Az Ujság, 1917. július (15. évfolyam, 165-190. szám)
1917-07-15 / 177. szám
16 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A poszton kitárták a honvéd főtörvényszék elött A honvéd főtörvényszék hétfőn kezdi meg az állam hadiereje ellen elkövetett bűntettekkel vádolt Fenyves Jákó őrnagy és társai bűnperében bejelentett semmiségi panaszok tárgyalását. A honvédhadosztály bíróság a múlt év tavaszán és nyarán négy teljes hónapon át tárgyalta ezt a bűnpert, melyben több budapesti nagykereskedő azzal volt vádolva, hogy a hadsereg részére az előírtnál silányabb minőségű posztót szállított és hogy a szállítók a posztó és kész katonai ruhák átvételével megbízott egyént megvesztegették. A pernek igen bet vádlottja volt és a tárgyaláson 11 bíróság több mint seáa ötven tanút hallgatott ki. A múlt év július 30-án hirdette ki ítéletét a hadosztálybíróság és bűnösnek mondva ki a vádlottakat az állam hadiereje ellen elkövetett bűntettben. Taubes Jenő, Tarlós Artúr, Neumann László és Várnai Sándor Bála kereskedőket tiz tiz isti súlyos l'Monre, Fenyves Jákó őrnagyot, központi ruhatári kezdőtestet tizenöt hi súlyos törtönre és őrnagyi rangjától, valamint érdemidoltól való megfosztásra, Kahn Béla kereskedőt tizenkét évi súlyos börtönre, Fenyves Jakabot tíz évi, Fenyves Henriket tizenöt évi és Bastk Ernőt hat hónaps súlyos börtönre ítélte. Szegedi- Maszák Tiborcért, Riemer Gyulát, Kischt Dezsőt, Szász Ödönt, Ligeti Miklóst, Váradi Dezsőt és Faragó Bélát a bíróság felmentene. Az ítéletnek Szász Ödön, Hecht Dezső, Ligeti Miklós és Váradi Dezső felmentésére vonatkozó férje jogerőssé vált. Az ügyész azonban a másik három felmentés dolgában és Balir büntetésének súlyosbítása végett semmiségi panaszt jelentett be. Bastirt különben a bíróság, büntetését a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek mondváns ki, az ítélet kihirdetése után rögtön szabadlábra helyezte. A semmiségi panasz tárgyalása, amely a nyilvánosság előtt fog lefolyni, a honvídfőtörvényszél, Tábor-utcza 3. sz. a. helyiségében lesz. A tárgyalásra, a szűk férőhely miatt valószínűleg csak belopójegygyel lehet bemenni. A bíróság elnöke Toruk altábornagy, a tárgyalást vezető Zandedacomo Marzer Nándor ezred -hadbíró let, a bíróság tagjai Tukics, Szerdahelyi ezredes-hadbírók, Kiss Lajos, Aba Illés ezredesek , mint előadó Dalmay alezredes-hadbíró, mint koronaügyész Mesterházy Nagy László ezredes-hadbíró fog működni. A védők csaknem mind mások, mint az elsőfokú tárgyaláson és pedig Fenyves Jákót Edvi Diós Károly, Fenyves Jakabot Hercz Miklós, Fenyves Henriket Lévai Rezső, Váradi Sándor Bélát Pető Sándor, Taubes Henriket Holló Lajos, Neumann Lászlót Héderváry Lehel, Szegedi-Maszákot Szilágyi Artur Károly, Riemer Gyulát Gál Jenő és Pártos Artúrt Hollmann Dazel ügyvédek védik. A semmirégi tárgyalés több napig fog tartani, mert a védelem tetemes bizonyítási anyagot terjeszt elő. A lábhoz kötött szalámi. Eddigelé a rúd szalámikat késben, vagy a hónunk alatt vittük ki a boltból. Immár - úgy látszik - ez a módszer is divatját múlta. A Herz Armin-féle szalámigyár portása ez év június 21-én észrevette, hogy a gyár egyik munkása, Koncsek Dániel hentessegéd egy rúd szalámit, amelyet a lábára kötött, ki akar csempészni a gyárbó. Vallatóra fogta a Koncsek beismerte, hogy még négy rúd szalámit rejtett el a gyárépületben. A cég feljelentésén lopás miatt indult meg az eljárás Kencsek Dániei ellen, aki a Kendy biró elnökletével ma megtartott törvényszéki főtárgyalás a nagy rúd szalámi ellopását beismerte, a másik lopás elkövetését azonban tagadta. Minthogy erre egyéb bizonyíték