Az Ujság, 1919. november (17. évfolyam, 143-167. szám)
1919-11-01 / 143. szám
• ' - L •'v .. .... 0 , Ens?@$ példád ára 8® fillér. ; ^ ' Censurat: Ranescu. „ Budapest, 1919._____________________XVII. évfolyam, 143. _______Szombat, november 1. Előfizetési árak: "..... §§F B dSZEf Rákóczi ut 54 sz E Eyes számára.^ Telefon- Jóssuule-26, József minden nap, ünnep után is. ^B ® Budapest, Erzsebce 0 u ........................................................................................................................................................NWI13— Jtvis. Commandamentul Trupelor române aduce la cunostinta populatiei orasului Budapestei ca au sosit de curand 14 cisterne cu benzina grea si usoara. Distribuirea se face prin Ministerul de Finante ungar direct consumatorilor cu ■pretul de 1.50 lei litri de benzina grea si 1.70 lei litru de benzina usoara. Commandamentul Trupelor Romane. Értesítés: A román csapatok parancsnoksága, tudomására hozza Budapest főváros lakosságának, hogy a napokban 11 cziszterna nehéz és könnyű benzin érkezett. A szétosztás a magyar pénzügyminisztérium útján történik, közvetlen a vevőközönségnek, a következő árakkal: Nehéz benzin ára 1.50 lei literenkint, a könnyű pedig 1.70 lei literenkint. A Román Csapatok Parancsnoksága. d) Cererea sa fie facuta cu opt zile Inainte. e) Persoanele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus, si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si armatei romane, Commandantul Trupelor de ocupatie Regale Romane din orasul Budapestet, General ss. Mosout, Commandantul Trupelor de Ocupatie Regale Romane din orasul Budapestet. Constatanduse ca nelinistea provocata la intrunirile trecute a fost provocate in mod intentionat de anumiti oameni platit cari au urmarit scopuri de politica personala. Commandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut, ca pa viitor va permite numai acele intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, prezentand odata cu cererea : a) Programul intrunirei. b) Persoanele care vor vorbi (aratand pecurt ce va vorbi fiecare. c) Locul (sala), ziua si oara intrunirei. Jl Román kir. Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. "Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szántszándékkal, akiket megfizettek és személyes politikai érdekeket hajszoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, akik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával.) c) A megtartandó összejövetel helyét (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolcz nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségek és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és hadsereg jogai. A Román kir. Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoius. Ji, tábornok. ROVÁS. Közös konferenczia az angol államférfiú elnöklete alatt... Vájjon hogyan fog lefolyni ? Úgy, mintha nem lenne ott sir Clerk, vagy úgy, mintha ott lenne, mint a tanító, az osztály jól viseli magát, de mihelyt kiteszi a lábát, a gyerekek ismét összeverekednek ? Vagy megesik-e a csoda, melynek meg kell esnie, hogy a politikusok komolyan hazafiakká válnak s örülnek annak, hogy jött egy előkelő idegen és segítette őket abban, hogy egymásra találjanak s megtalálják a sok szenvedély után igaz önmagukat "( Szorongva kérdezzük ezeket s érezzük, velünk szorong most az egész , ország. Vasárnap ? Hétfő ! Oly közel terminus és milyen soká késett. Kém szabad elszalasztani ! • Egyfelől kétségbeesés : nincs munka ! Másfelől panasz : nincs munkás ! Kár szépíteni a dolgot : azért nem akad munkás, mert keveset fizetnek. Akármilyen keveset is, mégis többet, mint a munkátlanság. Ha harmincz koronáról nem lehet megélni, akkor harmincz korona nélkül még kevésbé. A világért sem akarjuk ez el a munkáskizsákmányolást portálni, mnek nem szabad így lennie, de ma, mikor ■rumi munkának nincs gyümölcse, így van, ezt el kell ismerni szoczialista részről is, mácsosabb a beismerés : igenis, még igenis a munkaiszony. Háborús, forradalmi és ínforradalmi betegség ez, melyből ki kell ígyítani a szerencsétleneket, akik beleik. Nem vezet czélra sem a munkaadók holdja, sem a munkás védők szépítő mentése. Megint olyan ügy, amelyen összeünk, holott össze kellene fognunk , hogy sírik rajta közös egyetértéssel ? A Konczentráczió érdekében Személyi differencziák állnak a koncentráczió útjában. Lehetetlenség. Többet is mondunk: elvi differencziák sem jogosultak — most. A politikai problémát ketté kell választanunk. Az első a békekötésé, a másik a belpolitikai alakulásé. Békét kötnünk kell, egyrészt az entente követeli, másrészt nekünk alapszükségletünk. Kell nekünk a békekötés függetlenül attól, milyen programmja, iránya van a kormánynak, kell akkor is, ha reakczionárius, akkor is, ha liberális. Ennélfogva senki sem mondhatja: én Friedrichhel egy asztalnál nem kötök békét, azt sem: én szoczialistákkal, demokratákkal nem ülök össze békekötés irányában. Nem arról van szó most, hogy amely pártok a konczentráczióban összekerülnek, meleg barátságot érezzenek s egyet gondoljanak mindenről: arról van szó, hogy a békét az ország minden rétege garantálja, tehát garantálják azok is, akik halálosan gyűlölik egymást. Nem kell senkinek elveiből valamit feláldozni, mert ezeknek az elveknek abban a munkában, mely az új kabinetre vár, semmi szerep rem jut. Nem kell, hogy elveik összeegyeztessenek, — ennek sincs semmi fontossága a békekötésnél. Ez a mi érdekeinket van hivatva összeegyeztetni az entente érdekeivel. A sokkra fontosabb feladat, mert minden pártnak, minden irányzatnak jó béke kell, olyan, mely az ő elvei szerint való újraépítését az országnak elősegíti. Ezért nincs is jelentősége a kérdés firtatásának, ki tekinti magát joggal az ország akaratának képviselőjéül? Senki. Mindenki egy-egy réteget képvisel, valamennyien az országot, de akaratából csak azt, hogy az ország kész békét kötni s a vállalt kötelezettségeknekmegfelelni. Kritikai megállapítás, ki mekkora joggal mennyit képvisel, lehetetlen. El kell fogadni az arányokat úgy, ahogy külsőleg adva vannak. Nem is fontos, hogy az arány helyes legyen, fontos az, hogy ilyen vetélkedés következtében az egész képviseletben ne maradjon. , Ha ezen túlestünk, ha a konczentrációs kabinet mint békeinstrumentum betöltötte hivatását, akkor ám, ha éppen muszáj, vere- kedjünk egymással. Akkor megindulhat a választás és annak eredménye autentikusan fölmutatja a valódi erőviszonyokat. Akkor, ki természetesen — a szabadság és jog teljes védelme alatt érvényesítse kiki a maga elveit s ha éppen tetszik, a maga személyét is. Nem hiszszük, hogy a békemunkán való közös részvétel után ugyanaz a gyűlölködő antagonizmus lenne meg a pártok közt, mint még mostan. Nem hiszszük, hogy a jelszópolitika akkor is a tömegek szenvedélyeit és téveszméit táplálna, mert rendezett, elismert állam leszünk s tudni fogjuk, milyen komoly ezentúl a politika s mennyire fontos, hogy mindenki a terhek viselésére alkalmas és hajlamos legyen. Ne zavarják össze a politikusok ezt a két fázist s ne rontsák le az elsőt a másikkal, és a nélkül hogy akár ebben is czélt érnének. f Akárki akárhogy vélekedik és érez, minden */ * mozdulatánál beleütközik a háborús álla- * * potba, szenved a gazdátlanságtól, átérzi a szégyent és kárt, hogy ezer év után most nincs magyar állam s a maga egészében, egyéniségében nincs magyar nemzet. Pedig ennek lennie kell, amazt pedig újra ki kell építeni. Bízunk benne, hogy az első fázis alatt visszakapjuk a józan ítéletünket s megint csak megtaláljuk a közös alapot, melyen különböző elvek mellett is dolgozhatunk, mert ugyebár, nincs senki, aki a magyar nemzeti államot nem akarná kiépíteni? Lapunk mai száma Q oldal. NAGYVILÁG. —Amerika ratifikácziója. •— Németország megeleczkéztetése. — Népszavazás amerikai ellenőrzéssel. — Ausztria a kommunizmus ellen. — Németország nem vesz részt Oroszország blokádjában. A békeszerződés ratifikálása Amerika részéről befejezettnek tekinthető. A szenátus ellenállása az európai bonyodalmakra való tekintettel igen mérsékelten nyilvánult meg s a republikánusok részéről megindult oppozíció szinte önmagától szereződött le. A Havas-ügynökség jelentése szerint a szenátus utolsó ülése a még- fentmaradt nézeteltéréseket is elintézte. Johnson javaslatát, hogy a népszövetség- Ami amennyi tagjának egyenlő számú szavazata legyen, 47 szavazattal 36 ellenében elvetették. Maga a számarány is mutatja, hogy a többség nem volt erős és csak a republikánusok fáradsága s az újabb komplikáczióktól való félelem segítették győzelemre. A békeszerződés, mint Slannsworth angol államtitkár a britt parlamentben bejelentette, a fegyverszünet megkötésének évfordulóján, november 31-én, lép életbe. A legfelsőbb tanács különben a békeszerződés életbe léptetése előtt megintette Németországot a fegyverszünet bizonyos feltételeinek megszegése miatt. A hadsereg részéről Foch tábornagyot, a tengerészet részéről Fuller angol hajóskapitányt, a pénzügyi kormány részéről pedig Cellest küldték ki az ügy megvizsgálására. A népszavazások ellenőrzését a legfelsőbb tanács teljes szigorral akarja végrehajtani. A Chicago Tribüne jelentése szerint ötezer amerikai katona érkezett Brestbe. Ezek a katonák fogják ellenőrizni Felső-Sziléziában a népszavazást. Újabb amerikai csapatokat is várnak. Clémenceau a szövetségesek katonai bizottságát a versaillesi haditanács felváltására tervezi és vezetésével Foch tábornagyot szeretné megbízni. Az amerikai külügyi hivatal a fiumei kérdés megoldásában újabb nehézségeket állított fel s a Tiltom újabb javaslatát, mely Adelsberggel és Idriával külön állammá akarta szervezni Fiumét, elvetette. Remélik azonban, hogy valamilyen megoldást mégis találnak majd. Az olasz miniszterelnök