Az Ujság, 1918. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-12 / 60. szám

Kedd, 1918. márczius 12. AZ ÚJSÁG % * Utolsó hét. Már csak ezen a téten kerül bemutatásra az Apoiló-Kabaró nagysikerű mű­sora, a mely több mint négy bét óta zsúfolt há­zakat vonz a népszerű kis színházba. Az ál­landó hagy érdeklődésre való tekintette! a ka­baré pénztára a bet Összes előadásaira szóló je­gyeket elővételi díj nélkül árusítja. Csütörtö­kön és szombaton délután 4 órakor mérsékelt helyáru előadás keretében a teljes esti műsor kerül színre. A rendes esti előadás Ví8 órakor kezdődik. * Fold Olga c hó ló-én hangversenyt rendez. * Az V. hirdeti Isr. NSegylet mQv&sziiéUitánja. A Budapesti V. kerületi Izr. Níegylet Gcmhaszt gi Frida, Somogyi Adrienné. Neu Gizella, Wcil Holla, Györgyi Izsó, Zádor Dezső és Stefanid-esz Károly kczJtmüki'désé- vel jótékony czélra nagysikerű művész délutánt rendezett vasárnap délután a Víagtló nagyiéimélen. Az óriási ter­met zsúfolásig megtöltő közönség az előadókat lelkesen ünnepelte. * A bűnös gyymefcek világa. Ezen a ősimen Katii-Végű •tváit dr. ifcéló-tábiai bíró igen érdeket előadást tart mároziua 13-án d. u. KI órakor az Urániában. KÉPZŐ MŰVÉSZET. ®* A Szent György-czéh ankeziói kiállítása. Hnrcninczkilenezedik aukeziójának anyagát mutatja be üllői-uti helyiségében a Szent György-ezék. A gyűjteménynek javarésze ipar­művészeti tárgy, leginkább porczellán holmi. Néhány érdekes festmény is akad azonban. Megemlítjük közülök a XVIII. századvég:! Wagner János Frigyes lőcsei festő pasztel- arezképcit, továbbá egy Mária Terézia-korabeli ismeretlen festőnek családi arczképeit; az utób- fciknál érdekesebb faragott keretük. Arnerling- nek egy jókarban megőrzött oljafestxnénye jel­lemző müve a bécsi mesternek. A kiállítás e bő 35-ig tekinthető incg. Az árverés e hó lG-án kez­dődik. (e. a.) IGAZSAGSZOLGALTATAS. § Királyi kegyelem Horvátországban. Zág­rábból távirják: Mint a hivatalos Narodne Novina értesül, ő felsége ez évi február 11-iki legfelsőbb elhatározásával 363, a járásbírósá­gok által kihágások miatt elítéli személynek a szabadságvesztest, illetőleg a büntetés hátra­lévő részét, valamint az elítéléssel kapcsolatos jogi következményeket elengedte. § Egy részvénytársaság kártérítési pőre a kincstár ellon. A Sylva fakereskedelmi rész­vénytársaság 1916 szeptemberben, a román be­törés idejében a Bőripari Központtól negyven vaggon csernek Kolozsvárról Németországba leendő kiszállítására kért engedélyt. A szállí­tást a román betörésre való utalással nem ad­ták meg. Síikor a veszedelem elmúlt, 1917-ben megkapta a társaság az engedélyt, de azt már akkor nem használhatta és 47.000 koronás kár­térítési port indított a hadügyi kincstár és a Bőrközpont ellen. Azzal érvelt, hogy ugyan­abban az időben, a mikor tőle mint magyar ezégtől. a szállítási engedélyt megtagadták, osztrák ezégek részére akadálytalanul kiadták a cserre vonatkozó szállítási engedélyeket. A budapesti törvényszék Fenes dr. táblabiró ta­nácsúban mára tűzte ki a pör tárgyalását. Az alperesek pergátló kifogást emeltek azzal, hogy a minisztériumok lényeiből származható ma­gánjogi igények elbírálására a polgári bíróság köztörvényi utón el nem járhat, mert az 1848. évi III. t--ez., a mely a miniszterek felelősségé­ről 6zól, kimondja, hogy csak a képivselőház­nak tartoznak felelősséggel. A bíróság ezt a pergátló kifogást elutasította, az alperesek pe­dig jogorvoslatot jelentettek be. § A Zrínyi hajó katasztrófája A tétényi hajószerenosétlenség után elsőnek a polgári