rém volt, Tóth Béla dr. ügyész csupán egyrendbeli lopás bűntettével vádolta meg Koncseket, akit a bíróság jogerősen egy hónapi fogházra ítélt. Büntetéséből a vizsgálati fogsággal huszonhárom napot vettek kitöltöttnek. A Körjegyzőhelyetteseie mozgalma. A Magyarorszái Közjegyzőhelyettesek Országos Egyesületének közgyűlési határozatából kifolyólag küldöttség tisztelgett ma az Apponyipárt vezetőségénél, kérve a párt támogatását azon erei eléréséhez, hogy az igazságügyi kormány az eddigi igazságtalan közjegyzői kinevezési rendszerrel végleg szakítva, a pártpolitikai érdekek ügyeimen kívül hagyásával és a politikai jutalmazások mellőzésével az igazságügyi érdekeknek megfelelően a közjegyzői pályán évek óta működő érdemes helyetteseket és ne a politikai korteseket és más pályán működő protekciós egyéneket nevezze ki a közjegyzői állásokra. Zlinszky István ügyvezető alelnök fogadta a küldöttséget, biztosította a közjegyzőhelyetteseket igazügyük teljes védelméről. Lázár Ferencz dr. budapesti k közjegyzőhelyettes, egyesületi alelnök vázolta a kar konkrét sérelmeit. Az egyesület az igazságügyminiszternél és a kormány többi pártjánál a jövő hét folyamán fog ez ügyben tisztelegni. v KÉPZŐMŰVÉSZEI ** Vörössereszt-disztelvésig a Kéve művészeti egyesület vezetőinek. Ferencz Szalvátor kir. herczeg 6 császári és királyi fensége, mint a magyar szent korona országai Vöröskereszt-Egyletének védnökhelyettese, a Kéve művészegyesület elnökének, Szablya Frischauf Ferencz festőművész-tanárnak, Forró Róbertnak és Szablya Jánosnak, mint a Kéve gazdasági igazgatótanácsosainak, továbbá Butt R. A. szobrászművész tanárnak azokért az érdemekért, amelyeket az egyesület hadiéremakeziója körül «Köröztek, a Vöröskereszt hadiékitményes IL osztályú drdtzjelvényt diszaentesen adományozta. AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1917. Julia« IS. KÖZGAZDASÁG. A Fest Magyar Kereskedelmi Bank keletkezéséssel és fenn* állásának torténése. (II. kötet 1892—1917. Irta Hegedűs Lóránt.) A belföldi piac legszámottevőbb intézete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ez idén ünnepelte 75 éves fennállását. A bank, amely az ország legnagyobb tőkekoncentráczióját jelenti, Hegedűs Lóránt igazgatót bízta meg történetének megírásával. Vaskos, 600 oldalra terjedő, ízlésesen kiállított kötetben tett eleget Hegedűs Lóránt az igazgatóság megbízatásának.A Kereskedelmi Bank keletkezésének és 50 éves fennállásának történetét Pólya Jakab dr. irta meg 1892-ben. Hegedűs Lóránt könyve kiterjed természetesen ennek az 50 évnek a tárgyalására is, de ezt csak röviden érinti. Annál szélesebb mederben tárgyalja azután az utolsó 25 év történetét, amelyre a bank fejlődésének javarésze esik. Mint a bevezetésben maga Hegedűs jelzi, kötetében a történeti krónika helyébe közgazdasági törvények kutatása lépett. Mindvégig ebből a fölényesen magas szempontból nézi és írja az eseményeket Hegedűs, úgy hogy a könyv, amelyet olvasunk, éppenséggel nem az, mint a hasonló osztrák, német, vagy más külföldi munka, nem unalmas, sablonos bankjubileumra készült könyv, hanem érdekes, Hegedűs Lóránt minden kiváló tudását és írói tehetségét csillogtató gazdasági tanulmány, amelyben az eseményeket oly érdekesen, filmszerűen pergeti le, hogy annak olvasását nem is lehet megszakítani. Nem száraz banktörténet, hanem érdekfeszítő, magasabb szempontból megírt, kutforrásnak is szolgáló kiváló munka ez a könyv, amelyben azért megfelelően kidomborodik a Kereskedelmi Bank impozáns fellendülése, amelyre — a sok adatból ez tűnt fel a legjobban — a betétállománynak az utolsó 25 éven történt szaporodása a legjellemzőbb. 