Az Ujság, 1918. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-12 / 60. szám

8 «—«———------------------------------------------- — tisztviselők Országos Szövetsége meghívására az Országos I­­paregyesület nagytermében érdekes előadást tartott. Előadásában fejtegette azt a hatást, melyet az európai egyensúlyra a világháború kitörése gyakorolt. Az elő­adást a nagyszámú hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. SZISHIZ. ISSE Misit Fant® üll a Royal­ Apolló­ban. Ismételten láttuk már „munkában" Prof. Nick Fantomot, a rejtelmes történetek világ­szerte népszerű és ünnepelt hősét, mindig lebi­lincselte figyelmünket utolérhetetlen ötletessé­gével, felejthetetlen perezeket szerzett hátbor­zongató vakmerőségével, de a­mit ma este adott­­a Royal­ Apolló bemutatóelőadásán, az méltán elhomályosítja összes eddigi bravúrjait. Ma kétségtelenül ő a detektív-ideál a mozgó­képek birodalmában. ■■■A­ névtelen asszony czímű négyfelvonásos rejtelmes történetnek a kibogozó­ja ezúttal. Egy gyönyörűséges asszonyt sodor útjába a sors egy pillanatra. Mintha csak vízió lett volna, a detektív nyomozni kezd a bájos nő után, rá is­ akad leleményesen, de véletlenül megtudja azt­ is nyomozása közben, hogy a nő vagyont érő nyakékét egy betörőbanda el akarja lopni. Természetes, hogy a jómadarak egy-kettőre hu­rokra kerülnek. Most következik a súlyosabb feladat. Egy orosz gróf kastélyában egy kép tűnik a detektív szemébe; a festmény a meg­szólalásig hasonlít ahhoz a nőhöz, a­kinek az ékszerét megmentette. Tévedésről szó sem le­het.­ De itt a nagy bökkenő: a gróf elmondja, hogy a festmény volt jegyesét ábrázolja, a­ki érvekkel előbb meghalt. De minek folytassuk, a­ kép ezerszer izgatóbban tárja a nyomozás fá­zisait a szemlélő elé. A bonyodalmak labirintu­sában látjuk a detektívet, a­ki éjjel-nappal ku­tat a kivezető út után. Egy órahosszat pereg­nek a képek a vásznon, a szemlélő ámulatból­­ámulatba esik a mesteri bajszában, csodálato­san bonyolult helyzeteket old meg a detektív, nagyszabású titkokról pattan le a zár perezről­­perezre, míg végre jön a megoldás. A hatalmas film felépítése mesteri kezek munkája. Egy jelenete sem jár taposott utón, az­ izgalmas cselekmény az utolsó szálig új­szerű, minden kép újabb meglepetés. Régen láttunk filmet, a­melynek oly varázslatos hatása lett volna, mint ennek a szenzácziós detektív­­történetnek. A rendező valóságos csodákat mű­vel benne. Nick Fantom szerepét a hírneves Mark Landa alakítja, a nőt pedig Maria Fein ábrázolja lebilincselő művészettel. A­­műsort A két jómadár czímű kac­agtató mozitréfa vezeti be. Külön szenzációja a be­mutató-előadásnak A diadalmas férfi czímű három­felvonásos színjáték Gunnar Tom­as-szel a főszerepben. A Nordish-filmgyár legjava ter­méséből való a hatalmas film, a­mely egy zse­niális­­ mérnök küzködését és diadalát tárja a közönség elé. Ezzel a három filmmel indul új diadalút­­jára a Royal-Apolló. A közönség szokatlanul bensőséges elismeréséből következtetve egészen bizonyos,­­hogy az új műsor nem csak egy hétig tartja majd lázban a mozilátogatókat. * * A Vilmos-huszárok művészestéje. Huszár­lovak toporzékoltak ma este az Opera kocsifel­járójának oldalain, kék atillás meg csukaszürke köpönyeges huszárok állottak sorfalat a lépcső­kön, hatalmasra nagyított ezredjelvények díszí­tették a színházat, hol a Vilmos-huszárok, a hetes közös huszárezred tartotta meg művészestéjét öz­vegyeinek és árváinak javára. A legpompásabb közönség töltötte meg zsúfolásig a nézőtér szék­sorait és páholyait, a műsor rendkívül magas szín­vonalú számait zugó taps kísérte, az est pedig százötvenezer koronánál