Az Ujság, 1917. november (15. évfolyam, 270-295. szám)

1917-11-18 / 285. szám

Vasárnap, 1917. november 18. AZ ÚJSÁG — Vavrik Béla meghalt. A magyar jogtudo­mánynak és a magyar közéletnek nagy gyásza van. Vavrik Béla, a m. kir. Curia nyugalmazott másod­elnöke, a főrendiház volt első alelnöke, valóságos belső titkos tanácsos, a magyar jogász világ vezető tagja és egyben dísze, hosszas és súlyos betegség után szombaton a hajnali órákban meghalt Buda­pesten, életének 82-ik évében. A régi, puritán, klasszikus műveltségű magyar oszlopos férfiak egyike volt ő, a Deák Ferencz hívei és követői közül. Egész életét a jogtudománynak és a jogszol­gáltatásnak szentelte. Mint bíró, igazi ideálja volt a jó bírónak, telve igazságérzettel, szeretettel és megértéssel. Ilyen volt ő az egri törvényszék élén, ilyen volt ő a legmagasabb bírói fórumon is minde­nütt, a­hová a kötelessége szólította. Rendüthetlen meggyőződésű férfiú, liberális szellem és egyszerű, keresettért, minden feltűnést kerülő polgár az em­berekkel való érintkezésben. Mikor a képviselő­­választási bíráskodást a Curiára bízták, az egyik választási tanácsnak ő volt az elnöke és a minősé­­­gében is enyhe, humánus ítéleteivel mindig a ki­egyenlítődés felé irányította a fehevült perlekedő­ket. Politikával nem törődött. Egyszer azonban e téren is előtérbe jutott. A főrendiházban 1912 július 15-én nagy beszédet mondott a képvise­lő­­házi obstrukczió letöréséről és másokkal szemben a Tisza István elnöki ténykedését e klasszikus sza­vakkal védelmezte : »Vim vi repellere licet. Mert azt minden jogásznak tudnia kell, hogy a jogot úgy kiséri a hatalom, mint a testet az árnyék. A támadó jogtalan támadásét a jogos helyzetben álló erőhatalommal veti vissza«. Vavrik Béla 1917 október 30-án vonult nyugalomba, pár nappal előbb Vázsonyi Vilmos dr. akkori igazsá­gügymi­­niszter meglátogatta a kitűnő bírót, de Vavrik már akkor olyan nagy beteg volt, hogy alig tudott néhány szót mondani. Nyugalomba vonulásakor a király legmagasabb elismerését fejezte le a nagy­hírű bírónak. Mintegy félév óta betege­skedett. Halála az egész ország nagy vesztesége. Temetése hétfőn délután 3 órakor lesz a Curia csarnokából. Vavrik Béla 1835-ben született Egerben. Tanulmá­nyait Budapesten és Bécsben végezte, 1858-ban az alsó­­ausztriai főtörvényszéknél működött, 1861-ben jogtanár volt Egerben, majd tanfelügyelői állást foglalt el. 1871- ben az egri törvényszék elnökévé nevezték ki. Majd az igazságügyminisztériumba, onnan pedig a Curiához került. 1897-ben a Curián tanácselnök lett, 1010-ben a Curia másodelnökévé nevezték ki. Mint ilyen a főrendiháznak hivatalból tagja, rövid idő múlva első alelnöke volt. A­ király 1911-ben a titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. A Magyar Jogászegyletben tartott emlék­beszédei és értekezései monumentálisok voltak. A Gyomay Zsigmond dr. által alapított jogállam­nak alapítása óta munkatársa volt. Több ízben felajánlották neki az igazságügyminisz­teri tárczát, de Vavrik ez elől mindig kitért. Közeli isme­rősei azt mondják róla, hogy még a magyar nemesi rangot sem akarta elfogadni. — Károlyi Mihály gróf második gyermeke. Károlyi Mihály gróf országgyűlési képviselő neje, Andrássy Katinka grófnő ma éjjel fiú­gyermeknek adott életet. A grófi párnak im­már két gyermeke van. Az első gyermek leány és most két éves. — Jótékony adott lányok. A Katonatiszti Özvegyek és főrráso: Erzsébet­ Otthona javára : Bittó I­­nes Sárosfa 20, Pográny község?