Az Ujság, 1917. december (15. évfolyam, 296-320. szám)
1917-12-09 / 303. szám
Vasárnap, 1917. deczember 9. AZ UJSA O fcer Jenő elemi iskolai igazgatót, Farkad Árpitt műszaki tanácsost, Fibuhor Sarolta tanítónőt, Gergely Istvánt, Ignotus Veigelaberg Hugót, Lengyel Gyula tanárt, Liffler Emil főfmérnököt, Magyar László azakfaligyelőt, Miklós Elemér dr. tanácsjegyzőt, Somogyi Béla és Zigány Zoltán igazgatókat választották meg. (Az erőséi igazgatók illetménye.) A Budapesti Oktatószövetség feladványban kérte a főváros tanácsától, hogy a.. elemi iskolai igazgatóknak az óvodák felügyeletéért évi hatszáz koronás illetményt állapítson meg. Az óvodák ez igazgatóknak sok munkát adnak és méltánytalan, hogy ezt a munkát ingyen végezzék. | Holnap ! Az Idei Brasön legnagyobb slágere! ^®S£ ITAVASZIRegényes történet négy felvonásban. A főszerepben: Maria Jacc&anl. i ! A z o n k 1 v 0 1: , SS©“ Az elmúlt évad legnagyobb sikere. It és I .Robert Warwick a legnépszerűbb amerikai filmszínész legszebb szerepében: A GÁRDISI A Honoré Balzac novellája 4 felvonásban. Bemutatásra kerül a ROYAL-IlPOLLOBAH! Ma utoljára: Az Excentric Club és A szerelem halála. URANIA hétfőtől kezve új műsor: Udércznyomás felvon. — Főszereplő: Stella Hart, a szivek diadala 4 felv. Főszereplő: Lotte Naumonti Sj, 7 és 9 órakor. Í Hajsza 5 5 a világ körül ! £ Kalandortörténet 5 felv. Harry piai í _a legbravúrosabb és legszerzácziósabb £ Laesterműve.— Bemutatásra kerül az Ia ( Omniaban! 5 S Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. J r WWlrfTrf^rUTJTJTJTBrWTrf'vrwvS tírnn'i ———MIM m i r—n ■! i»n ii it—— ApoHfriCabaré Minden este 8 órakor A kiss&erifeus asszony Vígjáték. Irt»: Beds, vasyai színre »Ikalouxta: Hervay , Frigyes. Jatszszk: Németh Juliska, Herczeg én V.rs* L Az ék őr Faraszt-tréfa. írta: Zila&i Lajos. Jatsass&k: Rózsahegy! EMivan, Vidor Ferike, Sándor, Tinza. A bécsii gyors sí Operett. írta: Harpftyi Zsolt. Zenéjét szer&ette: Retaitz !bél». Jfttsztiz 'k: Nystrai Antal, Hnaszthy Micei, Faragó Sirri, Gőzön Gyula, Sándor, Midy* Szol«* Ulni és ölni : Vig Ismeretek. Lta: Kövéry Gyula. Játsszák: Boros« Endrét Kővéry Gyula é* Vidor Ferike. A cxip&UztQftSr.en Én®k*é tréfa. Irta : Kővvry Gyula 2.-ne.fél szerzette: Erdélyi P*tit Leó. Jatazszák : Kováry és tfAndn* Megy. ktr. társszerző Tréfa. Ina: Szeres fléi». Jfczszak: Herengs ».y II] tréfák És magikWfcmok. CsfHSrtekfin, sumeeten ét vasárnap airetliin ' helyáru Platán. aiSatfáe.l»f j KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Berkes Antal gyűjteményes kiállítása. A háború, mely az élő művészek lételét eleinte nagy veszedelemmel fenyegette, valójában nagyot lendített művészetünk exisztencziális helyzetén. A közönség vásárló kedve és adakozó hajlandósága sohasem volt akkora, mint mostanság. Ezzel a körülménnnyel függ össze a kiállítások és a kiállító intézményeit folytonos szaporodása. A legújabb kiállító vállalat, a «■Derengés« czirafi, ma mutatta be helyiségét és benne Berkes Antal gyűjteményét a piaristák új palotájában. Berkes Antal legismertebb festőink közé tartozik, mert minden kiállításon láthatók képei. A főváros utcza-vedutáit szereti megfesteni, a »budapesti tájat«, napvilágban és este, télen és nyáron, százas és esőtől ázott állapotában. Igen sok ilyen kérdét láttuk már a művésznek, nem egyjükkel újra találkozunk ezen a kiállításán. Újat együttvéve sem mondanak el Berkesről. Egyenetlen festő, ki ihletett óráiban komoly művészetet produkál, levegőt és színharmóniákat finoman jelenít meg, csak éppen hogy nem ihletett óráiban is sokat fest. Gyűjteményes kiállításának legszebb képei :az 1. számú, azután a »Nyár« czímű (5. sz.), mely erővel teljes színezéssel és ecsetburásokkal esős, viharos felhőzetű tájat ábrázol. Halk színeivel megkapó kép a » Városligeti átjáró (26. sz.), finom szinfoltkompozíczió a »Lehel-piacz« (50. sz.). («• a.) ** A Larens Kaufmann-aukestó