jóval nagyobb összeget eredményezett a jótékony czélra. Az Opera zene­­­karra a Lakomtala-nyitánynyal kezdette meg a műsort Kerner István főzeneigazgató vezetése alatt. A magánszereplők között Márkus Emília jelent meg elsőnek a közönség előtt, hogy Molnár Ferencz megragadó erejű prológusának szépségét tolmácsolja az egybegyűlteknek. Medek Anna, ki­nek nagyszerű művészetén kívül eléggé meg nem becsülhető érdeme az is, hogy lehetőleg mindig kevésbé ismeretes művekkel gyönyörködteti kö­zönségét, Verdi »A végzet hatalma« czímű operá­jának egyik áriáját adta elő. Dohnányi Ernő Schumann. Gyermekjeleneteit zongorázta, olyan költői elmélyedéssel, a­mint ezt rajta kívül nem tudja talán senki sem. Em­őd Tamás és Karinthy Frigyes balladája, egy lengyel grófnő kastélyában játszódó kis egyfelvonásos rekesztette be a műsor első részét. A grófnő szerelméért meghaló fiatal huszárhadnagy megkapó történetét Gombaszögi Frida, Uray, Petheő, Palló, Dalnoki, Pilinszky és Somfár keltették életre. A szünet után a ragyogó , technikával zongorázó Dőry László, majd Boross­­Géza jelent meg a színpadon, ki a közönség hangos skaczagása mellett Szirmai Albert néhány finom ötletességgel megcsinált kabaré-dalát, énekelte el A zongoránál maga a szerző ült. Újdonságot hal­lottunk ezután, Rékai Nándor igen hatásos, magya­ros Bucsudalát, Rózsa Lajos zengő hangú előadá­sában. Sándor Erzsi kamaraénekesnő a Lakmé csengetyű­ áriájának könnyedén legyőzött nehéz­ségeivel bízta zugó tapsokra a hallgatóságot. Her­czeg Ferencz Az arany medália czímű vidám és mégis megható jelenete rekesztette be a műsort. A Kacsóh Pongrácz gyűjtéséből való énekszá­mokkal tarkított apróságnak szerepeit Ághy Erzsi, Ihász, Pártos, Uray, de különösen Rákosi Szidi és Vendrey Ferencz játszották mesteri tökéletes­­séggel. Az ezred legénységének a küldöttsége je­lent meg végezetül a színpadon öt, vitézségi érmek­kel elárasztott törzsőrmester vezetése alatt, kik közül Guth Rókus mondott formás kis beszédet, az ezred özvegyeinek és árváinak nevében meg­köszönve a szerzők és művészek fáradozását, a közönség áldozatkészségét. * Opera. Új Simontéja volt a Violanta vasárnap esti előadásának: Farkas Sándor. A rendkívül használható énekest nagy muzikalitása, pompás színjátszó képessége diadalmasan segítette át a szerep nehézségein. Hangban azonban még ő sem teljesen méltó partnere Madek Annának és Szé­­kelyhidy f­erencznek. * A Nemzeti Színház új örökös tagjai. Majd tíz éve, hogy a Nemzeti Színház örökös tagjai­nak száma megszaporodott. Most három új ki­nevezéssel az igazgatóság ismét életre kelti az állami színház tagjainak e legfőbb kitünteté­sét. Bánffyi gróf főigazgató Cs. Alszeghy Ir­mát, S. Fáy Szerénát és K. Hegyessy Marit sok évi értékes művészi munkájuknak elismeréséül a Nemzeti Színház örökös tagjainak nevezte ki. * Hangversenyek: Dohnányi, Hubay, Ke­mény, Molnár és Kerpely népszerű kamarazene­­délutánt rendeztek vasárnap a Zeneakadémia ter­mében. Az egyesülés minden egyes tagja nagy­szerű kamarazenész, egészen természetes tehát, hogy úgy Dvorzsák, mint Schumann zongora­ötöseit tökéletes művészettel adták elő. A műsor két szélső száma között Hubay Jenő és Dohnányi Ernő bemutatták Végh János hegedű-zongora szonátáját. A nemrégiben elhunyt kitűnő muzsikus­nak ezt a művét is az előkelő dallamosság, finom harmonizálás és pompás hangzás jellemzik. A kö­zönség fergeteges tapsokkal hálálta­ meg az elő­adóknak a hosszú időre emlékezetes művészi él­vezetet. Vasárnap délelőtt filharmonikus matiné volt a Vigadóban. Lhevinne Csajkovszki zongoraver­senyét adta elő, a zenekar pedig, Kerner István vezetése alatt, a nagy