Az Ujság, 1918. május (16. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-21 / 119. szám

8 Madonnával, a­mely a Van Eyck-korabeli né­metalföldi szobrászatnak kitűnő és rendkívül ritka emléke. ** A Nemzeti Szalon tavaszi tárlatának megnyitása. Vasárnap délelőtt nagyszámú, díszes közönség és számos előkelőség jelenlétében nyílt meg a Nemzeti Szalon tavaszi tárlata. A kiállítást a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében Nagy Árpád dr. miniszteri osaztályfőnök nyitotta meg. A székesfőváros képviseletében Harrer Ferencz dr. és Wildner Ödön tanácsos jelent meg. MyiSt-tér. E rovatban foglaltakért nem villás felelősséget a szerkesztőség. Friffla refczs-pergaipfpapirt kilónként 21.60 koronáért szállít. P©a.&€5S:»£ fÜlöp és fia napisalaneili fiatal hadmentes h­ivatalnok@k­9­48244 gyors- és gápirezsű­l­ alkalmazást nyernek nagy részvénytársaságnál. Német nyelvben jártasak előnyben részesülnek. Ajánlatok »D. H. 2586« jeligére Hausenstein és Voglerhez Budapest, Dorottya­ u. 11.,küldendők. Sé­miességü papir-szÉUtütőzsiReg nagyobb vételnél kilónként 11.60 koronáért ab Budapest vagy ab Nyírbátor kapható Polacsek Fü­löp és Fia ezégnél, Nyírbátor. Sjántos Erii REGbEtfICH-féle 0.7 literes cognapot üvegenként K 32.— 0.36 . » » * 17.50 ah raktár: Polacsek Fü­löp é­s Fia, Nyírbátor. Olcsó gépirás és sokszorosítás Lövik V., Katona József­ utcza 26. sz. K mmmmn SZISSWIM | fgrpfrai-ioM 22© V@Ji 20­60 36er5ig Ajánlatokat kér IG. ORTMANNS NACHFOL­­GER, ORTMANN, Alsó-Ausztria, HELAKTflPHSZ (olajku­t) príma, nagyobb vétőinél K 2.20 per kgr. P©lass5®te WM&'p és FI©, Nyírbátor Művűm ír­la Esi édes Mü fóelyett. Dánszentmiklósi Gara Miksa úgy a maga, valamint gyermekei Béla és Mar­git, menye dánszentmiklósi Gara Béláné, vejei Vécsei Hugó és Kanitz Arthur, uno­kái Vécsei László főhadnagy, Gara György, Gara István, Gara Zsuzska, Kanitz Pi­roska, Kanitz Margitka és Kanitz Turika, továbbá összes rokonai nevében vigasz­talhatatlan­ bánattal tudatja, hogy for­rón szeretett fia domszentesi Silósi Gara Ilis 49 éves korában rövid, súlyos szenvedés után elhunyt. Imádott halottunkat, kiben a leg­­gyöngédebb fiút, a legönfeláldözóbb test­vért és igaz szerető rokont veszítettük el, kedden, május hó 21-én, délelőtt fél 12 órakor kísérjük a rákoskeresztúri temető halottasházából utolsó útjára. Budapest, 1918 május 20. Üszög! Nagy Sándor és neje szül.­­ Farkas Boris a maguk, valamint Jóska­­ és Laczi fiuk és nagyszámú rokonság nevé­ben fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb gyermek, testvér és rokon, az ő boldogságuk, az ő kis napsugaruk, az ő Májuk­a tegnap délután súlyos szenvedés után 9 éves korában örökre elaludt. A megboldogult hi­lt tetemekt folyó hó 21-én, délelőtt 11 órakor kisérjük a rá­koskeresztúri izraelita temető halottasházából örök nyugalomra. Örök világosság fényeskedjék neki i­s (Minden külön értesítés helyett!)­­ Miniden Kü­lün értesülés helyett. Dr. Medgyes Simonná sz. Lövvy Ida a maga, gyermekei László és Erzsi, vala­mint az összes rokonság nevében mély­séges fájdalommal tudatja, hogy imádott felejthetetlen férje, gyermekeiknek drága jó atyja I. Ilii M­­iejivsd, ra. Ill., uc­vari tanácsos, a Ix.­fővá­­ros törvényhatósági bizottságának tagja, az ügyvéd vizsgáló bizottság h. elnöke stb. életének 56. évében f. hó 19-én elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. hó 21-én, kedden, délután fél 5 órakor a kerepesi-uti izr. temető halottasházából fogjuk a családi sírboltba örök nyuga­lomra helyezni. Budapest, 1918 május 20. Kund Messinger Eszti, Grünwald Ödön és neje, Székács Antal és neje, Medgyes Marczell, Medgyes Alajos, Medgyes Ká­roly, Sebestyén Artúr és neje, Lengyel Jenő és neje, Székács Imre és neje, d­r. Bányai Aladár és neje, testvérei, só­gorai és sógornői. AZ ÚJSÁG Kedd, 1918. május 21. IGZISÉSZSÉGÜ­SZ, A Trachoma-tanfolyamok. A trachoma kór­tanából és gyógyításából az 1886. évi V. t.