Az Ujság, 1918. május (16. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-21 / 119. szám
8 Madonnával, amely a Van Eyck-korabeli németalföldi szobrászatnak kitűnő és rendkívül ritka emléke. ** A Nemzeti Szalon tavaszi tárlatának megnyitása. Vasárnap délelőtt nagyszámú, díszes közönség és számos előkelőség jelenlétében nyílt meg a Nemzeti Szalon tavaszi tárlata. A kiállítást a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében Nagy Árpád dr. miniszteri osaztályfőnök nyitotta meg. A székesfőváros képviseletében Harrer Ferencz dr. és Wildner Ödön tanácsos jelent meg. MyiSt-tér. E rovatban foglaltakért nem villás felelősséget a szerkesztőség. Friffla refczs-pergaipfpapirt kilónként 21.60 koronáért szállít. P©a.&€5S:»£ fÜlöp és fia napisalaneili fiatal hadmentes hivatalnok@k948244 gyors- és gápirezsűl alkalmazást nyernek nagy részvénytársaságnál. Német nyelvben jártasak előnyben részesülnek. Ajánlatok »D. H. 2586« jeligére Hausenstein és Voglerhez Budapest, Dorottya u. 11.,küldendők. Sémiességü papir-szÉUtütőzsiReg nagyobb vételnél kilónként 11.60 koronáért ab Budapest vagy ab Nyírbátor kapható Polacsek Fülöp és Fia ezégnél, Nyírbátor. Sjántos Erii REGbEtfICH-féle 0.7 literes cognapot üvegenként K 32.— 0.36 . » » * 17.50 ah raktár: Polacsek Fülöp és Fia, Nyírbátor. Olcsó gépirás és sokszorosítás Lövik V., Katona József utcza 26. sz. K mmmmn SZISSWIM | fgrpfrai-ioM 22© V@Ji 2060 36er5ig Ajánlatokat kér IG. ORTMANNS NACHFOLGER, ORTMANN, Alsó-Ausztria, HELAKTflPHSZ (olajkut) príma, nagyobb vétőinél K 2.20 per kgr. P©lass5®te WM&'p és FI©, Nyírbátor Művűm írla Esi édes Mü fóelyett. Dánszentmiklósi Gara Miksa úgy a maga, valamint gyermekei Béla és Margit, menye dánszentmiklósi Gara Béláné, vejei Vécsei Hugó és Kanitz Arthur, unokái Vécsei László főhadnagy, Gara György, Gara István, Gara Zsuzska, Kanitz Piroska, Kanitz Margitka és Kanitz Turika, továbbá összes rokonai nevében vigasztalhatatlan bánattal tudatja, hogy forrón szeretett fia domszentesi Silósi Gara Ilis 49 éves korában rövid, súlyos szenvedés után elhunyt. Imádott halottunkat, kiben a leggyöngédebb fiút, a legönfeláldözóbb testvért és igaz szerető rokont veszítettük el, kedden, május hó 21-én, délelőtt fél 12 órakor kísérjük a rákoskeresztúri temető halottasházából utolsó útjára. Budapest, 1918 május 20. Üszög! Nagy Sándor és neje szül. Farkas Boris a maguk, valamint Jóska és Laczi fiuk és nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb gyermek, testvér és rokon, az ő boldogságuk, az ő kis napsugaruk, az ő Májuka tegnap délután súlyos szenvedés után 9 éves korában örökre elaludt. A megboldogult hilt tetemekt folyó hó 21-én, délelőtt 11 órakor kisérjük a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából örök nyugalomra. Örök világosság fényeskedjék neki is (Minden külön értesítés helyett!) Miniden Külün értesülés helyett. Dr. Medgyes Simonná sz. Lövvy Ida a maga, gyermekei László és Erzsi, valamint az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy imádott felejthetetlen férje, gyermekeiknek drága jó atyja I. Ilii Miejivsd, ra. Ill., ucvari tanácsos, a Ix.főváros törvényhatósági bizottságának tagja, az ügyvéd vizsgáló bizottság h. elnöke stb. életének 56. évében f. hó 19-én elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. hó 21-én, kedden, délután fél 5 órakor a kerepesi-uti izr. temető halottasházából fogjuk a családi sírboltba örök nyugalomra helyezni. Budapest, 1918 május 20. Kund Messinger Eszti, Grünwald Ödön és neje, Székács Antal és neje, Medgyes Marczell, Medgyes Alajos, Medgyes Károly, Sebestyén Artúr és neje, Lengyel Jenő és neje, Székács Imre és neje, dr. Bányai Aladár és neje, testvérei, sógorai és sógornői. AZ ÚJSÁG Kedd, 1918. május 21. IGZISÉSZSÉGÜSZ, A Trachoma-tanfolyamok. A trachoma kórtanából és gyógyításából az 1886. évi V. t.