Az Ujság, 1918. május (16. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-23 / 121. szám
Csütörtök, 1918. május 23. AZ ÚJSÁG (A pénzügyi bizottság) pénteken rendes ülést tartja, melyen tárgyalni fogja a fővárosi vízműveknél tervezett uj berendezésekre vonatkozó előtört ízlést, a csecsemőkórház építésének költségvetését és a fuvartelep 1917. évi zárszámadásait. vAruterheiatal.) A vásárcsarnokok igazgatóságának jelentése szerint a mai napon a következő áruk érkeztek a központi vásárcsarnokba : 1 vaggon borjú r.-1 hús, 2 vaggon baromfi, 1 vaggon tojás, 1 vaggon retek , 2 vaggon hagyma, 9 vaggon vegyes áru. Hús kivételével (ti többi áruból a felhozatal kevés, a forgalom közepes volt. NyirMer. jC raruttiaa foglaltakért nézi villái feleUtaOgat a MfeieszíSrts, "r..s?ávi?rt s‘' ^TlCYÁzifcUNK A váOJF-QYRF! • 'jV .7-' £i:* Ajánlunk azonnali szállításra budapesti raktárunkról t raffiapétlét | * gyékényből fonva jobb mint a spárga, mert az esőzés alatt nem is romlik, sőt erősödik. • 13 Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. Ij Budapest, V., Akadémia utcza 20. sz. K 1 Telefon: 113-66, 159-16. Sürgönyczim: Grossist. 2000 hektoliter boroshordókat veszünk új és használt állapotban, legmagasabb áron. Közvetítők díjaztatnak. Ajánlatok ármegjelöléssel »Prima› jeligére ›Leopold- hirdetőiroda, Erzsébet körút 89. szám alá kéretnek. A Juta-ás kenderipar részvénytársaság igazgatósága megilletődve jelenti, hogy a testület hosszú éveken volt tagja nagyméltóságu báró SalBáiszti Géza ur v. b. t. t. f. hó 22-ikén hosszas szenvedés után elhalálozott A megboldogult páratlan ügybuzgósággal vett részt a vállalat ügyeinek intézésében és elévülhetetlen érdemeket szerzett annak fejlődése körül. Soha nem múló kegyelettel adózunk felejthetetlen emlékének. A Hungária Kendergyár Részvény- Társaság igazgatósága mély megrendüléssel tudatja, hogy nagyérdemű elnöke nagyméltóságú báró Musziai Géza úr, v. b. t. t. f. hó 22-ikén, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult több éven át töltötte be testületünk elnöki székét és mindig meleg érdeklődéssel, lelkes készséggel és nagy ügyszeretettel vett részt a vállalat ügyeinek intézésében. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük meg. Ajánlunk azonnali szállításra: 0 120.000 készlet fehérneműtag (trikótéra, fpg és alsónadrág) papír-m fonálból, egy darabból, varrás nélkül SM m szőve. Jól mosható, igen tartó... ££ ifj Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. j. Budapest, V., Akadémia u. 20. gy Telefon : 113-66, 159-16, Sargonyczim : Grossist. 0 00000000000000000 KÖZGAZDASÁG. Gaboniadó-rendszer jogosultsága. A közelmúlt napokban a sajtóban az a híresztelés látott napvilágot, hogy a kormány a már elkészült termékrendelet tervezetét módosítani szándékozik s a Sedlmayer-rendszer kivei ebből az ő elveik diadalát vélik kiolvasni. Nem tudom, hogy e híresztelésnek van-e alapja, mégis szükségét érzem annak, hogy a kérdés végleges tisztázásához az alábbi sorokkal hozzájáruljak. E lap május 15-iki számában közölt fejtegetésben annak a meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a Sedlmayer-rendszernek a kenyérmag- (búza, rozs) szükséglet biztosításánál leendő alkalmazása határozottan káros lenne, míg az árpa, zab és tengerinél e rendszertől való idegenkedés nem indokolt. Nézetem szerint még jó középtermés esetén is feltétlenül szükségünk van az egész búza- és rozsfölöslegünkre s így e rendszer hívei nem érnék el sem azt a ritkábban hangoztatott, deannál inkább óhajtott céljukat, hogy a reájuk kirótt gabonaadó beszolgáltatása után fennmaradó fölösleggel szabadon rendelkezhessenek, de nem állhatna meg e rendszer védelmében állandóan előtérbe tolt az az érvelés sem, hogy a kenyérmagszükséglet e rendszer alkalmazásával inkább biztosítható. Kenyérmagszükségletünk megállapításánál csak két tényezőt állítok be: az ellátatlan polgári lakosságnak és a hadseregnek lisztszükségletét. Eddigi háborús tapasztalataink szerint az országnak mintegy 6,5 millió lakosa ellátatlan, vagyis ennyinek ellátásáról kell • az államnak akár részben vásárlás engedélyezése, akár tisztán hatósági