Az Ujság, 1917. július (15. évfolyam, 165-190. szám)

1917-07-15 / 177. szám

Vasárnap, 1917. július 15. AZ UJSLC pedig megvette a Fekete testvérek szekszárdi gázmalmát 800.000 K-ért. A nagyszalontai Toldi műmalom­ rendkívüli közgyűlést hívott össze alaptőkéjének felemelése végett. A Malomipari és Áruforgalmi r.-t. július 29-én tartja alakuló közgyűlését a fővárosban. A Magyar Asztali Részvénytársaság július 14-én Mattekovits Sándor dr. v. b. t. t. elnöklete alatt tartotta meg évi rendes közgyűlését. A vállalat mérlege 100.000 koronának az értékcsökkenési tartalékalapba való helye­zése után 7242 K. 64 t. nyereséggel zárul, mely összeg az elmúlt évi 1.162.342 K. 4­5 f. ve­szteségáthozatal csökken­tésére fordíttatik. A felügyelő bizottság tagjai újból lettek megválasztva. Egy miliárd márka a Rámai kereskedelmi flotta Újraépítésére. A német hajózási hitelt engedélyező tör­­vényjava­­lat most van tárgyalás alatt. Valamennyi párt hozzájárulása biztosítva van és így valószínű, hogy a körül­belül egy mi­liánt márka állami hozzájárulást megkapják a hajós társaságok. A német kereskedelmi flotta 5 millió tonnával rendelkezett a háború előtt. Ebből külföldi ki­kötőkben internáltak és részben elpusztult két millió tonna. Az Állam vasúttársaság új ipartelepei. Re­siczabányáról jelentik, hogy az Osztrák-magyar Állam vasúttársaság­ a resiczai lövedékedzőmű­­­hely helyén, a régi gépgyári csarnok mellett anyagnemesítő műhelyt és vízgázgyárat szán­dékozik felépíteni. A helyszíni szemlét július 28-ára tűzték ki. Az iglói konzervgyár Ozomnagyobbitáza. Iglóról je­lentik, hogy a helybeli konzervgyár három szomszédos házat gyárkibővítési czélokra megvásárolt 352.000 ko­ronáért. Nyerstermények. (Ifj. Leveredorfor Lipót jelentése.) A különböző nagyobb bőrgyárak részéről beérkezett je­lentések szerint azok nyers marhabőrökkel Uujec rend­kívülien jól el vannak látva, sőt úgy látszik, hogy a ter­melésben egy meglehetős felesleg van. Mindenc­otre kér­déséé, váljon e nagy vágások későbben is tartani fogjak. A szabad kereskedelem, úgy marhabőrökben, valamint a többi nagy bőrökben és egyéb nyersbőrcsikkekben, to­vábbra is teljesen ki van zárva és a katonai hatóságok minden bejelentést, tekintet nélkül arra, hogy szükség van-e a felajánlott bőrökre, igénybe ven. Már adtunk je­lentést arról, hogy a hadügyminisztérium a bejelentett bőrök nagy részét különböző tímárs ágakban léve­en ki­készítteti, de hogy milyen czélra, az íz a még ismeretlen. Az irányzat szőrmeárukban erősen elsarvhult. Újabb áremelések a német nagyiparban. A fémnálas izzólámpa háborús felárát a gyárak 20%-ra­ 40%-ra emel­­ték­ fel.­­ Az üvegárak háborús felárét 100%-ra emelték fel a legutóbbi napokban. A gépszijak anuk­mán­s árának meghatározása tár­gyában folytak a kert—kodein­, minisztériumban az utóbbi időben tanácskozások, a­melyek eredménye gyanánt egy rendeletet dolgoztak ki, a­mely előreláthatólag a legköze­lebbi időben nyilvánosságra is kerül már. A felmentett tisztviselők fizetése. A panasz­bizottságok hatásköréről és feladatáról szóló honvédelmi miniszteri rendeletek határozottan megállapítják, hogy a katonai felügyelet alatt álló vállalatok tisztviselőinek és munkásainak fizetése, illetve munkabére nem lehet alacso­nyabb, mint az egyéb, hasonló vállalatokban, vagy a katonai felügyelet alatt nem álló válla­latokban fizetett térítések, más szóval az ily üze­mekben