Az Ujság, 1917. december (15. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-09 / 303. szám

Vasárnap, 1917. deczember 9. AZ UJSA O­ fcer Jenő elemi iskolai igazgatót, Farkad Árpitt mű­szaki tanácsost, Fibuhor Sarolta tanítónőt, Gergely Ist­vánt, Ignotus Veigelaberg Hugót, Lengyel Gyula tanárt, Liffler Emil főfm­érnököt, Magyar László azakfali­gye­­lőt, Miklós Elemér dr. tanácsjegyzőt, Somogyi Béla és Zigány Zoltán igazgatókat választották meg. (Az erőséi igazgatók illetménye.) A Budapesti Oktatószöv­etség feladvány­ban kérte a főváros tanácsától, hogy a.. elemi iskolai igazgatóknak az óvodák felügye­letéért évi hatszáz koronás illetményt állapítson meg. Az óvodák ez igazgatóknak sok munkát adnak és mél­tánytalan, hogy ezt a m­unkát ingyen végezzék. | Holnap ! Az Idei Brasön legnagyobb slágere! ^®S£ ITAVASZI­Regény­es történet négy felvonásban. A főszerepben: Maria Jacc&anl. i ! A z o n k 1 v 0 1: , SS©“ Az elmúlt évad legnagyobb sikere. It és I .Robert Warwick a legnépszerűbb amerikai filmszínész legszebb szerepében: A GÁRDISI A Honoré Balzac novellája 4 felvonásban. Bemutatásra kerül a ROYAL-IlPOLLOBAH! Ma utoljára: Az Excentric­ Club és A szerelem halála. URANIA hétfőtől kezve új műsor: Udércznyomás­­ felvon. — Főszereplő: Stella Hart, a szivek diadala 4 felv. Főszereplő: Lotte Naumonti Sj, 7 és 9 órakor. Í Hajsza 5 5 a világ körül ! £ Kalandortörténet 5 felv. Harry piai í _a legbravúrosabb és legszerzácziósabb £ L­­aesterműve.— Bemutatásra kerül az Ia ( Omniaban! 5 S Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. J r WWlrfTrf^rUTJTJTJTBrWTrf­'vrwvS t­írnn'i ———MIM m i r—n ■! i»n ii it—— ApoHfriCabaré Minden este 8 órakor A kiss&erifeus asszony Vígjáték. Irt­»: Beds, vasyai színre »Ikalouxta: Hervay , Frigyes. Jatszsz­k: Németh Juliska, Herczeg én V.rs* L Az ék őr Faraszt-tréfa. írta: Zila&i Lajos. Jatsass&k: Rózsahegy! EMivan, Vidor Ferike, Sándor, Tinza. A bécsii gyors sí Operett. írta: Har­pft­yi Zsolt. Zenéjét szer&ette: Retaitz !­bél». Jfttsztiz 'k: Nystrai Antal, Hn­aszthy Micei, Faragó Sirri, Gőzön Gyula, Sándor, Mid­y* Szol«* Ulni és ölni : Vig Ismeretek. Lta: Kövéry Gyula. Játsszák: Boros« Endrét Kőv­éry Gyula é* Vidor Ferike. A cxip&UztQftSr.en Én®k*é tréfa. Irta : Kővvry Gyula 2.-ne.fél szerzette: Erdélyi P*tit Leó. Jatazszák : Kováry és tfAndn* Megy. ktr. társszerző Tréfa. Ina: Szeres fléi». Jfc­­zszak: Heren­g­­s ».y II] tréfák És magikWfcmok. CsfHSrtekfin, sumeeten ét vasárnap ai­retliin­ ' helyáru Platán. aiSatfáe.­l»f j KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Berkes Antal gyűjteményes kiállítása. A háború, mely az élő művészek lételét eleinte nagy veszedelemmel fenyegette, valójában nagyot lendített művészetünk exisztencziális helyzetén. A közönség vásárló kedve és adakozó hajlandó­sága sohasem volt akkora, mint mostanság. Ez­zel a­ körülmén­nnyel függ össze a kiállítások és a kiállító intézményeit folytonos szaporodása. A legújabb kiállító vállalat, a «■Derengés« czirafi, ma mutatta be helyiségét és benne Berkes An­tal gyűjteményét a piaristák új palotájában. Berkes Antal legismertebb festőink közé tarto­zik, mert minden kiállításon láthatók képei. A főváros utcza-vedutáit szereti megfesteni, a »bu­dapesti tájat«, napvilágban és este, télen és nyáron, százas és esőtől ázott állapotában. Igen sok ilyen kérdét láttuk már a művésznek, nem egyjükkel újra találkozunk ezen a kiállításán. Újat együttvéve sem­ mondanak el Berkesről. Egyenetlen festő, ki ihletett óráiban komoly művészetet produkál, levegőt és színharmóniákat finoman jelenít meg, csak éppen hogy nem ihle­tett óráiban is sokat fest. Gyűjteményes kiállí­tásának legszebb képei :az 1. számú, azután a »Nyár« czímű (5. sz.), mely erővel teljes színe­zéssel és ecset­burásokkal esős, viharos felhőzetű tájat ábrázol. Halk színeivel megkapó kép a » Városligeti átjáró (26. sz.), finom szinfolt­­kompozíczió a »Lehel-piacz« (50. sz.). («• a.) ** A Larens Kaufmann-auk­estó utolsó napja. A