ellátás útján gondoskodnia akkor, ha a termelőtől csak a fölöslegek lesznek igénybe véve., . Az ellátatlan lakosságnak — köztük körülbelül egy millió nehéz testi munkát végző ipari munkásnak — évi szükségletét kereken 150 kg. gabonában véve fel, az ellátatlan lakosság élelmezése 9,75 millió kenyérteményt köt le, melyből azonban arra való tekintettel, hogy az ellátatlan lakosság egy része már békeidőben is tengeriliszttel táplálkozik, 1,75 millió q-t levonásba kell hoznunk. A hadseregnek az ország által fedezendő kenyérmagszükségletét 8 millió q-val véve számításba, kereken 16 millió q az a búza, és rozs(kétszeres) szükséglet, melynek fedezéséről az államnak kell gondoskodnia. Ha a gabonaadó legmerevebb alkalmazásával ezt a mennyiséget az egész bevetett területről, vagyis 7 millió kát. holdról kívánnék behajtani, úgy kát. holdanként 2,3 g-t kellene a termelőnek beszolgáltatnia , minthogy azonban e rendszernek fanatikus hívei sem akarnak az ellátottból is ellátatlant csinálni s koncredálják azt, hogy a beszolgáltatás kötelezettsége alól a törpe birtok — mondjuk az 5 kát. holdon aluli buza-rozsvetés — mentesíttessék s ha az ily kisbirtok összkiterjedését 1 millió, kát. holdra veszszük, a termelőnek már 2.7 q-tt kell holdanként a jelzett czélra beszolgáltatnia. Kérdés várjon ezt a 2.7 q-t a nem egészen 6 q-os átlagos termésből be lehet-e szolgáltatni, mikor az 1.1 q vetőmagszükséglet betudásával a termelőnek alig 2 q áll holdanként rendelkezésére. De nézzük csak ennek az elvnek gyakorlati alkalmazását. Az 5 kát. holdon aluli birtokos nem ad be semmit, marad tehát neki holdanként 6 q-ja, a többinek már csak 2 q-ja, úgy hogy az 5 kát. holdasnak maradna saját ellátására 30 q, a 6 kát. holdasnak már csak 12, a 10 kát. holdasnak 20 q, vagyis a 15 kát. holdas birtokosnak maradna csak a gabonaadó beszolgáltatása után annyija, mint az 5 kát. holdasnak. Ha pedig ennek a lépcsőszerű, ugrásnak megszüntetése végett progresszív adórendszert, hozunk be, a nagybirtoknak holdanként esetleg egy g-ja sem maradna vissza, ami pedig a nagy cselédkonvencziót, a sok időszaki munkást stb. számításba véve, saját szükségletét sem fedezné. Egész bizonyos, hogy e rendszer alkalmazásával a termelők egy része még így is részben ellátatlanná válnék s a 16 millió eddigi szükséglettel szemben 17—18 millió behajtásáról kellene gondoskodni, hogy indokolt esetekben egyeseket a beszolgáltatás alól részben vagy egészben mentesíteni lehessen. Ekkor pedig már oda jutottunk, amit el akartunk kerülni, vagyis a szükségletet s így a fölösleget mégis meg kell — ha nem is minden egyes esetben, de az igen gyakori felebbezések esetében állapítani. Épp ez oknál fogva nem vezethet ezékhez a szükségletnek az egyes törvényhatóságok közötti arányos kontingentálása sem, mert ha ennek biztosítása végett a törvényhatóság a gabonarendszert alkalmazza, ugyancsak a fenti hibába esik, ha pedig ezt el akarja kerülni, megint csak a hosszadalmas, de ily esetekben egyedül czélravezető átvételi eljáráshoz kell folyamodnia. De feltételezve, hogy egy nem remélt igen jó termés esetén maradna a gazdák kezén mintegy 1-2 millió, a felesleg, az miként lenne felhasználható ? Megengedhetné az állam házának, rozsnak állatokkal való feletetesét, vagy, azt, hogy akinek pénze van, az a maximális áron felül vásárolva, a fejkvótán felül is fogyaszthasson lisztet ? Ugye nem ! Ily engedély megadását tiltaná a szövetségi hűség. Nem maradna tehát más hátra, mint azt, Ausztriának, esetleg Németországnak átengedni, ekkor pedig már sokkal helyesebb, ha a fölösleget megfelelő rekompenzációk mellett az állam engedi át, mintha azzal az egyes termelők, vagy közvetítők üzérkednek. Másként áll a helyzet oly terményeknél (árpa, zab, tengeri), melyekből az állam által szükségelt mennyiség az össztermésnek le~25%-át nem haladja meg. , , Itt nézetem szerint is a törvényhatóságok közötti arányos kontingentálás vezet legbiztosabban ,és leggyorsabban ezélhez, mert a termelő igyekezni fog a törvényhatóság által reá, kivetett kontingenst már csak azért is sürgősen átadni, hogy a termésének fenmaradó részével szabadon rendelkezhessék. Ezeknél