Az Ujság, 1916. november (14. évfolyam, 304-333. szám)

1916-11-01 / 304. szám

Szerda, 1916. november 1. AZ ÚJSÁG már nem oly nagyon sürgős és fontos a szövetséges csapatokkal való megerősítés, mint inkább hadi­anyag, főképpen pedig municziónak a küldése. A román csapat­állományok ez idő szerint elegen­dőek,­mert orosz megerősítés már érkezett, azon­ban sok bajt okoz az ágyúban és lőszerben való hiány. A szövetségesek ne gondolják, hogy későn jönnek, hét hadianyagot küldenek. A románok az egész erdélyi határ mentén heves ellentámadásban vannak és remélik, hogy rövid idő múlva szilárd védelmi vonalat létesíthetnek kedvező terepen, a­mi azután lehetővé tenné nekik az olyan manőve­rezést, a­melylyel az ellenségnek a Dunán való át­kelését meggátolhatják. Lugano, október 31. A Romániának való municziószállítással Angliát bízták meg, mert az entente-hatalmak között ő gyártja a legtöbb municziót. Az angol muníczió azonban nem ju­tott el idejében Romániába, mert Németország váratlanul felelevenítette a hű várhatóháborút. Azuga eleste, Berlin, október 31. (Saját tudósítónk távirata.) Azuga városának elest­ével most az ellenséges szá­razföldi hatalmak egész textilipara német kézen van. Az azugai három posztógyár, köztük a legnagyobb katonai posztógyár, a­mely ezer munkást foglal­koztat s a­melynek alapítói közé Károly király is tartozott, meg van szállva. A részvények még most is Ferdinand király birtokában vannak. Az azugai gyárak az elszigetelt helyzetük miatt nagy kész­leteket tartottak raktáron. A konstansai zsákmány, Hága, október 31. A Konstanzában zsák­mányolt petróleumkészleteie között olyanok is vannak, a­melyeket Románia már eladott kü­lönböző entente-államoknak. Ez áruk értéké­nek hetvenöt százalékát táviratilag már ki­fizették. Hága, október 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) Az egyesült hollandiai petróleum-tár­saság kijelentette, hogy a Konstanzában le­foglalt készletei miatt semmi károsodás se érte, miután az árut Anglia vásárolta és fizette is ki. Zita kir. herczegnő Erdélyben. Zita kir. herczegasszony néhány nappal ezelőtt Erdélybe érkezett, hogy Károly Ferencz Jó­zsef trónörökös kir. herczeg győzelmes főparancs­noksága alatt folytatott csaták és karózok sebesült­jeit meglátogassa, hazulról hirt és ajándékokat vigyen nekik, vigasztalja és istápolja őket. A királyi herczegnő Kád­asi Erzsébet udvar­­hölgy és­­lr. Ilonyaay József gróf kamarás, lovat­­­sági százados kíséretében erdélyi tartózkodásának első napjaiban a kolozsvári, medgyesi és székely­udvarhelyi, állandó és mozgó kórházakat látogatta meg. Személyesen nyújtotta át minden egyesnek bő ajándékait, a­melyeket előrelátó gondossággal magával hozott : amuletteket, szivart, czigarettát, pipát, zsebkönyvet, tükröt, harmonikát és sok más egyebet. Mély, benyomást keltő, megindító jelenet ját­szódott le a székelyudvarhelyi pályaudvaron. Gyer­mekek és asszonyok álltak ott tanácstalanul és sírva , haza akartak menni, miután szülőföldjük ismét megszabadult az ellenségtől. Zita kir. her­czegnő hozzálépett a csoporthoz, szeretetteljes sza­vakkal vigasztalta őket s a szegényeknek jelentős pénzadományt nyújtott át. A fenséges asszony amaz óhaját is kifejezte, hogy megtekinthessen egy a románok által fel­­perzselt és elpusztított helységet és ott segélyt nyújthasson. El is ment Farczádra, a­hol sáros utakon, romhalmazok között kereste fel a vagyo­nát vesztett lakosságot. Megható volt látva és hallani, hogyan öntötték ki a szegény emberek szívüket a trónörökös neje előtt, hogyan tárták fel apró és nagy fájdalmaikat, hogyan mutogatták, hol állott házuk, udvaruk, hol