Az Ujság, 1918. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-01 / 1. szám
4 tala e hónap 24-én jegyzéket küldött valamennyi hadviselő és semleges államnak és bejelenti, hogy az ukrán köztársaság, mint szuverén állam, jogosítva van a breszt-litovszki béke- kirgyalázaicon való részvételre. A központi hatalmak hirtekintették válaszukban, hogy hajlandók ■ az ukrán köztársaság képviselőit a békacsnyaláson elfogadni és sajnálatukat fejezték ki azon, hogy az ukránok a fegyverszünetről szóló tárgyalásokon iem képviseltették magukat. Francaira agitáczió Ukrajnában és a román frinton, Pétervár, deczember 30. (Pétervári Távirati Iroda.) A franczia kormánynak a román fronton álló francsia katonai misszióhoz intézett, e hó 24-én"elfogott, sifkkozott távirata utasítja a katonai missziót, hogy lépjen szoros érintkezésbe az ukrán vadával és támogassa azt ■minden rendelkezésére álló eszközzel, mert a vada az entente-tal való jó viszony fentartása és csakis az entente-tal egyetértésben való békekötés mellett foglalt állást. A franczia misszió tagjai mindenben a vadával karöltve járjanak el. Utasították a franczia hatottas missziót arra is, hogy mindenképpen támogassák azokat a halyi politikai szövetségeket, amelyek a román harczvonellen a csapatok harczkészségét akarják megóvni. Feladatuk volna ilyképpen február-márczius haváig megóvni a román front harézias jellegét, hogy így megnehezítsék a német csapatok átcsoportosítását a nyugati fronton, amire annál is inkább szükség van, mert tavaszszal alkalmasabb lesz az idő a békekötésre. A francziák számítása szerint az ukrán csapatok a román frontot és a Don vidékét fogják tartani. Franezia tisztek részvételével külön missziót küldöttek ki, amelynek feladata a kozák katonai parancsnoksággal egyetértésben gondoskodni a román déli front csapatainak élelmezéséről és a szükséges felszerelési czikkekkel való ellátásáról. A francziák kijelentik, hogy a románok élénken helyeslik a fegyverszünetet, ami újabb bizonysága annak, hogy a románok az entente tudta nélkül kísérletet tettek a Németországgal való különbéke megteremtésére. Amii az angol egészségügyi csapatokat illeti, azok határozott utasítást kaptak Londonból, hogy hagyják el az orosz frontot. Mindehhez orosz hivatalos helyen megjegyzik, hogy a távirat nemcsak azt bizonyítja, hogy az entente a legnyomatékosabb módon támogat minden a béke és a munkás kormány ellen irányuló törekvést, hanem bizonyítja azt is, hogy az ukrán rang a nemzeti szabadság védelmének ürügye alatt, amelyet senki sem veszélyeztet, együttműködik az angolokkal és a franciákkal, hogy a gazdag parasztság és a vagyonos polgárság érdekeit megvédje a szegény parasztok és a munkásság támadásaival szemben. E távirat a radát a maga valójában mint a béke ellen működő cselszövőt állítja oda az ukrán katonák elé. A franczia tábornokok szemtelen beavatkozása pllán meg fogják tenni az illetékes tényezők a legszigorúbb intézkedéseket. A franczia misszió meg fogja tudni, hogy Oroszországban nem járhat el úgy, mint ha Afrikában volna. Ukrájna semleges marad, Stockholm, deczember 29. Az ukrán sajtóiroda jelenti Kievbről. Az angol és franczia kormányok meghatalmazott képviselői azt az ígéretet tették az ukrán főtitkárság előtt, hogy elismerik az ukrán állam függetlenségét, egyben lőszerrel és fegyverrel támogatják, ha