orosz zeneszerző ötödik szimfóniáját. A közönség meleg szeretettel ünne­pelte Kerner főzeneigazgatót és a vendégművészt. M. Szoyer Ilonka az Uránia­ Színház közön­ségét gyönyörködtette tegnapi matinéján. Puccini és Maillart áriáit, továbbá Mendelssohn, Grieg, Brahms, Meyer-Hellmond, Mahler és D’Albert dalait énekelte szépen csengő hangon és előkelő művészettel. Természetesen zugó tapsokkal ünne­pelték. A zongorakíséretben magának Márkus Dezsőnek finom és stílusos játékát élveztük. Lhevinne József ejtette ismét lázba tegnap este a Zeneakadémia nagytermének a közönségét. Műsorának néhány számát szinte utólérhetetlenül játszotta. Különösen Weber e-dúr szonátájának utolsó tételével és Dohnányi­­-moll tanulmányá­val ragadta el hallgatóságát, mely fergeteges taps­­orkánnal több ismétlést is tudást követelt és ka­pott tőle. Szántó Tivadar, a külföldön nagyhírű zon­goraművész végre idehaza is népszerű lett. Mai hangversenyére már zsúfolásig megtelt a Vigadó nagyterme. S a művész nemcsak egyéni előadásával, hanem műsorának az összeállí­tásával is megérdemli a közönség szeretetét. Mindig gondoskodik valami újdonságról, vagy leg­alább is ritkán hallható műről, miáltal műsora érdekessé lesz. Ma este Ravel s»Le Gibet« (az akasz­tófa) czímű kis zeneképét mutatta be. Szokatlan­­ságában megkapó, finom technikával megcsinált alkotás, noha Debussy utána következett »Jardins sous la pluie«-jének a szépségeit hangulatosság és kifejező erő tekintetében meg sem közelíti. A közönség zugó tapsorkánnal adózott a kitűnő művésznek, ki számos ráadással köszönte meg a meleg ünnnepeltetést. Ugyanebben az időben a bécsiek dédelgetett csodagyermeke, a kis Hilger Elza hangversenyzett a Zeneakadémiában. Meleg tónusáról, nagy tech­nikájáról és korát meghaladóan intelligens elő­adásáról volt már alkalmunk írni. Az alig tizenkét esztendős cselló-művésznő ma is mindenkit meg­hódított nem közönséges képességeivel. Fergete­gesen ünnepelték. Hangversenyén Monde Erzsi dalénekesnő működött közre, ki Grieg, Rubinstein, Mahler, Wolf és Marx dalait énekelte sok közvet­lenséggel és leányos megérzéssel. Őt is melegen megtapsolták. Dienzl Oszkár művészi zongora­­kísérő volt. * Szegény Weiskind nem akart mint nyomorék jönni végig az élete további folyamán és ő maga erő­szakolta ki, hogy megoperálják még egyszer. Szombat délelőtt már eszméleten kívül volt, a felesége, a­ki ott ült betegágya mellett, nem leh­etet­t kétségben ura sorsát illetőleg. • Utolsó szavai a vallásról szólottak. Néhány régi dalát is elénekelte, inkább a halál mámorában már és szinte önmagának. A melódiákba mintha rettenetes fáj­dalmait akarta volna belezengeni. és míg ő dalolva bú­csúzott az élettől, felesége és leánya zokogva hallgatták. * Fizetésemelés a kolozsvári színháznál. A kolozsvári nemzeti színház tagjait ismét kelle­mes és váratlan meglepetés érte. Az igazgató­ság valamennyi tagjának és alkalmazottjának fizetését felemelte és pedig a kisfizetésű embe­rekét 60%-kal, a­ nagyobb fizetésű­ekét pedig 40, illetőleg 30%-kal. A színház tagjai körében an­nál nagyobb örömet és lelkesedést keltett ez a nobilis és megértő intézkedés, mert­ a háború folyama alatt már több ízben részesültek szá­zalékos fizetésjavításban, háborús segélyben, hátbérpótlékban, úgy hogy ez a mostani vá­ratlanul érkezett állandó természetű segítség csak betetőzése az igazgatóság szocziális gon­doskodásának. A szinügyi választmány is nagy elismeréssel vette tudomásul az igazgatóság intézkedését s ennek honorálásaképpen elhatá­rozta a színház helyárainak emelését is. * A Hóvirág Sikere imponáló méretekben nyilat­kozott meg tegnap este is. A jegyek már az árusítás első órájában elkeltek, és az ezernyi tömeg, a­mely a pénztárakat ostromolta, már csak a hét többi estéjére válthatott jegyeket.