Az Ujság, 1918. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1918-12-11 / 290. szám

A készülődő béke. Loyd-George szigorú békét akar. („Nem szabad újelszász-fotharingiai kérdést teremtenünk, mert ezzel csak megismételnők Né*metország hibáját’) London, deczember 10. (Reuter.) Londonban tartott női gyűlésen Lloyd-George beszédet mondott a békekérdésről. — Olyan béke kell, *— mondta — amely a jövőben lehetetlenné tesz, vagy legalább is megnehezít minden p 'ont. Igazságosnak kell a békének lennie. A feltételek nem lehetnek enyhék, mert akkor nem lennének igazságosak, enyhe feltételek új háborúra találnának ösztönözni. Könnyű béke nem lenne igazságos béke. — Nem szabad itj elszász-lotharingiai kérdést teremtenünk, abból az egyszerű úlból, mert ezzel csak megismételnék Németország hibáját, amelynek ötven év múlva ugyanazok lennének a következményei. — Akik a bábom borzalmaiért felelősek, azokat felelősségre kell vonni. Úgy kell majd ítéletet hoznunk, hogy királyok, császárok és trónörökösök mndrn időkre megtudják, hogy okvetlenül fejükre zúdul a büntetés, ha efajta elveteenülőséggel árasztják el a földet. Ámde felelősségrt kell vonni a német népet is, amely négy lelkesedéssel vonult hadba és a mely most ujjongana, ha neki juto volna osztályrészül a győzelem. Tudják meg a népek, hogy büntetlenül nem kezdhetnek bele itt. A békefeltételek megállapításánál arra is ügyelnünk kell, hogy óriási hadseregek fennállását, amelyek hadviselésre ösztökélnek és az embereket kísértésbe vihetik, ezentúl nem szabad megengedni. Ha azt akarjuk, hogy Európában béke legyen, Európában nem lehetnek nagy hadseregek. Híve vagyok a népek szövetségének, mert ebben eszközt látok arra, hogy megnehezedjék a hadüzenet. Arra a kérdésre, kiutasítják-e a németeket Angliából, Lloyd George ezt felelte : Biztosíthatom róla az érdeklődőt, hogy erre is gondunk lesz. Ismételten megmondtam már, hogy az én felfogásom szerint ezek az emberek visszaéltek a vendégszeretettel s nem szabad nekik újra alkalmat adni arra, hogy ezt megint megtehessék. Wilson 13-án érkezik Brestbe. Newyork, deczember 8. (Reuters) AGeorge Washingtoni gőzös egy szikratávirata jelenti, hogy a nehéz hajózási viszonyok miatt csak 17 csomónyi sebességgel halad s ezért csak deczember 13-án érkezik meg Brestbe. * Wilson nem megy Berlinbe. Genf, deczember 10. (Saját tudósítónk távirata.) Az Echo de Paris radtótávirata szerint Wilson a hajó fedélzetén kijelentette, hogy egy esetleges berlini meghívást vissza kellene utasítania. Egy amerikai dipla.-uats Wilson szerepéről. . Bécs, deczember 10. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből. Egy amerikai diplomata, aki résztvett House ezredes a békekonferenczia számára dolgozó politikai tanulmánybizottságának előmunkálataiban, Wilson elnök azon szerepéről, amelyet Európa várható újjáalakulása körül előreláthatólag játszani fog, az idézett lap tudósítójának a következőket mondotta : — Semmi sem áll távolabb Wilson elnöktől,mint az, hogy a diktátor szerepét játssza európai kérdésekben. Wilson nem azért jön Európába, hogy a saját formulája szerinti alakulást elősegítse, hanem azért, hogy erkölcsi eszményeit személyes befolyásának egész latbavetésével képviselje. Ön azt kérdezi, hogy Wilson miért nem biztosította demokrata követeléseinek a háború után leendő megvalósításának előzetes szerződésekkel. De hiszen ez az újabb titkos szerződéseknek egész sorozatát igényelte volna és azonkívül ellenkezett, volna Washingtonnak Amerika külügyi politikájáról vallott elveivel, amelyekhez Wilson a valóságban mindig hű maradt. Hiszen mi mindannyiszor hangoztattuk, hogy semmiféle szövetséget sem kötöttünk, és hogy a világháborúba csak egy eszme kedvéért, nem pedig jutalom kedvéért avatkoztunk be, Amerikának ma csak úgy, mint mindig, teljesen szabad keze van. Wilson programmja abban áll, hogy Amerika szavát és a saját személyes befolyását az entente körén belül uralkodó liberális és a népek