Az Ujság, 1918. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-12 / 60. szám

Kedd, 1918. márczius 12. AZ ÚJSÁG * Utolsó hét. Már csak ezen a téren kerül bemutatásra az Apolló-Kabaré nagysikerű mű­sora, a­mely több mint négy hét óta zsúfolt há­zakat vonz a népszerű kis színházba. Az ál­landó nagy érdeklődésre való tekintettel a ka­baré pénztára a hét összes előadásaira szóló je­gyeket elővételi díj nélkül árusítja. Csütörtö­kön és szombaton délután 4 órakor mérsékelt helyáru előadás keretében a teljes esti műsor kerül színre. A rendes esti előadás Ví8 órakor kezdődik. * Fold Olga c hó ló-én hangversenyt rendez. * Az V. hirdeti Isz. NSegylet művészn­őpitánya. A Budapesti V. kerületi Szr. Níegylet Gombaszt­­i Frida, Somogyi Adrienne, Neu Gizella, Wolf Holla, Györgyi Izsó, Zádor Dezső és Stefanid­esz Károly közreműkö­désé­­vel jótékony czélra nagysikerű művész délutánt rendezett vasárnap délután a Vlagd­ó nagytérmében. Az óriási ter­met zsúfolásig megtöltő közönség az előadókat lelkesen ünnepelte. * A bűnös gyümescek világa. Ezen a csimen Katii-Végű­stváit dr. ifcéló-táblai bíró igen érdekes előadást tart márczsus 13-án d. u. 11 órakor az Urániában. KÉPZŐ­MŰVÉSZET.­ ­* A Szent György-czéh ankeziói kiállítása. Har­minczkilenczedik ankéziójának anyagát mutatja be üllői-úti helyiségében a Szent György-szék. A gyűjteménynek javarésze ipar­művészeti tárgy, leginkább porczellán holmi. Néhány érdekes festmény is akad azonban. Megemlítjük közülök a XVIII. századvég:­ Wagner János Frigyes lőcsei festő pasztel­­arczképeit, továbbá egy Mária Terézia-korabeli ismeretlen festőnek családi arczképeit; az utób­­b­iknál érdekesebb faragott keretük. Amnerling­­nek egy jókorban megőrzött oljafestm­énye jel­lemző műve a bécsi mesternek. A kiállítás e bő 35-ig tekinthető m­eg. Az árverés e hó 16-án kez­dődik. (e. n.) IGAZSAGSZOLGALTATAS. § Királyi kegyelem Horvátországban. Zág­rábból távirják. Mint a hivatalos Narodne Novina értesül, ő felsége ez évi február 11-iki legfelsőbb elhatározásával 363, a járásbírósá­gok által kihágások miatt elítélt személynek a szabadságvesztést, illetőleg a büntetés hátra­lévő részét, valamint az elítéléssel kapcsolatos jogi következményeket elengedte. § Egy részvénytársaság kártérítési pere a kincstár ellen. A Sylva fakereskedelmi rész­vénytársaság 1916 szeptemberben, a román be­törés idejében a Bőripari Központtól negyven vagyon­cseinek Kolozsvárról Németországba leendő kiszállítására kért engedélyt. A szállí­tást a román betörésre való utalással nem ad­ták meg. S mikor a veszedelem elmúlt, 1917-ben megkapta a társaság az engedélyt, de azt már akkor nem használhatta és 47.000 koronás kár­térítési pert indított a hadügyi kincstár és a Bőrközpont ellen. Azzal érvelt, hogy ugyan­abban az időben, a­mikor tőle mint magyar ezégtől­ a szállítási engedélyt megtagadták, osztrák c­égek részére akadálytalanul kiadták a cserre vonatkozó szállítási engedélyeket. A budapesti törvényszék Fenes dr. táblabíró ta­nácsában mára tűzte ki a per tárgyalását. Az alperesek pergátló kifogást emeltek azzal, hogy a minisztériumok tényeiből származható ma­gánjogi igények elbírálására a polgári bíróság köztörvényi uton el nem járhat, mert az 1848. évi III. t-­ez., a­mely a miniszterek felelősségé­ről szól, kimondja, hogy csak a képivselőház­nak tartoznak felelősséggel. A bíróság ezt a pergátló kifogást elutasította, az alperesek pe­dig jogorvoslatot jelentettek be. § A Zrínyi hajó katasztrófája A tétényi hajószerencsétlenség után