végzett azonos munkákért a legmaga­sabb fizetést és munkabért kell juttatni az al­kalmazottaknak. A legnagyobb visszaélést a munkaadó-válla­latok azzal követik el, hogy egyes tisztviselőknek és alkalmazottaknak azon a c­ímen, hogy fel vannak mentve, a rendsze­rint kijáró összegeknél jóval silányabb fizeté­seket állapítanak meg. A németországi Kriegs­amt hasonló esetekből kifolyóan rendeletet adott ki, a­mely szerint a felmentett tisztviselők és alkalmazottak semmiesetre sem díjazhatók alacsonyabb mértékben, mint a hasonló mun­kát végző, ugyanoly munkakörben alkalmazott akár „alkalmatlan“, akár a hadseregből elbo­csátott tisztviselők és egyéb alkalmazottak. Ha a magyar honvédelmi miniszter czélszerűnek vélné azonos szoc­iális irányú rendelkezés ki­bocsátását, alaposan megcsappanna azoknak a panaszbeadványoknak a száma, a­melyek az ér­dekelt tisztviselők részéről tömegesen kerülnek most a honvédelmi minisztérium panaszbizott­sága elé. A központok és a fogyasztók. Egy előfize­tőnk Írja : A központok egy részének fogyasztó­­ellenes működését főleg az tette lehetővé, hogy a központok vezetőségéből mindig kirekesztet­ték a fogyasztók igazi érdekképviselőit. Félő, hogy ez az eset ismétlődik meg a legutóbb ala­kult Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsforgalmi r­­ t-nál, a­melynek vezetőségében a konzerv­gyárak, termelők, gazdák, bankok, kereskedelmi vállalatok képviselői helyet foglalnak, de olya­nok, a­kik a fogyasztók igazi érdekeit tartanák szem előtt, hiányoznak. Megnyugtatás és ellen­őrzés miatt is helyes volna kiegészíteni a fo­gyasztók által delegált bizalmi emberekkel nem­csak a gyümölcsközpont igazgatóságát, hanem az összes olyan központok vezetőségét, a­­hol eddig a fogyasztók nem voltak képviselve, vagy az érdekükben hívatlan elemek fejtettek ki csöppet sem áldásos működést. A vadhús és a halforgalom szabályozása.­­A Közélelmezési Hivatal ez idő szerint a vad­hús és halfélék forgalmának szabályozásával és elosztásával foglalkozik. A tárgyalások erre vonatkozólag már folyamatban vannak az ille­tékes szakminisztériumokkal. Hir szerint kon­tingentálni fogják az ausztriai kivitelt is. Érde­kesnek tartjuk megemlíteni, hogy a vadhús­­árak maximálását éppen Esterházy Móricz gróf, a mostani miniszterelnök sürgette még az el­múlt év őszén megtartott parlamenti cziklusban. Lefoglalják a máktermést. Az idén termelt mák, daczára annak, hogy tényleges áru még alig van, már adás-vétel tárgyát képezi, még­pedig igen magas árakon. Illetékes helyen szer­zett informác­ióink szerint a kormány az idei termésű mákot le fogja foglalni. A­kik tehát károsodástól meg akarják óvni magukat, mákot ne vásároljanak, hanem várják be a legköze­lebb megjelenő kormányrendeletet.­­ A tojáspiacz szanálása. A hivatalos ténye­zők serényen dolgoznak a tojáspiacz szanálá­sán, a­mi előreláthatólag eképpen fog bekövet­kezni, hogy már a legközelebbi napokban kor­mányrendelet alapján Budapesten tojásbeszerző­­iroda fog alakulni az összes érdekeltek bevoná­sával és tojásküldemények csupán e szervezet czímére lesznek küldhetők. A Korpaközpont legújabb jelentéséből. A Korpaközpont legutóbbi igazgatósági ü­lése elé terjesztett jelentéséből közöljük az alábbi, az idei első félévre, illetve az 1916—17. gazdasági évre vonatkozó adatokat. Az állattartó gazdák a megelőző évi harmadfél millió m­étermázsával szemben 4 millió métermázsa korpára je­gyeztették elő igényüket, a­minek azonban a Korpaköz­pont csak mintegy 25%-át utaltatta ki, mert polgári czélra több nem­ állott rendelkezésre. A polgári szükségletre kiutalt korpamennyiség, összesen 1,1 millió t­étermázsa, a következő arányban osztatott százó­gazdáknak közvetlenül gazd. felügyelő­utalványra jutott ............................. 