Az Ujság, 1917. január (15. évfolyam, 2-31. szám)

1917-01-31 / 31. szám

I . ***** ----------------------------- I ........................................................ ........... Mesésére. Minden telefonhoz ötven méter drótot vagyunk .Sintesek ingyen szállítani, a telefon felszereléséről és a V. karbantartásáról mi gon­dos­kodunk, miáltal t.­ele­­ttőinknek semminemű karbantartási költsége nincs, vegye igénybe telefonszámunkat, 50— 49' vagy jegyezze elő azt, ifiért meg vagyunk győződve, hogy előbb-u­tóbb igénybe fogja venni. Magyar magántelefomrészvény- i .­saság, VI., Pollmaniczky-n 27. fStiesült, ii©fusi.í!i?* ■' (-) A_ FsíSfi-Társaság Herczeg Farenczvacsorája. A PetCy-Társaság meleg ünneplésben szándékozik része­síteni elnökét, Herczeg Ferenczet. Az ünneplésre az al­­kalomt a kitűnő író legutóbbi nagy irodalmi sikerei és a pro iiteris et artibus jelvénynyel történi kitüntetése szol­gáltatták. A társaság tagjai február 3-án, szombaton, este 1 9 órakor közös vacsorára, gyűlnek össze a Mitro- Vácz-féle dohány-utczai Magyar koronához czimzett vendéglőben, a­hol Herczeg Ferenczet a tagok nevében Fere­nc­.­ Zoltán dr. másodelnök fogja felköszönteni. (-) Akadémiai pályamunkák", a Magyar Tudományos Akedloml» ez évi pályázataira a határidő lejárté», 1016 de­­czeraber 21-ig a következő pályamunkák érkeztek be: A szomorújátékokra kiírt Tel­ki-pályázatra 18, a Péczely Legény pályázatra 1(0, az Ormod­y Amelia-pályázatra 9, a Kópzár]*pályázatra (történeti pzizmavik) 3, a Farkas-Rajkó­­pályázatra (hazafias költemén­y) 14, a líab­w íz­or-pályázatra (fa magyar szépirodalmi kritika története) 2, a Na­gyj­utal­omra­­is Marczibál­­y­i *me­­­lék j­utal­omra (biológia, ás­vány- és földtan) 6, a Festi Magyar Keres­kede­lmi Bank jut­al­mára (1912—1­916. évi ,időközb­e me­gjelent közgazdasági pénzügyi munkák) 6, a­ Bük Lá­szló-pályázatra (török­­ uralkodás története hazánk­ban) 3, a Bózsay-pályázatra (természettudomány) 0, a A­erczibányi-pályázatra ( zórások), Széchenyi életrajzára 1, a Lukács­­Cris­ztina-pályázatra 1, a Gorove-pályázatra (törté­nelem) 1, a Lehre­ibi­r-Knutz-pályázatra (List Frigyes) 1, az till­mann-pályázatra (A h­áború 02 folyása a külkereskede­lem­re) 2, a Balkán-félsziget pályázati i 5 pályamunka. A pedagógiai tárgyú Gorove-pályázatra beküldött pályamunkát a szerző a­z Akadémiai főtitkári hivatalában visszaveheti, mert ez a pályázat már 1915. deczember 31-én lejárt. - -rrr- ■,--y—r--... ——---------­ SUMMÁZ. ZEKE. * ' * Mátfeó Irma. A fiatal hegedült müvésznő, ki­­tya, este mutatkozott be a Vigadó nagytermében a budapesti közönségnek, sok dicséretes kvalitá­sáról tett tanúbizonyságot, ízléssel, finoman ját­szik, kellőképpen érvényre juttatva lágy, meleg, kellemes tónusát. Szépen fejlett technikája, vala­mint hogy ízléstelenségeket nem követ el, gondos tanulmányokra vallanak. Nagyobb igényű hang­­versenydarabok előadására azonban ma még nem­ eléggé érett a tudása. "* Elhunyt színész. B. Szabó József, a Magyar Színház volt tagja negyvenhat esztendős korában Budapesten elhunyt. A boldogult hosszú éveken át a legkedveltebb operettszínészek egyike volt és­­ serényen működött az Országos Színészegyesület­­ tanácsában is. 1895-ben lett színész, de betegsége­ s föld­sy, Dráma, a fehér szár birodalmából 4 felvonásban. A főszerepben: Clara Kimball-Young. 68T KisacKapesft gggswgacgSegas­t­­bg Példátlan sikerrel kerül bemutatásra Előadások: 4, 6, 5 és 10 órakor miatt mintegy hat esztendővel ezelőtt nyugdíjba ment. A székesfővárosnál vállalt állást s szorgal­mas, pontos és megbízható munkásságával feljebb­valói teljes elismerését érdemelte ki. özvegye és három­ gyermeke siratják. Halálának hírére az Országos Színészegyesület palotájára kitűzték a gyászlobogót, az egyesület elnöksége pedig elhatá­­rozta, hogy a temetésen képviselteti magát. * A legsikeresebb repriz évek óta az Ördög felújítása volt. Valahányszor adják Molnár Fe­renc­­ világhírű vígjátékét, mindannyiszor zsúfo­lásig megtelik a Vígszínház közönséggel, mely gyönyörködni