bíróság előtt Wéber Jánosnó indított a Duna- gözhajózási Társaság ellen pori. Ma volt ez ügyben az Ítélet- Az elsőfokú bíróság, a nélkül hogy megállapította volna hogy melyik tar­tóságnak, a Dunagőzhajózásinak, vagy a Fe- rencz-csatorna Társaságnak orgánuma volt-o a hibás, kötelezte a Dunagőzhajózási Társasá­got, hogy havonként nyolezvan korona tartás- dijat fizessen az alperesnek. A Duuagőzliajó- zási Társaság az Ítélet ellen a táblához feleb- bezett. HyilMér. E roYiitiE fejUJUké.', má vállai fölei'.stég*t a mfteetóalg öivatcs férliSütSnift készítek mérték utón 350 koronáért legjobb kivitelben. LÁSZLÓ, Budapest, Erzsébei-küriA t.sz. isieo Rfl©gvé*eJre keresek nagyobb menny.ségii 1 ECZETSAVAT Részletes ajánlatukist: „Foktisríalorn 65S30” sz&m alatt:! Schwarz Jorseí bírd. Irodáiéba, Budasoat, Andrósey-ut 7. I Karosok mogvéSalre ncUiny sziz hektoliter i-í minSeftcii j B20£2böl kéaziüt. 47VS5 j EClET-ESSZEUCZiÁTÍ [Cííszletss ajánlatokat: ..Hycirat 0393 3" szám alatt kérek : j t Sdr-ara USzaof hűti irodk ára, Budapest. Andrásav-ut 7. J ksk mm mii elsőrangú physikal. diatat. gyógyintézet. I-123 Főorvosok: Dr. Aufcchaaltor, cs&£z. tan., dr Podzahradsky. Foltétien intelligens nrileány, perfekt magyar-német gép- és gyorsirénfi könyvelésben és az összes irodai teendőkben jártas, állást keres a Tá rában, vagy más magaslati gyógyhelyen. Leveleket »Mogbizhatő« jeligére az Olvasóterembe. 47777 ’ÍLol felárt számítunk, márczius ran'fnlnnnlmÁg £y /ohó 15-ike után beérkezt I yllüolodClUlul FISCHER ésTÁRSAI (ifj. Ambrosi M. és Fischer L. örökösei) Faiskolák és szölooitványlelepek gjAGYENYED. 47793 Mélyen elszomorodctt szívvel jelentjük, hogy a legjobb apa, após, nagyapa, testvér és rokon MELLEM BERNAT tsj Asher eabetí-S életének 63-ik évében, f. évi márezins 10-őn hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat f. hó Z2-ón & n. 4 órakor fogjuk a rákoskeresztúri izr. temető szertartási házából örök nyugalomra helyezni. Á'dás és béke peraira! Gyermekei, unokái, testvérei, vejei és a gyá­szoló rokonság. 47794 E0YA19S, (A fővárosi tisztviselők érdekében.) A köz- igazgatási bizottság ma délelőtt tartotta már­czius havi ülését, a melyen Sallay Árpád dr. főjegyző olvasta fel a havi jelentéseket Feleki Béla dr. utalt arra, hogy a törvényhatóság ösz- szes tényezői javítani akarnak a tisztviselők helyzetén, tudomása szerint ez a kérdés azért nem juthat dűlőre, mert az állam a saját tiszt­viselői miatt nem akar engedni. Ez azonbau nem lehet irányadó szempont, mert a székesfő­város tisztviselői a háború kitörése óta annyit dolgoznak, hogy lehetetlen nekik mellékkereset után nézniök és annyi jövedelmük sincs, hogy jól táplálkozzanak. Á közigazgatási bizottság Írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy a fővá­rosnak lehetővé tegyék azt, hogy tisztviselőin ‘segítsen. Ezután sürgette az építési szabályzat megfelelő reformját. Ehrlicb G. Gusztáv pár­toló szavai után Feleki Béla dr. újabb felszóla­lásában elismeréssel szólt a főkapitánynak azokról az intézkedéseiről, a melyeket züllött gyermekek megmentése érdekében tett. (Jelölés.) A kerületközi bizottság ma délben tartott: ülésén a választás- alá kerülő tanácsosi állásra Városy Gyula dr. tanácsnok-főjegyzőt, a tanácsnok-főjegyzői állásra Sallay Árpád dr. főjegyzőt és az üresedésben lévő kerületi elöljárói állásra Badál Ede főjegyzőt/jelelte. KÖZGAZDASÁG. A laiüiier-isráf IsőtfÉaya* A gazdasági é3 politikai világot a legnagyobb- izgalomban tartja a Daimler-gyár hadseregszálli- tási botránya, a