Az Ujság, 1917. szeptember (15. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-22 / 236. szám

4 Angol gerintés a flandriai csatáról. London, szept­ember 20. (Hivatalos harc­téri jelentés.) Ma reggeli tántartásunkat az Ypemtől keletre levő terüle­ten körülbelül 8 m­értföldnyi szélességben vittük végbe az Ypem és Com­ines között levő csatornáig és az Ypem- i Staden vasúti fonalig. Csapataink nagy eredményt ér­tek el, elfoglaltak nagy katonai jelentőségű állásokat és az ellenségnek­ súlyos veszteséget okoztak. Az ezen t­ámadásra összevont ezredek az állandó esőzés ellenére is zavartalanul gyülekezhettek az éj folyamán. Első czél­­jainkat már a korai reggeli órákban elértük és ezekkel együtt elfoglaltunk több megerősített pontot és majort is, a melyek birtokáért az előző támadásokban igen heves borotok folytak. 1. Northland-ezred és ausztráliai csapa­tok megrohanták a Givncorso erdőt és Nonebest, skót csapatok pedig délafrikai dandárokkal együtt elfoglalták a Potsdam-Vampyrt és a Borro majort, a nyugat-lan­­cashirei csapatok megszállták az Ibérián majort és a Gal­lipoli néven ismert megerősített pontot. Csapataink ez­után rohamra mentek utolsó czéljukért. Jobbszárnyun­­kon angol csapatok elérték utolsó czélunkat, miután ke­mény harczokat vívtak meg az erdőkben. A Northlandi és ausztráliai zászlóaljak benyomultak a németek állásába egy mértföldnél nagyobb mélységen és valamennyi czéljukat elérték, azonkívül elfoglalták Havel of Wald­­hockot és a Polygon, erdő nyugati részét. Tovább északra megszálltuk Zabanlcz­kot. (V) Londoni és felföldi csapatok elfoglalták a második vonalat a Rózsa majorral együtt, továbbá a Quebeck és­ a Hurka-majort, utolsó czélpont­jaik vonalán. Szeggelre kitisztult az idő. Repülőink most már élénkebben vehett­ek részt a harcrokban, a­mennyi­ben értesítették tüzérségünket az ellenséges csapatössze­vonások helyéről. Ilyen módon megtörtünk több német ellentámadást, többet pedig puska- és géppuskatüzelés­sel gyalogságunk vert­ visza. Az összes foglyok számát még nem lehetett pontosan megállapítani, csak annyi bizonyos, hogy a kétezret meghaladja. Négy ágy­út is zsák­mányoltunk. * Hears­ támadja Wilsont háborús politikája miatt. Berlin, szeptem­­ber 21. A Lokalanzeiger­­nek jelentik Hágából: Hearst megtámadja Newyork American czímű lapjában Wilson el­nököt és politikáját, a­melyet háborús politi­kának mond. Azután így folytatja: Franczia­­országban lévő tisztjeink jelentik, hogy a szö­vetségesek elveszítik a háborút, ha nem kül­dünk elegendő havi­­an­ya­got, hajót és embert. Ha erre nem vagyunk képesek, semmi czélja sem volt annak, hogy a szövetségeseknek a há­ború folytatását ajánljuk. Saját tisztjeink je­lentése szerint Németországnak még több mil­lió kiképzett katonája van tartalékban. Hogy Ausztria-Magyarországnak, Bulgáriának és Tö­rökországnak mekkora a tartalékja, azt nem tudjuk. Az ententenak öt millió katonája van f­ranéziaországban, az olaszokat pedig Auszt­ria Magyarország minden különösebb fáradság nélkül leköti. Az entente görögországi hadse­rege éppen úgy állhatna az északi sarkon. Az angol hadseregeket Mezopotámiában és Egyip­tomban könnyűszerrel lefogják a törökök és a bolgárok. Oroszország megszűnt a háború té­nyezője lenni. Az egész probléma a németek nyugati frontjának áttörése, tisztjeink azonban azt jelentik, hogy az öt millió főnyi angol­­franczia hadsereg ehhez nem elegendő. Hogy mennyi ember lenne hozzá elegendő, ha a né­metek odavetik tartalékaikat és az orosz fron­ton lévő hadseregeiket is, azt nem