Az Ujság, 1919. február (17. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-22 / 46. szám

­ A részvét« A Magyarországi Rend­őralkalmazottak Szakegye­sület© gyűlést tartott, a­melyen megrendüléssel és el­keseredéssel emlékeztek meg kartársaik tegnapi hősi haláláról. Egyhangúlag elhatározták, hogy az általános, mély gyásznak méltó módon való kifejezések­ - a temetésen az egész rendőrtestület, a szolgálatot teljesítők kivételé­vel, teljes számban megjelenik és gyűjtést­ indítanak a halottak hátramaradottjai érdekében. A gyűjtés támoga­tására a közönséget is felkérik. A főváros tanácsa mai ülésén mélységes gyászának adott kifejezést a csütörtök délutáni események áldozatai iránt. Egyben kijelentette, hogy Budapest s­olgozó népével egiptek érzi magát a forradalmi vívmányok megszilárdításá­nak, valamint, a bármely oldalról jövő ellenforradalmi törekvések megakadályozásának munkájával szolidáris és a maga részéről helyesel mindent, a­mi a népköztársaság megszilárdítását, a forradalmi vívmányok továbbfej­­­lesztését és a rend fentartását biztosíthatja. Sztrájkol« a vidéken. A székesfehé­vári munkásság ma délután általános sztrájkot proldamált a kommunistáknak a budapesti »Nép­szava« ellen tegnap elkövetett támadása miatt. Három órakor a munkásság a Városháza téren népgyűlésre gyűlt össze, melyen körülbelül 8—10.000 ember vett részt. Steiner Jákó dr. a székesfehérvári szocziáldemokrata pártszervezet részéről ismertette a budapesti eseményeket, majd a határozati javaslat, elfogadása után Horváth János kormánybiztos a határozat átvétele után hatalmas beszé­det mondott a kommunisták és az ellenforradalmárok ellen. Az általános sztrájk ma estig tartott és holnap reggel a munkásság ismét munkába lép. Debrecen munkássága, holyőrsége és polgársága impozáns módon tüntetett ma a kommunisták örelméivel szemben a népkormány és a szocziáldemokráczia mellett. Délelőtt 11 órakor érkezett meg a budapesti események Ik­re, ebben a peresben megállott minden munka úgy a hivatalokban, mint a kereskedésekben és műhelyekben, sőt beszüntették a tanítást az iskolákban is. Debreczen egész munkássága, lakossága és polgársága népgyűlű­sre vonult ki és mintegy harminczezer ember gyülekezett a Wesselényi-téren, a­honnan zárt sorokban vonult a nép a gyűlés helyére. A menet élén a 2. honvéd huszáre­zred tisztjei vonultak, a huszárságot a 3. honvéd gyalogezred teljes létszáma, követte. A Pincz­ utczában több szónoki emelvényt állítottak fel és Handler Gyula kormánybiztos, Horváth Sándor dr., azonkívül a szocziáldemokrata párt vezetőemberei, a munkástanács szónokai intéztek gyújtó beszédeket a néphez, a­melyben a­ köztársasági forma mellett­­ tettek jobb fogadalmat azzal a kijelentéssel, hogy minden kommunista és ellenforradalmi mozgalmat minden erővel le fognak törni. Tizenegy órakor kihirdették az általános sztrájkot. AZ Ú­JSÁG Szombat, 1919 február 22. A bajor miniszterelnököt agyonütték .Gyilkosát is megölték. — Auer belügyminisztert a bajor tartomány­­gyűlés termében lelőtték. — Vérfürdő a Regina-szálló előtt. — Ross­haupter volt Hadügyminisztert letartóztatták. — Ostromállapot és álta­lános sztrájk Münchenben.) A «­megbékélt« Európában egymást érik a borzalmas események. Münchenben ma Eis­ner Kurt