Az Ujság, 1917. április (15. évfolyam, 88-112. szám)
1917-04-27 / 110. szám
Péntek, 1917. április 27. AZ ÚJSÁG — Zita napja. Április huszonhetedike luccai Szent Zita napja, az a nap, melyen az egyház megtiszteli a szent életű cselédleánynak, a béketűrés, az alázatosság és az irgalmasság megható példaképének emlékét. Csak néhány hónapja, hogy ez a nap, annál a névnél fogva, a mely szinét-alakját megadja, drága napja a magyarságnak. Zita napján megindultan és büszke szivet gondol minden magyar ember arra a felségességében is gyöngéd, finom lélekre, ki ma az ország első asszonya. Első abban is, hogy belőle sugárzik ki a fekete gyásznak ebben a korszakában a szeretet fényessége. Mint vigasztaló géniusza áll ágya fejénél a beteg emberiségnek, mint óvó, gondozó, gyógyító tündére jelenik meg álmában a szegényeknek, a nyomorultaknak és azoknak, kiket olyan anyai szeretettel vesz körül: a gyermekeknek. Jól tudjuk, mi mindent köszönhetünk nemes szivének. Hány tartalmas akciót, amelyeket nemcsak megindított, hanem meg is szervezett a háború szerencsétlenjeinek kisegítésére. Április huszonhetedikén üli meg először koronás fővel nevenapját. Gyöngéd termetén még a gyász ruháját viseli ezúttal. Bár múlna el úgy az elkövetkező esztendő, hogy mire megint megfordul véres földünk a nap körül, Zita napját a béke színeiben, ragyogó fehérségben ülhesse meg Zita királyné. — Levélcsere az Oroszországban levő foglyokkal. Felkértek az alábbiak közlésére : A Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalnak tudomására jutott, hogy az orosz hadifoglyoknak továbbított levelezések az orosz cenzúrán oly tömegben feküsznek, hogy azok továbbítása egyáltalán nem várható. Ennek a torlódásnak oka főleg az, hogy a közönség az orosz hadifoglyokkal feleslegesen sokat levelez. Ismételten felhívjuk tehát a közönséget, hogy az orosz hadifoglyokkal való levelezések biztosabb lebonyolíthatása érdekében legfeljebb csak kéthetenkint és akkor is csak a legszükségesebb dolgokról, röviden, levelezőlapon írjon. A hadifoglyoknak is előnyösebb, ha a kétheten kint írt rövid közleményt biztosan megkapják, mint hogyha a sűrű levelezések teljesen elmaradtak. Figyelmeztetjük továbbá a közönséget, hogy levelezéseinél kerülje az Oroszországban kevésbbé ismert magyar nyelvet és használja a német, franczia és angol nyelvet. — Geduly Gyula a bécsi műegyetem diszdoktora. A király jóváhagyta a bécsi műegyetem tanári karának azt a határozatát, a melylyel felsőtömösi Geduly Gyula miniszteri tanácsost, nyug. máv. igazgatót, jelenleg a m. kir. Közlekedési Múzeum igazgatóját, a vasutak műszaki fejlesztése körül szerzett érdemeinek méltánylásául, a technikai tudományok díszdoktorává kinevezte. A pesti 1-es honvédek elesett hősei. A budapesti 1. honvéd gyalogezred pótzászlóalja elhatározta, hogy az ezred elesett hős tisztjeit hadapródjelölt-őrmestertől fölfelé életnagyságban megfesteti és életrajzukat meghatja. A pótzászlóalj parancsnokság felkéri az alább felsorolt elesett hősök hozzátartozóit, hogy közöljék vele nevüket és lakásukat (1. honvéd pótzászlóalj, hadtörténelmi csoport., Budapest, I. Ferencz József laktanya) , Klein Károly százados, Hausner Dezső, Szilas Nándor fh. tart. főhadnagyok, Jónás István, Kármán Imre, Koós Béla, Meehtner Vilmos, Komáromiy Ferencz, Kansai Béla tart. hadnagyok, Keresztury Béla, Kökény Kázmér, Gócé