796.777 A kereskedőknek és szövetkezeteknek kicsiny­beni eladásra jutott................................ 182.072 » székesfőváros környékbeli kisgazdáknak és lótartóknak jutott ................................ 107.047 » malombulladák takarmánygyártásra ....­. 13.974 » ipari czélokra kiadott korpa ..................... 686 * összesen.......... 1,100.556 q Ezenkívül a Korpaközpont egyes gazdaságoknak 58.700 q melaszt, 39.500 q répaszeletet, 138.587 q külön­féle olajpogácsát, 5082 q szesz, sör, élesztő és egyéb gyári terméket, továbbá 5000 q bolgár eredetű konkolyom bükkönyt utalt ki, a székesfővárosi lóállom­ány fentartá­­sát pedig közel 10.000 g vértakarmány kiutalásával segí­tette elő. Kecskeméti gyümölcs a királyi udvartartásnak. Kecskemétről jelentik : A legfelsőbb udvartartás a napok­ban érdeklődött Sándor István polgármesternél, hogy az udvar részére szükséges gyümölcsöt — a­mi igen tekinté­lyes mennyiség — lehetséges volna-e Kecskemétről be­szerezni. Az igenlő válasz táviratilag ment el s a mai na­pon a­­rendelés már meg is érkezett. Felemelik a malmok őrlési díját. Az új ter­méssel összefüggően a legutóbbi napokban le­folyt tanácskozások egyik legfontosabb részle­tét al­­otta a ma­unok üzemi költségének, az úgynevezett őrlési díjnak.megállapítása, a­mely őrlési díj szolgáltatja kulcsát a különféle őrle­­­ményárak kiszúrni tanának. Az a mest­er­séges és tendencziózus hangulatkeltés, a­mely a „kenyér megdrágítása“ és a malmok „horribilis nyere­sége“ ,czim­én hetek óta folyt a sajtó egyes orgá­numaiban, előrevetette árnyékát és bizton szá­mítani lehetett arra, hogy e kérdés körül erős küzdelem fog kifejlődni. Valószínűí­tette ezt­ a feltevést az a körülmény, hogy az új földmű­velésügyi miniszter, Mezőssé Béla, a­kinek haj­landósága az agrárérdekek iránt köztudomású, szívesen exponálja magát az oly népszerűnek látszó jelszavakért, mint a „fogyasztó védelme“ és az „olcsó kenyér“. Az idei származású ga­bona legmagasabb árának megállapításánál a termelők érdekképviseletének ismét sikerült követelését érvényesíteni és így az ártöbblet az 1915. évi állapothoz képest immár több mint 33 százalékra rúg. A hazai malmok érdekképvi­seletei a gabona árának megfelelő felemelését, a termelési költségek emelkedése okán, a ma­guk részéről megokoltnak találták, ezzel kap­csolatosan azonban követelték, hogy az őrlési díj, a­melyet legutóbb 1915-ben állapí­tottak meg és azóta teljesen változatlan maradt, az üzemi költségek rendkívüli emelkedésére való tekin­tettel megfelelő arányban szintén felemeltes­sék, mert a mai alapon való termelés beigazol- ttatóan dyaczittel jár és ezenfelül a malmok a munkásság és a tisztviselők további béremelése elől már nem térhetnek ki. A nagyarányú és sokszor izgatott hangú tanácskozás során a mal­mok képviselőinek sikerült álláspontjukat rész­­­ben elfogadtatni és az őrlési díj oly arányú fel­emelését kieszközölni, a­mely az 1915. évi álla­pothoz képest mintegy 11 százalékos emelkedés­nek felel meg. Meg k­ell azonban jegyeznünk, hogy