miniszterelnököt ölték meg, alig félórával utóbb pedig Auer belügyminisztert, miközben az országgyűlés termében . Eisner Kurt halálát jelentette. Eisner gyilkosa egy régi bajor arisztokrata­ család fiatal sarja. Tet­tében az ellenforradalom terrorját látják s most valószínűleg megkezdődik majd az arisz­tokraták és más forradalomellene­s osztályok üldözése. Eisner Kurt legeszponáltabb­ hivatalos ál­lamférfia volt a forradalmi Németországnak. A forradalom juttatta őt, az addig csak szo­­czialista körökben ismert írót és agitátort a bajor állam élére. Ott föltűnést keltett ke­vésbé politikus viselkedésével. Mint­ a füg­getlen szoczialisták pártjának tagja, szembe­fordult a többségi szoczialistákkal, kíméletle­nül támadta őket és mozgalmat kezdett Ba­jorországnak a német birodalomból való ki­­szakítása érdekében. Néhány nappal ezelőtt jól sikerült puc­csal kibuktatta kormányá­nak három tagját, köztük Piesshaupter had­ügyminisztert és a nemzetgyűlés akaratával szembeszegülve, tisztára független szocziá­­llsstákból akarta kormányát újjáalakítani. Előrelátható, hogy halálának súlyos politikai következései lesznek. A többségi szoczialisták és a Spartacusek között aligha lesz elhárít­ható a véres összecsapás. Eisner Kurt meggyilko­lása. München, február 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) Délelőtti tíz órakor, éppen mikor a bajor országgyűlést meg kellett volna nyitni, az a rémhír érkezett, hogy Eisner Kurt miniszter­­elnököt meggyilkolták. Miközben a hadügy­minisztériumból gyalog­szerrel az országgyű­lésbe igyekezett, egy polgári ruhás fiatal­ember hátulról kétszer reálőtt. Az egyik golyó fejébe fúródott Eisnernek és nyomban megölte. Csak utóbb derült ki, hogy a másik golyó meg­sebesítette Eisner kisérőjét, Unterleitner mi­nisztert. A tettest egy katonai őrszem­ély sú­lyosan megsebesítette, hogy kevéssel utóbb belehalt sérülésébe. Az illetőről megállapítot­ták, hogy Areo-Vally gróf hadnagy, ősi bajor főnemesi család sarja. A gyilkosság hírére a bajor tartomány­gyűlés üléseit nyomban fel­függesztették, a zsúfolt karzatokat kiürítették, az épület kapuit bezárták, a telefonokat mind kikapcsoltatták. Az őrssé® gyűlés véres ülésének lefolyása Js Auer belügyminisztert is agyonlőtték.­ München, február 21. Az országgyűlés ma első ülésére gyűlt össze. Véres események tör­téntek az ülésen. A­mikor Jäger dr. kor­elnök tíz óra után az ülést megnyitotta, a karzatról valaki izgatott hangon lekiáltott: — Eisnert agyonlőtték! A gyilkost is agyonlőtték! Idegbénító rémület fogta el az egész házat. Jäger korelnök kifejezést adott a gyilkosság nyomán támadt megbotránkozásnak: — Mi nem alkalmazunk ilyen eszközöket, mi megvetjük ezeket (Nagy mozgás és helyes­lés az egész házban, izgalom a karzatokon.) Kérem a karzatot maradjon nyugodtan, hogy szabadon és zavartalanul tanácskozhassunk. (Felkiáltások: Zárja be az ülést !) Az elnök még­ meg­ akarta választatni az ideiglenes jegyzőket, de a házon akkora, izga­lom vett erőt, hogy az ülést fel kellett függesz­teni. Az épület katonai őrségét meger­ősí­tették, senkinek sem volt szabad a házba, belépni vagy onnan távozni. Az országgyűlés épületében lévőket megmotozták, hogy nincsenek-e fel­­fegyverkezve. A folyosókon az emberek cso­portosultak