Kaufmann-aukczió harmadik napja az ipar­­művészeté volt. A bámulatosan finom érzékkel és példátlan szerencsével gyűjtő Kaufmann nagyértékű­ iparművészeti kincset is szedett össze, noha csak lakása díszítésére vásárolt ipar­művészeti alkotásokat. Szertelen árakon kap­kodta szét őket a közönség. Egy alig harmadtól c­entiméter magas és 2,2 c­entiméter széles XVI. századbeli német illatszeres szelenczét, melynek anyaga is csak aranyozott ezüst volt, 4500 márkáért vettek meg. Egy térdeplő angyal 6 c­entiméter magas bronzakkjáért 4500 már­kát nem sajnáltak. A nap eseménye egy VIII. századbeli Karoling ereklyatartó elárverezése volt; 20.000 márkával kiáltották ki az aranyo­zott rézből való és mindössze néhány czenti­­méteres drágaságot , az árát csakhamar 97.000 márkáig hajtották föl. Talán ennél is nagyobb ezenzáczió volt egy unikumnak, a danzigi f­ajcs­­eréd gazdag díszítésű ezüst sípjának kikiáltása. Végül is 60.000 márkáért kelt el , ki meg­vette, bécsi gyűjtő volt, mint a­hogy Bécs ál­talában nagy pénzekkel és nagy mohóságával tűnt ki ezen az aukczión. Bécsi gyűjtő vásá­rolta meg a föntebb említett ereklyetart­ós is. A múzeumoknak ezen a napon is vajmi kevés jutott. Aszal a tegnapi bácsi táviratunkkal össze­függésben, hogy az aukc­ió egyik legdrágábban megfizetett képét, Nicolas Froment »Lázár föl­­támasztását« egy magyar vállalat igazgatója szerezte meg, talán nem lesz érdektelen, ha a kép festőjéről elmondunk egyet és mást. Nicolas Froment a franczia qu­at­trocentónak legjelentő­sebb művésze. 1415-től 1476-ig élt. Ránk ma­radt műveinek száma igen kevés. A művész neve is meglehetősen ismeretlen volt 1904-ig, mikor a párisi Louvre Pavillon de Marsan-jában megrendezték a franczia primitívek első kiállí­tását. Azon szerepelt első ízben a Kaufmann­­gyűjtemény Lá­zár-képe, a­mely egyébiránt re­plikája, vagyis inkább változata a mester egy hasonló kompozícziójú képének. Az utóbbi a firenzei Uffizi-képtárban függ, és Olaszországba maga Froment vitte, kiről tudjuk, hogy Itáliát megjárta. Az olasz művészet hatása meg is lát­szik későbbi alkotásain, kivált főművén, az égő csipkebokor jelenetét ábrázoló nagy oltárfest­ményén, mely ősidők óta az aixi székesegyház dísze. Csak nagyon kevés múzeum dicsekedhetik Froment képeivel. A Louvre-nak van belőlük két arczképe. Itt említjük meg, hogy a Szépművészeti Múzeum szerzeménye is igen nagy ritkaság. Colin de Coter kora­ német,-illeid­ festő volt, valószínűleg Rogier van der Weyden tanít­ványa Alig tudunk olyan nyilvános gyűjte­ményt, a­mely e­nnek a festőnek hitek , keze­­művét őrizné. A Louvre-nak van két tőle velő festménye, Brüsszelben is egy, a müncheni régi Finakotfcékában pedig ujazolta neki tulajdoní­­tanak hét oltárszárnyat. KÖZGAZDASÁG. UJ biztosító társaság. A Magyar Bank fe hamburgi M­utzenbecher koncernhez tartozó Ver­sicherungsgesellschaft Hamburggal egyetemben uj életbiztosító társaságot alapított, a mely az Első Biztositó Intézet Katonai Szolgálat Ese­tére m. ez. biztosításait és üzleteit is átveszi. Az uj társaság, melynek czége Első Biztosi­tó Intézet Katonai­­szolgálat Esetére, Elet-­ás Gyermek­­biztosító r.-t.,­ 2,000.0­00 korona alaptőkévé) alakult. Az igazgatóságba Teleki László gróf (elnök), Marenzi Ferencz gróf, Fleisaig Sándor, Donner Gyula, Mutzen­­becher Ferencz, Christoph Károly dr., Oster Bert­hold dr., Begemnon Vilmos, Krausz L. Pál és Winter Arnold választatták meg­. Vezérigazgatókká Krausz L. Pált (Budapest), ■ Winter Arnoldot (Bécs), figyesmé pedig Wittmann Ernő dr.