozást az intézet igazgatója: Gyarmati Dezső dr. ország­gyűlési gyorsíró ad. (Hegedűs Sándor­ u. 7.) — A franczia zoológusok és a bolgár király. Berlinből táviratoztak nekünk : Parisból jelentik kerülő utón. Ferdinand bolgár czárt egyhangú határozattal törölték a franczia zoológiai társaság tagjai sorából. — A Stromboli kitört. Luganóból táviratoz­tak nekünk . A római Tribuná­nak jelentik Messi­­nából, hogy a Stromboli a keddre virradó éjszakán működni kezdett. A tűz fénye éjnek idején a szi­­c­iliai tengerpartról látható volt. A tűzhányó ki­törése igen nagy károkat okozott. A lávafolyam a lakóházakig ömlött, a­melyeket elhamvasztott. A messinai hatóságok hajókat küldtek segítségül. Ankonából és más szomszédos helyekről föld­rengést jelentenek, a­mely tegnap reggel négy órakor volt érezhető, de nem okozott kárt. — Kitiltott újság. A kereskedelemügyi miniszter a *Tha Watch Tower and H­erold of Christo Presence* ezi­tt, Broo­dynban megjelenő és a »Watch Tower Bible and Tradit Society* által kiadott időszaki laptól a postai szállítás jogát * magyar szent korona országainak területére nézve megvont»., — Im­perláb Ismerős kézből kapjuk az alábbi sorokat : B. lapjukban olvastam e napokban, hogy Budapesten, a keleti pályaudvar mellett egy új szálló van épülőfélben, a­mely nemsokára készen lesz és Imperial-szálló névvel várja az idegenforgal­mat. Annak csakis örülni lehet, hogy Budapest egy új és díszes szállóval lesz gazdagabb, de ha még nem késtünk el a keresztelővel, akkor legyen szabad egy régi ügyet felmelegíteni. Valamikor a mu­lt században az öreg Rémi Róbert, a híres józsefvárosi törzsfőnök is építtetett szállót a Rá­­kóczi-úton (akkor még Kerepesi-út volt ez az utcza) és ő is publikálta, hogy az új szálló neve im­periál-szálló lesz. De ekkor aztán Rákosi Jenő nyílt levelet intézett Rémihez és azt írta neki, hogy Budapesten nincsen hely egy Imperiál-szálló számára. Magyarország nem császárság, hanem királyság, tehát senki sincsen arra jogosítva, hogy ennek a magyar királyságnak a fővárosában »impe­rial« névvel jelöljön meg egy olyan épületet, a­melyben ezrével fordulnak meg idegenek, a­kik tehát e réven is hamis fogalmat alkothatnak ma­guknak Magyarországról. De ez felesleges is. Rémi Róbert úrnak jó hangzású neve van, tehát jó lesz az a szálló akkor is, ha azt Rémi-szállónak fogják nevezni. Az öreg Rémi annyira meg volt illetődve, hogy nyomban válaszolt és mentegetődzött, mond­ván, hogy ő bizony erre nem gondolt. És ha Rákosi Jenő azt heszi, hogy az ő neve méltó arra, hogy egy szálló azt a nevet viselhesse, akkor hát Isten­nek* , legyen az a szálló Imperiál helyett Rémi­szálló. Voltaképpen ezzel be is fejezhetném mondóká­­mat. Azok az urak, a­kik most a keleti pályaudvar mellett új szállót építenek és annak Imperiál nevet akarnak adni, nagyon jól tudják azt, hogy mi még ma sem vagyunk császárság, sőt hogy azt egyáltalában nem is ambic­ionáljuk. Éppen azért ajánljuk az illető urak figyelmébe a Rémi Róbert jobb belátását és az azt követő czímváltozást. Igaz ugyan, hogy mi magyarok megeszszük ám az imperiál-sajtot is. De itt legalább az a mentségünk van meg hogy annak a sajtnak nem mi adtuk ezt a nevet. Bocsánat­­, szerkesztő úr a papír, fogyasztásért és már előre is köszönet