1891 óta 78 millió koronáról 1285,7 millió koronára emelkedett a betétek állaga, ami 3200%-os emelkedésnek felel meg. Már ez az adat is eléggé igazolja, hogy a bank valóban az ország legnagyobb tőkekoncentráczióját jelenti. A történeti fejlődést tartalmazó fejezetben Hegedűs meglátja a korszak és a konjunktúra minden rezdülését. Különösen érdekesek e fejezetben a politikai és pénzügyi kríziseket tárgyaló részletek. Külön fejezet tárgyalja a bank kialakulását, a folyó banküzlet fejlődését, a jelzálogüzletet, a fiókok és affiliált intézetek szaporítását. A Kereskedelmi Banknak a Balkánon való térhódításáról is a politikai helyzetre kiterjedő érdekes fejezetben számol be a szerző. Külön fejezet tárgyalja a bank szerepét az iparban, a világháborúban és egy másik fejezetben fejti ki Hegedűs Lóránt véleményét a harcai konjunktúrának a pénzre való hatásáról. Közli a könyv még az üzletágak 25 évre visszamenő forgalmát és az intézet helyiségeit ábrázoló mélynyomású képeket. Rendkívüli érdekessége a könyvnek Lánczy Leó előszava. 1882 január 1-én vette át Lánczy Leó a Kereskedelmi Bank vezetését, melynek fellendülése kétségtelenül az ő nevéhez fűződik. Őszinte önvallomás ez az előszó, amelyben Lánczy Leó elmondja a bankja és a maga küzdelmét, melyet a régi hitelsablonok megtörése, pénzpiaczunk függetlenítése. ..az új bankstílus“ meghonosítása érdekében kifejtett. Az akkori pénzpiac ifjú forradalmára volt Lánczy, aki a banküzlet modernizálásával új ösvényt vágott az ország gazdasági életében. Nem csoda hát, ha az előszóban őszintén megvallja, hogy nem tud megilletődés nélkül elhaladni az évforduló mellett. Az igazgatóság is külön előszót írt a kötethez, amelyben kegyelettel adózik azoknak, akikkel már nem ünnepelhetik meg együtt a háromnegyed százados jubileumot. A vaskos és csínnal kiállított kötet az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. Ízlését dicséri. A ártriták árhullámzása Svájciban. (A svájczi intézetek milliós veszteségei.) Genf, július elején. Az utóbbi hetekben a devizák árhullámzása okozza a legnagyobb izgalmakat és gondot a svájczi pénzintézeteknek. Úgy a háborút viselő, mint a semleges államok valutáinak; árcsökkenése a svájczi intézetek külföldi követeléseit ugyanis annyira, Js,csökkentette, hogy ezen a pkimon sok milliós árfolyamveszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni ezek az intézetek. A legsiffitissabb nap június 20-ika volt. Ezen a napon Amsterdam 1%-kal Newyork 2%-kal, Pétervár 3%-kal, Madrid éta Vo-lról esett. Azóta különösen az orosz valuta javult, amely egy nap alatt 9 frankkal ugrott fel Thomas miniszter eredményes missziójának és az orosz harczi kedv felélénkülésének hírére. De jelentősen javult a márka is, mert a Reichsbank az utóbbi időben Svájczba és Hollandiába is nagyobb aranyküldeményt utatt át. A koronaérték is emelkedett. A központi hatalmak devizái általábanjavulást mutatnak i£z kitűnik a júniusi árhullámzást feltüntető táblázatból is. Pénzügyi körökben azt hangoztatják, hogy a devizák ily nagyméretű árfolyamkilengése főleg azoknak okozott nagy veszteségeket, akik külföldi fix kamatozású papírokat vásároltak. Ezek úgy az értékpapírokra fektetett öszszegeken, mint a szelvényeken jelentékeny öszszegeket vesztettek a valuták hanyatlása révén. De egész sereg szelvénye— különösen a délamerikai államok kibocsátmányai közül — beváltatlan maradt, ami szintén lerontja annak a lehetőségét, hogy akár Magyarországból is nagyobb arányú értékpapírexport indulhasson meg. Aídj'ua 31. Janim IS. Janim SS. ATUst3rda.nl 206.50—208.50 204—20C 108—200 Berlin 74.60— 76.