Az Ujság, 1918. augusztus (16. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-09 / 184. szám

Félitek, 1918. augusztus 9. AZ ITJSÁG REGÉNY, A PÁRT ASSZONYA. REGÉNY. Irta: GYALL­ESZ JENŐ. (k­ut­tatás)­ (28) A komány holnap délelőtt­ tiz­érckor egy bankkal kötött szerződést ír alá a határszéli területek megvásárlása ügyében. Ezt két órával ezelőtt tudtam meg egész Véletlenül a bank jog­ügyi osztályának egyik tisztviselőjétől, a­kivel együtt szoktam ebédelni. Ide telefonált, hogy ma nem lehetünk együtt, mert nem hagyhatja el estig a hivatalát. A jogügyi osztály most szöve­­gezi a szerződést és neki kell azt lemásolni, mert nem akarják akárkire bízni. Ettől a barátomtól megtudtam a szerződés főbb pontjait. Igazán hajmeresztő panama. Képzelje, mi lesz a házban ! .Délelőtt tíz órakor írják alá­ a szerződést és Ordas már délután két órakor leleplezi a­­­otrányt. — Ez igazán izgató ülés lesz. — Elhiszem. Tudja mit csnál a kormány? A határszéli területek összevásárlását egy bankra bízza, a­melynek kamatmentes pénzt ad, hogy a földet összevásárolja, s ha ez megtörtént, a kor­mány a banktól vásárolja meg azokat a területe­ket, melyekre az ország védelmi szempontjából szüksége lesz. Értse meg : a bank először is azon keres, hogy kamatmentes pénzt kap a kormány­tól. Másodszor azon keres, hogy az összevásárolt területek nagy részét felparc­ellázza és drága pén­zért eladja az oda telepítendő parasztságnak. Harmad­szor pedig a­zón kérés, hogy drága pénzért eladja a kormánynak azt, a­mit a kormány kamat­mentes pénzén vásárolt, így fest a kormány határ­védelmi akc­iója. Talán, mondanom sem kell, hogy ez a honmentő terv kormánypárti képvise­lők agyában született meg. — Hallatlan, igazán hallatlan, — mondotta Olga nyugtalanul. Vidra előadása felizgatta és szórakozottságában kiejtette kezéből a czukrász­­tól magával hozott csomagot. A selyempapiros szétszakadt és Vidra idegesen kapkodott az asz­talon, hogy papirost kerítsen, a melybe átcsoma­golja a süteményt. — Jó lesz ez is. Csak vigyázzon arra, hogy ne kerüljön avatatlan kezekbe, mert ez az Ordas holnapi beszédjének az első fogalmazása. — Akkor talán még­se ebbe csomagoljuk, «— felelte Olga, s más papiros után nézett, mert n­em akart inkorrekt után a beszéd szövegéhez jutni. l­e Vidra biztatta : — Ke fáradjon, maradhat,így is, hisz magánál jó kezekben van. Olga nem szabadkozott tovább. Sietett, s úgy gondolta­, hogy Vidra amúgy is nála lesz ma este, tehát lesz m­ég alkui­­a elmondani Vidrának a mostani látogatás igazi czélját. Átvette hát a be­szédbe göngyölt csomagot és menni készült. — Marad még? Mindjárt három óra.. — Maradok — felelte Vidra — Ordasné itt tartott ebédre, de remélem, hogy az ebéd neta tart hét óráig. — Tehát hétre ott lesz ! Szeretném, ha nem váratna sokáig magára. — Fontos leszek. — Gondoljon arra, hogy türelmetlenül várom. — Türelmetlenül — engem? — No ne ijedjen meg. — Ne­m az ijedtség, de az öröm beszélt belőlem. — Igen, az öröm, hogy megint az óráját néz­heti minduntalan, mint tegnap. — Ma ,udvariasabb leszek. — El is várom magától. A viszontlátásig. Vidra folytatni akarta a munkát, de Ordasné megint benyitott az irodába : — Nyújtsa, a karját, — tálalva van. •Vidrát zavarba hozta az asszony kívánsága, de ellene védekezni annyit jelentett volna, mint megbántani az asszonyt. Esetlenül karját nyúj­totta bár és igy sétáltak be az ebédlőbe. Ordas az asztalnál ült már és a kormány lapjának dél­utáni kiadását olvasta. — Talán köszöntenéd a vendégedet — szólt Ordasné erőltetett enyelgéssel. Ordas csak ekkor vette észre, hogy a felesége Vidra karjába a­paszkodva áll előtte. Konvenczionálisat mosolygott a szól­a­lan jelenet láttára és folytatta az olvasást. — Hát azután már az asztalnál se lesz nyug­tom a politikától — kérdezte Ordasné szemre­hányóan az urától.