Az Ujság, 1918. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1918-12-11 / 290. szám
Szerda, 1318. deczember 11. AZ ÚJSÁG az Újság külföldi tudósítóinak telefon- és távirati jelentései való ellátásának ügyében. Ezt az akcziót most a csehszlovák államra is ki akarják terjeszteni. A bécsi pápai nunczius ma szintén táviratban értesítette Kramatz dr. miniszterelnököt a svéd és a svájezi követ szándékáról. Kramarz dr. a táviratra azt a választ küldte, hogy elkészült a svéd és a svájezi követnek Prágában való fogadására. • T* L. {Th&msom&s tilos.} Krasasarz Ssomány ny ilatkozata. (,(Ytt tországban esettdez kell terecneni."} Prága, deczember 10. (Az Újság prágai tudósítójának telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén a napirend letárgyalta után Kramarz dr. miniszterelnök emelkedett, szólásra. Kormánynyilatkozatot tett, melyben utalt annak szükségességére, hogy Tótországban rendet kell teremteni, hogy ne álljon be hézag a hivatalok működésében akkor, amikor a magyar hatóságok már megszűntek funkcionálni és a cseh-szlovák hatóságok még nem rendezkedtek be. Mi kötelezve vagyunk szövetségeseinkkel szemben, mondotta a miniszterelnök, hogy a rendet mindenütt fentartjuk, mégpedig nemcsak nálunk, hanem Tótországban is. Mindent el kell kerülnünk, ami más nemzetek ellen irányuló erőszakosság jellegével bírhatna, ezt a magyarokra és a zsidókra értem. Ezzel saját nevünkre hoznánk szégyent. A miniszterelnök ezután törvényjavaslatot terjesztett elő, amely Tótországban ideiglenesen szabályozza a viszonyokat. Elhatározták ezenkívül, hogy Tótországban erre vonatkozó proklamácziót fognak kibocsátani. E czélból Srobar dr., a minisztertanács szlovák tagja, ma Tótországba utazott. L. L. Bécs, deczember. 10. (Az újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Czernin grófnak holnapi beszédét, a melyet délután öt órakor az államtanács tagjai és újságírók jelenlétében, az utóbbiak meghívására fog mondani a Niederösterreichische Gewerbeverein termében, nagy érdeklődéssel várják. A volt külügyminiszter kijelentette, hogy kötelességének tartja, hogy a jelen pillanatban tartózkodás és kímélet nélkül nyilatkozzék békepolitikájának mély indító okairól. Mivel nem szándékszik lelépni a politikai színtérről, sőt ellenkezőleg kötelességének tartja, hogy megfeleljen az új idők követelményeinek, és tevékeny részt akár gyöjti Német-Ausztria parlamenti életében, ezért határozta el, hogy a jövő képviselőválasztásokon jelöltül lép fel. Ugyanezt fogja tenni Klein Ferencz dr. és a volt urak háza több tagja is. Czernin bizonyára nem régi meggyőződésből fakadóan, hanem szükségszerűleg helyezkedett a köztársasági álláspontra. Beszédében ki fogja jelenteni, hogy nem ért egyet az eddigi, politikai újjáalakulásra irányuló törekvésekkel, majd kifejti álláspontját az új rezsimmel szemben, a köztársasági államformát azonban az idők fejlődésének megfelelőnek fogja elismerni. Visszapillantást, vetve miniszteri tevékenységére, mégczáfulja azt a mesét, mintha a szigorított tengeralattjáró háború megkezdése óta akár angol részről, akár az entento bármely más állama részéről bárminő elfogadható békejavslatot tettek volna a központi hatalmaknak Nem tagadja, hogy IMIT őszén a német főhadiszálláson kijelentette Himenburg és Ludensdorff előtt, hogy Ausztria-Magyarország közvetlen összeroppanás előtt áll s hogy erre neki azt válaszolták, hogy ha Ausztria- Magyarország különbékére lenne hajlandó, Németország kénytelen lenne ennek erőszakkal szembeszállni Czernin világosan látta, hogy Ausztria -Magyarország csak becstelenség árán fúlhatott Volna különbékéhez, a nélkül, hogy ezzel