Az Ujság, 1916. november (14. évfolyam, 304-333. szám)
1916-11-29 / 332. szám
Szerda, 1916. november 29. AZ UJSA ol dalom tanításának ellenőrzésére több gondot fordítsanak. Az elnök megnyugtató felvilágosítást adott. Ezután áttértek a napirendre, melynek legfontosabb tárgya volt az a javaslat, hogy a tanügyi ideiglenes személyzetnapi- és óradíjait 25 százalékkal emeljék föl, ami 228.750 korona több kiadást jelent. Gellért Jenő azt kívánta, hogy a többletet szeptembertől számítsák. Az elnök kijelentette, hogy ez kivihetetlen. Havass Rezső kevesli a segélyt, de megszavazza. Szeretné azonban, hogy a tanács módját ejtené a hatásosabb segítésnek. Az elnök azt válaszolja, hogy az ideiglenes tanító-személyzet drágasági pótlékot is kap, ami a napidíjak 35 százaléka. Szalay Mihály azt kívánja, hogy a segélyt 1917-től kezdve 50 százalékra emeljék. Abizottság hosszabb vita után Szalay indítványát elfogadta. Több apróbb ügy elintézése után az ülés véget ért. (Budapest idegenforgalma.) A legközelebbi nagy eseményekre való tekintettel a tanács életbeléptette a régóta tervezett idegenforgalmi hivatalt. Az új intézmény megnyitását a tanács a következőkben jelenti be : »Budapest székesfőváros tanácsa megfelelően értékelni kívánja azt az érdeklődést, amelyet jelenleg nemzetünk, hazánk és fővárosunk iránt a velünk barátságos hajlandóságban élő külföld napról-napra mutat és amely idegenforgalmi érdekeink fokozott és állandó ápolását teszi kötelességünkké. A törvényhatósági bizottság hozzájárulásával idegenforgalmi hivatalt létesített, amelynek feladatául tűzte ki többek között azt, hogy igyekezzék megismertetni úgy a belföldi, mint a külföldi közönséget azokkal a természeti, néprajzi, művelődési és egyéb értékeinkkel, amelyek az utasok mentői nagyobb vámát tudják ide vonzani, továbbá hasson eszközeivel oda, hogy az itt megforduló és még inkább a huzamosan itt tartózkodó utas előnyösen ismerje meg viszonyainkat. A hivatalalnak kötelessége őrködni a felett is, hogy az idegenforgalmat bármilyen vonatkozásban befolyásoló jelenségek gyors és gyökeres orvoslást nyerjenek, mindenekelőtt pedig az utasközönségnek mindenkor készséggel és díjtalanul álljon rendelkezésére. Az idegenforgalmi hivatal helyiségei a főváros középpontjában, a Belvárosban, Haris-bazár 1. sz., félemelet 2. sz. alattnyíltak meg, a feladat teljesítésére megfelelően felszerelve és berendezve. A hivatal immár a közönség rendelkezésére áll. Az idegenforgalmi hivatal úgy a hazai, mint a külföldi hatóságokat ás tényezőket, amelyeknek valamelyest kapcsolatuk van az idegenforgalommal, értesítette működésének megkezdéséről.« (A főváros képviselője a közoktatási tanácsban.) A főváros eddig hivatalosan nem volt kép, viselve az Országos Közoktatási Tanácsban. E miatt a főváros nem volt abban a helyzetben, hogy a reá vonatkozólag is tervezett nagyobb reformokra nézve álláspontját kellő időben érvényesítse. A tanács felírt a kormányhoz, hogy a közoktatási tanácsba a főváros képviselőit hívja meg. A közoktatási miniszter leiratban értesítette most a fővárost, hogy a kérelmet teljesítette és felhívta hogy a tanács közoktatási ügyosztályának vezetőjét, ez idő szerint Wildner Ödön dr. tanácsost, az Országos Közoktatási Tanácsba küldje ki. A tanács ma tartott ülésében Wildner Ödön dr. tanácsosnak a megbízást megadta. . (A goromba árusok ellen.) A vásárcsarnokok igazgatósága a következő figyelmeztetést teszi közzé: Állandó panasz tárgy©, hogy egyes árusok a vásárló közönséggel szemben modortalan és goromba viselkedést tanúsítanak, sőt a vevőket nem ritkán sértő és durva szavakkal és kifejezésekkel illetik. Figyelmeztetjük az árusokat, hogy a székesfőváros tanácsának határozata értelmében minden egyes