­­ — Nagyon érdekes hir, olvasd csak el — mondotta Ordas és átadta Vidrának az újságot. — Mi az az érdekes hir ? — kérdezte Ordasné és odahajolt az újsághoz. Vidra előzékenyen átadta Ord­asnénak a lapot, de Ordasné eltolta magától: — Csak olvassa és ha a végére ért, mondja el, hogy mi benne az érdekes. Vidra átfutotta az újságot, és kereste benne a szenzácziós czimét. Lapozgatott jobbra-balra, de semmi különöset nem látott a lap hasábjain. — A­ második oldalt nézd. Ott van egy hír ezzel a czímmel : Francáé ügynökük Márama­­rosban. Vidrának egy érczizma se rendült meg, mikor Végére ért a pársoros hírnek. A hírben az volt meg­írva, hogy a határrendőrség Mármaros megyében francz­ia ügynököket tartóztatott le, a­kik a határ­széleken földjük, eladására beszélték rá a tkossá­­got és hallatlanul nagy összegeket ígértek a határ­széli földek egyes pontjaiért. A határrendőrség még nem állapította meg, hogy csakugyan ügy­nökökről, vagy pedig a­mi ennél is rosszabb, fran­­czia kémekről van-e szó. Vidra átadta, az újságot Ordasnénak, aztán szó nélkül a zsebébe nyúlt és a legnagyobb flegmá­val odanyujtot­ta Ordasnak a holnapi beszéd szö­vegét­. — Olvasd el a végét és megérted, hogy miért kellett ennek az újsághírnek még ma délután meg­jelenni. Ordas Széthajtogatta a négyrét gyűrt papi­rost és mindjárt a végénél kezdte az olvasást. Vidra oldalt vétett pillantásokkal leste a hatást, m­­ely a kormány és a bank között lévő megálla­podás elolvasása után Ordas arczán mutatkozni fog. A hatás soká váratott magára. Vidra észre­vette Ordas szemének mo­zgásából, hogy másod­szor kezdi olvasni beszédjének ezt a részét. «A ba­rom nem érti a dolgot, gondolta magában Vidra és nem csalódott feltevésében. Ordas letette­ a papirost és bamba szemekkel nézett Vidrára. — Hát nem érted az összefüggést? — Sejtek valamit, de nem látom tisztán a helyzetet. — Majd ebéd után megmagyarázom. — Jó is lesz ezeket a dolgokat későbbre halasz­tani, mert ma is úgy érzem magamat, mintha idegenekkel ülnék egy asztalnál. A beszédjük annyira idegen nekem, mintha semmiféle érzelmi és szellemi kapcsolat sem lenne közöttünk. Ocs­­mány mesterség ez a politika, mondhatom, na­gyon ocsmány. Férj és feleség egy fedél alatt lakik s* az egyiknek olyan dolgai vannak, a­melyekről a másik egy szikrát sem tud. De ha ennek így kell lenni, legalább ne beszéljenek róla azok előtt, a­kik ezekbe a dolgokba nincsenek beavatva. Mindezt méltatlankodva mondta Ordasné, de a hangjában és a modorában volt valami ked­vesség. Talán azért hatottak így a szavai, mert sok volt bennük a túlzás, mely azonban inkább naiv volt, mint rosszindulatú. .­­— Bocsánat, nagyságos asszonyom, nem én vagyok a bűnös, az ura kezdte. — Tudom, nem is magára, de ő rá adresszál­­ta rá a mondókámat. Egyék még, kedves Vidra, a pecsenyéből. Közzé, van itt még egy-két pompás falat. Töltsék a borból? Ilyen jót még alig ivott. Az édesapám hozta és igazán csak ünnepi alka­lommal adunk belőle az asztalra. Ordasné, nagyon kedves, szinte kellemetlenül figyelmes volt Vidrához az egész ebéd alatt. A férjét sem hanyagolta el, de Vidrával úgy­­bánt, mintha leánynézőbe jött vonla hozzájuk. Ordas észrevette a különös melegséget, mely