Kálmán zászlósok, Schwab Gyula, Antreu Gyula, Schober Gyula, Sommer Károly, Maczkó Imre, Heisler- Gyorgyovánszky Ferencz hadapródok, Alexander István, Száva Gábor, Rieger István hadapródjelöltek. — Kotta a királyné könyvtárában. Grosz Dániel őrnagy neje Koronázási induló czímű szerzeményét Zita királynénak ajánlotta. A főudvarmesteri hivatal a főpolgármester útján most arról értesítette, hogy a királyné a szerzeményt legkegyelmesebben elfogadta. A kotta eladásából befolyó teljes jövedelem a megvakult katonák javára szolgál. A 29-esek hétfői hangversenye a műsorra való tekintettel pontban s/17 órakor kezdődik. A közönség érdeklődése az est iránt impozánsnak mondhtó. Herczeg Ferencz gyönyörű prológusát Beregi Oszkár, Nemzeti Színház művésze mondja el. Adler Adelina és Rózsa Lajos énekének a zenekarkiséret fokozottabb érdeklődést fog biztosítani. Ezen az estén indul művészi hírnév meghódítására Arányi Ferencz, Schuk Lajos és Revere Gyula. A második részben szinrekerülő »Nürnbergi balta« szerepeit Serák Márta, Dalnoki Viktor, Hegedűs Ferencz és Kertész Ödön, a m. kir. Opera művészei játszszák. A nagyszerű honvédzenekar Fricsay Richárd karnagy vezetése alatt áll. Oly hatalmas művészi erők álltak tehát a derék 29-esek ügyének szolgálatába, hogy e hangverseny méltán számíthat a kényes ízlésű magyar zene világ legteljesebb elismerésére. — A veszprémi főispán halála. Veszprémből jelentik: Hunkár Dénes, Veszprém megye főispánja ma délután hosszas betegség után veszprémi lakásán meghalt. Hatvanhat éves volt. Mintegy két hónappal ezelőtt megsebezte nyelvét s a múlt hónap közepén Budapesten e miatt meg is operálták. Hunkárt a koaneziós kormány nevezte ki főispánnak, de a munkapárt is megtartotta, mint régi 67-es elvű férfiút — izraelita istentisztelt. a budapesti aut. ortodox m*. hitközség templomaiban (VH., Kazinczy-utcza 29—31. sz. és VII. Király *u. 1. Br. Orczy-féle ház) szombaton az első istentisztelet reggel 7 óra 15 perczkor, a második 0 órakor kezdődik. Szombat kezdete pénteken este 7 óra 45 perczkor, végre szombaton este 8 óra 25 perczkor. Tímár Szaniszló meghalt. A magyar újságíródalomnak gyásza van. Meghalt Tímár Szaniszló, a Magyar Híradó kőnyomatos újság felelős szerkesztője, az újságírói régi gárda egyik legszimpatikusabb tagja. Mindössze ötvennyolc éves volt, de életének utolsó esztendeje egyszerre aggastyánt formált a jobb sorsra méltó emberből. Lelki egyensúlyát megingatta 19 éves derék fiának hősi halála. Egy másik fia is elhalt már régebben. Katona fiának a harcrtéren történt eleste siettette a tüdővészes apának gyors összeroppanását. Tímár Szaniszló fiatal korában orvosi pályára készült Ekkor történt, hogy a lóvasat elgázolta és balkeze súlyosan megsérült. Ezért abbahagyta az orvosi tanulmányt. Eleinte apróbb megfigyeléseket írt egyes lapokba. Csiky Gergely, a hetvenes évek hírneves drámaírója fedezte fel benne az írói hivatottságot és bevitte őt az Egyetértés szerkesztőségébe, ahol színházi bírálónak szerződtették. De csakhamar szélesebb körben is érvényesült. Esztétikai értekezései, finom és közvetlen tanulmányai, művészi tollal megírt tárczái a magyar olvasóközönség kedvelt olvasmányai közé tartoztak. Az Újság is gyakrabban közölt tőle igen sok lelki érzéssel és tisztult felfogással komponált novellákat, amelyek híven tükröztették vissza egyszerű, szerény, disztingvált