és izgatottan beszélték meg az ese­ményeket. Mindenütt felháborodásuknak adtak kifejezést a gaz gyilkosság fölött Tizenegy óra tájban az ülést ismét meg­nyitották. A képviselők majdnem teljes szám­mal jelentek meg és a hallgatóság sűrűn meg­töltötte a karzatot. Auer belügyminiszter emelkedett szólásra, hogy megemlékezzék Eisnerről A képviselők felálltak helyükről . Auer a következőket mondotta: — Eisner miniszterelnök épp az imént gyilkos kéznek esett áldozatául A gyilkost azonnal utolérte büntetése. A bajor politikai konfliktus békés megoldás előtt állott. Eisner az országgyűlés színe elé a minisz­tertanácsnak egy határozatát készült elő­terjeszteni, a­mely közli, hogy a miniszté­rium visszaadja­ megbízatását a nemzet­gyűlésnek. A véres merénylet tehát teljességgel érthe­tetlen. (Helyeslés.) Ezen az útón — így foly­tatta — nem lehet és nem szabad tovább menni (Helyeslés.), ha, el akarjuk kerülni a teljes anarchiát. Őrizzük meg ezzel az őrületes gyil­kossággal szemben is a józanságunkat és szedjük össze minden erőnket, hogy megoldjuk azokat az óriási feladatokat, a­melyeket szere­tett bajor népünk jóléte követel tőlünk. (Bravó.) Az egész ház mélységesen nyomott hangu­latban megindultan hallgatta meg Auer sza­vait. Süssheim (szocziáldemokrata) indítványoz­za az ülés elnapolását és kéri, hogy a legköze­lebbi ülés egybehívását a korelnökre bízzák. (Általános helyeslés.) Ezután Gihrl bajor néppárti képviselő kért szót, hogy pártja nevében nyilatkozhassék. Alig tett néhány lépést a­ szónoki emelvény felé, mikor hirtelen pisztolylövés dördült el. A ház tagjain pánik vett erőt. A terem bejárata felől s a hallgatóság karzatáról újabb lövések hangzanak. A képviselők tolongva menekülnek a teremből. Hirtelen félrerántják a baloldali bejárat függönyét, az ajtóban egy férfi jelenik meg, a­ki kinyújtott karral többször elsüti fegy­verét a miniszterek asztala irányában. Auer miniszter, a­kit egy golyó balmellén talált, összerogy. Ősei bajor néppárti képviselő halálosan megsérül. Két miniszteri tiszt­viselőn a merénylő golyói súlyos sebet ejtenek. Auert Frauendorffer és Hoffmann minisz­terek és a szocziáldemokrata képviselők veszik gondozásukba, székre ültetik és megállapítják, hogy a golyó áthatolt a mellen és a sérülés élet­­veszélyes. Megérkeznek a mentők, a­kik első­segélyben részesítik Auert. A tumultusban felfüggesztik az­­ülést. Auer néhány óra múlva meghalt. éz izgalomba borult München, München, február 21. (Az Újság külön tudósítójának távirata.) Eisner miniszterelnök meggyilkolása Münchenben általános felfor­dulást idézett elő. A kormányhatalom teljes hiánya mérhetetlen káoszt okozott, noha Dürr városparancsnok mindenképpen igyekszik a rendet helyreállítani. Münchenben ma kihir­dették az ostromállapotot. Este 7 óra után tilos az utczákon tartózkodni, de az utczákon mégis hatalmas embertömegek tartózkodnak. Abból a körülményből, hogy Eisner gyilkosa gróf és katonatiszt, valamint mert az utolsó pucskísérlettel kapcsolatban van, arra követ­keztetnek, hogy a gyilkosság ellenforradalmi, monarchista mozgalomból ered. A Spartacus­­pártiak boszút követelnek Eisner­ért, a többségi szoczialisták ezzel szemben az Eisner- kabinet ellen tüntetnek. A város felett repülőgépek keringenek