­10, Sahreneck Hermann Mesterháza 5, Bokodi Lajos 1­00, Buben Gyula Magyar ker­esz­túr 1.85, Andrényi Károly és Fia Nagyvárad 100, ifj. Mikszáth Szálmánné Szent Antal nevében 50, László László Nagyi­klód 20, Somssich Adolf gróf Ki­vadár 20, Bánó Szitán Girált 10, Veszelinoy Cserdomir Nagykikinda 10, Bárczay Ilona Tiszaesztér 6, Sop­­ronkereszturi bérgazdaság 5, Ormos Henrik Zenta 3, Községi elöljáróság Szilvásvárad 2, Szvoboda Ferencs Kisvaszar 10, Fistel M. Kapuvár 10, Elöljáróság Enying 10, Br­fánovics Arza Kevevára 5, Kazlinger János Zics 2, Rupprecht Tassilo Város­ho­dász 100, Nagy­károlyi Közgazdasági Bank r.-t. 100, Zichy Béla gróf Budapest 100, Somesich Miklós Sm­ogy Hárd 20, Pfeiffer­­Tánosné Nyirespuszta 10, Réz István főhadnagy Naszód 10, Dányi Mihály Zalkod 10, Delki körjegyzőség 10, Bály község közönsége 10, Schuster Béla Sámor 5, ifj. Fel­­földy Oschmár Bánréve 6, Tirech Maris és Teréz Zichyfalva 6, özv. Pap Péterré Bálicza 100, Komját község elöljárósága 20, Községi elöljáróság Nossvaj 10, özv. Vladár Emilná Kla­­rány 10, Kropusch János Jemye 4, Kocsis György százados Brassó 2, községi jegyző Hernádnésneti 10, község Kisgyőr 10, rev. Ráskay Pálné Szobráncz 50, Wenger gróf Sobcskei b­­juss 10, Tih! Margit Ladányfcenc 10, Dég község 20, Gsajta község 1, Gara község 10, Döbrököz község 5, Trizs község 2, Felvinczi jegyzőség 38.86, özv. id. Bérdy Károlyné Magyar­lápos 10, Máté­szöreg 3, Zseliz község 6, Garamikola 4, Körjegyző, Hetes St.10, Meljáróság Sárospatak 26, Elöl­járóság Iíajdemizse 10, Bella József Völcsej 6, Németh István Tüskevár 5, Felsőcsótán község 1, összesen 1.091.31 K. — Friedrich Vilmos dr. jubileuma. A Bu­dapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár or­vosi kara főorvosának, Friedrich Vilmos dr. egyetemi magántanárnak, huszonötéves pénz­tári főorvosi működésének fordulója alkalmá­ból, e hó 25-én, vasárnap, délelőtt tizenegy óra­kor a pénztár sz­ékházának tanácstermében diszülést tart. — Fábry Sándor dr. halála. Arairól jelentik : Fábry Sándor dr., Bákosmegye nyugalmazott főispánja, az arad—csanádi egyesült vasutak vezérigazgatója, 58 éves korában agyszélütésben meghalt. A vasút munkásai bér­emelést követeltek a minap s a vezérigazgató órákhosszat tárgyalt velük. Tárgyalás közben h­irtelen rosszul lett és néhány óra múlva meghalt. Az Aradi Hírlap czimmel élénk és érdekes tartalmú új napilap indult meg Aradon. A lap első száma sokatigérő. — Emlékünnep Merse) főrabbi halálozási évforduló­ján. Ma van ötven esztendeje, hogy a pesti izr. hitközség nagynevű egykori főrabbija, Meise­ Farkas Alajos dr. a szószéken egy prédikácziója után hirtelen meghalt. Az elhunyt főrabbi emlékére a pesti izr. hitközség ma emlék­­istentiszteletet rendezett, melynek ünnepi beszédét Fischer Gyula dr. főrabbi tartotta nagy hatással. A pesti izr. hitközség elöljárósága az ünnepélyen Adler Lajos elnök vezetésével, a szentegyleté pedig Winterberg Gyula dr. udvari tanácsos vezetésével jelent meg. — A hála. Egyik barátunkat és irótársunkat a hónap elején kétfőtől is megszirógatta