Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-07 / 6. szám

Kedd, 1919 Január 1. _________AZ ÚJSÁG_________ . A Ganz-féle villamossági r.-i-tól az esti órákban a következő felvilágosítást kaptak: A gyártelepen ma is teljes volt a rend és a nyugalom. Az üzemben fennakadás nem tör­tént. A vállalat üzemében most motorokat és dinamókat állít elő. Az új igazgatók benn vol­tak a gyárban, a­hol semmi nehézség nincsen. A Fegyver- és Gépgyárban már h­etek óta tartó csöndes mozgalom volt a munkások kö­zött. Itt is egyes vezetők ellen volt kifogás, ezeknek eltávolítását kérték, továbbá a munka­bérek, segélyek emelését, kívánták. A Fegyvergyárban történt eseményekről Horváth Elemér, a Hitelbank igazgatója és a Fegyvergyár igazgatósági tagja a következő­ket mondta: — A gyárban rend van és ha szén volna, a terme­lésben nem volna fennakadás, így is a gépgyár üz­en­­ben van. De ez az üzemnek csak kisebb része. A munkásság­a karácsonyi ajándékát — a­mely mintegy 3­50 000 koronát tett ki — felvette. Négy tisztviselő elbocsátását kérték, de később beleegyeztek abba, hogy a kérelem revízió alá, vétessen. Szó se volt Frommer igazgató távozásáról. Ő, a­ki a háború alatt rendkívüli munkát végzett, fáradt és már huzamosabb ideje szabadságon van. A fegyvergyári alkalmazottak is arra tö­rekszenek, hogy kívánságaik teljesítése az igazgatósággal, illetve a főrészvényesekkel egyetértve történjék. A Schlick—Nicholson-gyárban Herczeg al­bínók még karácsonykor lemondott az ügyve­zetésről. A gyárban most 1500 munkást fizet­­­nek, de ezek közül csak 500 dolgozik, a többi szénsegélyt kap. A Ganz-Danubius-gyárban a vas- és gép­gyárosok kiküldöttét a felizgatott tömeg inzul­­tálta. A gyárakban történt munkásmozgalmakra­­vonatkozólag Méhely Kálmán államtitkár a következőket mondotta munka­­társunknak :­­— Egészen téves az az állítás, mintha az egyes gyárakban most előforduló események az illető üzemek szoc­ializálását jelentené, annál is inkább, mert tudomásom szerint ilyen szándékuk a tiszt­viselőknek és munkásoknak nincsen. Alapjában véve itt egy igen régóta kavargó és a háború alatt többé-kevésbé kiérlelődött mozgalomnak az ered­ményeit látjuk, melyek szoros összefüggésben álla­nak úgy a tisztviselői kar, mint pedig a szakmunká­sok erőteljesen gyarapodó intelligenc­iájával és tudásával. A munkások és tisztviselők akárhány gyárnál szabatosabban meg tudják jelölni az elkö­vetett hibákat vagy a pangás okait, mint maguk a vezetők, a­kik túlnyomórészt bürokratikusan vezetik az üzemet. Alig szükséges mondani, hogy ha a termelés fokozása és jövedelmezősége általános gazdasági érdek, még inkább az a tisztviselők és munkások szempontjából. Ezt figyelembe véve, egészen igazságtalan, sőt oktalan álláspont, ha bárki azt állítja, hogy ezeknek valamely üzem vezetésének módjához nincs semmi közük. Csupán jellemzésképpen említem fel, hogy ma már az akkord-rendszer is teljesen elveszítette vonzóerejét , egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a munka­kedvet fokozza, a­mi világosan tükröződik abból, hogy a munkások szinte automatikusan úgy sza­bályozták az akkord-munkát, hogy végül az álta­luk kívánt órabért keressék meg. A munkabér­­rendszer fejlődése ezzel holtpontra jutott s az a folya­mat, a­mely ez idő szerint még ki nem alakult