Az Ujság, 1919. november (17. évfolyam, 143-167. szám)

1919-11-04 / 145. szám

O anumita Presa din Ungaria si strainatate a publicat stiri fantasiste, referitoare la per­­soana Generalului Heiban. Comandamentul desmite aceste zvonuri ten­­dentioase, care nu au nici o basa de adevar, caci generalul Heiban conduce o mare unitate din armata romana, spre deplina incredere­­ a tuturor sefilor sai asupra sa, nu a planat nici­odata crea de banuiala, Comandamentul Trupelor din Transilvania. Arr Bsiaryarországi és külföldi lap fantasz­­tifellamzeket közölt Holbán tábornok személyére vonatkozólag. A hadseregparancsnokság megczáfolja ezen tendencziózus híreket, melyeknek semmi alapja nincs, mert Holbán tábornok jelenleg is te­kintélyes részét vezeti a román hadseregnek, elöljáróinak teljes megelégedésére; ellene soha semmiféle kifogás nem merült fel Az erdélyi csapatok parancsnoksága. Stiri tendentioase au fost lansate in public ca Ar­mata romana se retrage din Budapesta din cauza a oare­­cari miscari interne din vechiul Regat. Si de cea mai formala desmitire acestor svonuri false, cari nu pot proveni decat de la oameni de rea credinta si cari nu cunosc cimintenia poporului roman care chiar in vremurile cele mai grele si de incercare pentru el s-a aratat unit, demn si plin de intelepciune. A közönség körében tendencziózus híreket terjesztettek arról, hogy a régi királyság kebelében felmerült mozgalmak következtében a román hadsereg kivonul Budapestről. Ezeket a hamis híreket a leghatározottabban meg­­c­áfoljuk. Ezek csakis rosszhiszemű emberektől eredhetnek, a­kik nem ismerik a román nép józanságát, a­mely a legnehezebb időkben és a legsúlyosabb megpróbáltatások között is egységesnek, emelkedettnek és megfontoltnak mutatkozott. Commandantul Trupelor de Ocupatie Regale Romane din orasul Budapesta. Constatanduse ca nelinistea provocata la intru­­nrile trecute a fost provocate in mod intentionat de anumiti oameni platit cari au urmarit scopuri de politica personala. Commandamentul ridica restrictiunea ce o pu­­sese si face cun­oscut, ca pe viitor va permite numai acele Intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, prezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei. b) Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt ce va vorbi fiecare. c) Recul (sala), ziua si oara intrunirei. d) Cererea sa fie facuta cu opt zile inainte. e) Persoanele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus, si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si arma­­tei romane. Commandantul Trupelor de ocupatie Regale Ro­mane din orasul Budapest a. General ss. Mosoiu. A Román kir. Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szánt­­szándék­kal, a­kiket megfizettek és személyes politi­kai érdekeket hajszoltak, a parancsnokság felfüg­geszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érde­kelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejövetele­ket fogja engedélyezni, a­melyek engedélyezésére a kérvények, elég korán fognak beadatni és egyszers­mind mellékelni fogják : a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, a­kik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával.) c) A megtartandó összejövetel helyét (helyisé­gét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolc­ nappal előbb kell beadni. es Azon személyek névsora, a­kik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezett­ségek és hogy semmiféle formában nem fognak érin­tetni a román nép és hadsereg jogai. A Román kir. Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. _________ Mosoiu s. k. tábornok. ROVÁS. A Giesswein Sándor neve úgy világit élénkbe, mint eltévedt utasnak az első ember­lakta ház. Ó-e az, a­kit kerestünk ? Nem tudjuk. De már lakott vidékre kerültünk,­­ innen már utbaigazodh­atunk igazi czélunk felé. Keresztény Magyarország ? Ő ezt jelenti. Nemzeti Magyarország ? Ezt jelenti. Szocziális megértés ! Türelem, béke kint és bent ? Ő jelenti. Senkit nem bánthat, ha neki engedi át helyét, senki sem érezheti mellőzöttnek magát, ha miatta áll félre, ő az, a­kitől meg­értjük, hogy kereszténynyé kell tenni az orszá­got nem felekezeti türelmetlenség alapján, ő alkalmas arra, hogy e jelszónak nemzeti értelmét megértesse sorsunk uraival, a­kik a mai beállításban másnak sem tekintenek, mint szembehelyezkedésnek mindennel, a­mi a czivilizált világ államaiban magától értetődik. Ha benne megegyeznek, vagy másban, a­kinek a személyisége ugyanazt jelenti, senkinek sem kell lemondania semmiről, a­mi valóban az ország javára vonatkozik. • Sajnáljuk, hogy a szoczialisták nem ismerik föl a saját taktikájukban a Friedrichet, me­lyet oly szenvedélylyel elítélnek. Friedrichék nem akarnak senkivel sem összeállani, még az entente-megbizott szavára sem. A szoczialisták semmi áron nem akarnak szóba állni Friedrich­­hel, noha az entente-megbízott gondolata épp úgy meghiúsul a szoczialista