Az Ujság, 1918. november (16. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-08 / 262. szám

10 [’ • Premier a Télikertben. Szokatlanul zajos mozgalmia­s premier folyt le ma a Télikert­­ben- fia volt ugyanis a­ bemutatója az első i nagy operettnek, a­melyet a fővárosnak ebben­­a legszebb és legintimebb színházában játszot­­­tak. Max Gábriel, ki nem hiába kedvenc­e a (•berlinieknek, olyan muzsikát irt a Kuba gyön­­­gye (Die schöne Kubanerin) operettnek, a­me­lyet néhány na­p múlva kétségtelenül ismerni­­fog egész Budapest. Melódia, frisseség, tem­­.Theramentmn a főismertető jelei ennek a zené­­­nek­ Az előadás nagyszerűen hozta ki a darab [humoros és érzelmes jeleneteit egyaránt, a vendégszereplő művészek: Tisza Karola és­­Nádor­­Jenő, a Király­ Színház, Stella Gyula, a Vízígszínház tagjai ismert tudásuknak és tehet­ségüknek megfelelően brillíroztak az operett­ében, új és nagy tehetséget ismertünk meg An­itás Erzsiben, a­ki énekben, tánc­ban és játék­éban egyaránt oly tökéletes volt, hogy ezen sze­replésével méltán kér helyet legelső primadon­­­máink között: Garai Károly és Gallai Nándor bigén szerencsésen szolgálták a humor és mu­­­lattatás ügyét, véges-végig derűt és kaczagást­­fakasztottak. Az operett minden számát tom­­­boló tapsvihar jutalmazta, és mindegyiket­­többször meg kellett ismételni. A Télikert ez­­­zel az előadással helyet biztosított magának a legelsőrendű­ színházaink között. '• * A*. I­ Ifim-kabaré igazgatósága 25 szabadjegyet­­ engedélyezett esténként a harcztérről Budapestre érkező f­éb 25 jegyet "a rokkant katonáknak. A jegyeket este 7 óra­ikor az Intim-kabaréban (Teréz-körút 46.) Leopold Gyula [ százados osztja ki. f­­ * Prastean Jean, a kitűnő hegedűművész, ki hang-­ versenyeivel Angliában és Amerikában is nagy sikereket­­ aratott, betegsége folytán elhalasztott hangversenyét no­­­­vember­ 10-én tartja a Vigadóban a következő műsorral : | Händel: G-dur szonáta, Csajkovszky: D-dur hangver­seny (op. 35.), Paganini—Kreisler: Prelúdium Allegro, | Hubay: Sefir, Wienowsk­y : Scherzo Tarantella, Paga­­quini, Campanella és Boszorkánytáncz. A hangverseny­­ iránt igen nagy az érdeklődés. (Harmónia). Suilver. S rovatban foglaltakért non villa! felelőss­get a verkeett cég. flankás-fehérneműt minden mennyiségben olcsón szállit Koch Parti áruháza, Csengeri­ utcza 1. szám. Jogi alapvizsgákra, szigorlatokra, Államszámviteltani államvizsgára és Tanári paedagógiai vizsgára fiztelességgel előkészítünk vidékieket is. Jegyzetkölcsön­zés. Szontagh szeminárium Bpest, IV., Váczi-u. al. 13731 Haza érkeztek szakképzett műszerészeink és ismét elválla­lunk irágépgavitásokat garanczia mellett. ROXEO’MIl­Y FRIG­YES V.: Fü­rdő-u. 10. Telefon 7-34, 110-19. Minden külön értesítés helyett. Mély fájdalommal jelentjük egész csalá­dunk nevében, hogy drága jó édesanyánk Özv. Schneller Miklósné szül. Tárnok Lídia f. hó 5-án hosszú szenvedés után 74 éves korában elhunyt. Folyó hó 9-én délután 3 óra­kor tem­etjük a monori református temető halottasházából. Budapest, 1918 november 6-án. Matólcsy Károlyné szül. Herodek Jolán, Herodek István, Herodek Sándor. FŐVÁROS, (A fővárosi alkalmazottak fizetésrendezése.) Batthyány Tivadar belügyminiszter Budapest székesfőváros összes alkalmazottainak fizetés- és státusrendezésére vonatkozó közgyűlési határozatot azzal hagyta jóvá, hogy ezeknek egyidőben kell életbe lépniök és pedig valamennyinek visszaható hatálylyal. A jóváhagyó határozatot a belügy­miniszter már ma átküldte a fővárosnak. AZ ÚJSÁG Péntefe, 1918. november 8.