szövetségének eszméje iránt barátságos áramlatoknak bocsássa szolgálatába. Hogy Londonban és Párisnén liberális és imperialista tendencziák hadakoznak egymással, ez nyílt titok. Mi reméljük, mondotta a diplomata , hogy a mi morális befolyásnnk elegendő lesz arra, hogy a józan észnek fölényét biztosítsa. Azok a svájczi híresztelések, amelyek a legutóbbi napok londoni megbeszélései angol, franczia és olasz annexiós befolyásokat hoztak volna létre Wilsonnal szemben, előttem teljesen légből kapottaknak látszanak. Ön már most természetesen azt kérdi, mit tehetnének majd Amerika és Wilson elnök arra az esetre, ha az amerikai idealizmussal szemben mégis egy európai annexiós front támasztatnék, ha a 14 pontnak franczia-angol értelmezése elfogadhatatlanak látszanék. Erre a hipotetikus kérdésre is felelni akarok, noha ez, úgy látszik, nem olyan elméből fakadt, amely az új orientálódással teljesen tisztában van. Amerika egy régi stilü erőszakos békében, egy amogyan breszt-litovszki stilüben sohasem venne részt. Amerika ilyen szerződést soha sem írna alá. Amerika morális tiltakozással élne és az egész világ liberalizmusa csatlakozna egy ilyen tiltakozáshoz. Vagy ön tényleg még mindig a materiális hatalmi eszközök uralkodásában bizakodik? Ön ennek a háborúnak tapasztalatai után is még mindig olyan csekélyre becsüli a morális és ideális erőket? Az ön peszszimizmusa föltevéseken épült föl. Az ilyen eshetőségek annyira valószínűtlenek, hogy bátran lehetetleneknek , lehet mondani. Egyben azonban nyugodtan hihet: Amerikának erkölcsi tiltakozása nem lesz politikai szélmalomharcz. Az angol kormány a katonáskodás ellen. London, deczember 9. (Reuters) Hivatalosan közüli, hogy a koalícziós kormány azzal a végleges elhatározással jelenik meg a békekonferenczián, hogy ott egész Európára kiterjedően a katonai szolgálati kötelezettég megszüntetését javasolja. Pária bombázásának ára. Basel, deczember 10. (Saját tudósítónk távirata.) A frenezia lapok szerint Péris Németországtól a légi bombázásokért okozott károkért két milliárd frank kártérítést követel. A békáség szelemében. Genf, deczember 10. (Saját tudósítónk távirata.) A szövetségesek tudományos akadémiáinak legutóbb tartott közgyűlése azt a határozatot, hozta, hogy az osztrák, német, bolgár és török tudósokat a jövőben a szövetségesek minden tudományos testületéből kizárja. AZ ÚJSÁG Szerda, 1918. deczember 11. Az arany, ezüst és gyémánt. (Nunnennek esett az éra.) — Saját tudósítónktól. — • Az értélektolódás rendkívüli méreteket mutatott a háború alatt az aranynál, ezüstnél, gyémántnál és a platinánál is. Az árak emlkídésére talán a legjellemzőbb, hogy a 14 karátos arany grammja, amely békében soha sem volt több két koronánál, egészen 1540 koronáig szökött fel a háború alatt. Csaknem hasonló arányban drágultak a többi nemesfémek, nemcsak a teljesen megszűnt behozatal, a megcsappant, különben sem számottevő termelés, hanem a féktelen vásárlási kedv és a befektetési lehetőségek korlátolt volta miatt. Az arany a háború öt éve alatt egészen eltűnt a forgalomból, áz nem csoda, mert az aranyolvasztók, aranyfeldolgozó iparosok utóbb már 120 130 koronát is adtak egy húsz koronás aranyért, miután a jegybanktól természetesen nem kaphattak aranyat. Hasonló okokból eltűnt az ezüstpénz is, a platina pedig azért, mert a hadügyminisztérium lefoglalta. A forradalom óta mind nagyobb arányokat öltő árukrach nyomai észrevehetők már a nemes fémek pacán is. Az árak, ha nem is nagyobb mértékben, de általában az egész vonalon hanyatlottak, mert a nagy vételkedv megcsappant. (A holló-utczai aranybörzén.) A budapesti iranyforg.»h_!