ellenkezésen, mint Friedrichékén. A helyzetre való spekulá­lás nem veszélytelenebb, mint a hatalomra való. A szoczialisták tudják, hogy az entente csak olyan kormányt ismer el, melyben ők is helyet foglalnak. Nagy erősség ez, értjük, ha váloga­tásra csábít. De kapric­iózussá nem szabad válnia senkinek. Azt hiszszük, taktikának is jobb, ha a konczentráczió meghiúsulásával nem a szoczialistákat lehet, sőt kell okolni. Et­dassesi blokádja. Nem szabad komolyan venni, nem sza­bad lekicsinyelni egyes miniszteri kijelenté­seket. Elvégre mégis csak átgondolják, mit tesznek, ha tettre kerül a sor, de elvégre mégis csak ötlet, gondolat, melyet vezető ál­lásban levő kormányférvnk forgatnak fe­jükben. Arról van szó, ha a konczentrácziós ka­­binetalakítás körül a keresztény egyesült pártokat olyasvalamire kényszerítenék, a­mi az ő döntő hatalmi helyzetüket gyöngí­tené, akkor a vidék beszünteti Budapest élelmezését. Szóval: Budapestet éhségblokád alá fogják. Nyugodtak vagyunk: Budapest nem fog éhen halni. A keresztény egyesülés pártjai ezt az annyira nem keresztényi diadalt nem fogják aratni, ennek a derosztratív bűnnek a nyomása alól a valóság és lehetőség fölmen­tené lelkiismeretüket. Nem megy a dolog, mert a kormány nem rendelkezik annyira a vidék felett, hogy a gyűrűt teljessé tehetné. Nem megy, mert Budapest lakossága éppen kormányok állítása szerint túlnyomó több­ségben velük tart és a saját híveiket csak­ nem akarják szintén kiéheztetni a renitens más­­véleményüekkel és saját magukkal együtt? Nem megy, mert elvégre még mindig Európa közepén vagyunk s ez az Európa, az az Ame­rika, mely most mindenütt az ínség eny­­hitéséra óriási akc­iót indított meg, nem nézné egykedvűen, hogy Európa közepén egy politikai sztrájkja a hatalmon levőknek éhen veszett másfél millió embert. Nem is a blokád, az élelmezési sztrájk a rémitő ebben a fogadkozásban, hanem maga a fogadkozás. Az illetők nyilván nem tudják, mit jelent ez. Hiszen nem Budapest oktro­jálja rájuk a konczentráczió gondolatát, mért büntetnék hát Budapestet ? Ellenben a konczentrácziót kívánja előzékeny jóaka­rattal, tapintatos kíméletességgel sír George Clerk, a párisi ötöstanács felhatalmazása alapján. Budapestet tehát az ötöstanácsot je­lentő öt állam helyett éheztetnék, a retorzió és a renitenczia az európai hatalmaknak szólana, nem Budapestnek. S Budapest sa­nyargatása utján az entente akaratát óhaj-­­tanák megtörni. Ettől rémülünk mi meg. Ezért teszszük szóvá ezt a kalandos fogadkozást s szeretnők az ország érdekében azzá devalválni, a­minek valószínűen szánva van , hogy a döntés előtt a magyar népnek olyan idegenkedését de­­monstrálja az entente kívánságától, mely igen veszedelmes meggondolatlanságokban csúcsosodik ki. Nem lehet komolyan föltenni senkiről, hogy a gyönge és a kiszolgáltatott Magyarországot szembeállítaná azokkal, a­kik az egyesült Közép-Európát legyőzték s a hozzánk képpent óriási és gazdag Németorszá­got olyan béke elfogadására bírták, melyet ez a hatalmi viszonyok józan megismerése nélkül sohasem vállalt volna. Ilyen hagymái­zas szembehelyezkedésre éppen csak Kun Béla gondolhatott komolyan és az eredmény igazán nem bátoríthat senkit a kísérlet ismét­lésére. Ez az egyik veszedelmessége ennek a fenyegetésnek. A másik, a­mely gyakorlati­lag komolyabb, hogy mind tudatosabban és mind mélyebbre ássa az ellentétet az ország és fővárosa között. Mind megrögzöttebbé teszi a tévhitet, hogy a vidék kegye az, a mely Budapestet élelmezi s a földmivesnek valóságos áldozat, hogy hozzájárul más emberek létéhez is. Végzetessé válhatik ez a hit, mert egy egészen kivételes átmeneti helyzetből fölfogásokat érlel ki, melyek az állandó, normális helyzetben tönkreteszik­­­ a vidéket. Nem mindig fog a mezőgazdasági termék az lenni, a­mi dominál mindenek fölött. Nem mindig lesznek ilyenek az árak és ilyenek a termések. S nem mindig lesz az ország rendezetlen állapotban, alkotmányo­­­an kivetett terhek s a hatalom jogán elve­­zett előnyök mellett a kötelességteljesítés kemény kényszerűsége nélkül. Nem Budai­pest és a vidék, nem város és falu van, ha­nem ország van mint bonthatatlan egység hasonló egységek közé ékelve, melyek nem követnék a magyar példát. S guba se terem vadon és a csizma is elszakad. S ha Buda­­pesten nem vásárolhatnak újat, bizony a külföld városa, mely legyőzhetetlen, nem fogja sem olcsóbban, sem szívesebben adni. Az istenért, hagyjanak föl az ilyen eszi jelenségekkel! Lapunk mai $*Gma 8 oldal. rsr yl * ' Egy^es példány ára fid fillér. Ceníu£at: Banescu. Budapest, 1919. ____________XVII. évfolyam, 145. szám.___________________Kedd, november 1. Előfizetési árak: Wf SZERKESZTŐSÉG\ Jy‘ ^ Egész évre - - 220 K­­­f mrjaa « tsm wm —— Budapest, Rákóczi-út 54. sa. Félévre_____110 » — . ffSjjF |,f f|| Tel­fon: 16«oH*45, lit-i* s: = : fi jjI I­I ^ fi — M' . \ feL FIÓKKIADÓHIV­ATAL: M k­W P m­m I Budapest, Erzsébet­ körút 43.

Next