utolsó napja. A Kaufmann-aukczió harmadik napja az iparművészeté volt. A bámulatosan finom érzékkel és példátlan szerencsével gyűjtő Kaufmann nagyértékű iparművészeti kincset is szedett össze, noha csak lakása díszítésére vásárolt iparművészeti alkotásokat. Szertelen árakon kapkodta szét őket a közönség. Egy alig harmadtól centiméter magas és 2,2 centiméter széles XVI. századbeli német illatszeres szelenczét, melynek anyaga is csak aranyozott ezüst volt, 4500 márkáért vettek meg. Egy térdeplő angyal 6 centiméter magas bronzakkjáért 4500 márkát nem sajnáltak. A nap eseménye egy VIII. századbeli Karoling ereklyatartó elárverezése volt; 20.000 márkával kiáltották ki az aranyozott rézből való és mindössze néhány czentiméteres drágaságot , az árát csakhamar 97.000 márkáig hajtották föl. Talán ennél is nagyobb ezenzáczió volt egy unikumnak, a danzigi fajcseréd gazdag díszítésű ezüst sípjának kikiáltása. Végül is 60.000 márkáért kelt el , ki megvette, bécsi gyűjtő volt, mint ahogy Bécs általában nagy pénzekkel és nagy mohóságával tűnt ki ezen az aukczión. Bécsi gyűjtő vásárolta meg a föntebb említett ereklyetartós is. A múzeumoknak ezen a napon is vajmi kevés jutott. Aszal a tegnapi bácsi táviratunkkal összefüggésben, hogy az aukció egyik legdrágábban megfizetett képét, Nicolas Froment »Lázár föltámasztását« egy magyar vállalat igazgatója szerezte meg, talán nem lesz érdektelen, ha a kép festőjéről elmondunk egyet és mást. Nicolas Froment a franczia quattrocentónak legjelentősebb művésze. 1415-től 1476-ig élt. Ránk maradt műveinek száma igen kevés. A művész neve is meglehetősen ismeretlen volt 1904-ig, mikor a párisi Louvre Pavillon de Marsan-jában megrendezték a franczia primitívek első kiállítását. Azon szerepelt első ízben a Kaufmanngyűjtemény Lázár-képe, amely egyébiránt replikája, vagyis inkább változata a mester egy hasonló kompozícziójú képének. Az utóbbi a firenzei Uffizi-képtárban függ, és Olaszországba maga Froment vitte, kiről tudjuk, hogy Itáliát megjárta. Az olasz művészet hatása meg is látszik későbbi alkotásain, kivált főművén, az égő csipkebokor jelenetét ábrázoló nagy oltárfestményén, mely ősidők óta az aixi székesegyház dísze. Csak nagyon kevés múzeum dicsekedhetik Froment képeivel. A Louvre-nak van belőlük két arczképe. Itt említjük meg, hogy a Szépművészeti Múzeum szerzeménye is igen nagy ritkaság. Colin de Coter kora német,-illeid festő volt, valószínűleg Rogier van der Weyden tanítványa Alig tudunk olyan nyilvános gyűjteményt, amely ennek a festőnek hitek , kezeművét őrizné. A Louvre-nak van két tőle velő festménye, Brüsszelben is egy, a müncheni régi Finakotfcékában pedig ujazolta neki tulajdonítanak hét oltárszárnyat. KÖZGAZDASÁG. UJ biztosító társaság. A Magyar Bank fe hamburgi Mutzenbecher koncernhez tartozó Versicherungsgesellschaft Hamburggal egyetemben uj életbiztosító társaságot alapított, a mely az Első Biztositó Intézet Katonai Szolgálat Esetére m. ez. biztosításait és üzleteit is átveszi. Az uj társaság, melynek czége Első Biztositó Intézet Katonaiszolgálat Esetére, Elet-ás Gyermekbiztosító r.-t., 2,000.000 korona alaptőkévé) alakult. Az igazgatóságba Teleki László gróf (elnök), Marenzi Ferencz gróf, Fleisaig Sándor, Donner Gyula, Mutzenbecher Ferencz, Christoph Károly dr., Oster Berthold dr., Begemnon Vilmos, Krausz L. Pál és Winter Arnold választatták meg. Vezérigazgatókká Krausz L. Pált (Budapest), ■ Winter Arnoldot (Bécs), figyesmé pedig Wittmann Ernő dr.