formá­ban végbemegy, tula­jdonképp újabb fejlődési fokozat, mely a munkaérték szabatosabb kialakulását és meg­határozását kívánja lehetővé tenni. Az irányzat meg­ítélésére nézve igen fontos annak figyelembe­vétele, hogy a különböző üzemek önálló műszaki és kereskedelmi vezetéséhez a munkások nem nyúl­nak s pusztán arra törekszenek, hogy az üzem­vezetés szoc­iális irán­y­zásába szerezzenek döntő befolyást. A­mint az eddigi esetekből is megítélhető, az itt érintett szempont mindenütt érvényesül és a tervezett üzemi választmányok alapjában véve a munkafeltételei­ket és az összes alkalmazottak helyzetével összefüggő ügyek tekintetében fognak intézkedni, illetőleg határozni. Mindenesetre jel­lemző a munkások felfogására, hogy rombolás sehol se fordult elő, mert nem csupán bizalmi fél fial­, de egyszerű munkások is tisztában vannak azzal, hogy a termelési eszközök elpusztítása, vagy akár elrontása is az ő exisztenc­iájuk, súlyos sérelmével járna. Két­ségkívül előfordult, hogy egyik-másik üzemben túl­hajtott, sőt éppenséggel alaptalan követeléseket is támasztanak, de tudomásom szerint a szakszer­vezetek résen vannak s a meggye­s­i e­szközével igyekszenek az itt-ott felmerülő követelések jog­talanságáról a munkásokat felvilágosítani. A hely­zet ma mindenképpen nehéz, de a nehézség nem annyira a munkások jelenlegi magatartásában, mint inkább a szénhiány folytán megakadt terme­s­en keresendő. Ha ezt a súlyos akadályt kiküszö­­bö­lh­­jük, hiszem, hogy a viszonyok lényege­sen javulni fognak, anál is inkább, mert a munkaadók és munkások mind szilárdabb meggyőződést fog­nak szerezni megbonthatlan érdekközösségükről és egymásra való utaltságukról. Ilyen körülmények között a helyes egyensúly megbomloka mind e két élre nézve végzetes következményekkel járna, s ezzel maguk a munkások is számolnak. Fenyő Miksa dr. a Gyáriparosok Országos Szövetségének igaz­gatója így nyilatkozott: — A demarkácziós vonalon belül egyedül a vas- és gépipar maradt meg csaknem telje­sen és épen. Sajnos, a folytonos mozgalmak és szénhiány miatt ez az iparág sem használhatja ki termelőképességét. Ezzel szemben megemlí­tem, hogy a megszállott Temesvár gyárai ki­vétel nélkül üzemben vannak és már exportál­nak is Szerbiába és a Délvidékre. A vas- és gépgyárak csak karácsonyi segélyre körülbelül 15 millió koronát fizettek ki. Ebből a számadat­ból következtetni lehet arra, hogy milyen meg­terhelést jelent a gyárakra az újabb kívánsá­gok teljesítése. A pénzintézetek és az új adótörvény. Részlete­sen foglalkoztunk azzal az értekezlettel, a­melyet a budapesti pénzintézetek hívtak össze a kormány legújabb törvénye , az adótól való menekülés meg­­gátlása ügyében. Az értekezlet határozatából ki­folyólag ma délelőtt a vezető intézetek nyolc­tagú kiküldötte kereste fel a pénzügyminisztert, a­ki azonban minisztertanácson lévén, helyette Exner Kornél dr. államtitkár hallgatta meg az intézetek kívánságait. A vezető igazgatók kifejezték aggá­lyaikat a törvénynyel szemben, a­mel k­ülönösen felelősség tekintetében súlyosan terheli a bankokat, úgy, hogy e miatt a banküzemek folytonosságában is fennakadások vagy egyéb nehézségek merül­hetnek fel. Exner államtitkár ígéretet tett, hogy a törvény végrehajtási utasításában az e részben szükséges intézkedéseket be fogja foglalni. A