Az Ujság, 1919. november (17. évfolyam, 143-167. szám)
1919-11-08 / 149. szám
Efif@s példány ára §0 fillér. . \ t„ Censurat: Victorescu. '•«v * XVI Budapest, 1919. XVII. évfolyam, 149. szám. "* Szombat, november 8. Előfizetési árak: Egész évre .. _ 220 K — f Félévre _ _. _ 110 » — ‹ Negyedévre ~ 86 » — ‹ Egy hóra ...... 20 » — » Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon üö miéi. Megjelen hétfő kivételével minden nap, ünnep után is* wmawmHmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm— .—■*■*-**.-—■—■——■*“——i—^—.................. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Telefoni József 19-35, József 122-58 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Telefon: József 16-26, József 122-56 FIÓKEI ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 43. Spre complectarea avizului dat, se face cunoscut, ca totul vor sasi din Ronania 75 sistema ce se vor distribui sub controlul Ministerului de Filante ungar prin Federatia uleiculior minerale. Pretul de desferere fixat este de 7.-10 koroane benzina grea si 8.20 koroane benzina usoara, preturi calculate dupa preturile Ministerului de Industrie roman, care sunt 1 leu 50 si 1 leu 70 franco. Campina la care s-a adagoat spesele de transport, manipulatie tondistribut is. Fabricele, care dorese a trate chestiunea in legatura cu colaborarea industriei din Romania, se pot adresa delegatului Ministerului de industriei Motel Astoria. A már kiadott hirdetmény kiegészítésére közhírré tétetik, hogy Romániából összesen 75 cziszterna benzin fog Budapestre érkezni, amelyet a magyar pénzügyminisztérium fog kiosztani az Ásványolajközpont útján. A könnyű benzin ára 8.20 korona, a nehéz benzin ára 7.10 korona. Ez az ár a román ipari minisztérium által megállapított árak alapján van kiszámítva, amelyetben 1.50 és 1.70 árnak felel meg, franco Campina állomás, ehhez hozzá lesz számítva a szállítási, kezelési és szétosztási költség. Azok a gyárak, amelyek a román ipari körökkel érintkezésbe lépni óhajtanak, forduljanak a román ipari minisztérium megbízottjához (Budapest,Astoria-szálló. ROVÁS. Nagyon helyesen a Horthy-nyilatkozatban csak a magyar hadsereg katonavezérének a szavát vallottuk jelentőségesnek, nem pedig a politikát, melyet belőle csinálnak. A Horthy szava érez és márvány, hs arra építeni lehet. De amit azután a politika ezekre a szavakra épít, az a kártyavárnál is megbízhatatlanabb. A politika körülnyaldossa kétes tisztaságú hullámaival a Horthy szikláját, — így mondta, úgy kell érteni, ez van benne, ez nincs benne, —a mi közünk hozzá ? A jogegyenlőség, — ezt mondta. Az elismert kormánynak való rendelkezésre állás, — ezt mondta. Ez a fontos, ez a megnyugtató, ez így van és így marad, mert katona mondta, aki nem csűr-csavar. S politikai értelme a Horthy-nyilatkozatnak mindenesetre az, hogy az a kormány, melynek a nemzeti hadsereg rendelkezésére áll, csakis a jogegyenlőség alapján létesülhet, mert Horthy áll ezen az alapon és semmiféle politika erről a katonát le nem térítheti. • Van egy székely mókamese : a gyerek meséli el, hogyan küldte őt az édesapja a malomba, hogy a lakodalomhoz lisztet hozzon. Hogy nyergelte meg a szürkét, kapott föl a barnára s vágtatott el a sárgán, mint a vasderesen. Hogy eresztette le a kötelet egyrét, — nem volt elég hosszú. Hogy hajtotta össze ketrét, hát éppen odáig ért. Hogy verte sarokkal a jeget, — nem tört meg. Hogy vágta bele a koponyáját, — hát megtört. S a sok kaland után megvolt a lakodalom s esztendőre megszületett a