az ukrán köztársaság hadat üzen Németországnak, Ausztria-Magyarországnak és a mai Oroszországnak. A főtitkári hivatal kijelentette, hogy mindkét hatalmi csoporttal szemben teljesen semleges álláspontot kívén elfoglalni. Orosz aknaminfap a béke ellen, Stockholm, december 31. (siáját tudósítónk távirata.) Egy Pétervárról ideérkezett ember proklamácziókat és lapokat hozott magával, amelyekből világosan kiderül, hogy bizonyos orosz körök munkába léptek, hogy a békekötést meghiúsítsák, vagy legalább is megnehezítsék. Pétervár utcráin ezerszámra osztogatnak egy röpiratot, mely szerint orosz karácsonyra két német hadtest érkezik majd az orosz fővárosba, hogy ott a rendet visszaállítsa és hogy azután ott is maradjon. Egy másik röpirat azt a képtelen hírt terjeszti, hogy titkos brosszlitovszki megállapodás szerint a németek az orosz állami bank készpénzkészleteit lefoglalják. A lefoglalás végrehajtására rövidesen német bizottság érkezne Pátervárra. A Vecsernij Csasz, ez az igen elterjedt pétervári estilap azt írja, hogy Pétervár közelében német hadtestet alakítottak a német hadifoglyokból. A hadtest vezérei Luejus stockholmi német követ és Dobna gróf lennének A L’ocs szerint Lueiust egy régi ismerőse látta Pétervárott néhány nap előtt. Francia lapok Pichon beszédéről és a torassi-latovszki Határozatokról. Bern, deczember 30. A párisi lapok csaknem kizárólagosan a központi hatalmaknak Breszt-Litovszkban közzétett válaszával és Plakon külügyminiszternek a kamarában elmondott beszédével foglalkoznak. A lapok szembeállítják ezt a két nyilatkozatot és megállapítják, hogy a központi hatalmak válasza a kétértelműség remekműve. El akarják hitetni a világgal, hogy elfogadják az orosz békejavaslatot és ezzel kinyilatkoztatnák önzetlen programja alapján álló békés hajlandóságukat, úgy hogy a bábom folytatásáért kizárólagosan az antantéra és vezető államférfiéira hárulna a felelősség. Pichon találó választ adott Francziaország ismét kinyilatkoztatta azt a ajándékát, hogy jogaiért harczoljon és hogy nyomban abbahagyja a harcsot a mint kivívta jogait. , Elszász-Lotharingia visszaadása — írja az egész sajtó nyilatkozatait visszatükröző Temps -•* lenne valamennyi kérdés kulcsa és szimbóluma, amelyek régóta fenyegették a világ békéjét, mint például a poroszországi dán és lengyel kérdés, az ausztria-magyarországi szerb és latin kérdés s a törökországi örmény, líbiai és arab kérdés. Pichon csodálatos világossággal fejtette ki tegnap Elszász-Lotharingia problémáját, amelyet a többivel együtt nem lehet tovább megoldatlanul hagyni, pichon kijelentette, hogy most már nem franczia kérdés El Szász-Lothiaríngiei visszaadása, hammn az egész világot érintő kérdés. (!) Így teremthetnénk meg az európai egyensúly biztosítékait és a jövőben minden állam óvakodnék attól, hogy területét erőszakos módon megnagyobbítsa. Mindaddig azonban, amíg Elzász-Lotharisigia a németek hatalmában van, a hatalom uralkodik a jogon. Németországnak, ha le akarja vonni Breszt-Litovszkban tett nyilatkozatának logikus következtetését, vissza kell adnia Elszász- Lotharingiát, fia 1917-bannincs megengedve idegen terület elfoglalása, akkor nem volt megengedve 1976-ben sem. A német válasznak sok más pontja nagyon zavaros és homályos. A főfeladatunk még most is az, hogy a német imperializmust véglegesen megsemmisítsük. Más