akar Hegedűs Gyula és Varsányi Irén nagyszerű alakításaiban. Csütörtökön is adják az Ördögöt. Pénteken, Gyertyaszentelő Boldog­­asszony napján, két előadás lesz. Este fél nyolca­kor a Kék rókát, a szenzácziós sikerű Herczeg­­darabot adják. Délután három órakor a Három a kislány halad tovább a százötvenedik előadás ju­bileuma felé. Szombaton is játszanak délután. Az Az a hunezut kéményseprőt, Komor és Stephanides énekes látványosságát ismétlik, a­melynek minden eddigi előadására elővételben kelt el minden jegy. * A váratlan vendég sikere. Vajda Ernő A váratlan vendég czímű színművének a Magyar Színházban nagy sikere van, a­mennyiben az eddigi előadások telt házak előtt kerültek színre. * Aida, a gondolatolvasó nő. (A Kristály­szikla februári szenzácziója.) A legtökéletesebb és a legmeggyőzőbb a gondolatolvasás terén annak az Afra néven dolgozó hölgynek a munkája, a­ki február elsejétől kezdve a Kristálypalotában fel­lép. Berlini és bécsi lapok azt írják mutatványáról, hogy közte és a nézőtéren álló impresszáriója kö­zött a távolság oly nagy, hogy bárminemű érint­kezés köztük teljességgel lehetetlen. Az arczjáték­­nak sem lehet semmiféle fontossága munkájuknál, m­lett részint ilyen nagy távolságról az arczjelek megfigyelése lehetetlen, másrészt pedig az im­presszárió arczát el is fordítja a színpadtól és hall­gatagon áll. A kérdésekből sem lehet kitalálni a gondolatot, mert kérdést nem is intéznek a mé­diumhoz ; a médium rövid gondolkodás után cso­dálatos pontossággal adja meg a feleletet, még a legkomplikáltabb esetekben is. Az impresszárió asztalról­ asztalra megy és felkéri a közönséget, hogy adjon fel kérdéseket. Suttogva, úgy hogy még a szomszéd asztalnál ülők sem hallják meg, adja fel a kérdést, a közönség nevezi meg a sze­mélyt, vagy tárgyat, vagy egy pénzdarabot nyújt át az impresszáriónak, — a bizonyítékot. Az impresszárió mélységesen hallgat, s elfordul a szín­padtól. A legkisebb mozdulat sem jelzi a kérdés minőségét. Ám a száj szögletek hirtelen megránga­­nak, — egyre erősebben, — az arca elváltozik, s a gondolatnak egy irányba való feszült terelését mutatja. A gondolatot át kell vinni a médiumra ... A médium pillanatra elgondolkozik, azután gyor­san megadja a választ, gyakran egész gondolat­komplexumot, a feladványok egyesít­ését.­­— Önnél egy igazolvány van . . . Nem, — útlevél! Svájczra szól! — A számát is tudni akarják ! — 7042. — És milyen névre van kiállítva? — Német József nevére. — Mely napon állították ki? — 1917 ja­nuár 2-án. — A feladatok tarka változatosságban adódnak fel. Most egy pénzdarab kerül sorra, a melynek értékét, vezetési dátumát akarják tudni. Azután egy vasúti jegy következik : Milyen állo­mások vannak feltüntetve rajta, mennyibe került és milyen dátummal van lebélyegezve, — kérde­zik. Most egy czigarettatárcza tartalmáról akarnak felvilágosítást a médiumtól. Sírből készült, hány czigaretta van benne, mi a neve a czigarettának, stb. Legtöbbször azonban bizonyos politikai vagy katonai hírességek neveire gondolnak, s ezt kell kitalálni a médiumnak. És a kérdést mindig pár pillanat múlva követi már a pontos válasz is. Hosz­­szabb idő múlva a médiumon aztán a kimerültség jelei mutatkoznak, a válaszok ingadozóbbakká vál­nak és késnek. És ekkor elegendő az impresszárió egy erélyes szempillantása, vagy egy figyelmeztető szava. A médium megint összeszedte magát... Különös, meglepő, csodálatos tények előtt áll a néző, a­melyeket megmagyarázni sehogy sem tud, de miután minden a szemei előtt történik és semmi olyan momentum fel nem merül, a­melynek azt imputálhatná, hogy azon valamely visszaélés alap­szik, a produkcziót nagyszerűnek, utolérhetetlen­nek tarthatja csak. Felfogásunkon, érzéksemünkön túleső eme mutatványt, mint egy ismeretlen erő grandiózus megnyilvánulását kell tekintenünk, és még akkor is (a­mi egészen kizárt dolog), ha a mu­tatvány alapja egy titokzatos , komplikált kulcs­­rendszer lenne, akkor is csodálkoznunk kellene az emlékezés és a lélekjelenlét ilyen tökéletes kiműve­lésén. Afra