gyerek, a ki a kalandokon átment. — A székely mókázik ezzel a mesével, a magyar politika pedig egészen komolyan megteszi, hogy nyergeli a szürkét, fölpattan a barnára és elvágtat a sárgán, egészen komolyan megrázza a szilvafát, hogy hulljon róla a dió s fölszedje a sok mogyorót. S a koponyájával töri a jeget s a járókelő figyelmezteti : hahó, ott tetszett felejteni a kobakját ! • Nagyérdekű a Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata Az Újság számára. Nagy adóról beszél, amelyet főleg a bolsevizmus kilencz milliárdnyi deficitje nyelt el. A bolsevizmus is, a Károlyi rezsim is, a háború is, a mostani rezsim is. Most is minden hónap egy milliárdba kerül s ha isten élteti a kormányt, akkor a mi kitűnő pénzügyminiszterünknek az évfordulón már tizenkét milliárdot kell előteremtenie — adórendszerrel. S kérdés, hogy tud-e akkor is még számolni az ország teherbírásával. „Nincs válság.“ Nincs kormányválság, jelenti a félhivatalos, sőt ellenkezőleg, a kormány helyzete egészen szilárd. Egy kicsit gondolkodóba esünk. Beérik az urak azzal, hogy maguk között konstatálják egymással való teljes megelégedésüket? Kormányválság ha volna, ezt bajnak éreznék. De csak az országnak van válsága. Ez nem érinti őket? Erre nem gondolnak? De igen. A félhivatalos azt is mondja, hogy a kabinet távozását sem politikai szükség, sem olyan tényező nem kívánja, a ki ki* vánhatná. Tehát az országnak sincs válsága —* politikailag. Ezt kétségtelenül komolyan mondáik. Az országnak, melynek sem államformája, sem parlamentje, sem törvényuralma nincsen, nincs válsága. A kormány, mely a saját elhatározásából kormány, szilárd, él országnak, melynek semminemű közjogi struktúrája nincsen, nincs semmi politikai szüksége. Épp oly komolyan veendő, hogy semmi illetékes tényező, „melynek befolyása volna a magyar politikai tényezőkre”, távozásukat nem kívánja. Igaz ugyan, hogy egész Európa és kapcsolt részei nem hajlandó velünk szóba állani, békéről tárgyalni,h a czivilizált érintkezést állam az államhoz újból fölvenni, míg a Friedrich-kabinet képviseli Magyarországot. Igaz, hogy sir Clerknak saját kijelentése szerint az a hivatalos miszsziója, hogy itt olyan kormányt segítsen teremteni, amilyen összetételű minden más országban is van. Ez tudva van, ezt a félhivatalos aligha akarja letagadni. Fennakadhatunk tehát a jelszón, illetékes tényező nincsen, Friedrich István a külföldet, melynek kezében vagyunk, nem ismeri el illetékesnek. Ha ez így van, akkor a mi összes belpolitikai bajaink valóban eltörpülnek e mellett az egyetlen baj mellett. Akkor az országnak nemcsak a belső ziláltsága jelenti válságát, hanem főképpen és elsősorban ez az illetékességi célzás. Nagyonszeretnék, ha rabulisztikát bizonyítanának reánk. Nagyon szívesen vennék, ha nem lenne igazunk. Mi eddig a Friedrich-kormányt károsnak tartottuk, de a politikai világfelfogást, melyet pártjai képviselnek, épp oly jogosnak ismertük el, mint a magunkét. Ha konczentráczióról beszéltünk, a konczentráczió magjául a keresztény blokot ismertük el. S ha Friedrich csinálja meg, ellene sem volt kifogásunk. De ha impressziónk, mely hetek óta erősödik, helyes, akkor a mostani Friedrichkormány az országot egy újabb rettentő kalandba viszi: a revoltba mindenki ellen a ki tényező Magyarországon kívül van. Ez már nem keresztény politika, ez már nem magyar politika, ez egyáltalán nem kormánypolitika, hanem az ország rombadöntése. Itt nem lehet már disztingválni kormány- és országválság között. A kormány ragaszkodása a