mely a birodalmi főbizottság leg­utolsó ülésén került nyilvánosságra. Az ülésen szóba került az automobilárak tarthatatlan ma­gas volta. Lisching előadó részletesen ismertette az erre vonatkozó előterjesztést, a mely az auto­mobilgyárak megrendszabályozásával foglalkozik. Ezek a vállalatok mind óriási nyereségre dolgoz­tak. Különösen a Daimler-gyár nyeresége volt) igen nagy. A gyárak újabb áremelést kértek, da a Daimler-müvek egyik már elbocsátott alkalma­zottja leleplezte a vállalat eddigi kalkuíáczióját, a melyek megtévesztették a hadügyminisztériu­mot. Ezt a kalkulácziót a gyár egyik igazgatójá­nak intézkedésére készítették. Ennek következ­tében a Daimler-gyár ellen az eljárás megindult, Az eljárás indokául szolgált, hogy ez a válla­lat normális nyereségén felül havonta négy millió koronát keresett és ennek daczára áremelést kért a motorokért. Meyer igazgató az ármegállapifcő bizottság működését védelmezte és rámutatott* arra, hogy ez által havi 50 millió márka meg­takarítást értek eL A ezégek egy része még mindig nem hajlandó könyveit megmutatni. Nosee szó- cziálista képviselő szóvá tette, hogy a hadvezető­ség miképpen hagyhatta ilyen hallatlan nyereségre dolgozni a vállalatot. A Daimler-gyár még csak legutóbb is úgy akarta az 50%-os árfelemelést ki­csikarni, hogy üzemének beszüntetésével fenye­getőzött. A Daimler-gyár végül mégis megengedte^ hogy kalkuláczióját ellenőrzés tárgyává tegyék, ekkor azonban kiderült, hogy a gyár számitásö éveken át szisztematikusan meg volt hamisítva, Ez az eljárás az ország példátlan kizsarolása-,, Coupelte generális kijelentette, hogy a kisebb ezé-; gek is akadékoskodtak a könyvek átadáaávaLi A kormánynak az a szándéka, hogy az nj gyárakra, elővételi jogot biztosítson az államnak a bábom utáni időkben. Stcwe képviselő szerint a vállalati a motorgyártásnál nem 11%-os, hanem 173%-os nyereségre dolgozott. A társaság nyolez millióról 32 millióra emelte fel az alaptőkéjét és snig te. részvények 1350 márkán állottak, az uj részvé-i nyékét mégis 100 márkával bocsátották ki, teháűj azt lehet mondani, hogy ingyen adták a részvé-- nyeseknek. Hogy az önköltségekre vonatkozó kalkuláezió hamis, azt minden kereskedő rögtön megállapíthatta volna. Ezután Pfleger képviselő szóvá tette, hogy a hadvezetőség türelme a Baim- ler-gyárral szemben csodálatos volt. Erzberge? képviselő is hibáztatta a hadügyminisztérium j szerepét, a mely már másfél évig veszekedett a j Daimler-gyárral. Az ő álláspontja szerint azuzsorát I olymódon lehetne megszüntetni, ha az összes Öze-, meket militarizálnák. A nyereséget legfeljebb 5%-ra kellene korlátozni. Miután a Daimler-gyár részvénye berlini speku’áczió legkedveltebb értéke volt és a rész­vények fantasztikus áremelkedést értek el, érthető az izgalom és a pánik, ami ennek a botránynak a kipattanása hírére a berlini tőzsdét elfogta. Valósággal fekete szombat volt a tőzsdén és »e i árfolyamok kivétel nélkül nagy áresést szenved­tek. Természetesen leginkább a Daimler-gyá? részvénye csökkent. A részvények a háború ki­törésekor 300%-ra, később a tőkeemelések hatása, alatt egészen 1250—1300%-ra emelkedtek, de lassanként 4C0%-ig morzsolódtak le az árfolyamok. A kipattant botrány hatása alatt 46:0%-ró! 419%-ra estek a részvények és szombaton újabb 69%-cs árveszteséget szenvedtek. Az első jegyzés csak félóra múlva jött létre tőzsdebiztos jelen­létében. Hasonlóan nagy áresés történt a többi municziós értékekben is. Első sorban a Reiniachs I

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék