Az Ujság, 1919. március (17. évfolyam, 52-76. szám)
1919-03-01 / 52. szám
2 demokrczia nélkül tarthatatlan lenne bármilyen kormány helyzete és ahkozt, hogy egy/maga vegye át a kormányt, sem ereje, nem gyakorlottsága nem volt a pártnak. A földbirtok rendkívül fontos fúl*gyárca*ságra nézve. Az állam megkapta a száz hektárnál nagyobb birtokok kisajátításának jogát. A tőke minden hatósága ellen már bevezettük, még pedig visszaható erővel, a hadinyereségadót és vagyondézsmát is tervezünk. A népoktatás magva a mezőgazdasági ismeretek terjesztése lesz. A városokban levő iparosiskolákat fejleszteni fogják és államosítják. Az ország kiéhezett és gazdaságilag kimerült, háromnegyed részét pedig az ellenség tartja megszállva. Magyarország területén szövetséges köztársaságot kell alkotni az önrendelkezés és népszavazás alapján. A minisztertanácson foglalkoztak még a lóverseny ügyével. Itt említjük még meg, hogy Vass János vallásügyi miniszter felszólította a katolikus főpapság tagjait, hogy nála, vagy megyéjük kormánybiztosánál tegyék le a hűségestül a köztársaságra. Mint értesülünk, Várady L. Árpád kalocsai érsek, Széchenyi Miklós gróf győri és Kovák eperjesi püspök tegnap a miniszter előtt letették az esküt, a választási eljárás. . . A ma éjszakai minisztertanács tárgyalta Nagy Vincze belügyminiszter és a szakreferensek előadásában az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló javaslatot. A nemzetgyűlés tagjainak száma 118 lesz. Ebből a meg nem szállott területre körülbelül 235 mandátum esik. A mandátum tartama két év. A választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait választási kerületenként választják. Minden kerület székhelyén választási hivatalt állítanak fel. A hivatal elnökből, elnökhelyettesből, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll. A választási hivatal elnökét és helyettes elnökét a választási kerület székhelye szerint illetékes Ítélőtábla területén működő bírák sorából a minisztertanács jelöli ki, a tagjait pedig az elnök nevezi ki. A szavazás községenként, szavazatszedő bizottság előtt történik. Minden szavazatszedő bizottság elnökből és a megállapított lajstromok számával egyenlő számú ülnökből áll. Ha valamely városban vagy községben a választók száma 1500-nál több, annyi szavazatszedő bizottságot kell alakítani, hogy minden 1500 választóra egy sza- vazatszedő bizottság essék. A jelölési ajánlatot írásban legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon kell a választási hivatal elnökének átadni. Egy jelölési ajánlatban nem ajánlható több jelölt, mint ahány képviselő választandó az illető választási kerületben. A jelölési ajánlatot legalább 500 olyan választónak kell aláírni, akik az illető kerületben bírnak választójoggal. A jelölési ajánlatban a pártállást és a jelöltek személyi adatait fel kell tüntetni. A jelölési ajánlatban pótjelöltek is ajánlhatók. A pótjelöltek száma az ugyanabban az ajánlatban szereplő tényleges jelöltek számánál és 5-nél nagyobb nem lehet. Ita azonban a tényleges jelöltek számán 10-et maghaladja, annyi pót jelöltet lehet ajánlani, hogy a 10-en felüli minden 10 tényleges jelöltre egy pót jelölt essék. Egy választó ugyanarra a választásra vonatkozólag csak egy jelölési ajánlatot írhat alá. Minden jelölt csak egy választási kerületben lehet jelölt és mint ilyen csak egy lajstromban szerepelhet. Ha csak egy lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számát meg nem haladja, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott képviselőknek, a Pót jelölteket pedig megválasztott pótképviselőknek nyivánítja. Ha több lajstromot ajánlottak ás a jelöltek száa a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket pedig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. A szavazólapon az összes lajstromokat sorshúzás útján maghatározott sorrendben kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerülnek az egyedüli jelöltek. Minden egyedüli jelölt is külön lajstromként számít. A lajstromok mindegyike fölött a szavazat kifejezésére egy négyszög szolgál. A négyszög fölött a párt elnevezése és arab számjegygyel a lajstrom sorszáma is feltüntetendő. A választókat reggel 8 órától esti 8 óráig kell szavazásra bocsátani. Írni-olvasni nem tudó választót kívánságára az elnök felvilágosítja arról, hogy az egyes lajstromok mely párt jelöltjeit tartalmazzák. A választó a szavazólap átvétele után a szavazófülkébe megy, ott kifejezésre juttatja szavazatát, a szavazólapot elhelyezi a borítékba. A fülkét elhagyván, a lezárt borítékot az elnöknek átadja, aki azt az urnába teszi. A szavazás úgy történik, hogy a választó a fülkében a lajstrom feletti üres négyszögbe egy keresztet tesz. A választási hivatal legkésőbb a szavazás naplóit követő negyedik napon kezdi meg a szavazólapok megszámlálását. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok összege megállapítást nyer, következik annak megállapítása, hogy az egyes lajstromokra hány mandátum esik. A mandátumokat a lajstromok (pártok) között a rájuk esett szavazatok arányában kell felosztani. Ennek kiszámítása a belga D’Hondt-féle rendszer szerint történnk.Az alapgondolata a rendszernek az, hogy egyik párt se kaphasson további mandátumot, mint egy másik párt több szavazatára mandátum nem jutott Utatsd három naptörvény. A mai minisztertanács Juhász-Nagy Sándor igazságügy miniszter előterjesztésére három néptörvényjavaslatot tárgyalt le ,fogadott el. - ív . Az első néptörvény a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről , a második a hivatali sikkasztással vádolt miniszterek elleni eljárásnak rendes bírói útra való tereléséről; a harmadik a bírói státurendezésről szól. Mind a három törvényjavaslat a hivatalos lap legközelebbi számában fog megjelenni. A D£l:d£ki Tanács és a választások. A Délvidéki Tanács a nemzetgyűlési választások tárgyában a következő határozatot hozta : A népköztársaság kormányának minden eszközzel arra kell törekednie, hogy a nemzetgyűlési választásokon az egész ország lakosságának akarata megnyilvánuljon. Minthogy a népköztársaság kormánya a területi integritás alapján áll, a választásokat nemcsak a meg nem szállott, hanem a megszállott területekre is ki kell írni és az egyes választókerületeket a választandó képviselők számával meg kell állapítani a nemzetgyűlési választásokról szóló néptörvényben. A mai viszonyok mellett természetesen a választások a megszállott területeken aligha lesznek megtarthatók. Az új nemzetgyűlésie azonban a megszállott területek lakosságának képviselőit is magában kell foglalnia, ez pedig, amennyiben a lakosság véleménye meg nem nyilvánulhat, csak úgy lehetséges, hogy az új nemzetgyűlés azonban képviselt pártok számarányához képest a megszállott területek etnográfiai viszonyainak tekintetbe vételével pártközi bizottság javaslata és a megszállott területek lakossága itteni képviseleteinek meghallgatásával és lehetőleg az érdekelt területeknek a meg arna szállott területen tartózkodó lakosaiból válaszza meg a megszállott területek képviselőit, azzal, hogy ezen képviselők megbízatása csupán az időre szól, ameddig az érdekelt területek