a tervényeknél még az ellen sem lehetne, észrevételt tenni, bár egyik-másik törvényhatóság a reá kirótt kontingens biztosítása czéljából a Sedlmayer-rendszert alkalmazná, mert ha esetleg e rendszernek nem eléggé körültekintő alkalmazásával egyik-másik termelő szükséglete a viszszahagyott terményből nem is nyerne teljes fedezetet, módjában van azt más takarmánynyal pótolni. Nagy előnye lenne a kontingentálási rendszernek, hogy az állam megszabadulna attól az úgyis teljesíthetetlen erkölcsi kötelezettségtől, hogy az összes állatállomány eltartásáról gondoskodik s hogy másrészt nem kellene a termelő közönséget oly minimális állati fejkvóták betartására kötelezni, melyek szigorú keresztülvitele állattenyésztésünk visszafejlődését eredményezné. Ezeknél a terményeknél még az sem okozhat gondot, miként lenne felhasználható a gazdák kezén visszamaradó termésfölösleg. Az országnak belföldi szükséglete oly nagy, hogy ezekből a terményekből minden mennyiséget felvenni képes. Fentiekre alapított meggyőződésem tehát az, hogy a vármegyei kontingentálás s ezzel kapcsolatban a Sedlmayer-rendszer alkalmazása csak oly terményeknél vihető nagyobb megrázkódtatás nélkül keresztül, amelyeknél a kivetendő kontingens előre meghatározható és az össztermésnek 15—20%-át meg nem haladja, ha ellenben az állam által eredetileg szükségelt terménymennyiség az eljárás folyama alatt, sőt éppen ennek következtében változhatik , ha a minimális kontingens is az össztermésnek legalább 35--40%-át teszi ki, nincs más mód, mint a leszámoltatás, vagyis az összes feleslegek kézbevétele. Oly nagy fontosságú ez a kérdés, hogy annak minden oldaláról leendő legkimerítőbb megvitatása kis-, közép- és nagybirtokosnak, kereskedőnek, fogyasztónak egyaránt hazafias kötelkpsége. Spectator. ." Az értéktőzsde. Az értéktőzsdei forgalom ma bizakodó irányzat mellett élénk forgalom jegyében indult meg. A kulissiértékek piaczán kisebb áringadozás után általában megszilárdult az árnivó. A mai nap szenzációja az Agrárbank 55 K-ás áremelkedése volt, amelyet részben a kedvező időjárással, részben pedig tőkeemelési hírekkel hoztak kapcsolatba. A két hitel és a Fabank 10 K-val emelkedtek. Árjavulást értek el a Rima, Közúti, Jelzálog és a Leszámítólóbank. A Jelzálogbank elővételi jogáért 18—19 K-t fizettek. A korlátértékek piaczán a középbankok értékei iránt mutatkozott érdeklődés. Az Ingatlanbank, Forgalmi Bank, Hermes, Földbirtokbank részvények árfolyamai újból emelkedtek. Keresték a téglapapírokat, melyek közül a Szentlőrinczi, 20 K-val emelkedett. A malomértékek ellanyhultak. A gépgyári értékek ellenben élénk érdeklődés mellett számottevő árjavulást értek el. A kedvező répaterméssel kapcsolatban a Czukoripar részvényei 70 K-val emelkedtek. A járadékok, hadikölcsönök ma is szilárdultak. A délutáni forgalom szilárd volt. A következő kötések fordultak elő: Magyar Hitel 1320,Osztrák Hitel 918, Fabank 999—1000, Közúti S40—45, Agrár 1066, Rima 1120 K. — A titkárság által megállapított árfolyamok a következők: Magyar Hitel 1320—1314, Osztrák Hitel 921—912, Fabank 999—994, Agrár Bank 1025—1063, Földbirtok 410—425, Forgalmi Bank 640—633, Hazai Bank 630— 626, Hermesbank 529—545, Ingatlan 780—719, Jelzálogbank 600—605, Keresk. Bank 5830—5845, Keresked. Hitel 246—248, Magyar Bank 948—959, Lernámi Aolebank 823—816, Mercurbank 360—358, M. Orra. Bank 529—534, Bosnyák Agrár 453—443, Ált. Takp. 850—848, Hazai Takp. 19200—19300, Iözp. Takp. 1750—1760, Lipótvárosi Takp. 288—277, Nemzeti Takp. 690—685, MTakp. 220, Belvárosi Takp. 660—665, M.-franczia 485, Első Budapesti 3800—3385, Borsod-Miskolczi 1550— 1570, Concordia-malom 930—910, Gizella-malom 890— 860, Victoria 1990—1080, Alt, Kőszer 2060—2090, Beocsini 1150—1154, Czemenie 480—475, Drasche 1145— 1155, István tégla 340—345, Kerámia 670—660, Kohó 1860—1850, Magnezit 410—450, Salgótarjáni 1185—1173, Szászvári 950—940, Újlaki 745—755, Urikányi 865—855, Kőbányai gőzt. 700—695, Észak Kőszén 830—850 Aszfalt 96—97, Csáky 478—481, Fegyver 1070—1080, Ganz 4295—4315, Ganz vili, 849—853, Kóburg 623—600 láng 404—407, Lipták 244—249, fiúasuntWRityi 1138— 9