Az Ujság, 1918. november (16. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-17 / 270. szám

Vasárnap,1­918. november 17. AZ ÚJSÁG — Rablásért — halál. Bécsből jelentik: A német-osztrák állami tanács a következő felhívást teszi közzé: A lakossághoz ! Az állami vagyon fosztogatása és rablása a legsúlyosabb bűntény fiatal állami életünk ellen. A­kit tetten érnek, azt rögtön beszállítják a bécsi népőrség parancsnok­ságára. A még érvényben levő haditörvények alap­ján ezt a bűntényt halállal büntetik és mostantól kezdve a büntetést végre is fogják hajtani. Azoknak a személyeknek büntetését, a­kik november 20-ig rablott vagy jogtalanul eltulajdonított dolgokat visszaadják, elengedik. — Egy alezredes halála az utazón. Szabad­káról jelentik: Fáy alezredes, a­ szabadkai ló­kórház volt parancsnoka pénteken a­ város­háza előtt az utczán hirtelen rosszul lett, ösz­­szeesett és meghalt. Halálát szívszélhüdés okozta. — Halálozás. Schweiger Sándor gyárigazgatót ma temették. Testvérei kérnek mind­en rokont és jóbarátot, hogy halálát titkolja el agg és beteg édesanyja előtt. Bognár Béla ar. honvéd főorvos az olasz harertéren szerzett betegségében október 12-én elhunyt. A follinai temetőben hantolták el. Setényi Béla dr. egyetemi tanársegéd neje, szü­l. Rosenberg Janka f. hó 16-án Budapesten elhunyt. Teme­tése f. hó 18-án d. e. Vili órakor lesz a rákosi izr. temető halottasházából. Molery Borencz hírlapírót pia délután 3 órakor te­mették el a protestáns egyház,szertartási szerint a kere­­pesi­ úti temető halottasházábéli A temetésen képvisel­tette magát, a Vöröskereszt-Egylet­ és a Budapesti Ujság­­,n­ők Egyesülete. A korán elhunyt hírlapírót nagyszámú közönség kísérte utolsó útjára. LAPZÁRTA mim A franessets aiSnyetssaié­sa Oszáss- Loth®ri8tg5öSíara. Srassburg, november 16.­ (Saját tudósí­tónk távirata.) Megbízható értesülés szerint a franczia hadsereg Lotharingiában az Es- Hageningen—St. Arold vonalon Hoch­feld vidékén és tovább Mühlheim és Strassburg között nyomul előre a Rajna irányában. Schlettstadtot a francziák­ megszállották. Egy franczia hadosztály délelőtt bevonult Mülhausenbe, állítólag Colmart is megszáll­ták. A franczia hatóságok elvárják, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint a vasút üzemben fognak maradni, b­rket árnyalás el­késesítése. Paris, november 16. (Havas.) A Tartok azt a fiírt közölték, hogy a szövetséges államok mi­niszterelnökei és külügyminiszterei rövid időn belül­­Párisban és Versaillesban tanácskozásra ülnek össze, sőt hogy ez a tárgyalás már meg is kezdődött. A jelentés ebben a formában egy­előre korainak látszik. A szövetséges kormá­nyok egyes képviselői, így Curzon Angliából és Son­ni­no Olaszország részéről domén csati­val és Fickóénál tárgyalást folytattak ugyan Parisban a béketárgyalásról, de Curzon máris visszatért A­ngolországba és Sonninónak vasár­nap már Rómában kell lennie, hogy részt ve­hessen­­ a parlamenti tárgyaláson. Nemzetközi tanácskozásról tehát nem lehet beszélni. Az elő­zetes béke­fel­tételekről való tanácskozás no­vember vége előtt előreláthatólag nem kezdhető meg. Az entente kormányai addig is tanácskozást fognak folytatni a­ munka módszeréről és az érvényesítendő feltételekről. Úgy tudjuk, hogy többen a szövetségesek közül máris kijelölték megbízottaikat. A tanácskozá­sok előreláthatólag Páriában fognak megtör­ténni. Az összeilléseket Ve­rsaillesban fog­ják megtartani, amerikai