­ KÖZGAZDASÁG. Szende Pál a hadi kölcsönök és a bankje­gyek értékének megvédéséről. Az Omke mai számában Szende Pál búcsút vesz az. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesüléstől, a­melynek tíz éven keresztül volt vezérlő egyénisége. Bu­­csu czikkében a következő általános érdekű kijelentéseket teszi Szende Pál : Új hatáskörömben mindent el fogok követni arra, hogy a kereskedők jogos érdekeit megvédjem és a leghatá­rozottabban szembe fogok szállani minden olyan egyoldalú osztálytörekvéssel, a­mely a kereskedelem ellen irányul. Tíz éves működésem alatt sohasem küzdöttem azért, hogy a kereskedők felmentessenek az állami terhek vise­lése alól, de mindig síkra szálltam az ellen, hogy a külön­böző társadalmi osztályok az adóteher viselésénél a keres­kedelem és ipar, a városi lakosság rovására előnyben ré­­szesíttessenek. Kár volna magunkat illúziókban ringatni. Oly adótörvényeket kell csinálni, a­melyeknél súlyosabba­kat a magyar történelem nem ismer. Ezek az összes fog­lalkozási ágakra, s így a kereskedőkre is ki fognak ter­jedni, mert csak ily módon tudjuk biztosítani azt, hogy az állam polgáraival szemben vállalt kötelezettségeinek megfeleljen. Csak ilyen módon tudjuk biztosítani azt, hogy a közhitel fentartassék, hogy a hadikölcsönök és a bankjegyek értéke, csorbát ne szenvedjen. Ennek a czélnak elérésére a kormány minden erejével törekedni fog és ép ezért el is várja az állampolgároktól s így a kereskedőktől is, hogy a súlyos adóterhet zugolódás nélkül fogadják. Azt azon­ban már most ígérem, hogy a mennyire hatáskörömbe esik, igazságtalanság történni nem fog és az adóterhet minden társadalmi osztály arányosan fogja viselni és senki exisz­­tencziája veszélyeztetve nem lesz. .A kormánytól semmi sincs olyan távol, mint hogy akár a devalváczió, a lebélyeg­zés, vagy pedig a vagyonelkobzásig menő adózás eszközeihez nyúl­jon.« Szende ezután arra szólítja fel a kereske­delmi egyesületeket, a Budapesti Kereskedel­mi Testületet és a Pesti Lloy­d­­ Társulatot, hogy társuljanak az OMKE-vel. Tekintettel a politikai viszonyok gyökeres változására, mely­ az erők tömörítését egyenesen megköveteli s a kontroverz nézeteket kétségkívül egyetlen ha­talmas gondolatba, Magyarország jövőjének biztosításába olvasztotta össze: fel kell ten­nünk, hogy Szende államtitkár felhívásának foganata lesz. A jegybank főtanácsülése. Bécsből táviratoz­tak . Az Osztrák-Magyar Bank mai főtanácsülé­­sét és a következőket jelentik meg : Egybehangzóan fejeződött ki az a felfogás, hogy mindenekelőtt tisztázni kell az illetékességet Ausztriában és,Ma­gyarországon is, minthogy a bank, mint közös in­tézmény, rendkívül nagy kárát vallja az általános zavarnak. A jegybank illetékes fórumai egyelőre még az osztrák és magyar kormány. .A bank külön­választásáról ma nem volt szó. Az egész ülésen a bank általános helyzetéről folyt a vita, úgy hogy Schmidt vezértitkár be sem terjeszthette a pénz- és devizapiac­ról szóló