Az Ujság, 1918. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1918-02-01 / 27. szám

4 első pontja úgy hangzik, hogy a hadsereg vezényleti nyelvének megállapítása kizárólag felségjog. Ezért folyt a harcz. Tisza István: Nem azért hanem hogy délután, vagy délelőtt legyen ülés. (Nagy gij a baloldalon.) Polónyi Géza : Nem hiszi, hogy Apponyi és társai ezért lépték volna ki. Lehetegett-e az, hogy egy kormány a maga pirogrammjában a királyra hivatkozik ? A kor*' Hiány nem a maga jószántából hivatkozik a királyra, hanem a király kivánsága volt, hogy a hadseregre vonatkozó rész benne legyen a programaiban. A függetlenségi és -18-as pártnak mindig aggályai voltak az ellen, hogy a király a hadsereg kérdését fentartott felségjognak tekintse. Felolvassa a függetlenségi párt határozatát, amelyet az ehlbpti hadiparancs kiadatása után ebben a kérdésben hozott. A magyar hadsereg létesítése voltaképpen csak az 1807-iki Xll-ik törvényczikk végrehajtása volna, a melyet mindeddig nem respektáltak. A birtokpolitikában a születési és vagyoni előjogoknak meg kell szűnniök. Kéri a miniszterelnököt, adjon bővebb felvilágosítást prografrmjáról és végleges elhatározását eddig az időpontig fentartja. A rezervált felségjog. Tisza István gróf : A kilenczas bizottság nem állott a rezervált felségjogok alapján. A mostani kultuszminiszter a pártból a délutáni ülések miatt lépett ki. De ez nem azt jelenti, hogy a felségjog tekintetében ne lett volna közöttük nézeteltérés. Az igazság érdekében jegyzi ezt meg. A kilenczes bizottság első szövegezésével szemben, amely egészen világosan kimondta azt, hogy ő felségének alkotmányos fejedelmi jogai közé tartozik a szolgálati és vezénynyelv megállapítása, éppen Apponyi Albert aggályaira való tekintettel, csinálták az egyértelmű határozat lehetősége érdekében új szöveget, amely így szólott (olvassa) : »A hadsereg vezény- és szolgálati nyelvére nézve fennálló jelenlegi állapot őfelségének az 1867-ben elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján tartatott fenn.** B helyett a szöveg helyett a szabadelvű párt az eredeti szöveget fogadta el végleg, a mely igy szólott: »A párt fentartja azt az álláspontot, hogy a királynak jogában áll az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg vezény- és szolgálati nyelvet az 1867 : XII. t.-czikk 31. §-ában elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján meghatározni.* Ehhez csatlakozott az egész szabadelvű párt, kivévén Apponyi Albertét és azokat a legközelebbi elvbarátait, a kik kevéssel azután a szabadelvű pártot elhagyták és kis idővel később az 1867-es alapról is leléptek. Hogy a szabadelvűpártinak volt-e valaha álláspontja a rezervált felségjog, erre nézve a határozat további pontjai adnak felvilágosítást. »A minisztérium politikai felelőssége, mint a kormány minden tényére, erre is kiterjed és az országgyűlésnek törvényszerű befolyása mint minden jogra, erre nézve is fennáll. Ezt az állapotot a törvényhozás, a korona és az országgyűlés együtt megváltoztathatják. A szabadelvű párt az ország ezen jogait helyeselve,a vezény- és szolgálati nyelv kérdését programjába nem veszi fel, mert ezt a nemzet nagy érdekeit érintő fontos politikai okokból kívánatosnak nem tartja. A szabadelvűpárt álláspontja tehát az volt, hogy mint minden más fejedelmi jogra, erre is kiterjed a miniszteri felelősség is, az országgyűlés törvényszerű befolyása is. (Helyedért a jobboldalon.) Apponyi a kompromisszum ellen. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter : Teljes mértékben meg kell erősítenie azt,amit,a szabadelvű pártból való kilépésének előzményeiről Tisza mondott. Azért nem lépett ki rögtön a szabadelvű pártból, mert úgy értesült, hogy ha ez megtörténnék, nem volna kilátás annak az obstrukciónak a megszűnésére, amelynek megszűnését akkor az ország érdekében levőnek tartotta. De kijelentette, hogy ha azt kellene valamely formában megszavaznia, hogy a hadsereg vezérleti és szolgálati nyelvének megállapítása a ,,királyi" vagy „alkotmányosan gyakorlandó királyi" jogok közé tartozik, azonnal fellépne. És az ő közjogi álláspontja e tekintetben nem változott, ugyanaz ma, is. Tisza István azt mondotta, hogy a miniszterelnök programmszerű csoportosulásra való felhívásának konszideráció tárgyává tételétől eltiltja az az ellentét, mely a választói jog tekintetében közöttünk fennáll, és kifejezésre juttatta azt az óhajtást is, hogy a választói jog tekintetében talán jöjjön létre egy kompromisszum, amely ezt az akadályt elhárítja. Mondhatja, a miniszterelnökkel való egyetértésben,hogy erre a térre a kormány nem léphet. (Élénk helyeslés és taps balfelöl.) Jogkiterjesztésnek az a mértéke, amelyre a kormány a dolgozó nép tömegével szemben a Ház asztalára letett törvényjavaslatban kötelezettséget vállalt, nem képezheti többé alku tárgyát, a jogkiterjesztésnek ezen mértékétől el nem térhetnek anélkül, hogy saját becsületükön csorba ne essen. (Élénk helyeslés balfelöl) a nélkül, hogy az ő felfogása szerint a nemzetet igen nagy közvetlen veszélyekbe ne sodornák. Tehát semmi aggályt nem lát elfogadhatónak a programm körül való csoportosulásra nézve. A kinultak , reminiszerencziáit ő nem hánytorgatná és sohasem vetné fel, bárki akarna velük ennek a nemzeti programainak alapján közreműködni, de itt egy olyan tilalomra áll, amelyet a kormány át nem léphet és átlépni nem fog. Rendkívül kínos rá nézve az a körülmény, hogy Polónyi Gézának egyenesen a függetlenségi pártot aposztrofál fejtegetéseire ma nem válaszolhat. Ezekre csak a néhány nap múlva tartandó legközelebbi ülésen terjeszkedhetik ki. Polonyi egészen hamis interpretáczióját adta főleg annak a gazdasági kérdésben való helyzetnek, melyben a párt a miniszteri programm . v.n. egész reputácziójával, hosszú politikai eleten át szerzett egész erkölcsi tőkéjével jótállást vállal, hogy az, amit ma csak ígéretnek neveznek, nem puszta ígéret, de a befejezett tény teljes jelentőségével bír. (Élénk éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az elvhnség szoborszerű merevségéhez ragaszkodóig megtehetik, hogy a katonai programaiban lévő eredményt elutasítják, de ő nem tudná elviselni a történelmi felelősséget, hogy ezt az alkalmat, mikor a kardinális kérdésben olyan eredményhez juthatunk, amely a nemzetre mérhetetlen erkölcsi és anyagi tőkét jelent, visszalökné. (Zajos taps a baloldalon és a középen.) Rendreutasítás. Szász Károly elnök, Miháli Tivadar beszédéből egyes pontokat nem jól hallott és a gyorsírói följegyzések alapján állapított meg. Nem engedheti meg, hogy a magyar parlamentből vezessék félre a külföldet, téha sem volt olyan magyar kormány és nem is állhatott volna meg a parlament előtt, amely kormány bármely nemzetiségű magyar állampolgárokkal szemben érrdemetlen lett volna. Mihailt szigorúan rendreutasítja. (Helyeslés.) A Ház legközelebbi ülésén, február 5-én délelőtt 10 órakor folytatja a mai vitát. ........................... ...........................................