egyéniségét. Vannak könyvei, amelyekkel annak idején sok elismerést aratott. Ilyenek Az arany borjú, Az élet vásárja novellás kötetei és A selyem és a rongy czímű regénye. Életének utolsó éveiben a sors valósággal üldözte. A sok szomorúság között volt egy olyan is, ami már valósággal operettszerű volt. De ez is hozzátartozott az ő hagyományos „pech“-jéhez. Mint egy esti lap segédszerkesztője vagy hat évvel ezelőtt naponként lapszemléket közölt lapjában a reggeli lapokból, így szemlét közölt egy ízben a Népszavából is, ahol egy fulmináns czikk jelent meg a munkástüntetésről. Az ügyészség eljárást indított a czikk miatt. És ekkor megtörtént az a hallatlan furcsaság, hogy a budapesti esküdtek az inkriminált czikk tulajdonképpeni szerzőjét, a Népszava czikkíróját nem vétkesnek mondták ki és ezt a bíróság felmentette. A következő hónapban pedig egy másik esküdtbíróság a czikkből néhány sort mint lapszemlét közlő Tímár Szaniszlót az izgatásban vétkesnek mondta ki és a bíróság fogházra és pénzbüntetésre ítélte. Tetőtől talpig tisztességes, komoly, jóravaló ember volt, özvegyére és egyetlen leánygyermekére egy becsületes nevet hagy, mint egyedüli örökséget. Betegsége alatt minden látogatójától elbúcsúzott, mindenkinek megmondotta, hogy e földön nincsen többé viszontlátás. Halálának hírére az Otthon hírlapírók körének és a Budapesti Újságírók Egyesületének épületére kitűzték a fekete zászlót. Temetése vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. A Szentegylet díszsírhelyet ajánlott fel az elhunyt író földi maradványai részére. Emlékét pályatársai megkülönböztetett tisztelettel fogják ápolni. A magyar közönség pedig bizonyára sok részvéttel fogja enyhíteni a gyászoló család fájdalmát. Megérdemli a jó emberek szeretetét az, akinek kihűlt szívében csupán csak a szeretet érzése talált fészket. — Gyemiskek az özvegyekért és árvákért, a Muraközyelem Iskola (József-körút - 31/b. I. 3.) növendékei az intézet helyiségeiben április29-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor előadást rendeznek az Özvegyek és árvák alapja javára. Belépődíj 2 korona. — Május elseje — a szocziáldemokraták béketüntetése. Bécsből telefonálják nekünk. A német-osztrák szocziáldemokraták orgánuma a lap élén ezt közli: A pártelnökség Berlinbe küldött delegációjának jelentése alapján és a magyar szocziáldemokratákkal egyetértően a pártelnökség és az osztrák munkásszakszervezetek bizottsága egyidejűleg elhatározta, hogy Ausztria és Magyarország proletariátusa békekészségének dokumentálásául május elsejét munkaszünettel ünnepüki meg. A munkások május elsején gyűlést tartanak, amelyben a világi béke mellett foglalnak állást. Hogy ezt a tüntetést a lehető leghatásosabbá tegyék, ezúttal a gyűléseken semmi egyéb, nevezetesen semmiféle belpolitikai kérdés nem tűzendő napirendre. Május 2-án a munkások ismét rendesen munkába lépnek. — »Az Irodalom Erdélyért* megtartotta könyvsorsolását és a megnyert tárgyak május 25-éig a Franklin-Társulatnál (IV., Egyetem-utcza 4.) vehetők át. A sorsolási jegyzék minden nagyobb könyvkereskedésben megtekinthető. Az akczió fényes anyagi eredménynyel járt, amennyiben a Dunapalotában megtartott fedélutánnal együtt a nemes czélra összesen 11.908 koronát jövedelmezett. A bizottság cs után mond' hálás köszönetet mindazoknak az emberbarátoknak, a kik az ügyet