Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-01 / 1. szám

VU i­- ^ Budapest, 1910.__________________ XV0­. évfolyam, 1. szám. __________________Szerda, január 1. Előfizetési árak: _____ SZERKESZTOSEG: Egész évre-------88 K — | WS WR Budapest, RAkoczi ut 34. n, Félévre_______44»-» mm ' m P |# m CeH. " TGl',on: 1*“as-Negyedévre _ 22 » - » JE' « jm ||| M iffl m lm SW KIADÓHIVATAL. Egy bóra----- 7 » 80­0 BB v-' fájl Budapest, Rákóczi­ ut. 54. e*. Tgjet szara Irt Bndspescsnyvide- A# Ibi Ki. Hl ’ KB! Telefon. Jóssef U~SC c» 13—36. ken a« a pik­audvarokoD’JU tUk­r. KKBBSOk tag OH SS dm BB6 Jt -f­­£» -T­— Wk JM fi- vl a m Jm m~ lm m. » fiokkiadóhivatal. am­eton nemUvéMovel &£ ’NA irf BudapestErzsebet-könit *. Biotlen nap, Ünnep ntin ia. 'VBBWr­sSag 3S13. Telefon. József ID—SS. Meghiúsult kommunista pucs Budapesten. Habsburg Kérnie EstoftsasilséS álland­ó érintkezésben van az eseményen d­ee S. Jászi miniszter erőtlennek tartja a Keleti tét mozgalmat. ROVÁS: Az új esztendő — minek gúnyolnék egy­mást azzal, hogy boldognak kívánjuk’ — nem lesz boldog. Ha mindaz a remény, vágyako­zás, melyet hozzá, fűzünk, teljesednék is, ak­kor sem volna boldog. Tele van a jövőnk sötét kérdőjelekkel. Istenhez is talán hiába fohászkodunk egy árva megnyugtató felele­tért. Annyit látunk, hogy magunkra vagyunk utalva s egyetlen segítőnk a saját okossá­gunk, akaratunk és egységünk volna. De nem vagyunk okosak, nem tudunk akarni és nem tudunk egyek lenni. Az összezúzott múltból egyet mentettünk meg: a politizál ' -c, uely­­°k témája, maga a politizálás. Ezze' ki nem 1 • ! az örvényből. Pedig ki -11 kerü­l­­i k. Nincs generáczió, melynek ...*ga ' Ina hibáival, saját magával romlásba ér elkövetkező generácziókat is. Mi pe jövőt teszszük tönkre, ha a jelent el-1. Isten áldásul, legfőbb java k­ö zt ki ’. nemzetnek, vajha öt lé­ma ': s kézzel mindenki ot szol' ; J lig külön gondol; fT , * liléiét 'gyünk kutatni,­­?eke -4 eu o? JáckenscB­aone -■ ábbi mailrét •. x, de i ain Enter i -követ, ha hös'generá­t­ernálöik, de'■im mi érzésünk ; andéjínul: ne ú:'e!'-*nk. Mi nem­­ nőttük el s mi i.­or­uk elfelejteni Maeke seui:» m­enny köszönhetiin hála erénye önkit seui bonthat, a hál­álan­ságtól ódig Minden et­ber megvetéssel el­fordul. Meg akarnak t m elmünket a fran­­cziák ! Berthelot tátni u. az ellenkezőjét hallottuk. Meg akarj­ v : az amúgy is megkínzott, nekik m. katonát ’ Nem találunk feleletet, s •• kicsi motívum egy nagy győz in .rtöjáh • A bábom folyamán mind a j . ién­tcag. leletben részesitette a vitéz ellenit ború után ez az erény olcsóbban vola torolható és ezért kétszeresen fájdalmas, nem gyakorolják.# — A győzelem jogokat ad a legyőzöttek­ fölött, mondotta Pichon, a franczia kü­lügyér. Úgy látszik, ez igaz, noha a wilsoni igazság az ellenkezőjét vallja. A győzelem jogokat ad a legyőzött fölött, ezen a jogon szerezte meg Bismarck Elszász-Lotharingiát. S e jog­gal szemben vallotta Franczia­ország, hogy az igazságtalanságot jóvá­ kell tenni s Elszász- Lotharingiát tőle elrabolták. A győző joga ellen annyira mennek, hogy a népván­dorláskori honfoglalásunkat is rablásnak minősítik. Csehországnak a győzelem jogán való bekebelezését is elnyomásnak mondják. Pedig ezek rég elmúlt dolgok, egy letűnt vi­lágnak letűnt jogérzetéből fakadók, mikor a jognak ilyetén értelmezését a legyőzött is vallotta. Ma pedig — nos, úgy látszik, a mai jog, az uj jog, az emberies jog mindig a má­sik számára készül, hogy az gyakorolja raj­tunk s ne mi ő rajta. Kis vsgyon, egy vagyon. Természetesen teljes szabadságuk van a radikálispárti minisztereknek olyan eszmé­ket vallani és pártelvvé tenni, a­­milyen ne­kik tetszik. Ez a pártpolitikus szabadsága. Mi azonban igazság szerint kötelesek va­gyunk diát­ting válni. A radikálispárti mi­niszterek politikájához semmi közünk. Gon­dolkodásuk csak abban a pillanatban érde­kel bennünket, a­melyben elvükkel, gondo­latukkal mint az egész kormány álláspont­jával találkozunk. Hogy szentnek tekintik-e a­ tulajdont, vagy sem, egészen irreleváns. Szentnek mi sem tekintjük sem a tulajdont, sem a mun­kát. Az a kérdés, szükség van-e rá, vagy sem ? Szerintünk igen, a radikális miniszte­rek szerint — szintén igen. Alapprogrammjuk szerint csak emberibb megoszlását kívánják elérni, helyesbítő nyilatkozatuk szerint, mely a tegnapi sikerüket mérsékelni törekszik, csak olyan mértékben, a­­mennyiben „a len­dületesebb kezdeményezési kedv és a fejlesz­tett produktivitás eszköze". Ezen meg kell bökkennünk. .Mert ennek , ■ praktikusnak látszó fecnid ráírnak épp ellen­kező értelme van, mint,a­mit a tudományosan gondolkodó Jászi Oszkár neki tulajdonít. Ez a két motívum ugyanis nem korlát, hanem szinte végtelenség. Ha a kezdeményezés és fejlesztés tulajdont kíván meg, akkor a tu­lajdon korlátozásával ezeket a motívumokat korlátozza, holott minél animáltabb kezde­ményezést és fejlesztést szeretne elérni. Hogy­­ képzeli a miniszter úr az egyéni integnatívát és nagy kitartást a prosperitás kizárása mel­lett ? Hogy a kis asztalosnál legyen meg, de a bútorgyárnál hiányozzék ? Hogy tízezer koronájáért szakadjon meg valakinek az ambícziója,­ de a tizenegyedik ezerre való törekvésnél már közártalmasnak deklarál­ják ? A tudományos Jászi Oszkárral nem vi­tatkozunk. De a tudós téved, na azt hiszi, hogy csak engednie kell a tudományából s akol­ó politikus. A tudós ne ismerjen , megalka -­s a mi tudományos tétel a gya­­k­orla­t­po­­litikában megalkuvásra szorul, az égésről nem való a gyakorlati politikába. A iN a t, ' njdon fogalmának a fesze­geti ■ a i', öli j óba egyáltalán nem való. Ezt a iák iálisták, mikor ennek alapjára ,diye. Ezt tudják a polgári politikusok, mikor A 6'elvvül vallják. Mi értelme hát a tuc­­s- alapon álló radi­kalizmusnak az elv. P­rizni, mint a ku­tya farkát s azt mon­d ii p­eddig elismerem, ezután üldözöm ? Engedje Jászi ur figyi­lm­ét arra felhív­nunk, hogy­­az aktuális sz. sörből fölöslege­sen csinál elvi kérdést, melye­t? .megoldással együtt sutba, tenni kénytelen. A országú­t nagy adósságai vannak és sz­igo­r terhei lesznek. Ezeket az ország viselniök kell. Már most egy' hogy a tulajdonról mip'i u meggy jol van egy pénzügymbvv ,-v kor­­mánynak, vagy kei m;, , -vona- a szükséges adót mindéi? ! !