Az Ujság, 1918. szeptember (16. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-22 / 222. szám

u &2S ÚJSÁG Vasárnap, 1918. szeptember 10.­ ­ A Gellért-fü­rdő és a magyar ipar. Szeptember 26-án, csütörtökig adják át rendeltetésének a Gellért-fürdőt, Budapest leg­újabb és legszenzácziósabb látványosságát. Büsz­­keséggel nézünk az ország e legszebb és legmon­­struózusabb építkezésére, annál is inkább, mert az egész kolosszális munkát a magyar ipar saját erejéből és tehetségéből alkotta. Magyar munkás­kéz, magyar tervező, iparművész és gyáros, magyar kisipar alkotta szegről­ végre a Gellért-fürdőz­és, a­mi még fokozza a teljesítményt, a legnehezebb és legkritikusabb körülmények között. Tudott dolog, hogy az építkezés a háború utolsó négy esztendejében is tartott még, a­mikor pedig a munkabér, az anyagbeszerzés stb. hallatlan ará­nyokban drágult meg. És mégis a gyárak, iparo­sok, vállalkozók valamennyien vállvetve, a sok háborús nehézség daczára a legkifogástal­anabbul tettek eleget kötelezettségeiknek és költséget, fáradságot, energiát nem kimélve, valóban a leg­szebbet, legjobbat, legtökéletesebbet produkál­ták. A főváros intézőkörei és a bemutatásnál jelen­lévő vendégek már elismerték a fürdő építőinek, vállalkozóinak, berendezőinek lelkiismeretes és prec­íz munkáját. A magunk részéről is módot kívánunk nyújtani a valóban jól kiérdemelt el­ismerésre és arra, hogy a közönség minden rétege megtudja, kinek az érdeme az, hogy Budapest egy látványossággal és az ország egy kitűnő gyógy­fürdővel lett gazdagabb. Éppen ezért itt alább részletesen közöljük mindazon vállalatok, czégek stb. nevét, a­melyek munkájukkal lehetővé tették a fürdő felépítését. Dicséretre, külön elismerő szavakra nincs is szükség, a végzett munka dicséri legjobban önmagát. Azok, a­kik kint jártak vagy kimennek a Gellért-fürdőbe, bizonyára, felejthe­tetlen impressziókkal fognak távozni a helyről, a­mely a magyar ipar tökéletes teljesítőképessé­gének egyik legszebb és legértékesebb bizo­nyítéka. A fürdő felépítésének munkálatait az alábbi c­égek végezték:­­ Bene is­t­­enn oki­ gépészmérnökök elektrotech­nikai vállalata és gyára (VIII., Práter-utcza, 6. sz.) a Szent Gellért-fürdő és Szálló elektromos világító­­cs ereátviteli berendezését készítette. A vállalati rész lebonyolítása különösen nehéz volt szert, mert úgy­szólván minden egyes helyiségben a világítási és erőátviteli berendezést az egyes helyiségek külső ki­képzésével, architektúrájával kellett összhangba hozni. Különösen nehéz feladatot rótt ez a háború m­iatt a vállalkozó ezékre, mert e mellett a háborús anyagok felhasználásának lehetőségével is minden egyes esetben külön-kü­lön foglalkozniuk és ezenkívül a nagytömegű anyagokat a legmostohább viszonyok között beszerezniük is kellett. A c­ég az utolsó napig is állandóan 30—40 munkást foglalkoztatott az épít­kezésen, de voltak olyan idők is, a midőn 120—140 ember dolgozott az épületen. Lakatos-, asztalos- és műszerészéne­k, melyek felhasználtattak, a czég gyártmányait képezik s csak ilyen módon volt lehet­séges e nagyszabású művet a háborúban elkészíteni. A czég kizárólag magyar munkásokat foglalkoztat a telepen. A Mátyás-templom világítását a koronázás alkalmával szintén a c­ég készítette. A műszaki ve­zetést e nagyszabású munkánál a város részéről Zboray János műszaki tanácsos és Sebőn Győző fő­mérnök látta el. A Ganz és Társa Danubius r.