esetben, amidőn az árus a vásárló közönséggel szemben nem a köteles módon viselkedik, az illető árus ellen megtorlásul a vásárcsarnokok életbeléptetése, üzeme és szervezete tárgyában alkotott szabályrendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével az árusítóhely megvonását és kitiltást kell alkalmazni, amely rendbüntetés azonnal végrehajtandó és csak birtokon kívül felebbezhető. Felhívjuk tehát a vásárcsarnokok árusait, hogy ezeket a rendelkezéseket a saját érdekükben tartsák mindenkor szem előtt és viselkedésükkel ne szolgáltassanak okot arra, hogy ezeket a rendelkezéseket velük szemben alkalmazni kelljen. (Bródy Samu-alapítvány.) Néhai Bródy Samu dr. emlékére gyermekei 25.000 koronás alapítványt tettek abból a czélból, hogy annak körülbelül évi 1500 koronát kitevő kamataiból a székesfőváros szolgálatában álló elemi népiskolai tanítók közül évente egy tanítót és egy tanítónőt külföldi tanulmányútra küldjenek. A tanács az alapítványt elfogadta, kikötötte azonban, hogy a kiküldetés jogát a tanács gyakorolja és szabja meg a tanulmányút idejét és czélját is. Egyúttal javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy az alapítványiérőknek köszönetet szavazzon. (Az erdélyi menekültek javára.) Vécsey Ferencz november 15-én tartott jótékony szósű hangversenyének jövedelméből 2300 koronát adott át Bárczy István polgármesternek erdélyi meneszültek javára, ’ '■» " . (Kapunyitás az iskolákban.) Wildner Ödön dr. a közoktatási ügyosztály vezetője, körlevelet adott ki, amelyben megállapítja, hogy némely iskolában a kaput csak reggel háromnegyed nyolcz órakor nyitják ki, nyolcz órakor bezárják és reggel kilerczig zárva tartják. Ennek az a következménye, hogy igen sok tanuló, különösen akik az iskolától távol laknak és a közlekedési akadályok következtében pont nyolcz órára nem érkezhetnek meg az iskolába, kénytelenek egy órán át az iskola előtt ücsörögni. Eltekintve attól, hogy különösen a mostani esős és hideg időben az iskola előtti ácsorgással a tanulók könnyen betegséget szerezhetnek, a tanácsos nem tartja megengedhetőnek, hogy éppen az iskolák, mint a tanulók második otthona, zárassanak el a tanulók elől. Felhívja ennélfogva Wildner tanácsos az összes iskolák vezetőit, hogy az iskola kapuját reggel hét órától kezdve addig, amíg a tanítás tart, állandóan tartassák nyitva. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § Négy igazságügyi rendelet. A hivatalos lap holnapi számában az igazságügyi tárca körébe vágó négy rendelet jelenik meg, mégpedig három minisztériumi és egy igazságügyminiszteri rendelet. Eső helyen áll az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelméről szóló 3982/1916. M. E. számú minisztériumi rendelet. E rendelet elsősorban a gyermekvédelem ügyét kívánja szolgálni és ugyanazokat a szociális eszméket tükrözheti vissza, amelyek a legújabb időben a fiatalkorúakra és gyermekekre vonatkozó büntetőjogi törvényalkotásainkat is jellemzik. A 3983/1916. M. E. számú minisztériumi rendelet a katonai szolgálatot teljesítő és hasonló helyzetben levő házasulóknak a házasságkötését könnyíti meg. Megengedi nevezetesen, hogy e személyek bármely anyakönyvezete előtt kihirdetés és ez alól fölmentés nélkül kössenek házasságot. Elterjed e kedvezmény a katonai vagy a katonaival egy tekintet alá eső szolgálatiértsilóéra behívott egyénekre akkor is, ha még nem vonultak be. A 3984/1916. M. E. számú minisztériumi rendelet az ellenség hatalmában levő hadifoglyoknak, túszoknak és internált egyéneknek kívánja a házasságkötést lehetővé tenni. A 60.300/1916. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelet a meghatalmazott útján történő házasságkötésre és anyakönyvezésre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. § Újból RitkenS Járásbíróság. A gyergyószentmiklósi járásbíróság vezetője közhírré teszi, hogy a vezetésére bízott gyergyószentmiklósi járásbíróság az ellenséges oláh betörés folytán 1916 augusztus 28-án megszüntetett működését az 1916. évi november 18-án, a kőhalmi járásbiróság vezetője közhírré teszi, hogy a vezetése alatti járásbíróság az ellenséges betörés közvetlen veszélye következtében az 1916. évi augusztus hó 20. napjával megszüntetett működését 1916. évi október hó 24. napján megkezdette. § Szocziális Jogi Társaság. Az ügyvédi kör tanácstermében vasárnap délelőtt Giesswein Sándor dr. országgyűlési képviselő elnöklete mellett a Magyarországi Szocziális Jogi Társaság előkészítőbizottsága értekezletet tartott, melyen a jogászi világ, a technikus és gazdasági szakkörök képviselői igen nagy számban jelentek meg. Az emlék megnyitójában kegyeletteljesen emlékezett meg a nemzet mélységes gyászáról és utalt arra, hogy a jölvő Magyarország fejlődésére irányzott komoly munka a nagy halott emlékéhez illő kegyelet egyik legünnepibb kifejezője. Lendületes szavakban és mély tudományossággal fejtette ki a szocziális irány korszerűségét és azt, hogy a jogfejlődésnek az emberi szolidaritás jegyében kell állnia. A bábom e tanulsága adott korszerűséget a nagy gyakorlati jelentőségű szocziális jogi mozgalomnak is, mely most Németországban, Ausztriában és nálunk egyidejűleg ölt alakot. Szirtes Artúr dr. ügyvéd fejtette ki ezután a szocziális jogi irány történetét és czéljait, a nemzeti tagozódás szükségességét és a szocziális jog módszertani fogalmát. A »szocziális« e mozgalomban mindenekelőtt az illető ország nemzeti talaján folyó életviszonyoknak tudományosan szervezett jogi megfigyelését jelenti, melyet az illető életviszonyokban élők és gyakorlatilag működők végeznek. Ez csupán a jogász és nem jogász elemeknek legszorosabb együttműködésében valósítható meg. Ezért az új nemzeti szervezeteknek a fennálló szakegyesületek, továbbá a társadalmi viszonyok megfigyelését végző hatóságok és intézetek között külön szerű munkaközösséget kell teremteniök, melynek célja az életviszonyoknak a jogalkotás és jogalkalmazás szempontjából leendő megfigyelése, e megfigyelések és tapasztalati megismerések rendszeresítése, az ily irányú munkálatok szervezése, az eredmények jogi megfogalmazása és gyakorlati szociális jogi berendezésekre irányuló javaslatszerű megvitatása. A crivJA Feter dr. törvényszéki bíró ezek alapján határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint az értatett a vázolt c*és mesvallátéelt szolgáló akkuié* megszervezésére szőkébb bizottságot küldjön ki, mely a drezdai és bécsi szocziális jogi társaságokkal is tartsa fenn a munkaközösséget. Meszeny Artur dr. egyetemi m. tanár, Füzesséry Zoltán dr. ítélőtáblás bíró, Várméry Rusztem dr. egyetemi m. tanár és Vidor Jenő dr. ügyvéd felszólalásai után az értekezlet az előterjesztett javaslatot elfogadta, a magyarországi szocziális jogi társaság megalakítását elhatározta és a szervezésre kiküldött szűkebb bizottság tagjaivá a következőket választotta meg : Angyal Pál dr. egyetemi tanárt, Baloghy György dr. törvényszéki elnököt, Baumgarten Nándor dr. egyetemi tanár, közigazgatási bírót, Berinkey Dénes dr. miniszteri osztályú tanácsost, Edvi Elés Aladár miniszteri tanácsos, egyetemi tanárt, Farkas Edith, alapítványi hölgyet, Fallner Frigyes dr. bankigazgató, egyetemi tanárt, Füzesséby Zoltán dr. ítélőtáblás bírót, Giesswein Sándor dr. pápai prelátus, országgyűlési képviselőt, Grate Gusztáv dr. országgyűlési képviselőt, Harrer Ferencz dr. egyetemi tanár, székesfővárosi tanácsnokot, Meszlény Artur dr. egyetemi tanárt, Németh Péter dr. törvényszéki bírót, Pap Géza dr. miniszteri