szo­kásos jelentéseket. Értesülésünk szerint a jelentés közli a többi között, hogy az Osztrák-Magyar Bank a legutóbbi napok folyamán több mint két millió koronával gyarapította aranykészletét. Azt is el­mondja a vezértitkár jelentése, hogy az Osztrák- Magyar Banknak a német birodalmi bankkal való együttes eljárása nem változott meg. A lombard­­kölcsönök igénybevételének fokozását jellemzi, hogy egyetlen napon 609 millió korona hadikölcsönt lombardiroztattak Ausztriában és Magyarorszá­gon. A finom arany ára 23.000 koronáról 15.300 koronára esett, az ezüst ára 360 koronáról 450 koro­nára, a­­Napóleon-aranyé 125 koronáról 90 koronára. Az Osztrák-Magyar Bank több m­űszaki és ad­minisztratív tisztviselője Budapestre utazott, hol felügyeletük alatt fogják elkészíteni az állam­nyomdában az új 25 és 200 koronás bankjegyeket,­­4 bank idejében kiszállíttatta mindenét a trieszti, klagenfurti, bozeni és zimonyi intézeteiből. Az értéktőzsde- Ma is teljesen üzlettelen volt a tőzsde. Csak a szén- és vasipari értékek iránt mutatkozott némi érdeklődés. A mai jegy­­zések a következők : Magyar hitel 1025, Osztrák hitel 672—670, Leszá­­nd­tolóbank 650, Fa bank 651—650, Rima­murányi 928 - 918, Városi vasút 310, Aramvasut 860, Mercurbank 295, Hazai takarék 18450, Borsod-miskolczi 1215, Gizella ma­lom 600, Viktoria 1330, Salgótarjáni 940—955, Unkányi­ 665, Csáky 468, Kaszab 520, Láng 410, Kóburg 460, Ganz vill. 645, Izzólámpa 740, Fatermelő 1200, Klotild 450— 462, Fobus 120—,121. Slavonia 616. Déli vasút 100. Az Újság bécsi szerkesztősége telefonozza . A német fegyverszünet ügyében a franczia fő­hadiszállásra utazott kommisszió híre a mai bécsi tőzsdén szilárd magatartást idézett­ elő. A mai berlini árfolyamemelkedéssel kapcsolatban a­ dohányrészvények 11, Alpin 12, Bírna 7, Skoda 33, Aramvalut 6, Krupp 11 és Siemens 21 K-val’t emelkedett. Frankértékek túlnyomóan szilár­dak, különösen szilárd a Lloyd, Lemberg­­ Cser­ j­novicz Dynamit, Poldikohó, Prágai vas. Ma,-1 gyár Általános Szén (97). Bécsi kölcsönkötvé-­­nyek is szilárdan tartották árfolyamukat. Osztrák hitel 675, Magyar hitel 1010, Zivnostensaa 560, Rima 930, Általános kőszén 1900, Trifaili 570, Prágai­ vas 3150, Danagőzhajózási 1555, Lloyd 3565, Cesulick 1295, Gerngross 475. Fővárosi Pénzintézetek Szövetsége. Tizen-n­égy fővárosi pénzintézet a közérdek megóvása-­ nak érdekében Fővárosi Pénzintézetek Szövet-­ sége név alatt szövetséget alkotott, mely­ azzal­ kezdte meg működését, hogy­ a Magyar Nem-­­zeti Tanácsot és az új kormányt üdvözölte, ne-­­kik szolgálatait felajánlotta. Egyúttal felhívta a kormány figyelmét, hogy közéletünk mos­tani nagyfontosságú, elementáris változásai­ közepette, a­mikor mindenkinek össze kell tar­tani, hogy a közállapotok konszolidálását és­ megnyugvását elősegítse, néhány fővárosi­ pénzintézet tárgyalásokat és akc­iókat folytat,­ a­melyekbe hatósági személyeket is belevon és a­melyekről a­ sajtónak is közleményeket ad­ le, a többi fővárosi pénzintézet teljes mellőzé-­­sével, mégis a fővárosi pénzintézetek nevében. Már­pedig most nem olyan időket élünk, a­mi­kor egyes intézetek maguknak kiváltságokat­ biztosíthatnak és ilyen szeparatisztikus törek­vések ma a közérdek rovására mehetnek., Szende Pál dr. pénzügyi