azért, ha felszólalásom nem vész kárba és ha nem hordtam vizet szitában. Egy m­agy. királyi alattvaló. — Tűz egy festéküzletben. Ma délután öt óra­kor Heumann Lajos festéknagykereskedő Rózsa­­utcza 27. szám alatt lévő pinezéjében tűz támadt, a me­g a raktár egy részét el­pusztította. A tüzet Bán Ilona alkalmazott vigyázatlansága okozta. Égő gyufát dobott el a robbanó anyagokkal teli pinezében. Felrobbant egy benzines hordó és csak­hamar egész sereg terpentines hordó lángban ál­lott Egy órai munka után a kivonult VI., VTL és központi tüzérségeknek sikerült eloltani a tüzet. Bán Ilonát, a­ki súlyos égési sebeket szenvedett, a mentők a Rókus-kórházba vitték. A kár mintegy húszezer korona. — A budapesti közúti vasút állatkerti éjjeli for­galmának megerősítése. A közúti vaspályatársaság a VII. ker. törvényhatósági bizottsági tagok kí­vánságára és az állatkerti vonal erős éjjeli forgal­mára való tekintettel, de különösen azért, mert az egyes mulatóhelyekről 12 óra után jövő közön­ség bérkocsit alig kap, elhatározta, hogy július és augusztus hónapokban, kedvező időjárás esetén a forgalmat nemcsek mint eddig, éjfélig tartja fenn, hanem még éjfél után 12 óra 15 és 12 óra 30 perc­­­kor is indíttat az állatkerti végpontról egy-egy 17. viszonylatszámú kettős vonatot, mely a Thö­köly- és Rákóczi-úton át a Kossuth Lajos-utczáig (Dob-utczai kitérő) fog közlekedni és ormán a zuglói kocsiszínbe visszatérni. — Harcz a tüdővész ellen. A Tüdő­vész Elleni Védekezés Közp­ntja által a pusztító népbetegség, a tüdővész leküzdésére indítandó országos akc­ió czéljaira máris megindult a hazafias adakozás. Legújabban a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága szavazott meg öt­venezer koronát az akc­ió czéljaira. — A Dunába ugrott. A Margit-híd pesti ol­daláról egy tizennyolcz évesnek látszó nő a Dunába ugrott, de kimentették és eszméletlen állapotban bevitték a Rókus-kórházba. — A göttingai egyetem hősei, Kölnből táv­irat­ozzák nekünk . A göttingai egyetem évzáró ünnepén közölték, hogy az egyetemnek negyven­­kilencz magántanára és tisztviselője, valamint körül­belül kétszáz hallgatója hősi halált halt. Hatvanezer angol bányász sztrájkja, Bon­ból távirat­ozzák . A Daily Mail jelenti: Mind­azok a kísérletek, a­melyek arra irányultak, hogy a Lam­arkshire skót grófságban lévő Rosc­all kőszénbányában a bányászokkal a szakszerveze­tek elismerése miatt támadt viszályt megszüntes­sék, meghiúsultak. A bányamunkások végrehajtó bizottsága közölte a belügyminisztériummal, hogy holnap a grófság összes bányászai, 60.000 ember, sztrájkba lépnek. — Jubilál« öreg iskolatársak. A következő sorok köz­lését kérték : A budai főreáliskola azon tanítványai közül, kik 1866-ban a königgrätzi csata után végeztek ez intézet­nél. Brunner Imre, Kaufmann Ferencz és Schmidt János június 20-én találkozott jó egészségben Heinrich Kálmán dr.-nál (Ráczfürdő) július 2-án pedig Nagymaroson Fest Vilmos mérnök lakásán. Még élő más osztálytársak jelent­sék be c­.imüket Heinrich dr.