« a Holló-utczában, Budapest e legrövidebb és talán legpiszkosabb utczájában bonyolítják le. Már a kora reggeli órákban hidegetlen élénk forgalom van itt, a fé,beválók és a fémolvasztók közül, akik már hét órakor munkában varrnak. Az egyik pinczében, a másik emeleten van, egy harmadik rozoga, piszkos boltban. Az üzletek külseje alán ne,a hinné az ember, hogy itt a legrenesebb fé ebben dolgoznak. A legrégibb firmák: Fiscker Mór, Róh Adolf, Wéber Vilmos, Láng testvérek és a Sebeid ezég egymás mellett vannak, elbiják egymás konkurrencziéját. A tulajdonképpeni főbeváltó, ahol a legnagyobb élénkség van, a Sóink ezég. Az irodahelyisége érdekes látnivaló, három szép fiatal leány fehér munkaruhában „ éri az aranyat, kiadja az aranylemezeket, hulladékokat. Hozzák és viszik az aranyat, mint a tenyeret. A pultokat magas drótsövény biztosítja, de a trezorok nyitva vannak, a lapos aranylemezek kívánatosan csillognak. A cég egyik vezetője érdekes adatokkal szolgál az arany háborús karriéjáról. Még 1914-ben — mondja — 3290 korona volt az eladási ára egy kg. szinaranynak. A háború alatt felment ez az eladási ár egészen 23.700 koronára. Ezt a horribilis árat szép ember közepén fizettük. Ma 20.000 K a szinarany ára, a bolgár összeomlás előtt még 21.000 koronába került egy kilogramm arany. Az áresés előreláthatóig folytatódni fog, mert a mohó kereslet megszűnt. Itt főleg aranyfeldolgozó iparosok, fogorvosok stb. vásárolnak aranylemezeket, de sok agázos is jön, akik aranyat minden mennyiségben vásárolnának. Csakhogy azért, mert olcsóbb lett az arany, nincsen több belőle. Az ezüst ára 94 K volt a háború kitörésekor. Most a finom ezüst beváltási ára 650 korona kg kétat. A platinát 30 koronával váltjuk * be grammonként, mióta a hadügyminisztérium felszabadította a forgalmat. (Az aranyolvasztóknál.) A híres holló-utczai aranyolvésztők, — a kiknek már ősatyjuk is ezt a foglalkozást űzte — nagy bajban vannak, nincsen gáz és igy nem tudnak forrasztani. Wéber Vilmos, akinek üzletében talán nincs százesztendőnélfiatalabb bútordarab és szerszám, ezeket mondta : „ Az arany utáni kereslet megcsappant, mert az emberek keveset vásárolnak. Vidékre szállítani nem lehet és a fővárosi emberek csak kisebb értékű tárgyakat vásárolnak. Ma az aranypénzért 112 koronát fizetnek. Ez a »hivatalos« kurzusa. A 14 karótos arany grammjáért mi viszont 13 koronát kérünk. Meglepő dolog, de tény az, hogy ilyen, fekete karácsonyunk még nem volt. Máskor éjjel is dolgoztunk ilyen időkben, most jó, ha nappal dolgozhatunk Egy másik aranyolvasztó főleg amiatt siránkozott, hogy szétszpették az aranyunkata Balkánra, a meghódított területekre, jó ideig kilátás nincs, hogy adjon a jegybank aranyat és így nemsokára majd aranyplombára sem jut megfelelő mennyiségű fém, nemhogy aranylénezra, ami különben is kimegy lassanként a divatból. Ma már a kocsisok se veszik szívesen az aranylánczot. (Nem vesznek ékszereket.) A gyémánt ára lényegesen nem változott. Karátonként a kő minősége szerint 1—6000 koronát fizetnek, de van olyan kő is, amelynek karátjáért 8000 koronát fizetnek még ma is. De a vételkedv nem nagy. Egyik legnagyobb és legelőkelőbb ékszeráru az ég túli(zonosa szerint, a közönség alig vásárol. Soha ilyen megcsappant forgalom nem volt az ékszerüiztetekben. Legfeljebb egy cigarettatárcza erejéig vásárolnak, de így is minden árat sokannak. Az üzlet négy-hat hete csappant meg. Addig alig győzték a kiszolgálást, 11inden liszt, minden katona emléket vett, vagy kapott, nagy volt a nők kultusza, a nő azonban kezd már leáldozni, — az ékszerpiac mai helyzete szerint. A készletek is csekélyek, szállítani sem lehet, a bécsi gyárak még a pályaudvarig sem garantálják a szállást. De nem is forszírozzuk az eladást — mondja egy másik ékszerész —, mit csináljunk a koronával, amikor Svájczba, ahol órát, ékszert akarunk venni 29 fűiért ér. Az arany-, ezüst-, gyémánt-heuese-nak szerintem hosszú időre vége. Azok, akik vigyonadó alól akarják elvonni pénzüket, nem nálunk vásárolnak. Lánczkereskedőktől. ..•lkami ügynökökből vásárolják össze ezek a vagyonos elemek az ékszereket olyan irreális áron, ami minden vagyonadónál súlyosabb. Az is sokat vet a latba, hogy a hadi illiorrosok is elénekültek. Olyan időket élünk, hogy már ők sem vásárolnak ... Kallós János.