-S.J AZ ÚJSÁG, Pettie, 1918. Bélírnlf . A méltóságos Házban. — A főrendiház ülése. — Az újjáalakitott kormány ma délután mutatkozott be a főrendiházban. Az aktus nem váltott fel különösebb érdeklődést,mindössze körülbelül hatvan főrend jelent meg az ülésen, melyet néhány perccel öt óra után nyitott meg Hadik- Barkóczy Endre gróf elnök. A kormány tagjait itt sem vezették be ünnepélyesen az ülésterembe. Wekerle Sándor miniszterelnök rövid összefoglalásban előadta programmját, lényegileg ugyanazt mondotta, mint délelőtt a képviselőház ülésén. Sem pro, sem contra a főrendek közül senki sem szólalt fel a programm elhangzása után. Zelenski Róbert gróf a mezőgazdasági munkások élelmezése ügyében sürgős interpellácziót intézett a miniszterelnökhöz, aki azonnal válaszolt. Végül több törvényjavaslatot és bizottsági jelentést tárgyaltak le a főrendek. Részletes tudósításunk ez •• Hadik-Barkóczy Endre gróf elnök : _ Felolvastatja a kormányváltozásra és az uj kormány kinevezésére vonatkozó királyi kéziratot és a miniszterelnök átiratát. Majd Wekerle Sándor miniszterelnök emelkedik szólásra , elmondja programmját. Pontról-pontra, szinte gondolatról-gondolatra fejtegeti, amit a képviselőház ülésén mondott, de rövidebben, tömören adja elő mondanivalóit. A főrendek a miniszterelnök nyilatkozatát hozzászólás nélkül tudomásul veszik. Az elnöki előterjesztések során Hadik-Barkóczy Endre gróf elnök elparentálja a főrendiház időközben elhunyt tagjait: Kenessey Béla erdélyi ref. püspököt, Mihályi Viktor gyulafehérvári és fogarasi görög-katolikus érsekmetropolitát, Bezerédj Pált és Levics Mitrofán püspököt. Bemutatja a többi között a belügyminiszter átiratát arról, hogy Miksa Jenő Lajos, Rainer Károly, Lipót, Hubert Szalvátor, Albrecht, Vilmos és József Ferencz kir. herczegek részére a királyi meghívóleveleket kieszközölte, továbbá az állami tisztviselők kongreszszusának kérvényét a szolgálati pragmatika mielőbbi törvénybe iktatására és az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javítására vonatkozó emlékirat ügyében. A kérvényt kiadják a pénzügyi, a közjogi és törvénykezési bizottságnak. Jelenti, hogy Zselenski Róbert gróf sürgős interpellácziót kiván előterjeszteni. Zelenáid Róbert gróf: Őszi gabonában jóval nagyobb termésünk volt, mint a háború első évében. Ha a rekvirálást a cséplésnél hajtották volna, végre, mint ahogyan azt a Tiszakormány akarta, ma nem kellene ilyen szigorúan és katonai asszisztenciával rekvirálni. Félő, hogy a mezőgazdasági üzem részére szükséges gabonamennyiséget elveszik a gazdáktól, annyira, hogy az időszaki munkásokat egyáltalán nem lehet majd élelmezni. Hajlandó-e a kormány sürgősen oly rendeletet kiadni, mely indokolt esetben megengedi a gazdáknak az időszaki munkások számára szükséges gabonakészletek visszatartását . Wekerle Sándor miniszterelnök: A rekvirálást azért nem lehetett a cséplésnél végrehajtani, mert az ehhez szükséges közegek hiányoztak. Egyébként a termést az idén is túlbecsültük. Épp ezért kényteleneik leszünk a fejkvótát még szigorítani, hogy az új kampányig a hadsereg és lakosság ellátását biztosítsuk. A kormány leghatékonyabban fog intézkedni, hogy a vetőmag biztosíttassák és meghagyassék, másrészt hogy a mezőgazdasági munkások élelmezésére szükséges mennyiségek kétségtelenül visszahagyassanak. Gondoskodni fognak róla, hogy a rekvirálásnál' ilyen anomáliák' ne történjenek. Zelenski Róbert grófba választ tudomásul veszi. Tudomásul veszi a főrendiház is. Badik-Barkóczi Endre gróf elnök bemutatja a főrendek névjegyzékének folytatólagos kiigazításáról szóló bizottsági jelentést, majd Ambrózy Gyula gróf koronaőr megválasztásáról, a lapbiztosíték letételére és kiegészítésére megszabott határidő meghosszabbításáról, végül a koronaérték megállapítására vonatkozó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalják le általánosan és részletekben. Az elnök javasolja, hogy a főrendiház a jövő hét közepén tartsa legközelebbi ülését. Elfogadják. Az ülés este fél hét órakor véget ér. Wekerle