ÍO 64.6 S— 66.66 67.76— 69.7S KrisüliíUüa 145—147 144.50—140.50 142.60—144.50 Bóma 70.50— 72.50 60— 71 68.50— 68.30 Kcp uhiga 143—145 142.25—144.25 ISO.75—141.75 Louuon 23.85— 24.14 23.53— 23.82 22.36— 23.16 Madrid 144—116 116—118 103—115 Newyork 4.93“ 6.13 4.35— 5.C5 4.(1— 4.91 PC,ria 87.80— 88.80 80.10— 87.10 83.55— 84.55 Póteivür 136.50—133.50 112—114 110—112 Stookholm 130.25—152.25 148.50*^150.50 340.28—148.25 Az építkezés és a téglaseiány. (Szénhiány és a téglagyárak. — Csak katonai czélokra van tégla. — Gyöngyös Budapestről kapja a téglát.) Az építkezés mielőbbi megkezdése érdekében megindult akció megvalósulását nagy mértékben megnehezíti a téglahiány. Még a legszükségesebb, legsürgősebb építkezésekhez sem kapni ma téglát, mert országszerte nincsen tégla, aminek egyik bizonyítéka, hogy Gyöngyöst a budapesti téglagyárak tégláival fogják felépíteni. Tekintettel arra, hogy a téglapiac helyzete szorosan összefügg a most állandóan előtérben álló lakásépítési akció kérdésével, megkérdeztük egyik legnagyobb téglagyárunk vezetőjét, hogy mi okozza a téglahiányt és milyen a téglapiaci helyzete ez idő szerint. Informátorunk a következőket mondták A kartelban tömörült téglagyárak ez idén július 11-ig 12 millió darab téglát szállítottak le, az előző évi 17,5 millió darabbal szemben. A csökkenés tehát elég tekintélyes. Igaz, hogy ezzel szemben 19 millió darab tégla lett eladva, de az egész készlet csak 16 millió darab tégla és így nem lehet az egész eladott mennyiséget leszállítani. De erre a jövőben sincs kilátás, mert a gyárak nem tudnak szénhez jutni és így a raktáron levő 17 millió darab nyerstéglát nem képesek kiégetni. Körülbelül 70—800 vagyon gyengébb minőségű szénre volna szükségük a gyáraknak. de eddig mindig csak ígéretet kaptak, a szenet nem. A gyárak üzeme a szénhiány következtében természetesen most is szünetel. A meglevő téglakészletek kizárólag katonai építkezések czéljaira lettek lekötve. Magánépítkezésekre ma nincs tégla, ilyen vételmegbízásokat a gyárak el sem fogadnak. Kivételt képez Gyöngyös városa, amelynek részére egyelőre három millió darab téglát szállítanak a budapesti gyárak. Tárgyalások folynak azonban egy ennél sokkal nagyobb arányú szállítás ügyében. Az eladási ár ez idő szerint a gyár 110 korona, vagyonba rakva 120 korona ezer darabonként. A kartel meghosszabbítására vonatkozó tárgyalások még most sem vezettek eredményre. Az év végén jár le a kartel és valószínű, hogy csak az utolsó hónapban fog eldőlni, várjon meghosszabbítják-e, vagy pedig szabad verseny lép a kartelszervezet helyébe. Vezérigazgatóváltozás a Magyar Kereskedelmi Hitelbanknál. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank r.-t vezérigazgatója, Gutmann Zsigmond királyi tanácsos, aki ezen intézet egyik megalapítója volt, mint értesülünk, az év folyamán megválik állásától. Jövő működése tekintetében már tárgyalások vannak folyamatban. Új papiról a tőzsdén. Tőzsdei körökből nyert értesülésünk szerint a Fabank legközelebb bevezeti a budapesti tőzsdére két érdekeltségének, a Magyar Fakereskedelmi r.t. és a Szlavónia Faipar r.t. részvényeit. Mindkét vállalat előbb fel fogja emelni az alaptőkéjét. Nagy tranzakció a vidéki malomiparban. A forgalmasnak ígérkező őrlési kampány és az egyre emelkedő méreteketöltő pénzbőség hatása alatt a vidéki malomiparban napirenden vannak a nagyobb tranzakciók. Tőkeemelések, malomvételek igen gyakoriak és magas árakat fizetnek a legkisebb kapacitású malomért is. A legutóbbi napokban a némethólyi gőzmalom r.-t. cserélt gazdát A szekszárdi takarékpénztár