-t nevezték ki. A kávéházi zugtőzsde forgalma szünetelt. A látogatók inkább prémiaüzleteket kötöttek. Az irányzat általában szilárdabb és bizakodóbb volt. A Kékfenyai Polgári SerfSzS Részvénytársaság deczemb­er 8-én tartotta huszonötödik évi rendes köz­gyűlését, mely elhatározta, hogy a 24. számú részvény­­szelvényeket deczemb­er 10-étől kezdve ismét 12 száza­lékkal vagyis 13 koronával váltja be. Az igazgatóságba Beck Miksa báró, Frankl Aladár, Freund Emil, szegedi Lukács József és Pősch Gyula választottak be. A fel­­ügyelőbizottság tagjaiul Auer Róbert, Birnbaum László, Havas Emil és Mendl Gyula újból megválasztattak. A német pénzintézetek osztaléka. Frankfurti jelen­tés szerint a Deutsche Vereinsbank G%-ot, a Deutsche Effecten- nnd Weclieeltenk, úgy mint tavaly 6°/,-ot fog fizetni osztalékul. A Frankfurter Bank újból Ö“/o-ot, B Süddeutsche Die conto Gesellschaft 6'/» helyett 7°/o-Ot fog Sietni. Jubileum. Neugrbschl Lajos, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár érdemes c­égvezetője, a­ki a főváros társadalmában is nagy népszerűségnek örvend, folyó hó 5-én töltötte be az intézetnél működésének huszonötödik évét. Ez alkalomból a jubilánst kartársai melsg Ünneplésben részesítették. Pótkávégyár Erdélyben. A Franck Henrik és Fiai e még Erdélyben pótkávégyárat akar építeni. Ebben az ügyben ez erdélyi gazdasági egyesületekhez megkeresést intézett a czikóriatencelés propagálása vége­tt. úgy a kolozsvári, mint a tordai gazdasági egyesületek lépése­ket­­tettek, hogy a czikóriagyár Kolozsváron, illetve Tornén épüljön fel. A betegségitnsk­vens­ reformjs. A magán­tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak régi és jogos követelése, hogy az ipari és kereske­delmi alkalmazottaknak betegség és baleset ese­tére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvényczikk 8. §-a, a­mely a biztosítás szem­pontjából figyelembe vehető fizetéshatárt­ 2400 koronában állapítja meg, megfelelően és a vál­tozó új életviszonyokhoz képest reformáltassék. A kormány már annak idején elrendelte a fizetés­határ fölemelését és a mostani kereskedelemügyi miniszter magáévá tette az e tárgyban előkészí­tett reformot. A­mint az Újung értesül, v­o­­natkozó rendelet míg valószínűleg dec­ember hó fo­lyamán meg fog jelenni és hír szerint a fizetés­­határt 3100 koronára fogja fölemelni. Az új szo­­c­iális intézkedés lehetővé teszi, hogy az alkal­mazottak egy igen jelentékeny kategóriára vo­nassák be a törvény kereteibe és élvezhesse az intézmény jelentős kedvezéseit. Paprika-ankétet hívott össze Hadik gróf köz­élelmezési miniszter, a­melyen a paprika új maximális ára fölött fognak határozni. A kor­mány a paprikát nem fogja feloldani a zár alól az idén sem. Verse esés a Baatan halállományáért. A Balatoni Halászati Társulat, a­mely a Balaton halászatát adja bérbe, most három ajánlatot kapott a halászáéra vonat­kozólag. A három versengő a Haltenyésztő r.-t., a­mely 32 évre 110.000 koronáért akarja bérbe venni a halá­szati jogot, továbbá a Magyar Földbirtokbank r.-t, és ez eddigi bérlő, a Bala­tni Halászati r.-t. A Takarmány Forgalmi Részvénytársaság igazgató­sága ülést tartott, a­melynek legfőbb tárgya az állat­­forgalom szervezésével kapcsolatos intézkedések elhatá­rozása volt. Az igazgatóság a deczember 19-én megtar­tandó közgyűlésen javaslatot fog tenni az alaptőkének 30.000.000 koronára való felemelése iránt. A 4503/1917. M. E. számú miniszteri rendelet értelmében felállítja c. hatósági szervezetet, mely hivatva lesz az ország és a hadsereg szarv­asmarha- és juhszükségletének biztosí­tása érdekében szükségesnek mutatkozó összes intézke­déseket megtenni és a s­zervezendő osztály vezetésével megbízta Boll Géza állategészségügyi felügyelőt és Verzár Kálmánt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár- Egyesület fötis átviselőjét, kiknek igazgatói ősimet ée czégjegyzői jogosultságot adott. Büntetés a Zsákkészlet su­it­oláséért. A­mint már közölték, a zsákkészleteket a Zsák-bizottságnál be kel­lett jelenteni, épp úgy, a­hogy most a november 30-án volt készletet deczember 10-éig. Voltak azonban egye­sek, a­kik zsákkészletüket ha nem jelentették, illetve eltitkolták. Többrendbeli eljárás indult meg ilyen kész­­let-eltitkolés ellen és ezek során a miskolczi rendőr­kapitányság Zsiszovits Salamont azért, mert zsákjainak csak egy részét jelentette be, 30 napi elzárásra vagy 600 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. 19

Next