hatalomhoz már azt jelenti, hogy ha pusztul, az ország menthetetlenül vele pusztuljon. Itt már megszűnik a lehetősége, hogy az egyik kormány bukása után következzék a másik kormány. A Friedrich- kormány az egyetlen lehetséges kormány akar lenni, ha megbuktatják, vége az országnak. Nagyon,de nagyon szükséges, hogy az urak ebből a szempontból revideálják saját gondolkodásukat. Az országot több kockázatba vinni nem szabad. A fegyveres háborút elvesztettük, ne kockáztassák meg most a fegyvertelen háborút, mely látszatra Teri télén, valóságban azonban katasztrofálisabb. Ha a Friedrich-kormány belül szilárd, mint a Sion hegye, ne tekintse magát szilárdnak egy roskadó ország talaján. Ne vigyék az imágot olyan helyzetbe, melybe csak maguk mennek, de senki sem követi őket, aki megérti, hová vezetnek. -r r.rrrs^?;r:rw.ntsr—r'rrr-;T—- - ------* Lapunk mai uáma 8 oldal* NAGYVILÁG. {Jt monarchia felosztásét. — Az osztrák szó* cziáristák a magyar fehér terror ellen. Európa ínsége. — Ukrajna jövője. A monarchia felosztásának kérdésére érdekes fényt vet Salandrának választóihoz intézett levele. Salandra a fiumei kérdéssel kapcsolatban kifogásolja a londoni szerződés azon határozatát, mely Fiumét a horvátoknak ígérte. Fiume kérdésének ilyen irányú megoldása abban az időben nem volt aktuális. Az osztrákmagyar monarchia felosztása nem volt a szövetségesek szándékában. Az 1917/18. évi politika czélja az volt, hogy a monarchiát megmentse, ez a politika azonban csakis akkor volt felépíthető, ha az osztrák-magyar birodalom kivonja magát a német befolyás alól. Az osztrák szoczialisták kongresszusán Adler Frigyes indítványt terjesztett elő, melyben az Internaczionale egységének helyreállítását sürgeti. A pártgyűlés továbbá elfogadott egy határozatot, mely tiltakozik a magyarországi fehér terror ellen. A szoczialista kongresszus határozatával kapcsolatban Renner kanczellár is aggasztónak és megfékezendőnek mondta a magyarországi monarchista mozgalmakat. Szerinte Ausztria a szomszédos államokkal együtt kénytelen lenne a legerélyesebb eszközökkel a restaurációt megakadályozni. A magyar külügyi kormány beavatott körök szerint a legmerevebben visszautasít minden illetéktelen beavatkozást az ország belügyeibe vonatkozólag. Ausztria és Németország kereskedelmi viiszonya Angliával szemben mindinkább a konszolidáczió felé vezet. A forgalom mindkét országgal szemben emelkedő tendenciát mutat. Ruclaud Geddes az angol alsóházban részletes jelentést tett a kedvező javulásról és bejelentette, hogy Ausztria és Németország kivitele Angliába szeptember hónapban 90,162 font sterling, októberben pedig 195,764 font sterling volt. Az éhínség leküzdésére alakult tanács ülésén Piilmore lord kijelentette, hogy az ínség enyhítésére semmi remény sincs addig, míg a békeszerződésen Európa ipari fejlődésének megindítása czéljából bizonyos változtatásokat nem tesznek. A Westminster - Gazette a Közép- Európa képviselőinek részvételét mindennél fontosabbnak jelenti ki. Az élelmezés kérdése világkérdés s alapja a tartós békének. Az orosz kérdés megoldása erősen érdekli a békekonferencziát. A Budapesti Ukrán Sajtóiroda jelentése szerint Lloyd-George élénk megbeszéléseket folytatott Savtsenkóval, az ukrán sajtókirendelte ég párisi tagjával. Lloyd George élénken érdeklődött a Denikin és Petljura között fennálló ellentétek iránt és az ukrán nemzeti hadsereg helyzetére vonatkozólag is. Behatóan kérdezősködött a külpolitika iránt is, melyet az ukrán népköztársaság szomszédaival szemben folytat.