-nál. Jacsó Viktor múlt októ­ber 5-én, Jahl Nándor február­ 15-én dőlt ki e jubiláris körből. — Üzenet Oroszországból Az orosz fogságból hazakerült rokkantjaink több ezer családnak hoz­tak üzenetet Oroszországban lévő fogoly katonáink­tól. Azoknak a rokkantaknak a nevei, a­kik orosz fogságban lévő testvéreinktől üzenetet hoztak, a Tolnai Világlapja e heti számában vannak fel­sorolva. Ezekről az üzenetekről a harertéren küzdő hőseink is tudomást fognak szerezni, mert — mint halljuk — Tolnai Világlapjából hetenként több mint 30.000 példány megy a hareztérre. — Halálozások. Nem­espodhrágyi Podhradszky Gyula, m. kir. honvédfőhadnagy, bareztéren szerzett betegségé­ből kifolyólag folyó hó 4-én agyszélhüdésben elhunyt. Temetése 6-án délután lesz a XVII. helyőrségi kórházból. Mauks Endréné született bihari Méhes Mária élete 51-ik évében Pozsonyban meghalt. Bognár Mátyás dr.-t, az Önkéntes őr­ser­eg törzs­­központjának váratlanul elhunyt parancsnokát, július 6-án délután 5 órakor temetik a farkasréti temető halottas­házából. Az elhunyt egyik alapítója volt az Önkéntes őrsereg intézményének s lelkesen, ügybuzgó kötelesség­­tudással intézte annak ügyeit. Az Önkéntes őrsereg testületileg kiséri utolsó útjára elhunyt parancsnokát. — A vörös czédula. Lapunk julius a­diki szá­mában megjelent ily czimü hírünkre vonatkozólag illetékes helyről felkértek annak a megállapítására, hogy a vörhenygyanús gyermeken a gyermek ke­zelőorvosa, valamint a hatodik kerületi tiszti­orvos — a­ki két ízben is járt a helyszínen — utó­lag nem vörhenyt konstatált, hanem megálla­pította, hogy a gy­ermek gyomorrontásból eredő urticariában betegedett meg. A tisztiorvos azon­ban már előbb úgy intézkedett, hogy a lakás egyik szobájának albérlői, a­kik — mint megírtuk — villamos kalauzok, haladéktalanul hagyják el a lakást. — A sárospataki detektívkomédia. A keleti pályaudvaron történt hamis pénzcsalás ügyében, a­melyet a szélhámosoknak áldozatul esett Tárnok János sárospataki földesgazda egy ideig úgy tün­tetett fel a rendőrségen, mintha furfangos rablás történt volna, a Sárospatakra kiküldött detektí­vek kétségtelenül megállapították, hogy a csalást Kolhanek Adolf kisterem­ei születésű, ötvenegy éves rovottmultu szélhámos követte el, a­ki lo­pásért, rablásért, pénzhamisításért, csalásért és sikkasztásért már börtönben ült. Tamek mintegy tíz év óta ismeri Kulhaneket s az általa adott személyleírás teljesen ráillik a körmönfont csalóra. A rendőrség most k­örözőlvelet adott ki ellene. Kulhanek erős termetű, kerekded arczú, őszes h­ajú, kopaszodó, kékszemű, szőke bajuszu férfi. A szája jobboldalán a bajusza mellett forradás látható. Álneveken szokott szerepelni , többnyire a gróf Almássy Olivér, Nagy Károly, Farkas Ká­roly, Szabó József, Sóvári Károly, Bestyák András és Gombos György neveket használja. Rendes foglalkozása sohasem volt, de sertésügynöknek, bognármesternek, asztalosnak, vásári árusnak, vagy kereskedősegédnek szokta magát mondani. Most országszerte keresik. Tamók János — úgy látszik — a szégyen elől a halálba akart menekülni. Tegnap még együtt vett Tamók János Sárospatakon Tálas József de­­tektívvel és mikor elváltak egymástól, azt mondta, hogy hazamegy a Sárospatak közelében levő ta­nyájára. A tanyán azonban nem volt s azóta nem is látták. Egy ismerőse mondotta, hogy Tamak előtte szóbelileg végrendelkezett s közölte vele, hogy nem tér többé vissza feleségéhez. Hozzátar­tozói azt hiszik, hogy szégyenében csakugyan ön­gyilkossá lett. Most őt is keresik. IS

Next