mind a gabonafélék áreímelését, mind pe­dig az őrlési díj javítását akként fogja a föld­­művelésügyi miniszter végrehajtani, hogy a tu­lajdonképpeni fogyasztó­ rétegek az áremelést alig, vagy csak csekély mértékben fogják érezni. Megállapodás történt ugyanis az iránt, hogy a kenyérliszt ára változatlan marad és hogy a­ főzőliszt árát lényegtelenül, ellenben a finom tésztaliszt árát nagyobb mértékben eme­lik, végül pedig hogy a nem a belső fogyasztás és a hadvezetőség czéljaira szállított őrlemé­nyek árszabását is magasabban állapítják meg. Ezzel egyidejűen szabályozták az u,i gabona kiőrlési arányát és értesülésünk szerint a leg­közelebb megjelenő rendelet e részben úgy fog intézkedni, hogy a búzából 20 százalék tészta­­liszt, 30 százalék főzőliszt és 40 százalék kenyér­­liszt állítandó elő, a korpahozam tehát 2 szá­zalékos elporlásnál 18 százalékra fog rúgni. A rozsból 80 százalékos egy minőségű kenyérliszt és ugyancsak 18 százalék a korpakitermelés, te­hát a fogyasztóközönség szempontjából mind a búzánál, mind a rozsnál jóval kedvezőbb lesz a termelés, illetve a kenyérlisztek minősége. A muraszombati járásban befejezték az aratást. Minyszanálatból jelentik . A járásban az aratás minden akadály nélkül befejezést nyert és mint már a legtöbb he­lyen, a­hol a szénhiány nem akadályozza, megindult a cséplés. A brassói háromszíki helyiérdekű vasút az idei osztalékot 5­/5%-ról 6%-ra szállítja le. Nyeresége 615.000 K.-ról 399.000 K.-ra csökkent. Ismét emelik a díjszabásokat. A vasúti szállítási adó, a­mely tudvalévően egyszerre harmincz százalékkal emelte fel a díjtételeket, Ausztriában, is, miként Magyarországon, ez évi február hó első napján lépett életbe és az ér­dekelt körökben az volt az általános vélemény, hogy ezt a szokatlanul magas fuvardíjemelést most már hosszabb időn át nem követheti újabb drágítás. Osztrák kereskedő- és iparoskörök­ben azonban erősen tartja magát az a hír, hogy r­ind az osztrák államvasutakon, mind pedig a déli vasúton már legközelebb újabb fuvar­­díjtételemelések történnek és pedig akként, hogy az egyes fontosabb tömegczikkekre eddig fennállott kivételes díjszabásokat és fuvardíj­kedvezményeket rövidesen megszüntetik. Szó van arról, hogy a fuvardíjem­­elés különösen a csehországi barnaszénküldeményeket, továbbá a nyersfaküldeményeket, valamint a műtrá­gyát fogja jelentékenyen érinteni és minthogy, ezek az osztrák áruk magyar viszonylatokban is nagyobb mennyiségekben kerülnek, forga­lomba, a fuvardijdrágítás a hazai érdekeltsé­get is érzékenyen fogja sújtani. A fuvardíj­­emelések ugyan a háborús állapotok alatt rend­szerint két hónapi kihirdetés után lépnek életbe, de minthogy ezt a határidőt szükség esetén két hétre lehet leszállítani, valószínű az a feltevés, hogy a szóban lévő fuvardíjemelést már augusztus elsején életbe léptetik. Nálunk is emelik az áru és díjszabásokat. Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszter bejelentette már a hét elején nála tisztelgő kamarai kül­­­döttségnél. A bevételek fokozásával kapcsola­tosan meg fogják szüntetni a fennálló 84 re­­fakczia közül azokat, a­melyeknek nincs meg a közérdekű jogosultságuk. Az elért bevételi többlet jórészét beruházásokra fogják fordí­tani, a­melyre valóban sürgős szüksége van a Máv.