tmmkSssxftvelxiSis­SsikeJeSSctQle­. Laredo (Texas), november 16. Gompers Sá­muel elnöklete alatt ma pánamerikai értekezlet folyt le. Az American Foederation of Labour határozati javaslatot terjesztett elő, a­mely a békekonferencziával szemben való állásfoglalá­sát körvonal­azza. A békének a következő lé­nyeges és alapvető elveken kell alapulnia: A világ szabad népeinek egyesülése közös szövet­séggé valóban praktikus munkára. Represszá­­liakat mellőzni kell. Egy népet sem szabad oly uralom alá kényszeríteni, a­mely alatt élni nem akar. Az emberi munka nem áru és nem kereskedelmi czikk. Az , egyesülési, szólás- és gondolatszabadságot nem szabad megrövidí­teni. A nyolcz órai munkanap iparban és ke­reskedelemben törvénybe iktatandó. CsiSráfc-Prasi’ar EcmC* SilfiakossZsa. Bács, november 16. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Neues Wiener Tagblatt értesülése sze­rint az Osztrák-Magyar Bank tiltakozni szándé­kozik a bankjegyprivilégiumnak a cseh nemzeti bank részéről történt megsértése ellen, melyet­ bank­jegykibocsátó osztály létesítésével követett el, holott az Osztrák-Magyar Banknak 1919 végéig szóló privilégiuma van* A HÉT, írja A. L. A sas impériuma. Mindent elhiszünk, a­mit Sze­münk előtt látunk végigszáguldani és mindent meg tudunk érteni. Csak két dolog látszik szinte káprá­­zatnak. Az, hogy Tirolban kikiáltották a köztársasá­got és hogy Bécsben az udvari autókról levakarták a kétfejű sast. A bécsi csoda még nagyobb a tiroli csodánál is. Mert a kétfejű sas varázsa szinte túl­világi tünemény volt Bécsben. A mikor ISA6-ban a bécsi udvar V. Ferdinándot kissé odébb óhajtotta állítani az uralkodástól és a politikától és ezért nagy­­nehezen sikerült az öreg császárt vadászatra csábí­tania, egy ilyen vadászat alkalmával az udvari va­dász — hogy ő felségének a kedvét növelje — a csá­szár háta mögé lopódzott és a mikor a császár resz­ketem kezével czélzott, a vadász hátulról pompás lö­véssel talált el egy hatalmas sasmadarat, a­mely élettelenül zuhant le. Az udvari vadász befelé vigyo­rogva, kifelé lelkes hurrá­val gratulált a császárnak a gyönyörű sas­ zsákmányhoz. De V. Ferdinánd fel­háborodva tiltakozott: — Engem nem tesznek bolonddá. Ez nem sas. Ez vadkacsa. Hiszen a sasnak két feje van. És az udvar megindultan és helyeslően bólin­tott. Ez csakugyan nem sas. A hazug udvari vadászt pedig elkergették az állásából. Welche Wendünk durch Gottes Fügung, — mon­dotta 1871-ben Szedán után I. Vilmos porosz király, a­kinek a hintóját szintén kétfejű sas díszítette. Íme elérkezett az az idő is, a mikor a sasnak csupán csak egy feje van és a mikor a sas immár csupán a ma­darak királya. K* A Mártonnapi tudok. Úgy érezzük, hogy lesz még olyan világ is, a mikor sok tradicziónk össze­omlása miatt fog a­ magyar búsulni. De ezek közé igazán nem soroljuk a pozsonyi ortodox izraelita hitközségnek azt a tradíc­ióját, a­mely évszázad óta minden évben Márton napján küldöttség útján, nem­zeti szinű pántlikával összekötözött két darab ludat ajánlott fel a bécsi Burgban az uralkodónak. Ez a két liba valamikor régen nagy irigységet és vetélke­dést okozott a bécsi gutgesini világboldogítók tábo­rában. Lusger bécsi polgármester úgy érezte, hogy ebben a pozsonyi tradiczióban részben magyar, rész­ben sémita preponderenczia bujkál. Ezért ő is akart egy kontra-tr­adicziót csinálni. Azt proponálta, hogy a bécsiek viszont minden húsvét vasárnapján két szép bécsi sonkával­­kedveskedjenek