tudhatjuk. Nekünk azonban legalább négy millió embert, sőt talán kétszer annyit kellene odaküldenünk hadseregeink megerősítésére. Föltéve, hogy ennyi embert ki tudnánk képezni és fölszerelni és hogy a tengeralattjáró naszádok nem pusz­títanák el hamarább az entente kereskedelmi hajóit, mint a­milyen gyorsan mi építeni tu­dunk és valamennyi kereskedelmi hajónkat, az óc­eánjárókat és a partmenti szolgálatra való­kat is átépíthetnénk csapatszállító hajóvá, ak­­kor is legalább öt-hat esztendőre lenne szük­ségünk, hogy lehetővé tegyük a szükséges mennyiségű amerikai csapatnak Francziaor­­szágba való elszállítását. A tengeralattjárók azonban, sajnos, időközben nem szünetelnek. Havonként átlag egy millió tonnát sü­lyeszte­­nek el, tehát sokkal többet, mint a­mennyit a világ valamennyi hajógyára építeni tud. Az Amerikából való ember- és anyagszállítás min­den számítása a levegőben lóg, a­míg le nem győztük a tengeralattjárók veszedelmét. Mint­hogy így állanak a dolgok, valóban jobb lenne, ha becsületesen befejeznénk a háborút. Vagy küldhetünk mi csapatokat Németország elpusz­títására, ha a saját országunk megvédésére szükségünk lehet rájuk ? Forradalmi röpiratok Olaszországban. Zürich, szeptember 21. Az olasz határról jelentik: Az olasz rendőrség a múlt héten Mi­lanóban és Rómában két titkos nyomdát fede­zett fel, a­melyekben forradalmi röpiratokat nyomtak, a­melyeknek egy részét a katonák kezeihez juttatták. Az egyik röpiratnak „A sza­bad Olaszország“ a czíme és tartalmára nézve forradalmár,anarchista. A röpirat követeli a dinasztia eltávolítását, az olasz köztársaság ki­kiáltását és a becsületes béke megkötését. Egy csomag ilyen röpiratot találtak egy asszony­nál, a­ki markotányosnőnek öltözve juttatta a röpiratokat a katonákhoz. Az olasz rendőrség­nek azt az állítását, hogy e röpiratokat Svájcz­­ból idegen ügynökök szállítják be Olaszor­szágba, a nyomda megtalálása megc­áfolta. Házkutatások Firenzében. Lugano, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Corriere della Sera szerint Firen­zében csaknem valamennyi sztrájkszervezetnél és az ottani szoczialista párt nyomdájában ház­kutatást tartottak. Argentina szakítása Németországgal. Hága, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Times jelenti Newyorkból: Kor­mánykörökben az argentínai követ ama közlése folytán, hogy az argentínai szenátus a Német­országgal való diplom­ácziai szakítást követeli, (a­mit Az Újság mai távirata jelentett), meg vannak győződve arról, hogy Argentínának a háborús felek közé való belépése csak idő kérdése. Ez az elhatározás pedig esetleg valamennyi délamerikai álam számára sors­döntő lehet, mert a többi délamerikai állam ha nagy szomszédjával ellentétben semleges marad, ennek nagy gazdasági hátrányát érezné és a béketárgyaláson sem juthatna szóhoz. Chile, Columbia és Venezuela diplomatái ha­sonló értelemben nyilatkoztak. London, szeptember 21. A Central News jelenti Buenos­ Ayresből. Az argentínai sze­nátus azt a határozatát, hogy megszakítja a Németországgal való viszonyt, 23 szavazat­tal egy ellenében hozta meg. Argentina és Ausztria,Magyarország, Hága, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) Az Agenzia Southamerica jelenti Buenos­ Ayresből. Noha a szenátus elhatá­rozta a Németországgal való diplomácziai viszony megszakítását, az Ausztria-Magyar­­országgal való diplomácziai szakítás egy­előre nem forog kérdésben. Ellenséges bombák Hetire, Berlin, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Metzer Zeitung jelenti, hogy vasár­nap este ellenséges