osztálytanácsos, bírót, Fóllák Illés dr. udvari tanácsost, Románná Goldzieher Klára urhölgyet, Rónay Zoltán dr. ügyvédet, Szirtes Artur dr. ügyvédet, Vámbéry Rusztem dr. egyetemi m. tanárt és Weltzl Károly főmérnököt. A bizottság feljogosítást nyert, hogy magát további tagokkal kiegészítse. § A várakozásra ítélt levélkordó. Bubics Ferencz levélhordó nem volt hajlandó arra, hogy György Ákosné lakásán bevárja a házmestert, akivel Gyógyító egy meghatalmazást óhajtott aláíratni. Erre Györgyné bezárta a lakást és a levélhordót arra kényszerítette, hogy nyolcz perczig várakozzék. A törvényszék ma Györgynét, az enyhítő körülmények figyelembe vételével, hatósági közeg elleni vétségért ezerkétszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a felek felebbeztek. § Elveszett ügyvédi oklevél. A marosvásárhelyi bírói és ügyvédvizsgáló bizottság elnöke közhírré teszi, hogy Apáthy Zoltán dr. részére a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság által 1911. évi február hó 24. napján kiállított s állítólag elveszett ügyvédi oklevél pótlására kiállított bizonyítványt adott ki, amely azonban elveszti érvényét, ha az eredeti oklevél megkerül. § A cselédszerző. A törvényszék ma tárgyalta Szecsko Pálné és Kazy Jánosné cselédszerzők perét. A vád szerint egy 15 éves csinos árvaleánykát, akinek szolgálatot kellett volna szerezniük, kifestve a kávéházakba vitték és ülő tiszteletdíjért »bemutatták«. A vádat a vádlottak tagadták. A bíróság a leányka gyámjának beidézése és kihallgatása czéljából a mai tárgyalást elhalasztotta. 15 Hyilt-fér. E rovatban fejisialiért üss villái felelősségit a c serkentőbe. Kilo női torna is vivóosztály ©SP@rm®fc teste,ste és Svéd tornaszerek. RfFKilSlI Törne-étvj«áiiit£Mf4lMn «gj KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Három fővárosi művész kiállítása Kolozsvárott. Három fővárosi művész, W. Gyenes Gitta festőnő, Komba Eremánia iparművész és Honti Nándor kiállítást rendez újabb munkáiból Kolozsvárott. W. Gyenes Gitta olajképeit és porcellánfestményeit, Korniss Elemerné csipkéit, Honfi Nándor háborús rajzait mutatja be a kolozsvári közönségnek. A kiállítás deczember 10-én nyitik meg. A Ferenczy család kiállítása. Az Ernst-múzeum nagysikerű Jávorkiállítását holnap bezárják és a múzeum azonnal hozzákezd egy új kiállítás rendezéséhez. Ez alkalommal egy magyar művész családot mutat be, az ismert kitűnő művésznek, Ferenczy Károlynak két fiát és leányát. Ferenczyfi Noémi mint iparművésznő mutatkozik be, maga tervezte és szőtte gobelinekkel, melyeknek kartonjait is kiállítja. Ferenczy Béni szobrászművész ez alkalommal jelenik meg először a magyar közönség előtt. Ferenczy Valéra már többször keltett figyelmet festményeivel, de erre a kiállítására már évek óta készült és festményein kívül rézkarozait is be fogja mutatni. A mester maga, Fereney Károly, több uj alkotásával fog részt venni. •» Ajándék fi Sséjsmanánell toussumnak. vaius.a, közoktathttsüsági miniszter Politzer Gyula dr. budapesti ügyvédnek köszönetet mondott azért,, hogy Vágó Pál festőművésznek egy fart mény vázlatát be Országos Magyar Szénnművészeti Múzeumnak ajándékozta. KÜOKTATÁS. •** A budapesti egyetemről, a ürüy Schütz Antal dr. kngyaszecdi teológiai és főzimnázhimi rendes, egyetemi magántanárt kinevezte a budapesti tudományegyetem hittudományi karán megüresedett ágazata* hittan tanszék*© egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ferencz Imre dr. székesfőváros esoc*.41 inlítikai szakelőadónak a budapesti tudományegyetem jog- é» államtudományi karán, a szocziálpolitikából egy, tatai magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag- Cud»»»sni vette ée őt e i&wé-éírt tea aegwíisitette* —— — ...- - - - - —........- •