-t nevezték ki. A kávéházi zugtőzsde forgalma szünetelt. A látogatók inkább prémiaüzleteket kötöttek. Az irányzat általában szilárdabb és bizakodóbb volt. A Kékfenyai Polgári SerfSzS Részvénytársaság deczember 8-én tartotta huszonötödik évi rendes közgyűlését, mely elhatározta, hogy a 24. számú részvényszelvényeket deczember 10-étől kezdve ismét 12 százalékkal vagyis 13 koronával váltja be. Az igazgatóságba Beck Miksa báró, Frankl Aladár, Freund Emil, szegedi Lukács József és Pősch Gyula választottak be. A felügyelőbizottság tagjaiul Auer Róbert, Birnbaum László, Havas Emil és Mendl Gyula újból megválasztattak. A német pénzintézetek osztaléka. Frankfurti jelentés szerint a Deutsche Vereinsbank G%-ot, a Deutsche Effecten- nnd Weclieeltenk, úgy mint tavaly 6°/,-ot fog fizetni osztalékul. A Frankfurter Bank újból Ö“/o-ot, B Süddeutsche Die conto Gesellschaft 6'/» helyett 7°/o-Ot fog Sietni. Jubileum. Neugrbschl Lajos, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár érdemes cégvezetője, aki a főváros társadalmában is nagy népszerűségnek örvend, folyó hó 5-én töltötte be az intézetnél működésének huszonötödik évét. Ez alkalomból a jubilánst kartársai melsg Ünneplésben részesítették. Pótkávégyár Erdélyben. A Franck Henrik és Fiai e még Erdélyben pótkávégyárat akar építeni. Ebben az ügyben ez erdélyi gazdasági egyesületekhez megkeresést intézett a czikóriatencelés propagálása végett. úgy a kolozsvári, mint a tordai gazdasági egyesületek lépésekettettek, hogy a czikóriagyár Kolozsváron, illetve Tornén épüljön fel. A betegségitnskvens reformjs. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak régi és jogos követelése, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvényczikk 8. §-a, amely a biztosítás szempontjából figyelembe vehető fizetéshatárt 2400 koronában állapítja meg, megfelelően és a változó új életviszonyokhoz képest reformáltassék. A kormány már annak idején elrendelte a fizetéshatár fölemelését és a mostani kereskedelemügyi miniszter magáévá tette az e tárgyban előkészített reformot. Amint az Újung értesül, vonatkozó rendelet míg valószínűleg december hó folyamán meg fog jelenni és hír szerint a fizetéshatárt 3100 koronára fogja fölemelni. Az új szociális intézkedés lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak egy igen jelentékeny kategóriára vonassák be a törvény kereteibe és élvezhesse az intézmény jelentős kedvezéseit. Paprika-ankétet hívott össze Hadik gróf közélelmezési miniszter, amelyen a paprika új maximális ára fölött fognak határozni. A kormány a paprikát nem fogja feloldani a zár alól az idén sem. Verse esés a Baatan halállományáért. A Balatoni Halászati Társulat, amely a Balaton halászatát adja bérbe, most három ajánlatot kapott a halászáéra vonatkozólag. A három versengő a Haltenyésztő r.-t., amely 32 évre 110.000 koronáért akarja bérbe venni a halászati jogot, továbbá a Magyar Földbirtokbank r.-t, és ez eddigi bérlő, a Balatni Halászati r.-t. A Takarmány Forgalmi Részvénytársaság igazgatósága ülést tartott, amelynek legfőbb tárgya az állatforgalom szervezésével kapcsolatos intézkedések elhatározása volt. Az igazgatóság a deczember 19-én megtartandó közgyűlésen javaslatot fog tenni az alaptőkének 30.000.000 koronára való felemelése iránt. A 4503/1917. M. E. számú miniszteri rendelet értelmében felállítja c. hatósági szervezetet, mely hivatva lesz az ország és a hadsereg szarvasmarha- és juhszükségletének biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozó összes intézkedéseket megtenni és a szervezendő osztály vezetésével megbízta Boll Géza állategészségügyi felügyelőt és Verzár Kálmánt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár- Egyesület fötis átviselőjét, kiknek igazgatói ősimet ée czégjegyzői jogosultságot adott. Büntetés a Zsákkészlet suitoláséért. Amint már közölték, a zsákkészleteket a Zsák-bizottságnál be kellett jelenteni, épp úgy, ahogy most a november 30-án volt készletet deczember 10-éig. Voltak azonban egyesek, akik zsákkészletüket ha nem jelentették, illetve eltitkolták. Többrendbeli eljárás indult meg ilyen készlet-eltitkolés ellen és ezek során a miskolczi rendőrkapitányság Zsiszovits Salamont azért, mert zsákjainak csak egy részét jelentette be, 30 napi elzárásra vagy 600 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. 19