-nak. A kereskedelemügyi miniszter tár­gyalásokat folytat a Máv. alkalmazottainak adósságainak konvertálása ügyében is. Az c. terv, hogy­­az alkalmazottak igen alacsony ka­mat mellett törleszthessék az adósságaikat, tíz­­tizenöt évre felosztva. A konverziót a Pénz­intézeti Központ fogja végrehajtani. Az alkal­mazottaknak a jövedelemben való részesítése fó tervbe van véve. Gazdasági közeledés és közleked­éspolitika. A Német­országgal legközeli­bb megújítandó kereskedelmi szerződés egyik legjelentő­bb problémáját alkotja a » fülek «lég­ipel­i­ti­kai ügy. Ez okból idézerűnek és hézagpótlónak kell tekintenünk a »gazdasági közeledés és közlekedés­politika czimen« német nyelven megjelent legújabb mun­kát, melynek szerzője Havas Mór, a közlekedésügyi poli­tika ismert, alapos ismerője. Ez a könyv már azért is külö­nös figyelemet érdemel, mert a díjszabásügy tömkelegében biztos uton halad és világos, élénk bátor és tisztán gyakor­lati irányban mozgó előadása folytán még a díjszabási poli­tikában kevésbé jártasok számára is érdekes és tanulságos olvasmányt­ nyújt. A könyv az »Eisenbahn-Tarif- und Verkehrsanzeiger« kiadóhivatalában megszerezhető. 17 SFORT.­­ ____ | Soronkivüli magyar-osztrák mérkőzés a török Félhold javára. Az osztrák válogatott csapatnak június harmadi­kén, Budapesten 6:­ 2 arányban szenvedett súlyos veresé­gébe a bécsiek sehogysem tudtak belenyugodni,­legkevésbé az ügyesen informált Fremdenblatt sportrovatvezetője, a­ki addig ütötte a vasat a revánsmérkőzés érdekében, a­míg az tényleg létre is jött. De mert a reváns jelszavával a mateket nem lehetett, volna megvalósítani, nosza dobszóra verték a jótékony őzért, a mérkőzés jövedelmét felajánlot­ták a sorainkban küzdő török hadsereg javára, a meg­hívás elől tehát nem lehetett kitérni. Hiábavalóan han­goztatták magyar részről, hogyha már j­ótékony Jczélra ren­dezik a matchet, rendezzék itt Budapesten, a­hol négy­­ötször nagyobb közönségre lehet számítani, mint a császár­városban és hiába bizonyítottuk, hogy a mérkőzés kiadásai (a magyar csapat­­elutazása, a semleges bíró útiköltsége stb.) a jövedelem jórészét fel fogják emészteni, az osztrák szövetség ragaszkodott ötletéhez, mert dehogy is gondol komolyan a jótékony czélra szánt fillérek gyarapításával, az osztrákok re­revánsra áhítoznak, ők a magyar csapatot meg akarják verni, még­pedig a lehető legsürgősebben, nem érnek rá várni október elejéig, a két csapat legköze­lebbi rendes találkozójáig. Ekképpen jött létre a vasárnap, ■A WA­C Práter-pályáján eldöntésre kerülő soronkivü­li magyar-osztrák m­érkőzés, a­melynek szép, sima és sikeres lebonyolítását mi sem akadályozná, ha sikerülne a match vezetésére semleges bírót kapni, miután azonban az erre vonatkozó tárgyalások későn indultak meg, alighanem jól sejtjük, ha előrelátjuk, hogy a mérkőzés bírája való-­­színüleg valamelyik bécsi­ footballbíró, alighanem Ret-I­schurg lesz, ebben az esetben pedig el lehetünk rá készülve, hogy ismét egyszer egy tipikus bécsi bíráskodást fogunk élvezhetni, a­melynek egyetlen intencziója az lesz, hogy­ mindenáron az osztrák csapatnak kell győznie. Pedig a bécsi bíró esetleges közreműködése, sőt támo­gatása mellett sem lesz könnyű dolog a magyar csapatot megverni, még ha az osztrák" csatársor goalképessége ér­dekében két cseh játékost, Vinikot és Préseket is állítot­ták be a K­atárlánczba, habár éppen nem lepne meg, ha a két goalképes cseh legény az utolsó pillanatban beteget jelentene és igy az osztrákok ismét Srudnicka és Heinzl

Next