bank­intézetek vezetői e kijelentést tudomásul vették, de azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy a tör­vény intézkedései annyira súlyosak és aggályosak nemcsak a bank­technika, hanem a hitelélet foly­tonossága szempontjából is, hogy a végrehajtási utasításba beveendő intézkedések aligha küszö­bölhetik ki azokat a nehézségeket, a­melyekkel a törvény végrehajtása járna. A kávéházi tőzsdei magánforgalom a salgó­tarjáni események hírére nagyon korlátolt ma­radt, tegnap 66 ma is. Vasárnap a Fabank 618-ig hanyatlott, ma 620 körül maradt. Magyar Hitel 818—820 között hullámzott. Délután Magyar Hitel 818—805, Fabank 619—610 között köttetett. Magas devizaárfolyamok a magánforgalom­ban. A legutóbbi napokban ismét emelkedett, a devizák árfolyama. A Mackensen-lei 149-re, a dinár 250-re, a lei 180—181-re emelkedett, a ma­gánforgalomban. Angol fontért 83,5 koronát, Frankért 352,5 koronát, svájczi frankért 412 ko­ronát fizettek. A korona árfolyama Zürichben és Amsterdamban. Január 3-án Zürichben a koronát 30.25-el, a márkát 60.25-el jegyezték. Amsterdamban a korona január első három napján változatlanul 15 maradt, míg a márka 29.85, 29.60 és végül január 3-án 29.40 volt. Az új kétszázkoronások hátlapja. Az Oszt­rák-Magyar Bank vezetősége közli a hivatalos lapban, hogy a Budapesten előállított és 1918 október 27-ről keltezett 200 koronások hátlapján a szürke hullámvonalhálózat hiányzik. A francziák árut kínálnak nekünk. Ér­tesülésünk szerint a franczia kormány részé­ről azt a felszólítást kapta a magyar kor­mány,­­ hogy készítsen statisztikát, milyen árut akar behozni Francziaországból. A ma­gyar kormány e kívánságnak természetesen sürgősen fog eleget tenni. A francziák az árubehozatal gyors lebonyolítása érdekében Marseille és Fiume között hajójáratokat fog­nak létesíteni. A mészárosok központosítani akarják a vágá­sokat. A mészáros ipartestület legutolsó ülésén fel­merült az a terv, hogy a vágásokat központosít­sák, mert így ellenőrizni lehet azt, hogy a húsárak arányban állanak-e az élőállatárakkal.­ Az ipar­­testület ezenkívül a húsáraknak hetenként való meg­­állapítását, valamint a szabadvásárok visszaiállí­­tását sürgetik. Mindezek megvitatása érteljából rendkívüli közírvülyet fogunk összehívni. A Szabómesterek Országos Szövetsége most tartott gyűlésén a Szabómesterek Országos Szövetsé­g­ek­-re kebelé­ben felállítandó anyagbeszerző szövetkezet megalakítását határozták el. Az előadói javaslat szerint a szövetkezet fő c­élja, hogy a kisebb exisztenc­iák fennállását meg­védje, érdekeiket előmozdítsa s hogy a szabóiparosság saját erkölcsi és anyagi érdekszervezetétől szerezhesse be szükségleteit.­­ Narancs- és czitromküldemények Fiuméban. Budapesti importvállalatokhoz érkezett hírek sze­rint Fiumé­be megérkeztek az első czitrom- és narancsküldemények, a­melyek ugyan nett jelen-­­ékenyek, de kilátás v­an nagyobb behozatalra, mert­­ az olasz kormány könnyen érthetőleg szívesen engedi meg a déli gyümölcs nagyobb arányú ki­vitelét. Az olasz líra árfolyama különben csökken.­ A hivatalosan megállapított 2.5 koronás árfolyam alatt 2.20—2.30-c­al is lehet lírát kapni, de már­­cziusi Szállításra 180-nal is kínálják a lírát. A Magyar Bözbeszerzési r.