-cz. alapján községi, köz- és hatósági orvosok számára a belügyminiszter megbízásából két-két hétig tartó gyakorlati trachoma-tanfolyamok fognak tartatni és pedig: 1. Budapesten a királyi magyar tudományegyetem 1. számú szemklinikáján 1918. október hó 1— 15-éig és Il—31-éig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 2. A budapesti magyar királyi állami szemkórházban julius hó 1—15-éig, augusztus hó 1—13-éig,és 1l— 31-éig, szeptember hó 1—15-éig és 16—30-áig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 3. Kolozsvárt a magyar királyi Ferencz Józef tudományegyetem szemklinikáján julius hó 1—15-éig és 16—31-éig, szeptember hó 1—15-éig és 16—30-áig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 4. Pozsonyban a magyar királyi Erzsébet-tudományegyetem szemklinikáján október 1—15-éig és 16—31-éig, november hó 1—15-éig és 16—30-áig.Egykurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 5. Zsolnán a magyar királyi állami szemkórházban augusztus hó 1—15-éig és 16—31-éig, szeptember hó 1—15-éig és 16—30-áig, október hó 1—15-ig és 16—31-éig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. Az indokolt jelentkezések a választott hely és idő megjelölésével folyó évi május hó 31-ig a közigazgatási felettes hatóságok útján a belügyminiszterhez intézendők, aki a felvétel felett dönt. A résztvevő orvosok összes költségeik fedezésére egyenként 400 korona segélydíjbanfognak részesülni, ■ közGAZDASÁG. NagyHji!!és a feorportiskelless. A központi hatalmak győzelmes sikereinek katonai felkészültségük mellett valósággal elöntő tényezője az a hatalmas organizáció, amelyet a közellátás érdekében létesítettek. A szervezés központok és különböző hadibizottságok formájában történt, melyeknek legfőbb feladatuk elsősorban a hadsereg szükségleteinek biztosítása s másodsorban a fenmaradt készleteknek a polgári lakosság részére való arányos elosztása. Természetes, hogy ilyen czélkitűzés mellett a központok nem mindig voltak abban a helyzetben, hogy a polgári ellátást teljes egészében fedezhessék s éppenséggel nem meglepő, ha a közönség a felmerült bajokat minden mélyrehatóbb kritika nélkül a központoknak tulajdonította, holott ezek a legtöbb esetben pusztán a kormánynak a hadvezetőséggel egyetértésben diktált utasításait követték. Persze ez csak az ideális beállítása ennek a fontos ügynek, mert a végrehajtás során, sőt mindjárt kezdetben, egyik-másik központ szervezésénél olyan hibák merültek fel, melyek kellő szigorral és előrelátással kiküszöbölhetők lettek volna , most pedig a szerzett tapasztalatok alapján feltétlenül meg is szüntetendők. Mindenképp megérthető azonban, hogy a kereskedők és iparosok— mint akik a közönséggel közvetlenül érintkezvén, minden szemrehányást elviselni kénytelenek — lassanként mind több és több keserűséggel teltek el s ez ma kirobbant egy nagygyűlés keretében, melyet az Országos Kereskedő- és Iparos Szövetség hívott össze. A nagygyűlésről alábbi tudósításunkban számolunk be: A nagygyűlésen a budapesti, továbbá tizenhat vidéki és két horvát kereskedelmi és iparkamara, számos keresedelemmel foglalkozó szakegyesülete volt képviselve. Elnökké a nagygyűlés közfelkiáltással Lédermann Mórt, társelnökökké Tamássy Istvánt, Speigel Szigfridet, Holzer Sándort, maróthi Fürst Lászlót és Slolzer Emilt választotta meg. Lédermann Mór elnöki megnyitójában a központok működését kifogásolta. A kereskedő és iparososztálynak vissza kell adni szabad mozgását. Hangoztatta a kereskedelem és ipar szabadságát. Ezután Szüry János kereskedelemügyi államtitkár, Szterényi miniszter üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlésnek Szterényi, akit egészségi állapota megakadályozott abban, hogy eljöjjön a nagygyűlésre, élénk figyelemmel kíséri a központok ügyét. Inti az államtitkár a nagygyűlést, hogy indulatoktól ne ragadtassa el magát, mert semmiféle állásfoglalás a mai körülmények között nem lenne helyénvaló. Szterényinek minisztersége alatt az volt az első gondolata, hogy a központok működését revideálja, hogy a központ a természetszerűen fellépő háborús bajok változásaihoz alkalmazkodjék. Ebből a szempontból minden konkrét észrevételt vagy indítványt szívesen vesz. Ezután Feleki László dr., az Országos Kereskedő és Iparosszövetség ügyvezető titkára, hosszabb beszéd kíséretében benyújtotta a határozati javaslatot, melyhez elsőnek Fürst László szólt, aki szerint a központok szervezetében van hiba, mert abban a kiskereskedelem és kisipar nincs kellően képviselve. Foltényi Hóbert dr., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében megállapítja, hogy kétségtelenül szükség volt az állam beavatkozására, de annak a központok működésének teljes nyilvánosságát is biztosítani kellene. Sürgeti a központok ellenőrzését. Katli Endre dré országgyűlési képviselő Kézdivásárhely nevében annak a véleményének ad kifejezést, hogy a központok befolyása alól elsősorban az ellenség által feldúlt területeket kell kivenni. Spitz Lajos szabó azt mondta, hogy múzeumba kell tenni azt az embert, aki ma maximális áron tud valamit venni. Hubay Károly kalaposmester szerint a központok ügymenetén drágítja azárut. Kovács Herman pótlást nyújt be a határozati javaslathoz, hogy mondja ki a nagygyűlés, hogy a1 központok szervezetében detailkereskedők is helyet foglaljanak. Holzer Sándor a központok megszüntetése kapcsán a központi üzemek megszüntetését is kívánja. Bolgár Lajos, az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára, Szüry államtitkár kívánságának megfelelően konkrét adatokat hoz elő. A faközpont egy félévig nem ad ki szállítási igazolványokat. Az olaj- és zsíripari bizottság csak a kebelébe tartozó kereskedőknek ad árut. A len- és pamutközpont ellen legtöbb a panasz. Ez a központ egy évig beverteti a felajánlott árut és végül ráír a kereskedőre, hogy az áruhiánynyal érkezik a központhoz. A szakértelem teljes hiánya jellemzi a szénközpontot is, ahol rossz a gazdálkodás, egyenlőtlen az elosztás. Ezen csak úgy lehet, segíteni, ha a felajánlott árukat a telep helyén veszi át a központ. P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő támadjár a Szterényi által propagált kényszerszindikátusok tervét. A gyorsvonatot és a talyigát nem lehet összekapcsolni. Nálunk egészen más a nagyiparnak, a középiparnak és a kisiparnak a helyzete, mindegyiknek mások a czéljai, mások az érdekei, ezeknek szindikátusba való összeházasítása lehetetlen. Gerő Sándor a czipőközpontot támadja. Hudra László, Leszlauer Gyula és mások felszólalása után az elnök kijelentette, hogy a nagygyűlés a határozati javaslatot a beterjesztett módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadja. A fővárosi kölcsön ügye. Nemcsak az irányadó pénzügyi körök, de a közönség széles rétegei i6 még mindig a főváros által elért páratlanul CTNtezmi kölcsön feltételek hatása alatt állnak. AbbOT-általánosságban egyezők a vélemények, hogy e rendkívüli eredmény sok tekintetben Bódy polgármester személyes sikere, bár kétségtelen, hogy a Pesti Hazai Takarékpénztárnak és a Magyar Banknak már eleve is rendkívül kedvező ajánlata adott lökést arra, hogy a Hitelbank, Kereskedelmi Bank és Leszámítolóbank olyan feltételeket szabjanak, amire az utóbbi időben egyáltalában nem volt példa. Arról nem is beszélünk, hogy Paks város, amelynek valaha a legolcsóbb kölcsönei voltak, legutóbb 7%-os pénzt vett föl, de a budapesti kölcsön —amelyet, mint megírtuk,94,10-es ár-,