elsőnek a polgári bíróság előtt Wéber Jánosné indított a Duna­­gőzhajózási Társaság ellen pert. Ma volt ez ügyben az ítélet- Az elsőfokú bíróság, a­nélkül hogy megállapította volna hogy melyik tar­tóságnak, a Dunagőzhajózásinak, vagy a Fe­­rencz-csatorna Társaságnak orgánuma volt-e a hibás, kötelezte a Dunagőzhajózási Társasá­got, hogy havonként nyolc­van korona tartás­­díjat fizessen az alperesnek. A Dunagőzh­ajó­­zási Társaság az ítélet ellen a táblához feleb­­bezett. HyilMér. E roYiitiE fejUJUké.', má vállai fölei'.stég*t a mfteetóalg­hivatos férfiSütSnift készítek mérték után 350 koronáért legjobb kivitelben. LÁSZLÓ, Budapest, Erzsébet-koriA t.sz. isteo Rfl©gvé*erre keresek nagyobb menny.ségi­ 1 ECZETSAVAT Részletes ajánlatuk ist: „Foktisztalom­ 65S30” szám alatt:­ Schwarz Jozsef bírd. Irodáiéba, Budasoat, Andresey-ut 7. I Karosok megvéSal­e ncUiny sziz hektoliter i-t minSeftcii j B20£2böl kénzint. 47VSZ­­­ECSET-ESSZEUCZIÁTÍ [Dríszletes ajánlatokat. ..Hyd­rat 0393­3" szám alatt kérek :­­­­ Sdr­ara USzaof háti irodk­ája, Budapest. Andrásav­ ut 7. 1 ksk mm mii elsőrangú physikal. diatat. gyógyintézet. I-123 Főorvosok: Dr. Ausch­aalter, cs.sz. tan., dr Podzahradsky. Feltétlen intelligens mrileány, perfekt magyar-német gép- és gyorsk­énfi könyvelésben és az összes irodai teendőkben jártas, állást keres a Tá­rában, vagy más magaslati gyógyhelyen. Leveleket »Megbizható« jeligére az Olvasóterembe. 47777 ’ÍLol felárt számítunk, márczius van'falnnalmÁg­­y /ohó 15-ike után beérkezt I­ylladlodClUlul FISCHER és TÁRSAI (ifj. Ambrosi M. és Fischer L. örökösei) Faiskolák és szélőoltványtelepek gyAGYENYED. 47793 Mélyen elszomorodott szívvel jelentjük, hogy a legjobb apa, após, nagyapa, testvér és rokonMELLEM BERNAT Ifj Asher eabett-S életének 63-ik évében, f. évi márc­ius 10-én hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat f. hó 12-én ú­n. 4 órakor fogjuk a rákoskeresztúri izr. temető szertartási házából örök nyugalomra helyezni. Áldás és béke poraira! Gyermekei, unokái, testvérei, vejei és a gyá­szoló rokonság. 47794 B0YA19S. (A fővárosi tisztviselők érdekében.) A köz­­igazgatási bizottság ma délelőtt tartotta már­czius havi ülését, a­melyen Sallay Árpád dr. főjegyző olvasta fel a havi jelentéseket Feleki Béla dr. utalt arra, hogy a törvényhatóság ösz­­szes tényezői javítani akarnak a tisztviselők helyzetén, tudomása szerint ez a kérdés azért nem juthat dűlőre, mert az állam a saját tiszt­viselői miatt nem akar engedni. Ez azonban nem lehet irányadó szempont, mert a székesfő­város tisztviselői a háború kitörése óta annyit dolgoznak, hogy lehetetlen nekik mellékkereset után nézniök és annyi jövedelmük sincs, hogy jól táplálkozzanak. A közigazgatási bizottság írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy a fővá­rosnak lehetővé tegyék azt, hogy tisztviselőin­k segítsen. Ezután sürgette az építési szabályzat megfelelő reformját. Ehrlich G. Gusztáv pár­toló szavai után Feleki Béla dr. újabb felszóla­lásában elismeréssel szólt a főkapitánynak azokról az intézkedéseiről, a­melyeket züllött gyermekek megmentése érdekében tett. (Jelölés.) A kerületközi bizottság ma délben tartott­ ülésén a választás­ alá kerülő tanácsosi állásra Városy Gyula dr. tanácsnok-főjegyzőt, a tanácsnok-főjegyzői állásra Sallay Árpád dr. főjegyzőt és az üresedésben lévő kerületi elöljárói állásra Badál Ede főjegyzőt­ jelölte. KÖZGAZDASÁG. A lailn­er-istáf Zseff Kaya* A gazdasági és politikai világot a legnagyobb­­izgalomban tartja a Daimler-gyár