volt gabonájuk, marhájuk. A lakosság apraja-nagyra özönlött köréje és nem győzte megköszönni ő fenségének bő ajándékait, főleg a fehérneműt és a­ pénzt. Ezek a határon gyakran szegényes viskókban lakó emberek alig tudták elhinni, hogy a fenséges, a diadalmas hadvezér neje az ő földjükre jött mint védőangyal eme súlyos napokban. A román vezérkar jelentése: Október 30. Észak és északnyugati harczminl ■­ Tölgyestől Békásig a­­ rossz időjárás minden tevé­kenységet­ megakadályozott. A Prahova-völgyben Clabozotu Bajalui ellen Azugától intézett két támadást visszavertünk. Dragoslavele vidékén a balszárnyon kissé előrenyomultunk. Az Olttől keletre a rossz időjárás folytán minden tevékeny­ség nehézségekbe ütközik. A Jiu-völgyben üldöző­­s síink tovább halad. Háromszáztizenkét katonát elfogtunk és négy gépfegyvert zsákmányoltunk. Orsova vidékén élénk tüzelés. — Déli h­arczvonal : A helyzet változatlan. Orosz jelentés a román frontról. Romániai front: Az erdélyi harczvonalon ágyutüzünkkel visszaszorítottuk az ellenséget, a­mely Negre táján, Domavatrától délre tám­a­dásra ment előre. Az Uzu-völgyben román csapa­tok támadtak és visszaűzték az ellenséget, mely alkalommal 10 tisztet és­ 900 főnyi legénységet ejt­et­tek foglyul. A Buzeu-völgyben a románok ered­­ményesen támadtak és visszafoglalták a Cola Bete­lui-hegyet­." Campulungtól északra szövetségeseink elfoglaltál­ Storesti falut, mely alkalommal 300 németet foglyul ejtettek, öt gépfegyvert és két aknavetőt zsákmányoltak. Az Olt-völgyben, a románok Salakaiktól tíz verszt­nyíre nyomultak elő északi irányban. Az ellenség, a­­melynek elülső osztagai a Zsil völgyében Targuljiu felé nyomul­tak volt előre, az odasietett román csapatok által megveretvén, a hegyek közé menekültek­ A romá­nok itt 900 bajor katonát fogtak el és két hegyi üteget, valamint 11 gépfegyvert zsákmányoltak. A dobrudzsai harczvonalon október 29-én nem volt változás. Egyenlőség. —­­rta Abonyi Árpád. — Ki kopogtat? — Én. — Ki az az én? — Nem ismeri meg a hangomat ? — Nem. — Nagyon kedves .­ Legyen szíves és nyissa ki az ajtót. — Előbb tudnom kell, hogy ki kopogtat. TM A férje ! A szomszéd szobából, melynek ajtaja be volt zárva, erre hamarosan megjött a válasz. — Ezt lassabban is megmondhatta volna, nem szükséges kiabálni — hangzott belülről egy éles női hang — azért, mert tudni akarom, hogy ki viselkedik úgy ajtóm előtt, mint egy.. . Ez óval, ne kényszerítsen gorombáskodásra és ne kívánja, hogy illem és gyöngédség dolgában magához hasonlítsak. — Bocsánat­, de mégis csak furcsa, hogy ön egy esztendei házasság után sem ismeri meg a hangomat ! — Ne kiabáljon ! — Nem kiabálok, csak nagyon furcsának találom ... — Semmi közöm Hozzá, hogy mit talál furcsának, mit nem. Ahhoz azonban igenis van közöm, hogy ne akarja erőszakkal rám törni az ajtót, a­mikor tudja, hogy öltözködöm. Ez illet­lenség ! •— Fürödni méltóztatot­t ? — kérdezte gimynyal­ a férfi. - J- • ' ' — Az az én dolgom. . — Az enyém is, mert már­ délelőtt tiz­e óra van. — Hát­ aztán? — Megígérte, hogy féltizenegykor eljön velem és meglátogatjuk a mamát. — Ráérek. — De én nem érek rá ! Nagyon jól tudja, hogy ma délben sürgős fizetéseim vannak és a szükséges pénzt az anyámtól akarom kölcsön kérni. Ha ön is segít, biztosabb a siker, mert a mama kegyeli önt. Nem érti ? — Még egyszer figyelmeztetem, hogy ne kiabáljon, mert megharagszom. Ön is kiabál. — Persze hogy kiabálok, hiszen már töké­letesen el vagyok rontva, mióta felesége va­gyok. Előbbi férjem csak egyszerű fű­szerkeres­­kedő volt, de soha ily durva hangon nem be­­szélt velem... sem az ajtómat nem akarta rám törni, a­mikor tudta, hogy öltözködöm. Mindig udvarias, kedves és­ figyelmes ember volt. ■— Az én első feleségem is csak egyszerű falusi leány volt, de tíz órára már rendben volt a­ lakás és sohasem adott ily éles válaszo­kat, mint ön, ha tisztelettel megkértem, hogy siessen egy kicsit az öltözéssel. • • . ... — Aliért­­vált el tőle, ha olyan nagyon rendes teremtés volt ? — Aziért vált el ön az első férjétől, a­ki udvarias­, kedves és figyelmes ember volt ? —­ Eléggé sajnálom. ■ Alagaru is . .. . —­ Mit mondott ? — Azt, hogy roppantat szeretnék valami félreeső, elhagyatott utczában összetalálkozni­ azzal a haszontalan római istenkével, a­ki min­ket, kettőnket, egymáshoz lánczolt . .. — A megint goromba ! — C­­ak igazságos. Bizonyos, hogy egy kicsit fejéhez­­veregetném a haszontalan istenke nyulacskáit és macskáját. .. Most­ pedig iga­zán komolyan kérem, hogy nyissa­ ki az ajtót és siessen, mert elkerülhetetlen szükségem van a pénzre. — Várjon.’ — Da az Istenért, nem érti, hogy súlyos kötelezettségeim vannak, pénzre van szük­ségem, még­pedig okvetlen ma déli tizenkét órára .. . Eh, de mit prédikálok egy dolgot százszor ! Ön tegnap este megtagadta tőlem azt a kétezer forintot, a­mit kértem, legyen tehát kegyes és tegye lehetővé, hogy ezt a pénzt az anyámtól megkaphassam. — Más szóval, nyújtsak segédkezet, hogy megint megpumpolja az édesanyját." A férfi indulatosan dobbantott a lábával. — Klára ! — kiáltotta hevesen.­­ — Klára!... — hangzott belülről a Visszhang, s nyomban utána egy sértő a sz­ázon­yi nevetés is át­szűrődött a bezárt­ ajtón. —­­Hiába tombol, drága barátom,­­toalettemet ne­m fogom tönkretenni a maga kedvéért. Előbbi férjem mindig türelmesen várakozott és nem indulatoskodott, mint egy rosszul ne­velt­ ember, pedig csak egyszerű fű­szerke­re­kedő volt. — Biztosíthatom, hogy első feleségem . .. — »Szegényke ! — Nem szegényebb, mint a maga előbbi férje. . . .­­— Ohé, drága barátom, ez nagy ..különb­ség ! Az én első férjem az utolsó krajczárig visszafizette hozományomat, — maga pedig az utolsó krajczárig elverte első felesége ho­zományát, úgy hogy szegényke hazaszorult falura a mamájához. Azt hiszi, hogy nem tudom­ . — Lám ... és mégis a feleségem lett.­­ — Ne ámítsa magát, kedvesem,­­— ez az ön korában végzetes balesetté nőheti ki magát A­z orosz offenziva. Oroszország borzalmas vér­áldo­zatai. Zürich, október 31. A kievi központi szolgá­lat adatai, a­melyek szerint az oroszok veszteségei a legutóbbi öt hónap­ alatt 1.800.000 ember, orosz kö­rökben igen mély benyomást keltettek. Azt mond­ják, hogy Bruszilovra hárul az egész felelősség Oroszország e véráldozatáért, mert ő volt az, a­ki az orosz irányadó körök minden tiltakozása ellenére, csupán a czárra támaszkodva, a­ki teljes bizalmával ajándékozta meg, keresztülvitte a tömegek kíméletlen feláldozásának taktikáját a keleti harcrtéren, a­nélkül hogy az Ígért­­czélokat, Lemberget és Köveit elérte­­ volna. Oroszország a háború kezdete óta több mint kétszer annyi em­bert veszített,­­ mint valamennyi szövetségese együttvéve. Elsősorban főleg az intelligenc­ia szenvedett, úgy hogy Oroszország a háború után egyenesen megoldhatatlan feladat előtt fog állatni, ha arról lesz­­szó, hogy a háború mérhetetlen kárait ismét helyrehozza és újat alkosson. A­ leg­felsőbb körökben észrevehető az a nagy komoly­ságba melylyel a jövő elé tekintenek. A legsúlyo­sabb belső rázkódtatások nélkül: Oroszország nem képes a háborút az eddigi alapon Bruszilov rendszere szerint folytatni. Zavargások Moszkvában és K­ievben, Berlin, október 30. (Saját­­tudósítónk táv­­­­irata.) Stockholmból jelentik : Moszkvában, Kiev-

Next