államtitkár, a­ki a tizenegy pénzintézet képviselőit fogadta, a­ pénzügyi kormány nevében kijelentette, hogy teljesen helyesli a szövetség álláspontját és intézkedik, hogy a jövőben ez az álláspont­ figyelembe is vétessék. A szövetséghez a követ­­­kező intézetek csatlakoztak: : Belvárosi takarékpénztár részvénytársaság, Buda-­­pest-lipótvárosi takarékpénztár részvénytársaság. Egye­sült budapesti fővárosi takarékpénztár, Első magyar ipar­, bank. Magyar általános takarékpénztár részvénytársaság. Magyar fakereskedők hitelintézete részvénytársaság, Ma­gyar kereskedelmi hitelbank részvénytársaság, Magyar Országos bank részvénytársaság, Magyar országos központi takarékpénztár, Mercur váltóüzlet részvénytársaság és a, Nemzeti takarékpénztár és bank részvénytársaság. Fenti intézetek elhatározásának olyan, háttere van, a­melyet lehetetlen hallgatással mellőzni. Az történik nevezetesen, hogy már­ hosszabb idő óta néhány nagyobb intézet jár el a­z összes budapesti pénzintézetek nevében, még pedig a­nélkül, hogy erre bármikor is fel-­­hatalmazásuk volna. A fent említett tizenegy bank és takarékpénztár, a­mely nemcsak a fő­város, hanem az ország gazdasági életének is, igen fontos szervei, teljes joggal követelheti k­, hogy róluk-nélkülük más pénzintézetek ne ha-, távozzanak, nevükben felhatalmazás nélkül ne­ beszéljenek, s a­mi a legfontosabb, őket előze­t­ten tudomásuk nélkül befejezett tények elé ne állítsák. A szóban forgó intézetek elatározása tehát nemcsak érthető, hanem feltétlenül jogo­sult, is, a­mit bizonyára minden illetékes té­nyező feltétel­ül respektálni fog. A győri ágyúgyár üzemének átalakítása. Mint Az Újság értesül, a győri ágyugyár már­ három héttel ezelőtt beszüntette az ágyú és a hadiszerek gyártását. Az ágyugyárat át fog­ják alakítani repülőgépek, kereskedelmi hajók,­ és lokomobilok gyártására. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ma teljes ülést tartott, a­mit már tegnap jelez­tünk. Ugyanakkor közöltük azt az elterjedt hírt is, mintha Lánczy Leónak, a kamara elnö­kének visszavonulási szándéka lenne. Őszinte örömmel halljuk, hogy ez a híresztelés alapta­lan, a­miről bizonyára megelégedéssel vesz tu­domást, az ország kereskedő- és iparostársa­­­dalma is, melynek fejlődése érdekében Lánczy Leó már évtizedek óta fejt ki lankadatlan és eredménydús munkát. A mai ülésen Lánczy­ nagy érdeklődéssel fogadott megnyitó beszédet mondott s a forradalom óta első összejövetelen az egész kamara nevében üdvözölte az új Ma­a­gyarországot. Az ország első kamarája nevében — úgymond — örömmel lépnek Magyarország építőmunkásainak sorába. Sajnos, hogy a forradalomnak melléktüneményei, zavar­,i­gások és fosztogatások is voltak. Jelentékeny üzleti érté­­­kek pusztultak el, remélhető azonban, hogy ezek a zavar­gások rövidesen elsimulnak annál is inkább, mert a szer­vezett munkásság erélyesen lépett a rend védőinek és fentartóinak sorába. A forradalom első napján már a kereskedelmi és iparkamara megtette szükséges előter-’­jesztéseit a Nemzeti Tanácsnak. Felhivja e helyről is az egész ország kereskedő és iparos világát, hogy folytassa mun- ■ Icáját, mert a dolgozó polgárság munkája alapja az uj Magyar-, országnak. Őreimmel üdvösült az uj kereskedelmi mibisz-

Next