­­ Nemcsak nálunk, Berlinben is rendkívüli a szín­házi konjunktúra. A Metropol színház r.-t. most teszi közzé mérlegét, a­mely szerint az idei bevétele soha nem remélt magasságra rúgott. Nem kevesebb mint 1.950.069 márka volt a bevétele a színháznak, kerek millióval több, mint tavaly, a­mikor összesen 978.881 márkát vettek be. Tiszta haszna a Metropol színház r.-t.-nak e horribilis bevételből 648.217 márka. * A Princz,­­Gábor Andor háromfelvonásos víg­­játéka, a­melyet pénteken adnak először a Vígszínházban, a következő szereposztásban kerül bemutatóra : Corfi- Károlyvay Albin herczeg : Fenyvessy Emil, Tibor, a fia ; Kertész Dezső. Amália, a leánya : Kármán Erzsi. Szegedy Bernát báró : Hegedűs Gyula. Malvin, a felesége: Ha­­raszthy Hermin. Milike, a leánya: Varsányi Irén. Ver­peléti Werner Hugó lovag : Góth Sándor. Kelemen Mária, színésznő: Góthné.Kertész Ella. János: Fenyő Aladár. Zsófi : Varga Anna. .. Az előadást Góth Sándor rendezi. * Fővárosi színigazgatók felfedező körútra indulnak most vidékre. Keresnek, kutatnak rejtett zsenik után, hátha sikerül valahol a vidéken új nagyságokat, színész­nőket, színészeket felfedezni. Most Győr van soron. Beöthy László, Faludi Sándor direktorok és Tapolczai a Városi Színház részéről más-más előadását fogják a színháznak végignézni abban a reményben, hogy új csillagot hozhatnak Budapestre. A­mit egyébként szívből kívánunk nekik. * Az erősebb. A Várszínház megnyitó előadását mutatja be Bánffy Miklós gróf Az erősebb czímű új da­rabját. Az erősebb modern társadalmi dráma, a­melynek főszerepeit Váradi Aranka, Cs. Alszeghy Irma, Odry, Uray és Pethes játszszák és Hevesi Sándor rendezi. Az újjáépített Várszínház felavatása előreláthatólag már­­czius 21-én lesz. * A legszebb film. Az Uránia ismét ezzel a jelzéssel nyitja meg új műsorának sorozatos előadásait: a legszebb film. Annyi bizonyos, hogy ez a legtömörebb kritikája a Tengerparti álom finom poéziából kigondolt és mesteri m­ű­­vészettel megkonstruált filmjátéknak. Igazi fraczia munka, játékban és rendezésben egy­aránt. A szépséges Susanne Grandais főszerep­­alakítása a legnagyobbak közül való, partnere,, Signorét pedig a fiatal herczeg szerepében a nemes eleganczia tökélye. Valóban meleg pre­mierje volt az Urániának hétfőn, egyike azok­nak a szenzácziót árasztó, forró premiereknek, melyek a táblás házak hosszú sorát szokták megnyitni. A Susanne Grandais-á fiu előtt egy mélyen szántó és szövevényében hihetetlenül erős hatású színjátékot mutatott be még új mű­sorában az Uránia : Guthy Somának bravúro­san megkomponált filmjátékát a Megbélyegzett czímmel. Az Uránia egész hétre előre árusítja a jegyeket és előadásai mindennap 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. * Sent M’Ahesa és Gertrude Barrison a Budapesti Színházban. Csütörtök, péntek, szomb.it és vasárnap este­­48 órakor Seat M’Ahesa, a világhírű ókeleti táncz­­művésznő és Gertrude Barrison lépnek föl a Budapesti Színházban. Lent M’Adesa nálunk is bemutatja leghíre­sebb és legművészibb tánczprodukczióját ,az ókeleti meztelentánczot. Gertrude Barrison Andersen meséit tánczolja el csodás jelmezekben. Jegyek Bárd és Lyra jegyirodákban, továbbá a Budapesti Színház pénztáránál válthatók. * Az oliverai bika­ D’Albert új operáját, Azt oliverai bikát nagy sikerrel mutatták be a lip­csei városi színházban. Az újdonság verista muzsika spanyol kolorittal. A partitúrában igen sok a hatás vadászás, . AZ U JSit Gr Kedd, 1918. márczius 13.

Next