lakosságának véleménye szabadon meg nem nyilvánulhat. Ezen választási mód míg egyrészt a területi integritás elvének leginkább megfelel, a csonka parlament lehetőségét is kizárja, egyben a megszállott területek képviselői a nemzetgyűlés képviselői által választatván, a választás is a népakarat alkotmányos, bár közvetett nyilvánításának tekinthető. Mock Jaites trisszautasította a váci p 11 EpBSiséget. Magyarországon forradalomnak kellett jönnie, hogy megtörténjen ez a csoda. A Józsefváros feketereverendás plébánosának, Hock Jánosnak Károlyi Mihály köztársasági elnök mint legfőbb kegyur felajánlotta a megüresedett ráczi püspökséget és Hock János a püspökséget határozottan visszautasította, hiába még arra eset nem volt Magyarország egyházi történetében, hogy egy pap visszautasítsa a neki fölajánlott püspöki pásztorbotot. Hock kijelentette, hogy a forradalom utolsó fejezete, az ország erkölcsi megtisztulása még hátra van. Ő példát akar adni a nemzetnek, meg akarja mutatni, hogy a forradalom vezérei nem czimért, rangért, javadalomért tették, amit tettek. Nem akarja, hogy esetleg megvádolják, mintha csak azért cselekedett volna, mert a múltban nem boldogulhatott és a jövőben nem remélt előrehaladást. Minden ambíczióját kielégíti másfél évtizedes küzdelme a függetlenségi eszmék diadaláért és e küzdelem koronája, részvétele, szerepe a forradalom eseményeiben. Hiába volt Hock János elhatározásával szemben előbb Vass János miniszter, majd Károlyi Mihály elnök minden rábeszélése, ő megmaradt akarata mellett. A népkormány régi igazságtalanságot akart jóvátenni Hock János kinevezésével és meg akarta mutatni, hogy ezentúl a tehetség, a rátermettség lesz döntő az előkelő állások betöltésénél. Hock szimpatikus ellenállása azonban sokkal értékesebb és ékesebb demonstráczió, mert nagy és beszédes példa. Példa azoknak, akik éltük munkáját azért szentelik a köznek, hogy másoknak, millióknak hasznára legyenek, nem pedig azért, hogy bíborban pompázzanak és aranyserlegből igyák a dús élet korát. Ansel lép az ország helyzetéről. A Morning Post február 18-iki száma bécsi keltezéssel ..Magyarország jövője, irredentista jelszavak, élelem- és sűtőszerhiány” czímmel tudósítást közöl a magyarországi helyzetről. Az angol lap azt írja, hogy a Károlyi-párt törzsökének a BZOCZiáldemokratákkal való egyesülése jó gyümölcsöket kezd termelni. A szocziáldemokraták nemrégen megszakították a kommunistákkal való érintkezést, hogy a közrendet fentartsák. A kormánynak szoczialista szárnya hajlandó a választásokat elrendelni, de az a bizonytalanság, amely Magyarország új határainak kérdésében uralkodik, megakadályozza ezt. Nyilvánvaló, hogy a megszállott területeken nem lehet választásokat tartani. A magyar nemzet sehogy sem tud belenyugodni a megszállásba. A területi integritás kérdésében Magyarország valamennyi pártja között megegyezés van és az elvesztett megyékben és területeken nyomban irredentista mozgalom fog keletkezni, amelyet az összes pártok támogatni fognak. A magyarok annyira meg vannak győződve, hogy a lakosság ragaszkodik a területi integritáshoz, hogy készek elfogadni minden olyan döntést, mely az önrendelkezési jog alapján, d® fegyveres vagy más kényszerítéseknek nyomása nélkül" jönne létre. danyt S.:Sigistr fellépése a Lovássy-párt volt. Ma este politikai körökben atz, a hír terjedt el, hogy Kegy György, a Lovászy-párt alelnöke kilép a pártból és hír szerint már kérte felvételét a Károlyi-pártba. Az Esztergarati Sziptalan hűségesküje. Az esztergomi székeskáptalan ma délelőtt a Bazilika sekrestyéjében