és röpiratokat dobnak le, a­melyek München lakosságát boszura szólítják fel. Az utczákon b­lénk lövöldözés folyik. Minthogy az a gyanú merült fel, hogy Münchenben sok katonatiszt és arisztokrata tartózkodik, vala­mennyi szállót elzárták és kikutatták. A szál­lók lakóinak sem hazamenni, sem eltávozni nem szabad. A­mikor a Regina-szállóból egy lövés dördült el, a tömeg rohamot intézett a szálló ellen és az előcsarnokot fegyverrel és kézi­gránátokkal lövöldözte. Ez alkalommal 22 embert és pedig 17 kato­nát, 3 polgárt és 2 asszonyt megöltek. Az utczákon a legvadabb lövöldözés fo­lyik , mindenfelé halottak és sebesültek fek­szenek. Gépfegyverekkel felszerelt automobilok vonulnak a városon keresztül és mindenütt a tömeg közé lőnek. Három tisztet az utczán megöltek. Az Újság munkatársa a minisztergyilkos­ságokról a következő részleteket közli: Eisner miniszterelnök Merkte dr. titkár kíséretében a külügyi minisztériumból a t­ar­­tománygyűlés épülete felé haladt, a­mikor a czél előtt körülbelül 20 lépéssel egy kis­termetű fiatalember ugrott eléje és háromszor rálőtt. Egy golyó a fején, a másik a nyakán érte Eisnert és rögtöni halálát okozta. A tartománygyülés épületéből kifutott az őrség és agyonlőtte a merénylőt. A tarto­­mánygyű­lésen a merénylet híre óriási konszer­­nácziót okozott. Az ülést felfüggesztették. Félóra szünet­ után folytatták az ülést és Auer miniszter, a­ki az elnökséget átvette, meleg szavakban emlékezett meg Eisnerről. Alig beszélt azonban, egy katona, a­kinek si­került az épületbe besurranni, rálőtt Auerre és halálosan megsebesítette. Ősei képviselőt is lelőtték, míg Rosshaupter miniszter állítólag sú­lyosan megsebesült. A tartománygyűlési épület kapuit rögtön elzárták. A karzaton is eldördült, néhány lövés, a tetteseknek azonban sikerült a nagy tumultusban elmenekülni. Desee, Auer merénylője. München, február 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) Midőn a merénylő, a ki Auerre rálőtt, el akart menekülni, a képviselők igyekeztek vissza­tartani. Erre még öt lövést tett a miniszteri szé­kek felé és igy kiáltott fel: — Mindnyájatokat agyonlőlek! A képviselők erre a padok mögé menekültek és a földre vetették magukat. A merénylő állító­lag a forradalmi munkástanácshoz tartozik. Halálra keresik Rosshauptert. Berlin, február 21. Az Abend jelenti Mün­chenből . Délután 2 órakor meghúzták a vész­harangokat. A Theresienwiesen felfegyverzett tün­tetők óriási tömege gyülekezik. A hadügyminisz­térium épülete előtt felfegyverzett polgárok je­­lentek meg, a­kik Rosshaupter hadügyminisztert keresték és behatoltak az épületbe. A város több helyen heves lövöldözés volt. Rosshaupter volt hadügyminisztert­­letartóztatták. München, február 21. (A Magyar Távirati Iroda jelentése.) Rosshaupter minisztert letar­tóztatták. Általános sztrájk. München, február 21. (Saját tudósítónk táv­irata.) Ma délután 2 órakor a munkásokat és katonákat fegyveres tüntetésre szólították fel, a­mely a sajtó, a kapitalizmus, a diákok, a tisztek és a nemesség ellen irányult. Egyúttal kihirdették: az általános sztrájkot is, úgy hogy ma München összes üzemeiben szünetel a munka és a lapok sem jelennek meg. Véres összeütközések bekövet­kezését várják, mivel a városparancsnokság ki-

Next