mutatványai messzire túlhaladják azokat az igényeket, a­­melyeket varietészámokkal szemben felállítani szoktunk. Komoly tudományos, kísérletek ezek, a felismerés tudományának min­den eszközét felhasználó csodálatos, soha nem lá­tott, egyedülálló dolog, a Kristálypalota tizen­­hárompróbás szenzácziója. * A vidéki színházak helyzete. Az Országos Színészegyesület központi irodája részint a sűrűn beérkező jelentések, részint pedig az iroda tiszt­viselőinek személyes vizsgálata alapján összeállí­totta már a legközelebbi tanácsülés elé terjesz­tendő jelentését. A jelentés szerint a vidéki szín­házak olyan jól mennek, mint még soha. A leg­nagyobbrészt konzorcziumos alapon álló színtár­sulatok igen szépen keresnek, úgy hogy a tagok sokkal inkább meg vannak elégedve, mint a kis­ fizetésre beszerződött színtársulatok tagjai. A mai nehéz viszonyok mellett az aránylag igen rosszul fizetett színházi segédszemélyzet csak igen nehezen és rosszul tud megélni. A konzorcziumoknál, külö­nösen az új szabályzat életbeléptetése óta, sokkal kielégítőbbek a viszonyok. A szerződtetési moz­galom az idén igen lassan indul meg. A nagy színházak is alig szerződtettek eddig új tagokat a jövő színházi évadra. A társulatok előadásainak művészi nívója és a tiszta művészetre való törek­vése, dac­­ára a nagy színészi l­ánynak, igen ki­elégítő. A nyugdíj- és tagdíj­járulékok rendesen folynak be. * A Gálom mindennap. A Népoperában A Gólem daljáték folyton telt házak előtt kerül színre. A múlt szombati és vasárnapi előadásokra, már a délelőtti órák­ban kitették a pénztár elé a »minden jegy elkeltjét hir­dető táblát. * Új népszínmű: Rimóczy János Fehér Julis czímű népszínművét, melyhez Palotay Antal írt kísérőzenét, február másodikén mutatja be Mari­­házy Miklós igazgató társulata Kecskeméten. * A Dallárpapa bemutatója. A Magyar Színházban Gábor Andor DollArpaxio vígját­ék­a már teljesen készen várja szombati bemutatóját. A humorosan megírt szati­rikus vígjáték a kisvárosi életet viszi a színpadra, meg­ismerteti a különböző típusokat, a­kik szerepelni óhaj­tanak és a­kik egy kisváros közigazgatásában tevékeny részt kérnek maguknak. A vidéki közjegyző, polgár­­mester, takarékpénztári igazgató mind egy-egy pompás figura, a­kiknek megjátszana Törzs, Gyárfás, Z. Molnár Vágó, Réthey, Tarnay, Körmendy kiváló alakítására van bízva. * Uj opera. Boroszlóban most fogják bemu­tatni Kozychi Eros és Psyche czimü dalművét. Az uj opera előadásét a czenzura nemrégiben be­tiltotta s csak most engedte meg újból. * Szimfonikus hangverseny. A Budapesti Zenekar­ Egyesület Lichtenberg Emil vezetése alatt február 4-én a Zeneakadémia termében rendezi első ifjúsági szimfonikus hangve­renyét. * A szigorú c­enzúra, Bruck kölni színigazgató elő akarta adni a »Mein Leopold« czímű ismert német színdarabot. A czenzúra azonban megtil­totta az előadást azzal a megokolással, hogy a szerző franczia. Mikor azonban a czenzornak meg­magyarázták, hogy L’Arronge Adolf volt az, a­ki a berlini Deutsches Theatert alapította, mégis csak megengedték az előadást. * A Zenekultúra legutóbbi száma Serényi Antal dr.-nak a m­esterdalnokok czikkérűl és Wagner Nürnbergi mester­­dalnokok czimű operájából a kaposvári zeneiskolában tartott érdekes csinálását tartalmazza. * A IX. filharmóniai ha­ngversenyt, a­mely hétfőn, február 5-én lenz, Walter Brúnó bajor királyi fő-zeneigazgató, a világhírű dirigens vezeti. Előadásra ki­rit BeétheVere V* C-moll szimfóniája és Mozart Divertmentója B-dúrban, vonós­zenekarra, két kürttel. Ezt a művet nálunk ezúttal először adják. Ezenkívül műsoron vannak Weber Bűvös vadászának és Mendelssohn Szentivánéji álmának nyitányai. Jegyek kaphatók a Népoperában és jegyirodában. AZ ÚJSÁG Szerda, 1917. január 31. | Királytigris HL I I (­fraitfces Maratiia) Jimmy Valentine harmadik kalandja! | Bűnügyi rejtély 4 felvonásban. A főszerepben Robert Warwick. I Stengó szerelmek­ | Regényes történet 4 felvonásban. A főszerepben: Kathryn Williams. Bemutatásra kerül az Előadások 4, 9, 8 és 10 órakor. jl

Next