a szerencse istenasszonya. Egy jó embere — derék földbirtokos, áldott jó vidéken — hat zsák krumplit küldött neki egyszerre. Ez étsek kincs ! De még nagyobb kincseset lepte meg egy másik tisztelője. Egy láda szivart küldött neki a névnapjára. Száz darab szivart. Regalia médiát. A váczi püspök se szívhat külön­beket ! S talán neki sincsen száz darabja egyszerre. Volt öröm a házban ! A nagyszerű vacsora u­tán egy nagyszerű palac­k bort fogyasztott el az ifjú férj és még ifjabb népe, s vacsora végeztével még tánczra se ke­rekedtek az asztal körül. Csak el kell merülni a dolgok lényegébe, hogy megértsük a ház boldogságát: »Hat zsák krumpli!« ezzel a sóhajtással aludt el a fiatal­asszony, — »Száz Regalia media !« ez a gondolat töltötte be a férj lelkét. Másnap­­ ment tovább a mindennapi élet. A férj hivatalba ment, az asszony a ház körül szorgalmitős­it adott. — Valami revánssal tartozom a barátomnak — gondolta a férfi egész nap. — Nem lehet száz ilyen pompás szivart ellenszolgáltatás nélkül elfogadni. A hála is va­lami. Nincs utálatosabb dolog az emberi háládatlanság­­nál !... No, majd gondolok ki valamit... Azaz megvan. Elküldöm neki a hat zsák krumplit. Minek ez a sok krumpli, holott a hatóság olyan kedves és előzékeny, hogy burgonyajegygyel kedveskedik a lakosságnak. S nem is jó étel a krumpli. Hizlal, teletöm, nem táplál. Tótnak való a krumpli, nem magyar embernek. Elvégeztetett. Elkül­döm a krumplit, de persze titokban. Az asszonynak nem szólok róla, mert kikaparná a szememet. De majd ha túl lesz rajta, szépen belenyugszik. Az asszony is elmélkedik otthon takarítás közben : — Ezért a hat zsák krumpliért valami revánssal tartozunk. Nem lehet az iyen ajándékot nem viszonozni. Utálatos hálátlanság volna ! De mit, istenem, mit küld­jünk cserébe ezért a fejedelmi ajándékért ? Megvan. A száz szivart fogom elküldeni. Legalább az én utálatos uram nem füstöli tele a lakást. Úgyis olyan drága a füg­gönytisztítás. És árt is neki a sok szivar, szegénykének. Köhög, folyton köhög. Az a nyomorult szivar az oka. Egyenesen tartozom vele a hitvesi hűségnek, hogy elküld­­jem a szivarokat. De neki persze nem szólok. Képes volna összeveszni velem, ha szóba hozom a szivarokat. De ha már nem lesz itt, bizonyosan meg is köszöni, hogy vigyá­zok az egészségére !... És mindenik úgy tett, a­hogy beszélt. És harmad­nap nem volt se szivar, se krumpli. Ezen nagy bolondság a hála ! (V.*.) — Házasság. Stiasny Zoltán és Lichtenstein Isipa e hó 18-án házasságot kötnek. (Minden külön értesítés helyett.) Ferencet/ Sándor, Temes megye alispánjának leányát, Magilist eljegyezte Hámory Zoltán dr. csáki főszolgabíró. Illés Antal szabadkai gyógyszerész és Brandeis Irma október 28-án házasságot kötöttek. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Az első bérhelyiség-rekvirálás. A lakás­­hivatal a bérletek terén állandóan tapasztal­ható visszaélésekkel szemben már­ megkezdte üdvös működését. A kereskedelemügyi minisz­térium beszerzési csoportja fordult azzal a pa­­naszszal Szabó Imre dr. tiszti főügyészhez, a la­káshivatal elnökéhez, hogy a háború alatt üre­sen álló megjelölt üzlethelyiségek bérlője, a­mely helyiségekre a beszerzési csoportnak szüksége lenne, üzlethelyiségeit csak lelépési díj ellenében hajlandó átengedni. Az elnök e bejelentés folytán az üzlethelyiségeket azon­nal igénybe vette és a beszerzési csoport ré­szére való átadását elrendelte.