a Burgban. A vi­lágraszóló konc­epczió már csaknem sikerült is. De az I. Ferencz József józan esze útját állotta az „esz­médnek. Ő nem akarta a bécsi Burgot egy tréfli és egy kóser Traktorhausz versengése által a köznevet­ség czélpontjának kitenni. Ezúttal történt hosszú évszázad óta először, hogy a pozsonyi Mártonludakat a hét hétfőjén — Márton napján­­— nem vitte depuláczió a bécsi Burgba. Ha majd valamelyik udvari történetíró igazán elemében lesz, nyugodtan összeállíthatja a világháború mérle­gét, a veszteség- és a nyereségszámlát. Ez alapon az­tán megállapíhatja, mint d­edukczió ad abszurdumot a hálás utókor számára, hogy 1906 1918-ban volt Európában egy nagy világháború, a­melyben három­négy millió fiatal, bátor és jobb sorsra érdemes hős, délereg legények, boldog családapák patakokban on­tották a vérüket és hősi halált haltak. Ellenben ugyanaz a világháború megmentette Pozsonyban két hízott liba drága életét. A Kegyelmes asszonyok szive és gyomra. Boltok és tejcsarnokok előtt ácsorgó polgári asszonyok, mulas­satok, ha van kedvetek a mulatáshoz. Bécsi lapok ír­ják, hogy Coudenhove grófnét, a csehországi hely­tartó feleségét és a nővérét Taafe grófnőt Prágában letartóztatták, de a helytartó gróf nejét másnap száz­ezer korona óvadék mellett szabadlábra helyezték. A letartóztatás oka az volt, hogy a kegyelmes asszo­nyok, mint a Vöröskereszt-Egylet prágai funkczio­­náriusai, az egyesület élelmiszerraktárából maguk­nak jogosulatlan módon élelmiszereket szereztek. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a két oszt­rák kegyelmes grófné, a ki a jó szivét ajánlotta fel a humánus, a szamaritánus czélnak, a jó szív helyett a jó étvágyat funkczionáltatta. Azaz: a szegény, a hazáért, az otthonmaradottak helyett is vérző, kezet, lábát vesztett rokkant sebesült katonák kenyeréből, húsából, szalonnájából, zsírjából, lisztjéből és burgo­nyájából lakmároztak. A százezer korona óvadék ellenében történt sza­­badlábrahelyezés előhírnöke annak, hogy: sebaj, lesz még szőlő, lágy kenyér. Ez a kis élelmiszer-panama Ausztriában kegyelmes grófnék presztizse­ jén nem fog túlságosan nagy folytonossági hiányt okozni. Afféle csekély kellemetlenség ez csupán, mint egy hófehér, szép női arezon valamely apróbb „schün­­heitsfehler.“ Érdekes, sőt telepatikus jellegzetű véletlen, hogy Ausztriában és egyebütt a legszebb női arezon az efféle szépséghibát — Mittressernek szokták nevezni. SZÍNHÁZ, zeke. * A színházak mai estéje. A köztársaság ki­kiáltását színházaink is megünnepelték. A Nem­zeti Színsz-ba­a Bánk bánt adták elő, Katona remekével téve emlékezetessé a mai estét. Az Operában, mely ma volt először Magyar Nemzeti Operaház, Hunyadi László állott a szín­­lapon. Erkel operájának nyitánya előtt a Him­nuszt és a Marsellaiset énekelte az énekkar. A Vígszínházban a Himnusz eléneklése után Fenyő Emil Petőfi Respublika czímű költemé­nyét szavalta. A Királyszínszban a Himnusz után Szirmai Imre ugyanezzel a költeménynyel lelkesítette fel a közönséget. A Magyar Színházban Tarnay Ernő­­ volt Petőfi annyira aktuális költeményének tolmá­csolój­a. * Forradalom a Nemzeti Zenedében. A min­den téren kitörő forradalmi mozgalmak nem vol­tak hatás nélkül a Nemzeti Zenedére sem. Az intézet tanárai, tisztviselői tegnap értekezletet tartottak és kimondották, hogy az intézet eddigi szervezetét, művészi és pedagógiai irányát gyö­keresen megváltoztatják. A mozgalom vezetői: Haraszti