szétbomlását feltartóztathatta volna.Hogy Czeruin és egyes magyarpolitikusoksokáig mint állottak ellent a császárt környező eletek árulás elkövetésére irányuló törekvéseinékvs hogy Czeruin gróf miért vonult vissza a Sixtus-levél nyilvánosságra hozatala után, erről holnapi beszédében valóban szenzácziós közléseket fog tenni. Megemlítjük még azt az érdekes epizódot, hogy • 1917 nyarán Czernin gróf és Károly császár Németországinak azt javasolták, hogy Délszász-Lotharingiát engedje át Francziaországnak, ezzel szemben azonban Németország rekompenzácziót kapott volna Ausztriától. A lengyelek főleg német befolyás alá kerültek volna, Aussztria-Magyarország pedig Romániában, jutott volna kompenzácziókhoz. Czernin gróf ezzel a javaslattal utazott akkor a német főhadiszállásra, de javaslatát német részről visszautasították. F. R. Kérő**? excsászárt Svájcába akarták küldeni. (A svájci köztársaság elutasító válásait adott.) Bécs, deczember 10. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Az államtanács részéről, mint bécsi szerkesztőnkkel hitelesen közükt, nemhivatalosan ,érdeklődtek a svájczi szövetség tanácsnál az iránt, hogy a berni kormány nem tenne-e kifogást Károly excsászárnak és családjának Svájcéban való tartózkodása ellen. A válasz elutasító volt arra a helyzetre való hivatkozással, amelybe a hollandi kormányt Hohenzollern Vilmos ott tartózkodása hozta. A német-osztrák államtanács e válasz folytán igen kellemetlen helyzetbe került, mert egyrészről Károly excsászár semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy elhagyja Eckartsaut, bár ottani tartózkodása kényelmetlen a köztársaságra nézve, másrészről pedig, mivel a monarchisták nem adják meg magukat. Egy gyűlésen, amelyen ismert előkelő katonai személyiségek vettek részt, az a nézet volt uralkodó, hogy Károly excsászár már eljátszotta szerepét és elesését, Miksa főherczeget, kell pretendensül a helyébe tenni Az államtanács szocziáldemokrata részéről e monarchista akcziók ellen valószínűleg tiltakozni fognak. Semleges közbenjárás Német* Ausztria és Csehország közt. (Holnap dől el a bécs—prágai komáén* zácslós tárgyalás sorsa.) Prága, deczember 10. (Az újság prágaitudósítójának telefon jelentése.) A Német- Ausztria és a cseh-szlovák köztársaság képviselői között folytatott gazdasági tárgyalást, mely főleg a szénkérdésre vonatkozott, holnap előreláthatólag befejezik. A tárgyalás nem folyik kedvezőtlenül. Eredménye attól függ, hogy Német-Ausztria mily mértékben tud a cseh-szlovák köztársaság kompenzációs követelésének megfelelni. Döntésre holtkép kerül a sor. A bécsi svéd és svájczi követ a semleges diplomácziai kar képviseletében ma táviratilag értesítette Kramarz dr miniszterelnököt arról, hogy kiküldötteik Prágábaszándékoznak utazni, hogy a szénellátás és az élelmiszerellátás kérdésében érvényre juttassák álláspontjukat. A Semleges diplomácziai kar ugyanis már hetekkel ezelőtt közbenjárt az entente- nál Német-Ausztria sízes élelmiszerrel Cernin leleplezései. A járványnak kétezer áldozata volt, nagyobbrészt olasz hadifoglyok. 1917-ben a Piavorpellől 1000 olasz foglyot hoztak ide. A foglyok félig meztelenül, félig megfagyva érkeztek a milowitei fogolytáborba, ahol senki sem törődött velük. 