módon nem remélhetjük a békét. " A többi lapvélemény közül különösen ki kell emelnünk a Petit Journal kommentárját, amely hangsúlyozza, hogy Pichon éppen olyan hajlandó minden közvetetten komoly békeajánlatot megfontolás tárgyává tépni, mint Lloyd- Heové. A központi hatalmak válasza azonban sem szabatosnak nem mondható, sem Francziaországgal szemben nem igazságos. Vervé kijelentette a Victoire-ban, hogy Németország a status uuót kínálja fel. Ez már haladást jelent annyi nen, hogy a központi hatalmak nem, beszélnek Belgium, Szerbia és Montenegró feldarabolásáról, sem Brieg szénterületének annektálásáról. Ez azonban még nem elég. Félév múlva ismét megkezdhetjük a tárgyalást és akkor már franczia békét fognak felajánlani a németek Francziaországnak. A Figaro a németeknek Breszt-Litovszkban tett javaslatát kétségbeesett kísérletnek mondja, amelyet egy örvény választ el a franczia békétől : Elszász-Lotharingia visszaadása és a hadikárok megtérítése. Ennek a kérdésnek megoldásától függ a világ békéje. Csakis Elszász-Lotharingia visszaadása esetéi múlna el az emberiséget fenyegető német veszedelem. A típulois szintén visszautasítja a breszt-litovszki békejavaslatot, követeli azonban, hogy a szövetségesek okolják meg, miért vonakodnak a meghívást elfogadni. Egészen más hangon ír Benaudo a Humántóban, nem magasztalja Pichon beszédét, noha ügyes részleteihez és Elszász-Lotharingiáról tett nyilatkozatához hozzájárul. Szerinte a kormány a hallgatást és a tétlenséget választotta megoldásul, főképpen Oroszországra vonatkozóan. Ez nagyon kevés. Nagyon kincs hatást tett, hogy Pichon egy szóval sem emlékezett meg a nemzetek szövetségének a kamara által is elfogadott formulájáról. Egyébként Pichon egyáltalán nem válaszolt és nem ígért semmit, ami még rosszabb. Ő egyszerűen megvetéssel félredobta a német-orosz deku- mentionokat. címe veszedelmes eljárd* volt. Azonkívül Pichon nyilván nem is lénett érint* kérésbe a szőve*égésénekel a választ illetően. Nyilatkozata után úgy látszik, hogy a kormány nem hajlandó félhivatalos tanácskozásokat kezdeni. A Lantomé főképpen Oroszorszásrról tett megjegyzéseiért támadja Piehont, a let bov/l’huas rövidlátással vádol. Francziaországnak figyelembe kell vennie, hogy Oroszországban most a bolsavikiek az urak. Sr.Joiavels Czernin nyilakot’aiáiról, Rotterdam, deczember 28. A Manchester Guardian írja : A kérdés nem az, várjon Czernin gróf nyilatkozatait, amint előttünk vannak, elfogadjuk vagy elvetjük, hanem hogy alapos megfontolás után azokra válaszolunk-e, vagy nem. Népünk csak úgy küzdhet egységesen tovább, ha megvan a meggyőződése, hogy egyetlen alkalmat sem hanyagolnak el a háború becsületes befejezésére. A Westminster Gazette is követeli a szövetségesek közös válaszát minél előbb, nehogy az ellenség az összes diplomáciai előnyöket maga aknázhassa ki. Vlaszország viassa. Lugano, deczember 81. (Saját tudósítónk táviratai.) A többi lappal ellentétben, melyek hallgatással mellőzik a breszt-litovszki béketárgyalásokat, a Giornale d’Italia, Sonnino lapja most először nyilatkozik e kérdésről indirekt módon. Pichon — írja a lap — már megadta a választ a központi hatalmak legújabb kísérletére és utolsó ütőkártyájára- miután a központi hatalmak már elerétlenedtek és kizárattak az emberi fáradalomból. Pichon azt mondotta, hogy csak az igazság