-t. tervezte és ké­szítette a fürdő központi, magasnyomású gőzkazán­­telepét, mely 6 darab, összesen 900 ms fűtőfelületű ,,Babcock-­Wilcox“ rendszerű gőzkazánból és ugyan­ilyen rendszerű mechanikai lánerrostélyokból áll. A tüzelési rendszer megválasztásánál a fürdő építés­vezetőségét itt a czél vezette, hogy azon messzemenő propagandának, melyet a főváros a gazdaságos füst­mentes tüzelés tekintet­ében maga is úttörően kifejt, ilyen tüzelés sokszorosan bevált gyakorlati megoldá­sával irányt mutasson. A kezdetben felmerült ama terv, hogy fenti czél elérésére a kazánoknál vagy világitógáz, vagy pedig generál orgán tüzel­és alkal­m­aztassék, mint meg nem felelő elejtetett és végle­gesen a lánczrostély-tüzelés fogadtatott el, melylye­l a Budapest környékbeli gyöngébb minőségű szenek is fent kifejtett előnyös módon tüzelhetők. A Magyar Fém- és Lámpaárugyár tervezte és készítette a Gellért-fürdő világítóberendezéseit. Való­ban nagy fölténést keltettek az épület stílusához simuló, kiváló ízléssel és a tervező Inten­zióit ki­fejezésre juttató világítótestek, melyek a vállalat minden izében modern felszerelésű műhelyéből ke­rültek ki. A­ háború okozta nehézségek, a problémák egész lánczolatának megoldása nehezedett a gyár­vezetőség vállaira és ez annál inkább is megszív­lelendő, mert a gyár a különféle nehézségek daczára kiváló gondot fordított e világítótesteknek nemcsak szakszerű és praktikus, hanem esztétikai szempontból is elsőrangú iparművészeti színvonalon álló elkészí­tésére. Fleischmann Gyula mérnök (Budapest,, VII., István­ ut 7.) végezte a lakatos- és vasalási munká­kat. Ezek a munkák úgy szolid kivitelüknél fogva, mint ízléses voltuk folytán méltó és kiérdemelt el­ismerést arattak és jegy föjtünést keltettek ugy a megjelent közönség soraiban, mint a szakkörökben. A főváros részéről jelen volt Bódy polgármester kü­lön elismerését fejezte ki a c­ég főnökének a szállí­tott munka jó minősége és szolid kiállítása fölött. Brundt János császári és királyi udvari szállító (VII., Péterfy Sándor-utcza 54.) készítette a fürdő teljes fűtési és szellőztetési berendezését, és pedig­­ a melegvízfütést a szálloda részére, a többi helyi­ségek részére alacsonynyomású gőzfűtést. A szellőz­tet­és az egész épület részére központilag van meg­oldva. A négy évi háború daczára a c­ég vállalt kötelezettségének költségek kímélése nélkül, csak a czél szemmeltartásával, minden irányban eleget tett. Thiergartner és Stöhr r.-t., egészségi és fürdő­­berendezéseket gyártó és felszerelő ezég (Budafoki­ út 9—11.), a szakmának egyik legismertebb ezége, ala­posan kivette részét a Gellért-fürdő építési munká­lataiból. A czég munkái közül különösen a Termál hideg- és melegvíz, ellátás, csatornázás, berendezési tárgyak, gyógyfürdők és szállodai berendezések vál­nak ki. A közönség körében, de szakkörökben is a legnagyobb feltűnést keltette a czég teljesítménye, a­mely a főváros intéző köreinek legteljesebb elisme­rését váltotta ki. Km­itli Károly ezég, József királyi herczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója, létesítette a gőzmosodaberendezést. A berendezés, a­mely a leg­modernebb és műszakilag legmesszebben kiképzett gépekkel van ellátva, megfelel 5000 kgr. fürdőruha és 300 kgr. szállodai ruhanemű naponkénti mosási teljesítménynek, a napot 10 órai üzemmel számítva. A gépek mind villamos hajtásra vannak berendezve. Az összes fölállított gépek­ és készülékek, és­pedig : a mosógépek, c­entrifugális facsarógépek, szárító­­kamra, gőzmángoluló és melegvíz termelő készülék a Knuík Károly c­égnek saját gyártmánya. Velsz Béla tapétakereskedő (VI., Dalszínház- Utc­a 8.) végezte a szállodai szobák tapétázását ki­váló ízléssel és hozzáértéssel, a c­ég, mely a fő­városnak már számos munkáját végezte, mindenkor teljes megelégedésre, különben már évek óta hiva­talos szállítója a Nemzeti Színháznak és az Operának. Kramer Adolf mázolóczég (I., Lágymányosi­­utc­a 4.) végezte a kazánház,­­ továbbá a lakóház festő- és mázolómunkáit hozzáértéssel, gonddal és szaktudással. Zimmermann és Lovász (VII., Almássy-tér IIi.) festő-, díszítő- és mázolómesterek. Ezen 50 év óta fennálló közismert czég végezte a fürdő- és szálloda­­épület összes mázolómunkálatait rendkívüli gonddal, hozzáértéssel és lelki­ismerettel. Fischer