felesége szavaiból kiárad, de annyira sem törődött ez ész­leltekkel, hogy egy kis gondolkozásra méltatta volna. Folyton az újsághíren és a beszéd végén járt az esze, a dolog izgatta és ez' meglátszott' az evésén is. Nyugtalanul és feltűnő gyorsan fogyasz­totta el az ételeket, de ez egyáltalán nem feszé­lyezte a feleségét,­­a­ki a legnagyobb nyugalom­mal ette végig az egyes fogásokat. Az asszony fel­tette magában, hogy kilesi a hatást, melyet urára egy olyan férfivendég jelenléte gyakorol, a­kit ő invitált az asztalhoz. És ettől a programaitól nem tért el, bármennyire is idegeskedett Ordas az ő rendíthetetlen nyugalma miatt. A legkínosabb helyzetben Vidra volt, a­ki észrevette az egymással szembe került törekvéseket és nem tudta, melyik­hez alkalmazkodjék. Siessen-e az evéssel Vagy pedig tartson lépést az asszonyával. Az asszony győ­zött. Vidra magáévá tette Ordasné flegmáját és azon túl épp oly lassan evett, mint Ordasné. (Folyt. köv.)­­. SZÍNHÁZAK. Budapest, 1918 augusztus 9. I­­agyar Színház: Pillangó főhadnagy. 8 órekor. Fővárosi Nyári Színház: Túl a nagy Kitvánon. Fél 8 órakor. Budapesti Színház: Nagy farka estély. 8 órakor. Margitszigeti Színház: Hojohuja báró. 8 órakor. Fasor-Kabaré (Aréna­ út 64.): Hindu herczeg, Eresz alatt... Kezdete 9 órakor. Heti műsor: Magyar Szinház. Minden este: Pillangó főhadnagy. Fővárosi Nyári Szinház. Egész héten minden este. szombat és vasárnap d. u.: Túl a nagy Krivánon. Budapesti Szinház. Szombat este: Nagy tarka estély. Vasárnap d. u.: Jogot a nőknek. Este : Nagy tarka estély. Margitszigeti Szinház. Egész háton: Hejehujabáró. Fasor-Kabaré (Aréna-út 64.) Egész héten: Hindu herczeg, Eresz alatt... ROYAL-ORFEUM minden este 8 órakor s Pítypalaty kisasszonyt és a fényes vakéta-műsor. "FASOR-KABARÉ ARÉNA-UT 34. SS. TELEFON 33-33. hu Kezdete 9 órakor. 11 A hindu mirim­uscsige hetein Mérsékelt helyárak­cal ezen műsor már csak f. hé­tf­őn, vasárnap d. u. 5-kor kerül színre.­­ TELEFON ; TELEFON | m 167-25. f 167-25. h | BERLINI KERT | B —' ................................................— — ' ■ SJ­S | minden este | táblás ház!! | SMzfr pcnf 0 órakor* IS­ jjj B­fi I KI ■BapaaiiaMiKisscgsiagffl nBwaaBiSBaBBBPBMniB HHSZnfiLHHTf&TMN­l DIKSOKHT ás PMKi­i-' HULLM3ÉKOT VESZÜE­K bármily mennyiségben magas áron PNEU­AYIKA^tlAUtálY ISVáR Budapest, Vil­.., Óriás­ u. 10, Teíefon: Vózaaf E3-46. VIS HgSS ASSE HE& gyertyám háld-, bbSdlS- és raHflfe­r§s sra fej Stejíf urifizob&k, b$r» és moketi 8bf SS dm garnitúrák jutányos árban StaB'en&retu és Fucsos TesS'werstk Budapest, VI.,Teréz-fcSru» 8. sz. f Andráaay-ut mellett) 13507 Ji debreczeni ref. kollégium­­ egyetemi internálásában 1 I az 101&119. isk. évre is felekezeti különb- j í­ség nélkül vételnek -tett a hallgatók is - pedig teljes ellátásra %% ’ittO, XOv.. 1000 | és K­QO li­h't. Csak bentlakásra 100. 160. S 200 és 300 K-ért. A bentlakással­­ütés és ! világítás jár. A jóléteméhlyes helyekért !| a kérvényeket az intern. Igazgatósághoz '| kell benyújtani. Mitrovics Gyula egyetemi tanár, interné igazgató. jjj » wj ca- ’tt vessek,hasznot pessgSstfusftéj* nem törött,sem mit­ arata. fizetel; hosszúért 1 K 70 fillért. rövidért l­0 fillért üu.-.ihom.éc­ Hasas­.*!!.. nem törött papacssktí Mejói Stffc 45 finropát, ugyan­olyan h­ordódugóért 15 korona -kilón kint. Kiűzetés érdi!, föd­. 5 szükségtelen, küldemények utánvettel­evéletne’... Uj dogok előzetes minta ellenében, legmagasabb áron. KfiSZIPáb, EMIL, dúsfigyír, Budapest, Am­b­­uteza 10. szám, lö-K’l

Next