­­ Az ipari munkások élelmezése. A Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetségének meghívására szombaton összegyűltek a Budapesti és Budapestvidéki Gyáriparo­sok Fogyasztási Szövetkezetében tömörült gyárak kép­viselői, hogy a munkásaik és tisztviselőik ellátása terén mutatkozó nehézségekről és azok leküzdéséről tanács­kozzanak. Lukács Jenő, Wolf Sándor, Vadász Márton, Fényi Oszkár, Henik István és még több felszólaló főként a burgonyaelátás körül támadt nehézségeiül is a burgonya­­ellátás szervezetlenségét­­panaszolták föl­, de mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy a szövetkezet szervezetét e nehéz­ségek ellenére is fenn kell tartani. Az Országos Közélel­mezési Hivatal képviseletében Bod János mint tanácsos felelt az elhangzott felszólalásokra és különösen arra utalt, hogy ha mégis bajok vannak a burgonyaellátás terén, ez a hadihelyzet folytán bekövetkezett nagy vagyon­­hiánynak tudható be. A zsír­kérdés tekintetében is meg­nyugtató kijelentéseket tett. Ezek után Szterényi József elnök megállapította­, hogy az érdekeltség súlyt­ helyez a szervezet fentartására.­­ A pezsgőőjér-adó tárgyában a pezsgőgyárosok a Telley-c­ég kezdeményezésére a Gyáriparosok Országos Szövetsége helyiségeiben a mai napon értekezletet tartot­tak. Az értekezleten megjelentek megbízásából küldött­ség fog tisztelegni a kormánynál.­­ Rodin meghalt A féktelen neturalis­ta szobrászat világhírű nagymestere, Rodin Ágost, mint Párisból jelentik, ma délelőtt ott meg­halt. Rodinnel a modern szobrászat realisztikus irányzatának legkiválóbb művelője hunyt el, a­ki egész életén, mely művészi sikerekben páratlan gazdagságú volt, a legmerészebb na­­turalisztikus iskola követője és mestere volt. Rodin 1840-ben, Parisban született. Művészi pályáját Barge állatszobrász műtermében kez­dette meg, később Carriere-Belleuse tanítvá­nya lett. A szegényes viszonyok között élő fia­tal­ember a létfentartás eszközeit, művészi ki­képzésének költségeit nehéz munkával tudta csak megszerezni. Két esztendőn át Brüsszelben Rasbourg belga szobrászszal a tőzsdepalota dí­szítésén dolgozott. Első munkája Gernier épí­tész szobra volt, a­melyet 1875-ben állított ki a párisi Salonban. 1877-ben aratta első nagy sike­rét, a­mely felhívta művészetére az általános figyelmet. Egy meztelen fém­szobrot állított ki, a­mely a vaskor személyesítése volt. Nagy fel­tűnést keltett a szobor vakmerő realizmusa és jellemző ereje. De hatalmas vitára is adott okot és akadémikus ellenzőinek táborával hosszú ideig kellett küzdenie.­­ Lángelméje azonban diadalmaskodott az előítéleten és 40 éves korá­ban már az egész világ ismerte nevét. A­míg idáig eljutott, nehéz életküzdelmet vívott meg­. A szükség arra is rászorította, hogy 1879-ben és 1880-ban a sévresi porczellángyárnak mes­terségbeli munkát végezzen. Közben szorgal­masan dolgozott és művészi sikerei folyton na­gyobbodtak. A luxemburgi mu­zeum megvásá­rolta a vaskort szimbolizáló meztelen férfiszob­rát, továbbá Keresztelő János és egy danaida bronzszobrát. Merészebben realisztikus alkotá­sai : az Ember teremtése, a Csók, a Tavasz. Rodin nyilvános szobrai közül