1917 november 25-étől 1918 márciusáig, tehát négy hónap alatt több mint 1000 olasz fogoly halt meg a táborban. A holttesteket éjjel ruhátlanul saraglyára, hordágyakra tették és így temették el. A lap figyelmeztet arra, hogy azt a két ezredest, aki a háború egész ideje alatt a fogolytábort vezette, még mindig meghagyták állásában. L. t. A bécsi katonatanács átirata a budapesti katonatanácshoz. ers segélyt kér tőle és a néphormánytéi.) Bécs, deczember 10. (Az újság bécsi szer-, kesztőségének telefonjelentése.) A bécsi katonatanács végrehajtó-bizottsága ma a következő átiratot intézte a budapesti katonatanácshoz . A német-osztrák katonatanács végre-,hajtó-bizottsága a budapesti katonatanácshoz fordul és utal az összes harctereken közösen ontott vérre és Német-Ausztria egész lakosságának most uralkodó kétségbeejtő helyzetére, mely leginkább a hadbavonult és most minden anyagiak nélkül visszatérő katonákat és családtagjaikat sújtja a legsúlyosabban. Kéri a budapesti körtánytanács pártolását és a magyar népkormánynak minél messzebbre menő és lehetőleg gyors segítségét, hogy Német- Ausztria megkaphassa a nélkülözhetetlen élelmiszereket. Aláírás : A bécsi katonatanács végrehajtó-bizottsága. izgatás a magyarok ellen. (Cseh felhívás.) Prága, deczember 10. (Az újság prágai tudósítójának telefon jelentése.) A Ceski Szfovo Tótország cseh diákságához intézett felhívást közöl, mely azt mondja, hogy ne feledjék el, hogy a magyarok kirabolták, kizsákmányolták és részben megtizedelték őket. A tótoknak élelmiszerekre, ruhára, czipőre és pénzre van szükségük. Gyűléseket kell tartani, hogy az árvák nyomorát a tótnép áldozatai útján enyhítsék. L. L. Raewiszsie és Lengyelország. (Európa újjáalakulásáról Frantziaország akarata dönt.) Krakó, deczember 10. (Az újság lerakói tudósítójától.) Stronszki Szemszín dr., a nagylengyelek vezére, aki most érkezett haza Paksból, újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette. — Az a benyomásom, hogy az entento általában kedvezően érez a lengyelek iránt. Vonatkozik ez mindenekelőtt Lengyelország határainak kérdésére. Lengyelországnak a kongresszuson Való befolyása Lengyelország belső viszonyainak alakulásától és elismert kormány megalakításától függ. Ha a mostani fejetlenség tovább tartana, ez mérhetetlen kárt jelentene a lengyelek ügyére nézve. Európa újjáalakulásáról visszavonhatatlanul Francziaország akarata fog dönteni. Ezzel áll összefüggésben Lengyelország nyugati, valamint keleti határainak kérdése is. Francziaország azt a lengyel kormányt fogja elismerni, amelynek kezébe a jelenleg Francziaország-ban levő lengyel nemzeti komité leteheti megbízását. Stromszki tanár végül elmondotta, hogy Kesler varsói német követ elismertetése kínos benyomást keltett. A franczia külügyminisztériuminak az az osztályfőnöke, aki a lengyel ügyeket adja elő, kijelentette, hogy Keslernek Varsóban léte azt jelenti, hogy Lengyelország semlegesnek tekinti magát, holott az entente Lengyelországot szövetségesének ismerte el. A csehek Spanarigot kívánják. Bécs, deczember 10. (Az újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Bécsi szerkesztőnknek ottani cseh körökből nyert értesülése szerint a csehek azon fáradoznak, hogy Danzig felett bizonyos kizárólagossági jogokat vívjanak ■iki magaiknak. Ezért a csehek Danzingnak semleges kikötővé tételét ölelik. A milowitzi fogolytábor borzalmai. (Egy cseh újság leleplezése.) Prága, deczember 10. (Az újság prágai tudósítójának telefonjelentése.) A Pravo Licht estilapja jelentést közöl a hadifogolytáborokban végbement szörnyű eseményekről, melyek a foglyok közül százával szedték áldozatukat. A leghirhedtebb kínzókamrák egyike volt a mileivitzi fogolytábor, itt 120 nagy fabarakkot állítottak fel, amelyeket nem lehetett fűteni. A falak mentén szalmával behintett priccseket állítottak fel s ezt a szalmát a háború egész ideje alatt nem hordták el onnan. Nási csoda tehát, ha ezekben a barakkokban ee-*." Csomó fertőzőbetegség ütött ki. 1916-ban kiütéses tífusz pusztított a táboré ára .