repülők 150 különböző nagy­ságú bombát dobtak le Metzre. Két polgárt megöltek. Részletek a franc­ia kamera UEés íről. Bern, szeptember 21. A franczia kamara tegnapi üléséről a berni lapok kiegészítősét a következőket jelentik: Lemery képviselő kije­lentette, hogy meg kell köszönni Pavilevé mi­niszterelnöknek, hogy a csapatoknak olyan fő­­parancsnokot adott, a­ki bizalmat önt beléjük. E vezér azonban nem lehet ura mindég nem tisztán katonai természetű tényezőnek, mint például a búvárh­ajóh­arcznak. Nem is ismer­heti fel az orosz forradalom és az­ Egyesült­ Államok beavatkozásának horderejét! Az orosz­­országi zavar lehetetlenné teszi Francziaor­­szágra nézve az azonnali békét. A múlt télen a vezérkar egy évfolyamot sem akart szabadon bocsátani, hogy megtarthassa a 40 százalékos számszerinti fölényt az ellenséggel szemben. A verduni franczia offenzíva valószínűleg nem következett volna be, ha a főparancsnok tudta volna, hogy az ez évi aratási eredmény minő csökkenést fog felmutatni a mezőgazdasági munkások hiánya folytán. A mostani, háborús formula ez: blokád. A jelenleg folyó háború­ban egy hadsereget sem lehet megsemmisíteni mindaddig, a­míg az ország el tudja látni és táplálni tudja. Ha az ország enged, a hadsereg is engedni fog. Szénnel, kenyérrel és gránátok­kal ellenállást lehet tanúsítani az ellenséggel szemben Sürgős szükség van arra, hogy há­romszázezer embert a mezőgazdasági munkákra elbocsássanak. Brund­ képviselő kijelentette, hogy a béké­ről csak akkor szabad beszélni, ha nem va­gyunk kimerülve és elkedvetlenedve. A pápa jegyzékét Németország inspirálta. Groyssans képviselő hevesen azt válaszolta, hogy ez nem igaz. Renaudel képviselő üdvözölte Pavilevé mi­niszterelnököt, azért, hogy csak Elszász-Lotha­­ringiáról beszélt, nem pedig a Rajna balpart­­járól.­­ Brunet képviselő azt követelte, hogy Fran­­cziaország közölje a pápával békeszeretetét. Boret képviselő kijelenti, hogy Franczi­a­­ország élelmezése egyre nehezebbé válik. Ez évben 48 millió métermázsával kevesebb a ga­bonatermés. Szaló kétségbevonja, hogy a kor­mány a hiányt behozatallal fedezni tudja. A múlt évben alig 24 millió méter mázsát tudtak importálni. Hogy leszünk az idén, tekintettel a szigorított búvárh­ajónarczra ,­ Painlevé és Hl­bot beszédét gyakran szakí­tották félbe. Painlevé beszédének végén Brizón képviselő ezt kiáltotta : Ezeket már mind el­mondta nekünk Briand. K­enaudel képviselő végül kijelentette, hogy a szoczialisták nem a kormány iránti ellen­szenv miatt nem vesznek részt a kormányban. A szoczialisták tudni akarták, hogy a kormány programmja megfelel-e a szoczialistákénak. Ri­­bot nem ment oly messze, mint Pavilevé. Úgy látszik, hogy Painlevé most nem akarja meg­mondani, hogy mit? Francziaország h­adiczéljai, hogy várjon meg kell-e várni, míg Németorszá­got katonailag összezúzzák, hogy azután ismer­tessék a feltételeket, noha nem lehet tudni, hogy Németország el fogja-e fogadni. (Élénk mozgás és felkiáltások a czentrumban és a jobbodalon.) A miniszterválság azért következett be, mert a nép érzelme erőteljesebb hadviselést követelt Paiilevé hadibizottsága nem felel meg az idők követelményeinek. Csupa öreg­emberből áll, a­kiknek az az érdemük, hogy a békeidőkben mi­niszteri tárczákra tettek volt szert. Renaudel ezután követelte Painlevétől, hogy tartsa­ meg a legutóbbi titkos ülésen tett ígéretét. Nyilat-­t­kozata nem teszi azt a benyomást, hogy a kor­mány tetterős. A szoczialisták tartózkodni fog­­az ki mindenkor az május­ király mellett légyen. A mi nékie parancsolt fat'd­, hüven és szorgal­matosan véghezvigye, s h­a valaki büntetésre ítéltetik, azt az a szerint, a mint az törvény ítélte, büntesse meg. Ha valaki audientiára az király eleibe akarna menni, azzal tartozik bejelenteni, ugy az királyt az asztal felől étel­lel és itallal kínálni és a melyből parancsol, éleibe adni. 2. Hat assessor, az kik tartoznak az ki­rállyal együtt az panaszokat meghallgatni és bizonyságokat megérteni és úgy tör­vény­es és igazságos törvényeket tenni. 