* Mn onnan kell venni. . bei v , ‘ ’^több van vsá­ból. an- ribbat ,, elvenni. Va­gyondé, jövedelmi adó stc-t­gyük hozzá: fogyasztási adó megállapítása nem a tulajdon fogalmából indul ki, hanem­ az állami szükségletből. Nem azért terhelnek meg most minden embert, hogy a tulajdon fogalmának elvegyék azt a szentségét, me­lyet már régen elvettek, például már a­ ki­sajátítási joggal, hanem azért, hogy az állam szükségleteit fedezhessék. Ma regisztráljuk hírét a németországi nagy adókivetéseknek s a­ németek ezt az adót megállapít­ják a tu­lajdonról való minden elméleti, vagy elvi je­lentőségű döntés nélkül. Hát ez a helyes. S a­mikor egy állam, mint a német legyőzötten, mint, az angol győztesen exorbitáns szolgáltatásokat vár a tulajdontól, olyanokat, milyeneket a törté­nelem nem ismer, akkor összeteszi kacsóit és Szilveszter estéjén így imádkozik: jó istenke, add, hogy minél több olyan tulajdon legyen, a­­honnan meríthetek s a korsó, me­lyet­ kiürítettem, minél hamarabb teljék meg ismét. De nem vágja magát tudós pózba az átkos vagyonnal szemben, a­melyből élni akar: meg foglak semmisíteni ! Persze, az igazságos megoszlása az élet javainak. Ezt meg lehet és meg kell csinálni, de nem az élet javainak megsemmisítésével. A radikális urak bölcsen átlátják, hogy egy kommunista Magyarország huszonnégy órán át sem élhet meg egy kapitalista Európában. Azt azonban már nem látják át, hogy egy kapitális nélküli Magyarország szintén nem élhet meg egy kapitalista Európában. Pedig ez az átlátás olcsóbb, •— be van igazolva a múltban, a mikor mindig szegényebbek vol­tunk keresetben, versenyképességben, mun­kásellátásban, polgári jólétben, mert szegé* •*-diudk föl'!bc?..' ,S I.a a ? -idivális politikus urak a. vág? u megterhelését, ann­ál örvendetesebbnek hiszik, minél hamarább érik el vele a vagyon megsemmisítését, ak­kor egyszerűen csapják földhöz az olajos korsót és az ország máris boldog! fi­. -------,nk mV* S*Gma 12 9íttal» A Katonai események a minisztertanácson. (Nem tárgyalták a földbirtokreformot. — A radikális párt állásfoglalása. — Búza­ Barna ideiglenesen átveszi a burtusztárczát is ) A politikában természetesen csak a ka­­tonai események uralkodtak ma, a­melyek­­nek a főváros volt a színhelye. Azokban a körökben, a­­melyekben megfordultunk, is­mét hangoztatták, mennyire szükség van olyan hadseregre, mely pártokon felül áll és a­mely feltétlenül alkalmas a közrend meg­óvására. Hangoztatták annak a belátásnak az igazságát is, hogy közös egyetértéssel kell dolgozniuk a polgári pártoknak és a szoc­ia­­listáknak és a nemzetgyűlés összehívásáig kölcsönös engedményekkel kell a kormány­zást fentartani. Megállapították azonban a mai eseményekkel kapcsolatban, hogy a ka­­­tonák elégedetlensége és a hadügyminiszter elleni tüntetés félreértésen alapszik. A had­ügyminiszter iránt a bizalmatlanságot az keltette föl, hogy Festetics gróf hivatala el­foglalásakor adott nyilatkozatában a bizalmi­­férfi.- iszerről nem szólt, illetve olyformán unt meg, hogy arra­ is lehetett követ­­ni. - ezt­ a rendszert meg akarja i­ln­i. Sér­tésnek tartják a katonák a hadügy ki­­nevezését azért is, mert­­ az a ható, a siáes­egkérdezése nélkül tőr* l tűnt. A katonáknak­­ lett volna a jelölt, jük, mindenkét r­­zocziáldemokratát sze­rettek volna, a ki diai, a szocziáldemo- •»' krata párt vezetőség, a dott. el. Fes­­tetics hadügyminiszter, ,­d\ szocziá 1*. tak Kívánságának, Böhmi eilen­ytitkár hatáskörét kiterjesztette s­őt mind.

Next