programot adott. (A programm hatása. — Apponyi a választójogról. — A pártok felfogása. — Esterházy Móricz ideiglenes kultuszminiszter.) Ma végre megtörtént az uj Wekerlekormány bemutatkozása és kihirdetése a programmnak, amelynek alapján Wekerle Sándor miniszterelnök pártot akar alakítani. Ez a párt kétségtelenül meglesz és pedig minden valószínűség szerint a 48-as alkotmánypárt néven, az azonban nem tagadható, hogy a programmadás nem éppen sikert ígérő külsőségek között ment végbe. Wekersle beszédét, mondhatnék, fagyos nyugalommal fogadta a Ház és a folyosón csakhamar kiderült, hogy a beszéd nem szolgálta olyan mértékben a ezért, mint különösen az Apponyi-párt elvárta volna. Ez a párt, vagy legalább is egy része, csak a legnehezebb vívódással határozza el magát arra, hogy megszüntesse a régi és tradíciós függetlenségi pártot és a miniszterelnök részéről olyan beszédet vártak volna, amely az ország előtt a kellő és lehetőleg szimpatikus világításba helyezi a pártnak ezt az elhatározását. E helyett olyan programmot kaptak, amely sehol nem mutat rá a 48-as követelések teljesülésére és Wekerly beszédében sincs egyetlen kijelentés sem, amely megokolni igyekeznék a függetlenségi párt csatlakozását. Ehhez járul még az, hogy Tisza István gróf beszéde mély hatást tett. Az Apponyi-párt tagjai a legnagyobb lehangoltsággal tárgyalták az ülésterem eseményeit és nem titkolták azt, hogy az elhatározás számukra most még nehezebbé vált. Az a felfogás alakult ki, hogy ilyen sivár eredménynyel nem távozhatnak és ezért felszólították Apponyi Albert grófot. Hogy okvetetlenül szólaljon föl még a mai napon és ha csak pár szóval is, oszlassa el a fölmerült aggodalmakat. Erre történt azután, hogy az ülés végén Apponyi Albert gróf csakugyan felszólalt és nagy buzgalmában, hogy pártját megnyugtassa, ekkor tette azt a kijelentést a választójogról, amely részletes tudósításunkban olvasható, és amely pártkülönbség nélkül minden oldalon nagy feltűnést keltett. A jelenvoltak impressziója szerint Apponyi e kijelentésének a leghelyesebb magyarázata az, hogy a pártvezér egyszerűen elszólta magát és a pillanat hevében veszedelmesen többet mondott, mint amennyit gondolt. De az is lehet, hogy ezzel a felszólalásával akarta megcáfolni Vázsonyinak azt a vádját, hogy ő is ellene van a javaslatnak. A miniszterelnök programonjához Károlyi Mihály gróf a képviselőház keddi ülésén fog felszólalni, hogy kifejtse a párt álláspontját. Az Apponyi-párt ma este értekezletet tartott és megkezdte tanácskozását arról, hogy mit cselekedjék. Holnap délelőtt lesz az egész párt értekezlete, amikor Apponyi azon lesz, hogy a habozókat megnyugtassa, de már a mai értekezleten is hangok hallatszottak, hogy a pártnak további garancziákat kell követelnie. A néppárt és az alkotmánypárt dolga már meglehetősen tisztázott. Az alkotmánypárt fentartás nélkül bemegy a koncentráczióba, a néppárt pedig megőrzive függetlenségét, vagy annak a látszatát. Ezekre a pártokra különösebb hatást nem is tett a mai parlamenti ülés, mert hiszen az ő elhatározásuk már készen volt. Mint értesülünk, Apponyi Abert gróf a jövő hét elején hosszabb szabadságra megy és távollétében Esterházy Móricz gróf tárczanélküli miniszter lesz a kultuszminisztérium vezetője. Politikai körökben különben érdekes hírek keringenek arról a szerepről, melyet a kabinetben annak, négy tagja, Esterházy Móricz gróf, Windisch-Gaez Lajos herczeg, Szterényi József és Vázsonyi Vilmos tölt be. A négy miniszter társaságát fiók-kabinetnek nevezik, a melynek bizonyos kérdésekben döntő szava van. Esterházy Móricz gróf különben Davosból, ahol hónapokat töltött, frissen és f • 7 . -■ • 1 - kezett haza.