letette a hűségesküt a népköztársaságra Majláth Ferencz kormánybiztos előtt A papság nevében Reiner püspök biztosította a kormányt a papság hűségéről. Majláth kormánybiztos kijelentette, hogy a kormány által megkívánt hűségeskü nem jelent bizalmatlanságot a katolikus papsággal szemben, hanem csak egy általános kormányintézkedés. Csernoch János herczegprímás és titkára Lépesd dr., akik a hűségesküt már korábban letették, ma Budapestre érkeztek, hogy újból letegyék a hüségesküt Vass János vallásügyi miniszter előtt Azt amerikai bizottság munkája, Buchinger Manó a felsőmagyarországi szociáldemokrata szervezet küldöttségét vezette ma Mr. Goodwinhoz, akik a felsőmagyarországi vasutasok és közalkalmazottak megbízásából a felsőmagyarországi viszonyokról adtak felvilágosításokat Mr. Goodwin tudomásul vette az előadottakat és tapasztalatairól külön jelentést fog tenni. Roosevelt kapitány, a néhai elnök unokaöcscse ma meglátogatta Károlyi Mihály elnököt és Berinkey Dénes miniszterelnököt, Apponyi Albert grófot Marczali Henriket és Teleki Pál grófot, holnap pedig informácziók beszerzése végett még többekkel tárgyalni fog. AZ ÚJSÁG Szombat, 1919 márczius. &s slsi logiszkisasszony. — Beszélgetés Kmety Irénnel. — (Saját tudósítónktól.) Kmety Irén, Kmety dr. egyetemi tanári leánya a népköztársaság első jogászkisasszonya. Fölkerestem, hogy megtudjam, mi vitte e pályára és hogyan képzeli a jövő Magyarországé-ban a jog és államtudományi fakultásra lépett nők helyzetét. — Mindig híve voltam a nők valamilyen pályára való kiképzésének — mondta Kmety Irén, — ezt bizonyítja, hogy fél évvel ezelőtt az orvosi fakultásra iratkoztam. De a jogi pályát jobban szeretem, vonzóbb és szerintem nőiesebb, mint az orvosi. A jog a méltányosnak és jónak művészete. A pálya igaz, hogy zsúfolt, de férfiakkal zsúfolt. A jövő állama pedig nem lesz Platón definícziója szerint: »hímneműleg szervezett közület«. A nőknek módot kell adni az állami életben való nagyobb részvételre. Közügyekben csak üdvös lehet, ha az női egyéniség közvetlenül érvényesül. — S mi a terve a jövőre ? — Még úgyszólván semmi. Ügyvéd is szeretnék lenni, miniszteri tisztviselő is szívesen lennék. Az majd csak később válik el. Egyelőre a legfontosabb, hogy ezt a félévemet beszámítsák. Férfikollégáimnál ezt minden nehézség nélkül megtették. — Szóval biztos benne, hogy a hivatalokat is megnyitják a nők előtt ? — Hogyne. Hiszen a jogi, vagy államtudományi fakultásra lépésünknek ez természetes következménye. A nőket be kell bocsájtani az összes közhivatalokba a férfiakkal egyenlő feltételek mellett. Nincs kétségem, hogy ezt meg is fogják tenni, mert hiszen különben felemunkát végeztek volna. — S nem riasztják a mai közállapotok, a■ vidékről felözönlő ügyvédsereg ! — Ó, egy csöppet sem. Remélem, hogy Magyarország megmaradhat a régi határaiban, de annyiban mégis új Magyarország lesz, hogy minden dolgozó polgárának biztosítja a megélhetést. Ami pedig nekünk — e pályára lépett nőknek — a családi életben való elhelyezkedésünket illeti, az nem lesz rosszabb, mint akár az orvosi, akár a tanári pályán működő társnőinké. Az ügyvédséget, hivataloskodást, a bíráskodást is el tudom képzelni szép családi élettel párosulva. Ennyit mondott Kmety Irén s ezt mind olyan végtelen kedvességgel, igazi, fiatalos ambíczióval és sok meggyőződéssel, hogy ha valamennyi kartársnője ilyen lelkes és törekvő, úgy nemsokára egy önérzetes és bátor kis jogászkisasszony-csapata indul neki ennek az eddig még járatlan útnak, vidáman és a biztos győzelem reményében. Simán.