támogatták és felülfesetésekkel hozzájárultak sokat szenvedett erdélyi véreink felsegitéséhez. — Művészek hadi kitüntetése. A király a háborúban a művészeti és hazafias emberbaráti téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül Ligeti Miklós szobrászművésznek a Ferencz József Dropd hadidiszítményes középkeresztjét, továbbá a háborúban a művészet terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Maróti Géza szobrásztanárnak és Vadász Miklós festőművésznek a Ferencz József-rend hadidiszítményes tiszti keresztjét s végül az ellenség előtt a művészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül Mednyánszky László báró festőművésznek a Ferencz József-rend hadidisziízményes tisztikeresztjét a vitézségi érem szalagján adományozta, — Tömörkény István temetése. Szegedről jelentik. Sok ezernyi közönség mélységes meghatottsága mellett temették ma Szeged nagyi íróját, Tömörkény Istvánt. Főleg a tanyai nép, az elhunyt költő kedves magyarjai zarándokoltak végtelen sorokban be a városba, hogy jelen legyenek az ő lelki életük legkitűnőbb tolmácsának, az ő nagy megértőjüknek végső tisztességénél. A Tisza partján épült Kultúrpalota oszlopos előcsarnokában állították fel a ravatalt. A koporsót a Jókai-lepellel borították be, a csarnokot fekete posztó borította. A tisztelők a koporsó mellett megszámlálhatatlan virágot és koszorút helyeztek el. A koszorúk között ott volt Szeged város, a Dugonics-Társaság, a Petőfi-Társaság, a Budapesti Újságírók Egyesületének és a Magyarország szerkesztőségének koszorúja. Délelőtt tíz órakor a belvárosi Szent Demester-templomban az elhunyt lelki üdvéért gyászistentisztelet volt, melyet Várhelyi József prépostplébános czelebrált nagy segédlettel. Az istentiszteleten a rokonságon s előkelő közönségen kívül megjelent Somogyi Szilveszter dr. polgármester vezetésével Szeged város törvényhatósági bizottságának küldöttsége, a városi tanács, az állami, a városi és egyéb közhivatalok vezetői, a budapesti irodalmi és hírlapírói egyesületek küldöttei és a szegedi hírlapok szerkesztőségei. A temetés délután négy órakor folyt le igen nagy részvét mellett. Várhelyi József prépostplébános megkezdette az egyházi funkcziót. Hat fekete mén által vont halottaskocsin vitték Tömörkény István koporsóját a belvárosi római katolikus temetőbe. Az egyházi szertartás után a szegedi Dugonics-Társaság nevében Balassa Ármin dr., a Petőfi-Társaság nevében Pakots József, a Budapesti Újságírók Egyesülete és a Magyarország szerkesztősége nevében Szakács Andor felelős szerkesztő, a Szegedi Napló nevében pedig, melynek főmunkatársa volt a megboldogult, Móra Ferencz főszerkesztő, búcsúztatta. A beszentelés után a színtársulat énekkara gyászdalokat énekelt — Csererokkantak hazaérkezése. Orosz hadifogságból visszaérkeztek és jelenleg Kolinban, a cs. és kir. tartalékkórházban vannak a következő magyar csererokkantok: Knapp Alfréd őrnagy 4. huszárezred, Virágh Vital Emir hadnagy 28. honvédezred és a következő legénységi állótványbeliek : Juranics Károly 15. gy. e., Kemény Lajos SI., Zöld István 3., Gáspár János 3., Gáli Lajos 5., Juhász György 11., Túsz Lajos 66., Balogh Lajos 15., Balogh Bálint 29., Bándy László 21., Bankó Ferencz 17., Barna Mihály 3*^ Barna Ferencz 6., Bilischitz Ferencz 30. munkasos x0kg, Bordás Sándor 1. huszárezred, Bodó Ferencz 2. gy. e., Cervea György 50., Cservenáth János 6., Császár Zsigmond 18., Csekli János 20., Diószegi Sándor 9., Dornbach Jakab 43., Forgó Pál 46., Galvuca József 9., Korvát István 18. Illés József 6., Ivancsó János 11., Jakabházi Lajos 32., Kál**mán János 22., Juricska József 5., Király Mátyás 17., Kalányos Illés 23., Krekacz István 18., Leopold Sándor 83.