­t. Készle­tközpont Augenfeld Lajos alelnök elnöklete alatt tartott igazgató­sági ülésén foglalkozott, S­mányi Béla elnök lemondásával. Az elnök lemondását az igazgatóság, minthogy őt annak visszavonására rábírni nem lehetett, a társaság körül szerzett rendkívüli érdemének jegyzőkönyvi megörökítése mellett sajnálattal vette tudomásul és elhatározta, hogy az elnöki széket egyelőre nem tölti be. Az igazgatóság egyúttal tudomásul vette, hogy Bar­ne­­r Pál dr. vezér­­igazgató néhány heti szabadságra megy, melynek eltelté­­vel újra átveszi a központ vezetését. A dunai flottánk sorsa. A balkáni L-entente­­­ főparancsnokság Dunaparancsnokságának meg­bízottai : Asborne C­­. sorhajókapitány és Harris T. B. sorhajóhadnagy öt, heti itt, tartóz­kodás után vasárnap este Londonba utaztak. Budapesti időzésük alatt Zerkovitz Emil hajó­zási kormánybiztossal, a hadügyminisztérium 62-ik osztályának vezetőjével végrehajtották a fegyverszüneti szerződésnek a hajók átadására, vonatkozó feltételeit Átvettek 5 monitort, 2 őr­naszádot, 10 személykőzést, 10 vontatót és 60 uszályt, a­­melyek már Belgrádba is érkeztek. E hajók végleges sorsáról a békeszerződés fog határozni. Az aradi Csanádi vasút végrehajtó bizottságának azon határozatát kifogásoltuk nemrégiben, hogy az eddigi szokástól eltérően nem­ fizeti ki az év idején esedékes el­sőbbségi részvényszelvényeket. Az igazgatóság most közli, hogy az osztalékkifizetés július 1-én kezdődik s eddig csupán rendszerint az osztalék felét fizették ki előleg­képpen. A kifogásolt, határozat azon alapul, hogy a nehéz pénzügyi viszonyokra, a postaköz­lek­edés bizonytalans­ágára, és a­ szelvények beváltásának nehézségére való tekintettel osztatlanul fogja ez év július 1-én folyósítani az osztalékot. A végrehajtó bizottság határozata tehát az egyedül illeté­kes közgyűlés határozatának nem prejudikál. EGYLETEI. () Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete f. hó 8-án, szerdán, délután 5 órakor az Első Magyar Általános Tisztviselő Egyesület palotájában levő egyesületi helyi­ségé­­jén (II., Eőherczeg Albrecht-ut 11. sz.) rendes vá­lasztmányi ülést tart, melynek tárgya az elnöksége visz­­szavonulása folytán ideiglenes ügyvezető elnök választása és határozathozatal az, egyesület feloszlatására vonatkozó javaslattételről. Az egyesület elnöksége, az egyesület lét­érdekeire való tekintettel valamennyi választmányi tag megjelenését kéri. II . hivatalos lapból. — Január 5. — Pályázat, a nagyszebeni p. ti.-igazgatóságnál szám­­tiszt (jár. .számvevő, Szelistye), a munkácsi adóhivatalnál pénztárnok, a nagyváradi p. ü­. igazgatóságnál számtiszt (Jár. számvevő, Vaskók), a temesvári p. ti. igazgatóságnál számtiszt, és az aradi p. v.-igazgatóságnál számgyakornok­­2 hét, a budapesti p. és t. igazgató ágnál postamester (Galga­­héviz, Pest pl.) és a kolozsvári p. és t. igazgatóságnál posta­ügynök (Csiktaplócza, Cikm.) jan. 9-ig, Tolna megye tör­vényhatóságánál nt.mester (Gyönk) febr. 10-ig. Csődmegszüntetés. A Hungária kézműipar Vadas és Wilheim bpesti czég­e, a csődöt megszüntették. ^ Petróleum I I ., hegeit .: M­yleiM I­I Bárdi R.-T. Jj VI., Gyár-tissza 23. (I Főszerkeezt. Gajári Ödön. Kiadóbizottségi Ágai Bála, Gajáry István, Kóbor Tamás. Felelős szerkesztő: Dr. Bagyó János. Laptulajdonos: AZ ÚJSÁG RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.

Next