János Fiai, czégtulajdonos Fellegi Antal kőfaragómester (Budapest, X., Kőbányai­ út 43/1.) piszkei gyárában készítette a Gellért-fürdő összes márványkaunkáit kizárólag hazai márvány­anyagok­ból. A c­ég is nagyban hozzájárult, hogy ezen épít­kezés ízlés és kivitel dolgában világraszóló legyen. Ifj. Héber Sándor tetőfedési vállalkozó (Buda­pest, VII., Király­ utcza 7.), a szakmának egyik igen előnyösen ismert c­ége végezte a pala- és tetőcserép­­fedési munkálatokat, a­melyek elsőrangú kivitelük­nél fogva élénk feltűnést keltettek. Buchwald Sándor cs. és kir. udvari szállító vas­­bútorgyára szállította a vasbútorberendezéseket, a­melyek a modern fürdőhigiénia legnagyobb igényeit is kielégítik. A czég által szállított vasbútorberen­­dezések egy orvosi, valamint szakkörökben is meg­érdemelt nagy feltűnést keltettek. Dömény és Ehrlich oki. mérnökök, építési vál­lalkozó czég (VI., Eötvös­ utcza 4.) végezte az Orlay­­utczai kazánház és személyzeti lakóház építőmun­­káit, valamint a Ferencz József-híd lábánál levő forrásvízmedenc­éket a fürdővel összekötő futott alagút építési munkáit. Ilkovits J. vízvezeték és csatornázási vállalkozó (VI., Andrássy­ út 92.) készítette a kazán- és személy­zeti lakóházban a hidegvíz-, melegvíz-, csatorna- és kazántápláló vezetéket, a nagy fürdőben a tetűvíz­­levezető csatornázást, a mosóházban a csatornázást és a vízvezetékberendezést. Úgy a szakemberek, mint a főváros vezetői nagy elismeréssel szólottak a clég preczíz és minden igényeket kielégítő munkájáról. Pick Emil (VI., Podmaniczky-utcza 63.), a sza­badalmazott Pikk­n-gyár c­égtulajdonosa végezte a farok és vakolat közti összeköttetést a léghuzat el­hárítására az összes utczai ablakoknál. Lakos Lajos takaréktiszhelygyár (VIII., J­eze­­rédy­ utcza 8.) készítette a nagy konyha nagy c­uk­­rászkemenezéjét gázzal kombinált tűzhellyel, to­vábbá az igazgatósági, gondnoki és tisztviselői laká­sok tűzhelyeit. A kor igényeinek megfelelően felsze­relt gyár, saját tervei szerint készítette a tűzhelye­ket, melyek valósággal látványosságszámba mennek. Katzmarek és Társa mérnökök, közismert mo­dern üveg- és vasszerkezeti gyár (VI., Lomb-utcza 39—41.) végezte a Gellért-fürdőn az eltolható ü­veg­­tetőmunkálatokait, továbbá szállította a fürdő díszes udvarához a szabadalmazott ragacsnélküli szerkeze­tét. Ez az üvegtető akként van szerkesztve, hogy a fél földszín, tehát a teljes középső rész, épp úgy a két függélyes oldalrész néhány pillanat alatt emel­tyű által eltolható. Nevezett gyár Magyarországon ragacsnélkü­li üvegtetőit katonai, állami, valamint gyári építkezéseknél mindenütt a legnagyobb meg­elégedésre szállítot­ta. Hans Fallip és Fiai (IV., Gizella-tér) a mon­archiának e legismertebb és legnagyobb czege szál­lította a szőnyeg, bútorszövet és függönyféléket. Valamennyi a legjobb, legtartósabb és a legizlésesebb minőség, a­mi a fürdő összhatását nagyban emelte. A közönség körében is élénk feltűnést keltettek a Haas czég. Ízléses és ma már alig kapható czikkei. Ney Simon szobrász (IX., Páva-utcza 39.) vé­gezte az összes mű­márványmunkálatokat, a sirtcco- és szobrászmunkákat, a Zsolnay-gyár által készí­tett fayeuve-minnkák modelljeit és a műkőmunkáia. A Kőszénbánya- és Téglagyár Társulat Pesten (Drasehe) szállította a fayence-falburkolato­­at és a­ porczellánszigetelőket. Az ízléses fayence-burkolatok­­nak sok nézője akadt a közönség sorában. A por­­czellánszigetelők igen tartós, jó anyagból készültek. A társaság ezekből -.