hadseregszállí­­tási botránya, a­mely a birodalmi főbizottság leg­utolsó ülésén került nyilvánosságra. Az ülésen szóba került az automobilárak tarthatatlan ma­gas volta. Lisching előadó részletesen ismertette az erre vonatkozó előterjesztést, a­mely az auto­mobilgyárak megrendszabályozásával foglalkozik. Ezek a vállalatok mind óriási nyereségre dolgoz­tak. Különösen a Daimler-gyár nyeresége volt­ igen nagy. A gyárak újabb áremelést kértek, ha a Daimler-művek egyik már elbocsátott alkalma­zottja leleplezte a vállalat eddigi kalkuláczióját, a­melyek megtévesztették a hadügyminisztériu­mot. Ezt a kalkulácziót a gyár egyik igazgatójá­nak intézkedésére készítették. Ennek következ­tében a Daimler-gyár ellen az eljárás megindult. Az eljárás indokául szolgált, hogy ez a válla­lat normális nyereségén felül havonta négy millió koronát keresett és ennek daczára áremelést kért a motorokért. Meyer igazgató az ármegállapíttó bizottság működését védelmezte és rámutatott­ arra, hogy ez által havi 50 millió márka meg­takarítást értek el A c­égek egy része még mindig nem hajlandó könyveit megmutatni. Nosee szo­­c­ialista képviselő szóvá tette, hogy a hadvezető­ség miképpen hagyhatta ilyen hallatlan nyereségre dolgozni a vállalatot. A Daimler-gyár még csak legutóbb is úgy akarta az 50%-os árfelemelést ki­csikarni, hogy üzemének beszüntetésével fenye­getőzött. A Daimler-gyár végül mégis megengedte, hogy kalkuláczióját ellenőrzés tárgyává tegyék, ekkor azonban kiderült, hogy a gyár számítása éveken át szisztematikusan meg volt hamisítva. Ez az eljárás az ország példátlan kizsarolása­,a Coupette generális kijelentette, hogy a kisebb czér­­gek is akadékoskodtak a könyvek átadásával. A kormánynak az a szándéka, hogy az új gyárakra, elővételi jogot biztosítson az államnak a bábom utáni időkben. Stewe képviselő szerint a vállalati a motorgyártásnál nem 11%-os, hanem 173%-os nyereségre dolgozott. A társaság nyolc­ millióról 32 millióra emelte fel az alaptőkéjét és siig­le­ részvények 1350 márkán állottak, az új részvén­­nyeket mégis 100 márkával bocsátották ki, tehá­t azt lehet mondani, hogy ingyen adták a részvé­­­nyeseknek. Hogy az önköltségekre vonatkozó kalkuláczió hamis, azt minden kereskedő rögtön megállapíthatta volna. Ezután Pfleger képviselő szóvá tette, hogy a hadvezetőség türelme a Baim­­ler-gyárral szemben csodálatos volt. Erzberger képviselő is hibáztatta a hadügyminisztérium­­ szerepét, a­mely már másfél évig veszekedett a­­ Daimler-gyárral. Az ő álláspontja szerint az uzsorát­­ olymódon lehetne megszüntetni, ha az összes üze­­­meket militarizálnák. A nyereséget legfeljebb 5%-ra kellene korlátozni. Miután a Daimler-gyár részvénye berlini spekuláczió legkedveltebb értéke volt és a rész­vények fantasztikus áremelkedést értek el, érthető az izgalom és a pánik, ami ennek a botránynak a kipattanása hírére a berlini tőzsdét elfogta. Valósággal fekete szombat volt a tőzsdén és de­­ árfolyamok kivétel nélkül nagy áresést szenved­tek. Természetesen leginkább a Daimler-gyár részvénye csökkent. A részvények a háború ki­törésekor 300%-ra, később a tőkeemelések hatása­ alatt egészen 1250—1300%-ra emelkedtek, de lassanként 400%-ig morzsolódtak le az árfolyamok. A kipattant botrány hatása alatt 46­0%-ról 419%-ra estek a részvények és szombaton újabb 69%-os árveszteséget szenvedtek. Az első jegyzés csak félóra múlva jött létre tőzsdebiztos jelen­létében. Hasonlóan nagy áresés történt a többi municziós értékekben is. Első­sorban a Reiniachs I .

Next