-cz. alapján községi, köz- és hatósági orvosok szá­mára a belügyminiszter megbízásából két-két hétig tartó gyakorlati trachoma-tanfolyamok fognak tartatni és pedig: 1. Budapesten a királyi magyar tudományegyetem 1. számú szemklinikáján 1918. október hó 1— 15-éig és Il­—31-éig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 2. A budapesti magyar királyi állami szemkórház­ban julius hó 1—15-éig, augusztus hó 1—13-éig,és 1l­— 31-éig, szeptember hó 1—15-éig és 16—30-áig. Egy kur­zuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 3. Kolozsvárt a magyar­ királyi Ferencz Józe­f tu­dományegyetem szemklinikáján julius hó 1—15-éig és 16—31-éig, szeptember hó 1—15-éig és 16—30-áig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 4. Pozsonyban a magyar királyi Erzsébet-tudo­­mányegyetem szemklinikáján október 1—15-éig és 16—­31-éig, november hó 1—15-éig és 16—30-áig.­Egy­­kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. 5. Zsolnán a magyar királyi állami szemkórházban augusztus hó 1—15-éig és 16—31-éig, szeptember hó 1—15-éig és 16—30-áig, október hó 1—15-ig és 16—31-éig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. Az indokolt jelentkezések a választott hely és idő megjelölésével folyó évi május hó 31-ig a közigazgatási felettes hatóságok útján a bel­ügyminiszterhez intézendők, a­ki a felvétel fe­lett dönt. A résztvevő orvosok összes költségeik fedezésére egyenként 400 korona segélydíjban­­fognak részesülni, ■ közGAZDASÁG. NagyHji!!és a feorportisk­elless. A központi hatalmak győzelmes sikereinek katonai felkészültségük mellett valósággal elöntő tényezője az a hatalmas organizác­ió, a­melyet a közellátás érdekében létesítettek. A szervezés központok és különböző hadibizottsá­gok formájában történt, melyeknek legfőbb fel­adatuk elsősorban a hadsereg szükségleteinek biztosítása s másodsorban a fenmaradt készle­teknek a polgári lakosság részére való arányos elosztása. Természetes, hogy ilyen czélkitűzés mellett a központok nem mindig voltak abban a helyzetben, hogy a polgári ellátást teljes egé­szében fedezhessék s éppenséggel nem meglepő, ha a közönség a felmerült bajokat minden mélyrehatóbb kritika nélkül a központoknak tulajdonította, holott ezek a legtöbb esetben pusztán a kormánynak a hadvezetőséggel egyet­értésben diktált utasításait követték. Persze ez csak az ideális beállítása ennek a fontos ügy­nek, mert a végrehajtás során, sőt mindjárt kezdetben, egyik-másik központ szervezésénél olyan hibák merültek fel, melyek kellő szigor­ral és előrelátással kiküszöbölhetők lettek volna , most pedig a szerzett tapasztalatok alapján feltétlenül meg is szüntetendők. Mindenképp megérthető azonban, hogy a­ kereskedők és ipa­rosok— mint a­kik a közönséggel közvetlenül érintkezvén, minden szemrehányást elviselni kénytelenek — lassanként mind több és több keserűséggel teltek el s ez ma kirobbant egy nagygyűlés keretében, melyet az Országos Ke­reskedő- és Iparos­ Szövetség hívott össze. A nagygyűlésről alábbi tudósításunkban számo­lunk be: A nagygyűlésen a budapesti, továbbá tizenhat vidéki és két horvát kereskedelmi és iparkamara, számos kerese­delemmel foglalkozó szakegyes­ülete volt képviselve. Elnökké a nagygyűlés közfelkiáltással Lédermann Mórt, társelnökökké Tam­ássy Istvánt, Speigel Szigfridet, Holzer Sándort, maróthi Fürst Lászlót és Slolzer Emilt választotta meg. Lédermann Mór elnöki megnyitójában a központok működését kifogá­solta. A kereskedő és iparososztálynak vissza kell adni szabad mozgását. Hangoztatta a kereskedelem és ipar szabadságát. Ezután Szüry János kereskedelemügyi államtitkár, Szterényi miniszter üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlésnek Szterényi, a­kit egészségi állapota megakadályozott abban, hogy eljöjjön a nagygyűlésre, élénk figyelemmel kíséri a köz­pontok ügyét. Inti az államtitkár a nagygyűlést, hogy indula­toktól ne ragadtassa el magát, mert semmiféle állásfoglalás a mai körülmények között nem lenne helyénvaló. Szterényi­­nek minisztersége alatt az volt az első gondolata, hogy a köz­pontok működését revideálja, hogy a központ a természet­szerűen fellépő háborús bajok változásaihoz alkalmazkodjék. Ebből a szempontból minden konkrét észrevételt vagy in­dítványt szívesen vesz. Ezután Feleki László dr., az Országos Kereskedő és Iparosszövetség ügyvezető titkára, hosszabb beszéd kísére­tében benyújtotta a határozati javaslatot, melyhez elsőnek Fürst László szólt, a­ki szerint a központok szervezetében van hiba, mert abban a kiskereskedelem és kisipar nincs kel­lően képviselve. Foltényi Hóbert dr., a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara nevében megállapítja, hogy kétségtele­nül szükség volt az állam beavatkozására, de annak a köz­pontok működésének teljes­­ nyilvánosságát is biztosítani kellene. Sürgeti a központok ellenőrzését. Katli Endre dré országgyűlési képviselő Kézdivásárhely nevében annak a véleményének ad kifejezést, hogy a központok befolyása alól elsősorban az ellenség által feldúlt területeket kell kivenni. Spitz Lajos szabó azt mondta, hogy múzeumba kell tenni azt az embert, a­ki ma maximális áron tud valamit venni. Hubay Károly kalaposmester szerint a központok ügymenetén drágítja az­­árut. Kovács Herman pótlást nyújt be a hatá­­­rozati javaslathoz, hogy mondja ki a nagygyűlés, hogy a­1 központok szervezetében detailkereskedők is helyet foglal­­janak. Holzer Sándor a­ központok megszüntetése kapcsán a központi üzemek megszüntetését is kívánja. Bolgár Lajos, az aradi kereskedelmi és iparkamara­ titkára, Szüry államtitkár kívánságának megfelelően konkrét­ adatokat hoz elő. A faközpont egy félévig nem ad ki szállí­tási igazolványokat. Az olaj- és zsíripari bizottság csak a kebelébe tartozó kereskedőknek ad árut. A len- és pamutköz­pont ellen legtöbb a panasz. Ez a központ egy évig beverteti a felajánlott árut és végül ráír a kereskedőre, hogy az áru­hiánynyal érkezik a központhoz. A szakértelem teljes hiánya jellemzi a szénközpontot is, a­hol rossz a gazdálkodás, egyenlőt­len az elosztás. Ezen csak úgy lehet, segíteni, ha a felajánlott­ árukat a telep helyén veszi át a központ. P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő támadjár­ a Szterényi által propagált kényszerszindikátusok tervét. A­ gyorsvonatot és a talyigát nem lehet összekapcsolni. Nálunk egészen más a nagyiparnak, a középiparnak és a kisiparnak a helyzete, mindegyiknek mások a czéljai, mások az érdekei, ezeknek szindikátusba való összeházasítása lehetetlen. Gerő Sándor a czipőközpontot támadja. Hudra László, Leszlauer Gyula és mások felszólalása után az elnök kijelentette, hogy a nagygyűlés a határozati javaslatot a beterjesztett módosí­­tásokkal együtt egyhangúlag­ elfogadja. A fővárosi kölcsön ügye. Nemcsak az irány­­adó pénzügyi körök, de a közönség széles rétegei i6 még mindig a főváros által elért páratlanul CTNtezmi kölcsön feltételek hatása alatt állnak. AbbOT-általánosságban egyezők a vélemények, hogy e rendkívüli eredmény sok tekintetben Bódy polgármester személyes sikere, bár két­ségtelen, hogy a Pesti Hazai Takarékpénztár­nak és a Magyar Banknak már eleve is rend­kívül kedvező ajánlata adott lökést arra, hogy a Hitelbank, Kereskedelmi Bank és Leszámí­­tolóbank olyan feltételeket szabjanak, a­mire az utóbbi időben egyáltalában nem volt példa. Arról nem is beszélünk, hogy Pak­s város, a­melynek valaha a legolcsóbb kölcsönei voltak, legutóbb 7%-os pénzt vett föl, de a budapesti kölcsön —amelyet, mint megírtuk,94,10-es ár-,

Next