és a jog győzelme hozhatja meg a békét. A központi hatalmak a status quo ante visszaállítása után folytatni akarják a hódító háborút (?.). Ezt Francziaország és Itália nem törhetik. Olaszország nem járul hozzá olyan békéhez, mely legszentebb nemzeti követeléseit Dóm juttatja diadalhoz. Berlin, deczember 31. (Saját tudósítónk távirata.) A svájgi határról jelentik : A Kiofaniügynökség szerint Olaszország ez ideig még nem válaszolt az oroszok meghívására. A kormány bizonyára szövetségéseivel párhuzamosan forr eljarás a béketárgyalás kérdésében. Mitörtént az is később, mikor az uráról való álmok egyre gyakoribbak lettek, hogy a a színpadon lévén, mesterségesen, betöltött, rögtönzött szöveggel kinyújtotta a jelenését, csakhogy" ne kelljen a halotthoz visszaérnie. --- Nekem sok dolgom van, — mondta neki egyszer, miközben az arcosát festette -saz én pályám egészen követel engem. Nem tudja maga, mi a színpad. Mennyi izgalom és hányféle kötelesség tartja fogva itt az embert. — Ne jöjjek többé? — kérdezte szelíden a halott férfiú. Az asszonyt elfogta a hirtelen bűnbánód és sírva fakadt. — Bocsásson meg nekem — mondta. .. A gyermekek elég gyakran betegeskedtek és ő virrasztott felettük, mint ahogy az anyák szoktak virrasztósd, égő szemmel és dobogó szívvel és az isteni izgalom reményében, imádkozva és összeszorított ajkakkal. Hajnal felé ha elaludt, rögtön elfogta őt a, lázas tevékenység. Ah, mennyi baja, gondja volt a próbákkal, a színpadi kosztümök megválogatásával ! Szegény fáradt anyai feje nem nyugodhatott az álomban. Mindig, mindig elégják őt keserves művészi életpályájának nagygondjai. VI. Lábacskán mégis csak megöregedett. A gyermik feléttek. A Hányát férjhez adta. A fia t'kintély a pályán élt és vagyont szerzett. Üízgölyöködött bennük és szerette unokáit, akik őt bálványozták. Igen, nagyon bájos nagymama vált belőle. Ám sokszor panaszkodott a háziorvosa- Bak fewty regge! főfájással kel föl s akkor az egész délelőttje el van rontva. Fáradt és étvágytalan. Az orvos nem értette , valami szervi baj utált kutatott. Blanka nem mondhatta meg, szégyelte volna a fehér haja miatt, hogy éjszaka álmában a nehéz drámai szerepeket játszsza, az ifjú hősnőket, s hogy ez a folytonos megfeszített idegmunka megviseli őt. Máig abbahagyta volna szívesen, de az igazgatója azt mondta neki : -mr- Nagyságos asszonyom, még nincs hatvan éves sem. Az ön frissességével és erejével nem mondhat le a színpadról. És aztán, kivel tudnak önt helyettesíteni? Kötelessége hogy maradjon. És ő maradt. VII. Hatvannégy éves korában, mikor egyszer későn, esős időben tért haza az unokáitól, meghalt. Megbetegedett és hetekig feküdt ágyban. Láza volt, ami nem akart szűnni-Egy este mégis mintha megkönnyebbülést érzett volna. Nem hánykolódott, lehunyta szemét és csendes, boldog álomba merült, Romeo és Júliában Júliát játszotta és elmondta a halhatatlan vallomásokat szerelmesének. Aztán egyszerre elsötétült, körülötte a szinpad és ő a ravatalon feküdt. Az vei* az érzése, hogy most igazában meg fog halni. És meghalt Krwában. R ggel ez ápoló, ő ijedten vette észre virvzsrTV'R jvvyn*, mrly r yalev j fiifc"", idegen, szinte pff V H* mose’v ült, valami ilyaz, a mi 8°hegy nem illett, arczához és a halálhoz. St-F" sem értette miért mosolyog Ipy. Egész életében színésznő volt . .. AZ ÚJSÁG Kedd, 1918. január 1.