­ czikkekből is a legkiválóbb mi­nőségeket állítja elő. Krempel József mű lakatos és portálépítő czég (VIII., Sárkány-utcza 11.) készítette gonddal és ízlés­sel az utczai homlokzat, erkély és díszbetétrács, mű­­tovács munkáit, továbbá az erkély- és mellvéd­­rácsokat, valamint a melléklépcsők rácsozatait. Fischer Testvérek Üvegcsiszoló- és Tükörgyár (VIII., Koszoru­ utcza 27.) készítette a gyönyörű csi­szolt üvegeket és tükröket a konczerttermekben, a szállodai szobákban, valamint a fürdőkarnokban.. Sperling J. Jenő tűzhelygyára (Kálvária­ tér 14.) modernül berendezett ipartelepén készült a nagy főzőkonyha, a kombinált nagy szén- és gáztűzhely, a rostsütőkészülék, a gázfőzőü­stök, edénymosogató gépek. Ugyancsak a c­ég készítette a külső és belső kávéházban a gázra berendezett kávéstűzhelyeket, a­­melyek — mint a többi munka is — a gyár saját tervei szerint készültek. Böhm Béla (Üllői­ út 29.) végezte a kárpitos- és díszítőmunkákat. A czég szállította és szerelte fel a függönyöket és az ülőbútorokat is. A c­ég ezúttal is kifogástalan és eredményes munkát végzett. Újlaki Tégla- és Mészégető r.-t. (V., Akadémia­­utcza 9.) szállította az egész épület tetőfedéséhez fel­használt pala- és tetőcserepet. A főváros csaknem összes épületeihez, majdnem mindenhol az Újlaki téglagyár pala- és tetőcserepeit használja. Bakos Manó szobrász (VII., Bálint­ utcza 5.) vé­gezte a Gellért-fü­rdő és Szálló építkezés homlokzati kőszobrászmunkáit, a nagy fürdőcsarnokok és ku­pola rabitz és terranova kiképzését és szobrászmun­­káit, valamint a nyilvános és szállodai étterem, szál­lodai szobák, lépcsőházak, pénztárcsarnok stukkó- és szobrászmunkáit. Pick Ede utódai (VI., Lehel­ utcza 51—53.) 40 éve fennálló lakatos árugyára készítette az épület má­­lakat- és szegező lakatosmunkáit, a díszes kivitelű lépcsőrácsokat és felvonótornyokat, továbbá a Fick­­féle ablakszellőztető és ajtócsukó munkákat. Ludvig János mázoló- és fényezőmester (IX., Angyal-utcza 10.) végezte a központi fűtőtestek hő­­álló zománczfényezését. . Glatz András czég (VIII., Baross-utcza 66—68.) készítette az összes üvegezési munkálatokat. A régi, jó hírnevű, 1864-ben alakult ezég munkái ezúttal is kifogsátalanok és igen sikerültek voltak. Flottr Károly ezég (Berlin—Budapest) készítette a főbejáratnál levő, villamosüzemre berendezett két személyfelvonót. Ezúttal is feltűnt az általánosan elismert ezég munkája annak rendkívül ízléses ki­vitele folytán. Südfeld Gyula (Budapest, IV., Mária Valéria­­utcza 10.), a szakmának egyik ismert és jónevű ezége végezte a falkárpitozási munkákat. Feltűnt a ezég munkája mindenütt. Kállai Adolf épületüveges (VII., Károly királyi út 7.) végezte az üvegezési munkák egy részét. Tőke György ácsmester (Hungária­ körút 78.) 3 Gellért-fürdő építésénél a kazánházzal kapcsolatos lakóház ácsmunkáit végezte, dicséretére a magyar iparnak. Ez idő szerint a fővárostól újabb­ megbízást kapott a városháza udvarán épülő paviilon építé­sére, körülbelül egy millió korona összegben.­ ­ RfiBMír. K i­vubu foglalókért nem vil­id felelősséget a Mszkesztyeé*. rfb 6g| p Íj legmodernebb F fürdőkályhák, i kivitelben éri-S staps tűzhelyek, I i iíUfm VhAzpciz f | 2 I kaphatok* BHILLIÁNST gyöngyöt, aranyat legmagasabb árban veszek. REICH NÁNDOR. Főü­zlet: Rákóczi-út 80. sz. Fióküzlet : Rákóczi-ut­ca. Telefon: 27-61. Hivást-a bűzhöz jövök. ”­­ 1 ' ‘ Tőkés-megbízóink részére keresünk sürgősen nagy fenyő-, bükk- és türgyerdüket ! „VÁLLALKOZÁS", Teréz-körut 12. szám. íserléssel, mnMtM, lanafa­két, nyomásra való gombokat, patent nadrággombokat, nadrágtartókat, uraknak való férőket és más rövidáro­ - kat megfelelő árak mellett szállítunk. Német levelezést kérünk-ISSffOR 6.&KW, Wien, I., Biberstrasse 8. m­mSími minden mennyiségben vásárolunk és azokér­t á­lcsonalasabb­­ árakat fizetjük. Szedéséhez utasítást, esetleg előleget adunk. Szállításához zsákot küldünk. — Miutazott árajánlatot kér. Magyar Gyógynövény R.-T. Vill., Baross-utcza 13. ^93 S­zirtit..veszünk , minden m­ennyiségben préselés czéljéből. Hordósi rendelkezésre bocsá­jtunk. Ajánlatok : „UNION 11 Weingrosshandlung Wien. IX., Saneteldergasse 54. pzimzendek, Sürgönyczim, »Ugin Wien, 1308.

Next