legnevezetesebb Az elfogott calaisi polgárok nevű szoborcso­portja, a­melyet Calaisben állítottak fel az an­golok elleni védelem emlékére. Nagy feltűnést keltett a Gondolkodó czímű szobra is, a­melyet 1904-ben állított ki a Salonban. Tisztelői oly el­ragadtatással fogadták a szobrot, hogy bronzba öntették Paris városa számára. Victor Hugó szobrát a Pantheonban helyezték el. Számos jellegzetes mellszobrával fokozta sikereit. Ro­din mint rajzoló és rézkarczoló is kiváló volt 1910 novemberében nagy ünnepségek keretében tartották meg Párisban 70-ik születésenapját. Évek óta Meudonban visszavonultan élt villá­jában, a­melynek nagy parkjában több pavil­iont épített. Egyik pavilion valóságos múzeuma saját műveinek, a többiek a fém, érez és gipsz­öntők, műhelyek, műterem és a feldolgozatlan márványok elraktározására szolgált. A­milyen szín dús volt a művészete, olyan egyszerű volt az életmódja. — A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottsága m­a tartotta Baumgrarten Nándor közigazga­tási bíró elnöklésével az új évadban első ülését. Az ülésen E­ryed István dr., a bizottság titkára bemutatta Felszeghy Béla vármegyei árvaszéki elnök tanulmányát a hadműveleti területek közigazgatásáról. — Jubileumi alapítványok. A Barcsay-ut­­czai főgimnázium ez idei nyolc­adik B. osz­tálya érdekes eszmét valósított meg. Abból az alkalomból, hogy nyolcz éven át osztályfőnöke, Héber Bernát huszonöt év óta tanít az intézet­ben, nevére a kalocsai és kecskeméti római ka­tolikus főgimnáziumokban, továbbá a buda­pesti gyakorló főgimnáziumban 500—500 koro­nás alapítványt tettek, melyeknek kamatait a klasszikus nyelvekben kiváló tanulók fogják kapni. Ezzel a két első intézetnek meg akarták hálálni, hogy osztályfőnöküket hat, illetőleg két éven át tanította, a harmadiknak pedig, hogy őt évek során át előkészítette leendő pá­lyájára. De eredeti s eddig egyedül álló elha­tározásukkal arra is példát akartak adni, ho­gyan lehetne az egyes iskolák növendékei kö­zött az összetartozandóság érzetét ápolni. Az alapítólevelet már mind a három intézet igaz­gatósága megkapta s jóváhagyás végett fel­terjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez. Héber Bernát előbbi osztálya is új dol­got valósított meg, a­mennyiben az volt az első, mely az intézetben osztályfőnöke nevére ala­pítványt létesített. Azóta ezt a dicséretes cse­lekményt más osztályok is követték, óhajtandó, hogy a példa utánzásra találjon. Sok szorgal­mas tanulónak lehetne vele örömet okozni . Az ácsorgók tüntetése Bécsben, Bécsből jelentik. A rendőrségnek az a rendelkezése, hogy reggel hat óra előtt tilos a bevásárlási helyek előtt a gyülekezés, éppen az ellenkező­jét érte el annak, a­mit ezélzott A Landstrasse­­kerület Hauptstrasse-beli vásárcsarnoka előtt már hajnali három órakor gyülekeztek az em­berek és hat órakor már több mint ezer ember volt a csarnok előtt, a­kik a csarnok ajtainak kinyitásakor nagy tolongással tódultak be. Tur­bulens jelenetek támadtak a csarnoknak azon az oldalán, a­hol a nagy vágóhoz vezet a bejá­rat. A rendőrségnek a széjjeloszlásra irányuló felhívásait gúnyos kiáltásokkal fogadták. Ma­gában a csarnokban szintén életveszélyes tolon­gás támadt és a komolyabb konfliktust csak a rendőrség nagy tartózkodása hárította el.

Next