Az Ujság, 1918. május (16. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-23 / 121. szám

Csütörtök, 1918. május 23. AZ ÚJSÁG (A pénzügyi bizottság) pénteken rendes ülést tartj­a, melyen tárgyalni fogja a­ fővárosi vízműveknél terve­zett uj berendezésekre vonatkozó előtört ízlést, a cse­­csemőkórház építésének költségvetését és a fuvartelep 1917. évi zárszámadásait. vAruterheiatal.) A vásárcsarnokok igazgatóságá­nak jelentése szerint a mai napon a következő áruk ér­­­keztek a központi vásárcsarnokba : 1 vaggon borjú r.-1 hús, 2 vaggon baromfi, 1 vaggon tojás, 1 vaggon retek , 2 vaggon hagyma, 9 vaggon vegyes áru. Hús kivételével (ti többi áruból a felhozatal kevés, a forgalom közepes volt. NyirMer. jC raruttiaa foglaltakért nézi villái feleUtaOgat a MfeieszíSrts, "r..s?ávi?rt­ s‘' ^TlCYÁzifcUNK A váOJF-QYRF! • 'jV­ .7-' £i:* Ajánlunk azonnali szállításra budapesti raktárunkról t raffiapétlét | * gyékényből fonva jobb mint a spárga,­­­­ mert az esőzés alatt nem is romlik, sőt erősödik. • 1­3 Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. Ij­­ Budapest, V., Akadémia­ utcza 20. sz. K 1 Telefon: 113-66, 159-16. Sürgönyczim: Grossist.­­ 2000 hektoliter boroshordókat veszünk új és használt állapotban, legmagasabb áron. Közvetítők díjaztatnak. Ajánlatok ármegjelöléssel »Prima› jeligére ›Leopold- hirdetőiroda, Erzsébet­ körút 89. szám alá kéretnek. A Juta-­ás kenderipar részvénytár­saság igazgatósága megilletődve jelenti, hogy a testület hosszú éveken volt tagja nagyméltóságu báró SalBáiszti Géza ur v. b. t. t. f. hó 22-ikén hosszas szenvedés után elha­lálozott A megboldogult páratlan ügybuzgósággal vett részt a vállalat ügyeinek intézésében és elévülhetetlen érdemeket szerzett annak fej­lődése körül. Soha nem múló kegyelettel adózunk felejthetetlen emlékének. A Hungária Kendergyár Részvény- Társaság igazgatósága mély megrendü­léssel tudatja, hogy nagyérdemű elnöke nagyméltóságú báró Musziai Géza úr, v. b. t. t. f. hó 22-ikén, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult több éven át töltötte be testületünk elnöki székét és mindig meleg érdeklődéssel, lelkes készséggel és nagy ügy­szeretettel vett részt a vállalat ügyeinek intézésében. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük meg. Ajánlunk azonnali szállításra: 0 1­20.000 készlet fehérneműt­­­a­­g (trikótéra, fpg és alsónadrág) papír-­­­m fonálból, egy darabból, varrás nélkül SM m szőve. Jól mosható, igen tartó.­.. ££ ifj Hazai Kereskedelmi és Forgalmi R.-T. j. Budapest, V., Akadémia­ u. 20. gy Telefon : 113-66, 159-16, Sargonyczim : Grossist. 0 00000000000000000 KÖZGAZDASÁG. Gaboniadó-rendszer jogosultsága. A közelmúlt napokban a sajtóban az a híresz­telés látott napvilágot, hogy a kormány a m­ár elkészült termékrendelet tervezetét módosítani szándékozik s a Sedlmayer-rendszer kivei ebből az ő elveik diadalát vélik kiolvasni. Nem tudom, hogy e híresztelésnek van-e alapja, mégis szükségét érzem annak, hogy a kérdés végleges tisztázásához az alábbi sorok­kal hozzájáruljak. E lap május 15-iki számában közölt fejtege­tésben annak a meggyőződésemnek adtam kife­jezést, hogy a­ Sedlmayer-rendszernek a ke­­nyérmag- (búza, rozs) szükséglet biztosításánál leendő alkalmazása határozottan káros lenne, míg az árpa, zab és tengerinél e rendszertől való idegenkedés nem indokolt. Nézetem szerint még jó középtermés esetén is feltétlenül szükségünk van az egész búza- és rozsfölöslegünkre s így e rendszer hívei nem érnék el sem azt a ritkábban hangoztatott, de­­annál inkább óhajtott c­éljukat, hogy a reájuk kirótt gabona­adó beszolgáltatása után fenn­maradó fölösleggel szabadon rendelkezhesse­nek, de nem állhatna meg e rendszer védelmé­ben állandóan előtérbe tolt az az érvelés sem, hogy a kenyérmagszükséglet e rendszer alkal­mazásával inkább biztosítható. Kenyérmagszükségletünk megállapításánál csak két tényezőt állítok be: az ellátatlan pol­gári lakosságnak és a hadseregnek lisztszük­ségletét. Eddigi háborús tapasztalataink szerint az országnak mintegy 6,5 millió lakosa ellátatlan, vagyis ennyinek ellátásáról kell • az államnak akár részben vásárlás engedélyezése, akár tisz­tán hatósági ellátás útján gondoskodnia akkor, ha a termelőtől csak a fölöslegek lesznek igény­be véve., .­­ Az ellátatlan lakosságnak — köztük körül­belül egy millió nehéz testi munkát végző ipari munkásnak — évi szükségletét kereken 150 kg. gabonában véve fel, az ellátatlan lakosság élel­mezése 9,75 millió kenyérteményt köt le, mely­ből azonban arra való tekintettel, hogy az el­látatlan lakosság egy része már békeidőben is tengeriliszttel táplálkozik, 1,75 millió q-t levo­násba kell hoznunk. A hadseregnek az ország által fedezendő kenyérmagszükségletét 8 millió q-val véve szá­mításba, kereken 16 millió q az a búza, és rozs­­(kétszeres) szükséglet, melynek fedezéséről az államnak kell gondoskodnia. Ha a gabonaadó legmerevebb alkalmazásá­val ezt a mennyiséget az egész bevetett terü­letről, vagyis 7 millió kát. holdról kívánnék behajtani, úgy kát. holdanként 2,3 g-t kellene a termelőnek beszolgáltatnia , minthogy azon­ban e rendszernek fanatikus hívei sem akar­nak az ellátottból is ellátatlant csinálni s kon­­credálják azt, hogy­ a beszolgáltatás kötelezett­sége alól a törpe birtok — mondjuk az 5 kát. holdon aluli buza-rozsvetés — mentesíttessék s ha az ily kisbirtok összkiterjedését 1 millió, kát. holdra veszszük, a termelőnek már 2.7 q-tt kell holdanként a jelzett czélra beszolgáltatnia. Kérdés várjon ezt a 2.7 q-t a nem egészen 6 q-os átlagos termésből be lehet-e szolgáltatni, mikor az 1.1 q vetőmagszükséglet betudásával a termelőnek alig 2 q áll holdanként rendelke­­­­zésére. De nézzük csak ennek az elvnek gyakorlati alkalmazását. Az 5 kát. holdon aluli birtokos nem ad be semmit, marad tehát neki holdanként 6 q-ja, a többinek már csak 2 q-ja, úgy hogy az 5 kát. holdasnak maradna saját ellátására 30 q, a 6 kát. holdasnak már csak 12, a 10 kát. holdasnak 20 q, vagyis a 15 kát. holdas birtokosnak ma­radna csak a gabonaadó beszolgáltatása után annyija, mint az 5 kát. holdasnak. Ha pedig ennek a lépcsőszerű, ugrásnak megszüntetése végett progresszív adórendszert, hozunk be, a nagybirtoknak holdanként esetleg egy g-ja sem maradna vissza, a­mi pedig a nagy cselédkonvencziót, a sok időszaki mun­kást stb. számításba véve, saját szükségletét sem fedezné. Egész bizonyos, hogy e rendszer alkalma­zásával a termelők egy része még így is rész­ben ellátatlanná válnék s a 16 millió eddigi szükséglettel szemben 17—18 millió­­ behajtá­sáról kellene gondoskodni, hogy indokolt ese­tekben egyeseket a beszolgáltatás alól részben vagy egészben mentesíteni lehessen. Ekkor pe­dig már oda jutottunk, a­mit el akartunk ke­rülni, vagyis a­ szükségletet s így a fölösleget mégis meg kell — ha nem is minden egyes esetben, de az igen gyakori felebbezések eseté­ben állapítani. Épp ez oknál fogva nem vezethet ezékhez a szükségletnek az egyes törvényhatóságok kö­zötti arányos kontingentálása sem, mert ha en­nek biztosítása végett a törvényhatóság a gabo­­narendszert alkalmazza, ugyancsak a fenti hi­bába esik, ha pedig ezt el akarja kerülni, me­gint csak a hosszadalmas, de ily esetekben egyedül czélravezető átvételi eljáráshoz kell folyamodnia. De feltételezve, hogy egy nem remélt igen jó termés esetén maradna a gazdák kezén mintegy 1-­2 millió, a felesleg, az miként lenne felhasználható ? Megengedhetné az állam há­­zának, rozsnak állatokkal való feletetesét, vagy, azt, hogy a­kinek pénze van, az a maximális áron felül vásárolva, a fejkvótán felül is fo­gyaszthasson lisztet ? Ugy­e nem ! Ily­­ enge­dély megadását tiltaná a szövetségi hűség. Nem maradna tehát más hátra, mint azt, Ausztriának, esetleg Németországnak áten­­­gedni, ekkor pedig már sokkal helyesebb, ha a fölösleget megfelelő rekompenzác­iók mel­lett az állam engedi át, mintha azzal az egyes termelők, vagy közvetítők üzérkednek. Más­ként áll a helyzet oly terményeknél (árpa, zab, tengeri), melyekből az állam által szükségelt mennyiség az össztermésnek le~25%-át nem haladja meg. , , Itt nézetem szerint is a törvényhatóságok közötti arányos kontingentálás vezet legbizto­sabban ,és leggyorsabban ezélhez, mert a ter­melő igyekezni fog a törvényhatóság által reá, kivetett kontingenst már csak azért is sürgő­sen átadni, hogy a termésének fenmaradó ré­szével szabadon rendelkezhessék. Ezeknél a ter­vényeknél még az ellen sem lehetne, észrevételt tenni, bár egyik-másik tör­vény­hatóság a reá ki­rótt kontingens biztosítása czéljából a Sedl­­mayer-rendszert alkalmazná, mert ha­ esetleg e rendszernek nem eléggé körültekintő alkalma­zásával egyik-másik termelő szükséglete a visz­­szahagyott terményből nem is nyerne teljes fe­dezetet, módjában van azt más takarmánynyal pótolni. Nagy előnye lenne a kontingentálási rend­szernek, hogy az állam megszabadulna attól az úgyis teljesíthetetlen erkölcsi kötelezettségtől, hogy az összes állatállomány eltartásáról gon­doskodik s hogy másrészt nem kellene­ a ter­melő közönséget oly minimális állati fejkvóták betartására kötelezni, melyek szigorú keresz­tülvitele állattenyésztésünk visszafejlődését eredményezné. Ezeknél a terményeknél még az sem okoz­hat gondot, miként lenne felhasználható a gaz­dák kezén visszamaradó termésfölösleg. Az országnak belföldi szükséglete oly nagy, hogy ezekből a terményekből minden mennyi­­­séget felvenni képes. Fentiekre alapított meggyőződésem tehát az, hogy a vármegyei kontingentálás s ezzel kapcsolatban a Sedlmayer-rendszer alkalma­zása csak­ oly terményeknél vihető nagyobb megrázkódtatás nélkül keresztül, a­melyeknél a kivetendő kontingens előre meghatározható és az össztermésnek 15—20%-át meg nem haladja, ha ellenben az állam által eredetileg szükségelt terménymennyiség az eljárás folyama alatt, sőt éppen ennek következtében változhatik , ha a minimális kontingens is az össztermésnek legalább 35--40%-át teszi ki, nincs más mód, mint a leszámoltatás, vagyis az összes felesle­gek kézbevétele. Oly nagy fontosságú ez a kérdés, hogy an­nak minden oldaláról leendő legkimerítőbb megvitatása kis-, közép- és nagybirtokosnak, kereskedőnek, fogyasztónak egyaránt hazafias kötelkpsége. Spectator. ." Az értéktőzsde. Az­ értéktőzsdei forgalom ma bizakodó irányzat mellett élénk forgalom jegyében indult meg. A kulissiértékek piaczán kisebb áringado­zás után általában megszilárdult az árnivó. A mai nap szenzác­iója az Agrár­bank 55 K-ás áremelkedése volt, a­melyet részben a kedvező időjárással, részben pedig tőkeemelési hírekkel hoztak kapcsolatba. A két hitel és a Fabank 10 K-val emelkedtek. Árjavulást értek el a Rima, Közúti, Jelzálog és a Leszámítólóbank. A Jel­zálogbank elővételi jogáért 18—19 K-t fizettek. A korlátértékek piaczán a középbankok értékei iránt mutatkozott érdeklődés. Az Ingatlanbank, Forgalmi Bank, Hermes, Földbirtokbank rész­vények árfolyamai újból emelkedtek. Keresték a téglapapírokat, melyek közül a Szentlőrinczi, 20 K-val emelkedett. A malomértékek ellany­hultak. A gépgyári értékek ellenben élénk ér­deklődés mellett számottevő árjavulást értek el. A kedvező répaterméssel kapcsolatban a Czukoripar részvényei 70 K-val emelkedtek. A járadékok, hadikölcsönök ma is szilárdultak.­ A délutáni forgalom szilárd volt. A következő kötések fordultak elő: Magyar Hitel 1320,Oszt­rák Hitel 918, Fabank 999—1000, Közúti S40—45, Agrár 1066, Rima 1120 K. — A titkárság által megállapított árfolyamok a következők: Magyar Hitel 1320—1314, Osztrák Hitel 921—912, Fabank 999—994, Agrár Bank 1025—1063, Földbirtok 410—425, Forgalmi Bank 640—633, Hazai Bank 630— 626, Hermesbank 529—545, Ingatlan 780—719, Jelzálog­­bank 600—605, Keresk. Bank 5830—5845, Keresked. Hitel 246—248, Magyar Bank 948—959, Lernámi Aolebank 823—816, Mercurbank 360—358, M. Orra. Bank 529—534, Bosnyák Agrár 453—443, Ált. Takp. 850—848, Hazai Takp. 19200—19300, I­özp. Takp. 1750—1760, Lipót­városi Takp. 288—277, Nemzeti Takp. 690—685, M­­Takp. 220, Belvárosi Takp. 660—665, M.-franczia 485, Első Budapesti 3800—3385, Borsod-Miskolczi 1550— 1570, Concordia-malom 930—910, Gizella-malom 890—­ 860, Victoria 1990—1080, Alt, Kőszer 2060—2090, Beocsini 1150—1154, Czemenie 480—475, Drasche 1145— 1155, István tégla 340—345, Kerámia 670—660, Kohó 1860—1850, Magnezit 410—450, Salgótarjáni 1185—1173, Szászvári 950—940, Újlaki 745—755, Urikányi 865—855, Kőbányai gőzt. 700—695, Észak Kőszén 830—850 Aszfalt 96—97, Csáky 478—481, Fegyver 1070—1080, Ganz 4295—4315, Ganz vili, 849—853, Kóburg 623—600 láng 404—407, Lipták 244—249, fiúasuntWRityi 1138— 9

Next