Emil, Kern Aurél és Dióssy Béla kí­vánságaikat memorandumba foglalták és azt leg­közelebb a választmány elé terjesztik. Miután a memorandumot a Nemzeti Zenede egész tanári kara aláírta, előre kitérni nem igen lehet majd. A legfontosabb kívánságok egyike, hogy Zichy Géza gróf, az eddigi elnök állásában továbbra ne maradjon meg, az eddigi tanítási módot fektes­sék teljesen modern alapokra és az intézet hatal­mas, több mint két milliót kitevő vagyonát ne kezeljék úgy, hogy az mint eddig, csak egy szá­zalékot jövedelmezzen. A mozgalom­ vezetői oly kitűnő, modern muzsikusok, hogy irányításuk alatt csak jobb jövő virradhat a kétségkívül érdemes intézetre, mely azonban a mostani vezetőség alatt biztosan haladt az elavulás felé. * A színházak hírai. A Nemzeti Színház jövő heti műsorának eseménye Shakespeare Vili. Henrikjének vasárnap esti felújítása, mely Ivánfi új rendezésében, új szereposztásban és új kiállítással kerül színre. A heti műsor egyébként a következőképpen alakul: hétfőn a Pauszt kerül színre 6 és félórai kezdettel, kedden a Kamé­­liás hölgyet adják, szerdán a II. József, csütörtökön az Uridivat, pénteken a Hamlet 6 és fél órai kezdettel, szom­baton A fösvény, vasárnap délután Az áldozat, hétfőn este pedig a dolovai nábob leánya kerül színre. A Várszínházban kedden, e hó 19-én a szombati ünnepi előadás miatt elmaradt A titok kerül színre új szereposztással reprizként. Szombaton Ibsen Korája kerül színre. Mindkét előadás 6 és fél órakor kezdődik. A Vígszínház jövő hetének irodalmi és művészi ese­ménye a Szenvedély, Arczubajev új színművének bemu­tatója lesz, a­melyet szombaton, e hó 23-án tartanak meg. A kitűnő orosz író izgalmasan érdekes műve Bródy Sándor tolmácsolásában kerül közönségünk elé.Gombaszögi Frida, Varsányi Irén és Makay Margit játszszák a női szerepeket. A színmű hősét Csortos Gyula adja,­ a­ki ezúttal lép fel betegsége után először. A Városi Színház a jövő héten az operai irodalom egyik legértékesebb gyöngyével, a Hoffmann meséivel gyarapítja játékrendjét. Offenbach gyönyörű zenéjű és felette érdekes cselekm­ényű remekét szombaton mutatják be a Városi Színház operai személyzetének legjobb erői­vel. A női főszerepet Adler Adelina énekli, Hoffmannt pedig Demény Artúr. Miklóst Albert Erzsi, az anya szel­lemét Ludvig Vilma, Miracle orvost Bihari Sándor­, Spa­­lanzanit Mátray Ernő, Crestelt Manyai Zsigmond, a szolga hármas szerepét Pázmány Ferencz adja. A zene­kart Márkus Dezső­­vezényli. . A Király­ Színházban Bakonyi Károly és Szirmai Albert rendkívüli sikerű operettje, a Gróf Rinaldó, a­mely­nek minden eddigi előadása előre elkelt táblás ház előtt került színre, az egész hét műsorát betölti. A főszerepeket természetesen minden este B. Kosáry Emmi, Lábass Jucit, Király, Rátkai, Ihász és Szirmai átszszá be. Holnap, vasárnap, délután és jövő vasárnap délutánján 2­4 óra­kor a Pillangó főhadnagyot adják, a­melynek holnap lesz a 150-ik előadása. Mind a két délutáni előadás mérsékelt helyáru. A Magyar Színházban Gábor Andor nagysikerű víg­já­téka, a Majd a ViaZa ! a­melynek minden előadását vi­haros kac­agások kisérik, a jövő héten estén­ként szinre kerül Bedák Sárival a fő női szerepben, azonkívül Báthory Gizávaal, Gyárfással, Virányival, Z. Molnárral, Uraival és ■ Körmendivel a többi főszerepben. Holnap, vasárnap dél­után és jövő vasárnap délután 2­4 órakor mérsékelt hely­­ekal a rendkívül hatásos A császár katonáit adják. 15

Next