Az Ujság, 1917. július (15. évfolyam, 165-190. szám)

1917-07-01 / 165. szám

— ... ~ | w ■ Q \ Budapest, 1917­______________________XT. évfolyam. 105. szám. ____________fasárnap, Julius 1, BlAjtactteS ivroVX t ' W SZERKESZTŐS £e» • ____UK-'t ■■ MW M ^ M “* *« ■.«wM, vM«. $$ Sí. iff 3 11 ^ áLJvk kw, M pilya.,ui­crotoB 13 ailtr. Mf gj» gj* 0 s0, |f| Jr***“|& %'v |t£ ÍTOKKIARCHIV­ATAL I K^.'iiu t«len.«uUni B­B Jbn. BHV ^31^mmB3 33 H 'RmJH B&dfcpeti, a/ZMOct- kórul Bk ■lirni.. nk amw* »ta» u. sms W& mm mm tbuom. **«mi rm«, '■ ....................................................—i ~ ^ / -----------­ ROVÁS, Andrássy Gyula megint zászlót bont, irányt szab, szóval: megint nem őszinte. Most süti ki, hogy a nagy választójog az­ érdek­­képviseletre vezet s frakciókat teremt,­,miket borravalókkal kellene megvásárolni. Hiába,volt ez így Ausztriában eddig is , a nemes gróf ezt nem vette észre. .Most veszi észre, mikor az ő produktuma, a mai kormány, szenved azoktól, a­kik kiverekedtek. Most jut ez eszébe, mikor arra kell gondolnia, hogy az új választások, ha megsemmisítik a munkapártot, mesemmi­­sítik az alkotmánypártot is és kerekedik egy nagy függetlenségi többség, mely nem hajlandó magát tovább is a törpe alkotmánypárttal ve­zettetni. Most kell neki új pártalakulás, nehogy az eddigi pártok között az övé elveszszen. * Félreértés ne legyen : magyarabb ember nem kell nekünk, mint Károlyi Mihály gróf, a haza iránti kötelességte­ljesítésnél bátrabb em­ber sem. De Komáromban mégis, mintegy mi többieknek megszégyenítéséül, azzal kérkedett, hogy ő és pártja már a háború elején is távol tartotta magát a háború kultuszától. Engedel­met kérünk, ha ez érdem és dicsőség, akkor fogjon kezet a csehekkel: ezek még távolabb voltak a háborús lelkesedéstől, mint Károlyi és, pártja, ő­­k ezen az alapon most nagyon felhordják az orrukat, de mi ezen az alapon tagadjuk jogukat ahhoz, hogy egyáltalán­ le­­gyen orruk. Nagyon nagy tévedés és meg­tévesztés, hogy három év előttre is már jogo­sultnak állítanak be egy magatartást, mely csak mostanában kapott létalapot. Ugyan hogy is álltunk volna mi helyü­, ha katonáink a mai ideológiával vonultak volna az orosz gőz­hen­ger elé, mikor ellenségeink összes táboraiban gyújtottak és őrjítettek a megsemmisítés kul­tuszával. Ma emberek vagyunk, ha békéről beszélünk, akkor barmok lettünk volna, ha szolid lélekkel indultunk volna a vérengzés vágóhidjára. Legyenek a békehősök kicsit el­nézőbbek a háborús hősök iránt, a kik igenis harczi vágyban égve vonultak ki s nem nád­­sipot futva. Magasztalni emléküket, jutalmat nyújtani tettüknek s a mellett a lelküket meg­­mérgezni, hogy barbár mészárosü­gyért­ haltak meg és gyilkos lenézett munkát fizetni nekik, rosszabb mint a ki pellengérzés. Ez lélekrablás. * Vártuk a mindenható és mindenütt fel­bukkanó formulát: egyesekért nem szabad egész népeket elítélni. No hát ezúttal nem így van. Ezúttal a népeknek, ha nem is felelősséget, de konzekvencziákat kell viselniük. Mert ha igaz volna, hogy a cseh árulások és katasztrofális gyávaságok nem a nép cseh voltával függnek össze, azzal a politikával és lelki hajlandóság­gal, mely mindig a pánszláv és sohasem az osztrák eszmét érlelte magában, akkor furcsa lenne, hogy éppen a cseheknél halmozódtak ezek a tévelygések, melyek a magyaroknál még nyomokban sem jelentkeztek. A háborús tömeg­­megmozdulásoknál a népek mint egységes tö­megegyéniségek mutatkoztak. Egészen egy­öntetűen kidomborodott, hogyan harczol a magyar, a­ stájer, a tiroli, a horvát, a román, a székely és a cseh. Fikarcnyit sem ér a dicső­ségesen helytállók dicsősége, ha a dicstelene­ket nem éri az a dicstelenség és kár, melyet az igazság szigorúsága és becsületessége rájuk ki­mér. Annyi vért veszteni, mint a magyar, s annyi vért az »egyesek megtévelyedése« árán megtartani maguknak, s azután azzal a kiáltás­sal, hogy egyesekért nem szabad egész népet el­itélni, igényt tartani ugyanarra a tisztességre és előnyre, mely a dicsőségben vérzőt megilleti, igazán arczulcsapása és kigúnyolása volna az igazságnak. Az oroszok Kelet-Galicziában támadni készülnek. PusztHG cross tüzérségi SPz a lemberg—brodyi vassat mentén. EConluchynél megsemmisítő SíisSBcsSsfö© jasSettaire és vesyc­­reségfelfesess vissza a StEsstasát) © reszel«« A «gyalogsági támadások ma megte Justafic,i de VssHsecm* i©t$nk |»USZtÍtÓ Ars vezérkari féltek jelentése. Hivatalos jelentés (kiadatott június 30-án): KELETI HARCITÉR. Galieziában az ellenségnek néhány nap óta erősbödő tüzérségi tüze tegnap délben Brzezany és Konnuchy környékén a legnagyobb heves­ségre fokozódott. Ott, a­hol azt a helyzet megköveteli, tüzérségünk erőteljes meg­semmisítő tűzzel válaszolt. Egy Koniud­ynál intézett gyalogsági támadás zárótüzünkben összeomlott. OLASZ HARCITÉR. Ellenséges repülők Trieszt közelében több bombát dobtak le. A Monte Orris urán eddig 12 zsákmányolt ágyút szállítottunk be. DÉLKELETI HARCZTÉR. Nincs jelenteni való. Ji vezérkar főnöke. A német wíszér&as* ta*ewté®e. Berlin, június 30. A nagy főhadiszállás jelenti: NYU­GATI HA­RCZTÉ­R. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A tüzérség harczi tevékenysége esős időjárás mellett mérsékelt határok között maradt. Csak kevés helyen fokozódott erőssé a tüzelés. Délután egy angol század mélyen szálló repülőgépek kíséretében Artpentierestől dél­keletre árkainkba tört, de ellentámadásainkkal nyomban kivertük. Kis t­­öbb ízben visszavertünk ellenséges felderítő fel­­í­réseit,­ az mr melle­tt és­­Ji, Quentintől északnyugatra több belga és franczia foglyot eredményeztek. A német trónörökös hadcsoportja: Tegnap reggel bajor csapatok Corbénytól dél­keletre hatásos tűzelőkészítés után erőszakos felderítést hajtottak végre. A támadó csapatok 1200 méter szélességben a hátsó franczia vonalig nyomultak előre s az ellenség makacs védekezése ellenére felrobbantottak néhány fede­zéket. Az ellenségtől nem háborgatva, nagyobbszámu fogolylyal tértek vissza árkaikba. Bate vesztfáliai ezredek az előző nap sikerét Cernytől kele­tre kibővítették. A B­o­ve 11 c­ m­a­j­o­r­t­ó­l délre meglepő rohammal több ellenséges árokvo­nalat fogla­lta­k el. A foglyok száma jelentékenyen emelkedett. A francziák egyidejűleg Cerny mellett jelentékeny erőkkel kétszer támadtak. Közelharczban visszavertük őket. A Maas nyugati partján is növeltük a június 28-án szerzett előnyt. A 30- es magaslat keleti lejtőjén egy poseni ezred a francziák állását mintegy 500 méter szélességben rohammal elfoglalta és brandenburgiakból és berliniekből álló roham­­osztagok a Béthincourttól Esnesig terjedő síkon ellenséges árkokat kerítettek hatalmukba. Itt június 28. és 29-é­n 825 foglyot szállítottunk b­e. Az ellenség makacs ellenállást fejtett ki. Véres veszteségei jelentékenyek és ezeket még növelte az Avocaurt délkeleti szélén és a 304. számú magaslat délnyugati lejtője ellen intézett hiábavaló támadásaival. Albrecht württembergi herczeg hadcsoportja: Semmi lényeges nem történt. KELETI HARCITÉR. Lipót bajor herczeg vezértábornagy hadseregarcz­­vonala: A többi entente-hatalmak növekvő nyomásának hatása alatt az oroszok harczi tevékenysége Kelet-Galicziában azt a benyomást kelti, hogy támadásokba szándékoznak átmenni. Az oroszok erős pusztító tüze zuánt tegnap óta a lember­gob­rodyi vasúttól a Brzezany­tól délre emelkedő magaslatokig húzódó állásainkra. Koniuchynál éjszaka támadtak orosz erők, a­melyek megsemmisítő tüzünkben veszteségte­l­­jesen hömpölyögtek vissza. Lucktól északra és északnyugatra is jelentékenyen erősö­ödött az oroszok tísztevékenysége, József királyi herczeg vezérezredes arczvonalán és Mackensen vezér­tábornagy hadseregcsoportjánál a helyzet változatlan. Maczenóniai arczvonal: Semmi újság. Ludendorff első tószállásmester. A Wolff'Selylökség esti jelentése. Berlin, június 30. A Wolf­-ügynökség jelenti június 30-án este. Nyugaton esős időjárás mellett nem történt különös esemény. Keleten erős tüzelési előkészítés után a felső Strupától a Zlot­a-L­ipa nyugati partjáig ter­jedő területen orosz gyalogsági támadások kezdődtek. A támadások pusztító tüzelésünkben összeomlottak. Sarisg­­rszág és a közpo­nti haftak­asik közt m­­egszakadt a diplomesziai érintkezés. London, junius 30. A Reute­r-ü­­gynökségnek jelentik Athénból. Görögország ber­li­ni, bécsi, konstantinápolyi és szófiai követét visszahívták. A diplomácziai összeköttetés megszakadt. Fázis, június 30­. (Havat,.) Egy június 20-ról keltezett athéni távirat megerősíti, hogy a kormány visszahívta a központi hatalmaknál megbízott diplomácziai képviselőit. Paris, június 30. (Reuter.) Az athéni kormány svájczi követe útján tudatta a berlini, bécsi, szófiai és konstantinápolyi görög követségekkel, hogy Görögország megszakítja a diplomá­­cziai összeköttetést Németországgal, Ausztria-Magyarországgal, Bul­gáriával és Törökországgal, f­apiszik mai száma 24 oldal.

Next