3. Két bevádoló, az kik tartoznak minden fogyat­kozásokr­a és helytelen cselekedetekre szorgalmatosan vigyázni és valakik az törvé­nyek és regulák ellen excedálnak, minden tekintet nélkül az panaszt az királynak eleibe terjeszteni. 4. Két pártfogó, az kik tartoznak az bé­­vádoltakat tehetségük szerint szóval menteni és ha az mentség elégtelennek ítéltetnék, az bűnösöknek gratiát kérni, az mely gratiát az király maga hatalmával adhatja, ha mind az assessorok ellentmondanának is. 5. Egy lapicskás mester, az ki tartozik az .büntetést úgy végbevinni, — se feljebb, se alább — hanem csak annyiba, a mennyibe az király és törvény ítélte.­­3. Az királynak tréfás asztali és udvari szolgája, az ki az királyt és hivatala vendégeit beszédekkel és tréfákkal vigasztalja. 7. Egy konyhamester és egy borra­ gond­­viselő, az kik tartoznak egyik az ételre, másik az borra gondot viselni, úgy hogy semmi el ne pazaroltassék vagy el ne öntessék, hanem mind helyesen ki oszt a esek.« A király udvarnépének ezen felsorolása után következik a május-király kiáltványa alattvalóihoz. Ebben a huszár-király előadja azon regulákat, miket alattvalói kötelesek meg­tartani. E regulák műveltségtörténeti szem­pontból igen "éreekesek lévén, egész terjedel­mükben adjuk : »Mi N. N. május királya ajánljuk alattunk valóknak jóakaratunkat stb. Adjuk tudtotokra és parancsoljuk, 1. hogy senki ne merészked­jék szitkozódni és káromkodni. 2. Senki se asszonyt, se leányt erővel ne csókoljon, se mocskos beszédeket ne mondjon, se perig illet­lenképpen hozzá ne nyúljon. 3. Minden hara­gos beszédek, veszekedések, annyival inkább verések, vagdalkozások megtilalmaztatnak. 4. Senki az ingadozó helytől az mi szabad­ságunk nélkül el ne távozzék, senki házba ne menjen. 5. Ételt, italt el ne öntsön, a korsót, edényt össze ne törje. Mindenki a rendelt asz­talnál egyék. 6. Strázsát ki-ki megállja, mig fölváltják. 7. Senki hir nélkül elünkbe ne jöjjön, hanem engedelmet nyervén, az fegyverét az strázsa előtt hagyja, süvegit kezében tartván velünk beszéljen. Szabadságunk nélkül senki se tánczoljon és dohányzásra is szabadságot kérjen tőlünk. 8. Előttünk senki föl ne tá­maszkodjék ; engedelem nélkül le ne üljön, se ülve, se állva az lábát keresztül ne tartsa. 9. Senki fölöttébb való módon meg ne boro­­sodjék, úgy hogy eszét el ne veszesse, vagy más illetlen mocskosságot el ne kövessen. 10. Az kiket mink az asszonyok hivatalosára rendelünk, azok senkit sem erővel, sem szit­kokkal ne kényszerítsenek, hanem szép udvari szókkal élőnkbe hívják és azután az táncz helyére vezéreljék. 11. Senki az távolról való nézőket ne háborgassa, de úgy hogy az kik nem a vitézlő rend körül valók, vagy nem hivatalo­sak, ne merészeljenek az árkon által jönni. 12. Ezen regulák pedig mind az tisztviselőinkre, mind az alattvalóinkra szólnak, és ha fogyat­kozások esnek, föltartjuk magunknak, hogy május-királyi hatalmunkból azokról ítéletet te­hessünk és az vétkeseket megbüntethessük. Adtuk mézei residentiánkban, 1727. május 1-én.« AZ Ú­JSÁG Szombat, 1917. szeptember 22.

Next