« Linczig József 29., Lőrincz József 52., Lukács Kálmán 31.« Lupu Péter 32., Markovics János 19., Moldován Vitán 32., Molnár István 14., Molnár István 19.,Németi Sándor 43.« Orosz József 20., Pécsi István 23., Pete József 60., Pap Márton 31., Pap József 5., Trácz Ferencz 18., Rosenberg Ede 52., Rudics Péter 86., Rumán András 16., Simó József 82., Stoll János 10. huszár, Szabó Dalos 34. gy. e., Szabó Miklós 68.« Szekeres Gábor 101, Szilczer Gyula 52., Talpas Ágoston 21.« Tóth Ferencz 17., Vadas István 5., Vali Ferencz 5., Vereb János 86., Bolvári Imre 22. gyalogezred. — A bolgárokért. A bolgár Vöröskereszt támogatására alakult magyar országos bizottság képviseletében Apponyi Albert gróf elnök, Hegedűs Lóránt dr. alelnök, Ellinger Gyula igazgató és Nedkov Tivadar budapesti bolgár főkonzul szombaton Szófiába utaznak, ahol Ferdinánd bolgár czárnak és Eleonóra királynénak át fogják adni a sebesült bolgár katonák javára eddig gyűjtött magyar adományt. Ebből az egy millió koronát meghaladó összegből Szófiában állandó magyar kórházat fognak létesíteni. Ugyancsak ez a bizottság viszi azokat a képes levelezőlapokat, amelyeken a magyar társadalom minden rétege a bolgár nemzetet üdvözli. Eddig hétszázezer ilyen üdvözlőlap van együtt, amelyek magyar stílusban készült ládákban kerülnek a bolgár királyi pár elé. A kávésipartestület közgyűlése. A Budapesti Kávésipartestület ma délután tartotta 102-ik rendes évi közgyűlését Harsányi Adolf elnöklésével. Az elnök a közgyűlést hosszabb beszéddel birdette meg. Az évi jelentés, melyet Havas Nándor dr. titkár terjesztett elő, részletesen megemlékezik a kávésipar helyzetéről és az ipartársulatnak a háborús mozgalmakban való részvételéről. A hadbavonut munkásokat jelentékeny öszszeggel támogatták. A tagok száma 308, a társulat tiszta vagyona pedig 83.000 korona. A közgyűlés úgy az évi jelentést, mint a zárszámadást egyhangúlag elfogadta 63 a felmentést megadta. Ezután azoknak a kávéházi alkalmazottaknak megjutalmazása következett, akik 30—50 esztendeje működnek e szakmában és hosszabb ideje vannak egy helyben alkalmazva, öt ilyen kiváló munkást tüntetett fe az Országos Iparegyesület az ezüst diszéremmel és az elnöknek, valamint Soltész Adolf dr.-nak, az Országos Iparegyesület igazgatójának és Goretzky Zsigmond két, elöljáróiparhatóság biztosnak elismerő szavai után átvették az erről szóló elismerő oklevelet. Végül a választmányból kilépő tagokat választották meg újra. Megelőzőleg a budapesti kávésok szövetsége tartotta rendes közgyűlését Gárdonyi József elnök* !•’ ével 03 a jelentések tudomásul vétele* után a régi tisztikart újból megválasztották. •— A koronázási «omb lehordása. A koronázási dombot, amely a Szent György-téren közel négy hónapig állt fenn, végleg lebontották. A domb betontalapzatának szétfejtése nehezen ment és csak most tudták befejezni. A Szent György-térről, illetőleg a budai Várból ezzel eltűnt az utolsó koronázási emlék is és a királyi palota előtt elterülő tér újra visszanyerte rendes képét. ■- 7