Az Ujság, 1919. december (17. évfolyam, 170-195. szám)

1919-12-05 / 173. szám

6 — A tíz vezetéki főnyomócső öblítése. Mint­hogy a vízvezetéki főnyomócsövet már régóta nem tisztították, a vízművek igazgatósága el­­­ rendelte,­hogy dec­ember 6-án délután 2 órától dec­ember 7-én délután 2 óráig történjék meg főnyomócső öblítése. Valószínű, hogy az öblí­tés következtében helyenként zavaros lesz a vízvezetéki víz és kéri az igazgatóság a közön­séget, hogy erről telefonon értes­ítse. — Karácsonyt vásár. Horthy Miklósné, a budai Margit-Mária-kongregíczió napközi otthonának fővédnöke, e hó 6-án délután 5 órakor személyesen nyitja meg a budai katolikus egyesületi ház dísztermében (IL, Toldy Fe­­rencz­ utcza 30.) az egyesületnek nagy karácsonyi vásárját, a­mely folyó hó 6-án, 7-én és 8-án marad nyitva. A vásáron úgy élelmiszerek, mint játékok, babák, karácsonyfadísz, trafik, rövidáru stb. lesznek kaphatók. A fővédnöknőt a megnyitás alkalmával ünnepélyesen fogják fogadni. Pesti album. A finom társalkodás érdemes és nagyemlékű klasszikusa, Knigge Adolf báró szerint pallérozott embernek az időjárásról nem illik csevegnie, mert az, ha nem is sivár, de gondolatszegény agy­velőre vall. De bizonyára szabad megjegyez­nünk, hogy ez a tiltó paragrafus viszont az idő­járásra is ró némi viselkedésbeli kötelezettséget. Az a legkorrektebb asszony, mondja a franczia példaszó, a­kiről a legkevesebbet lehet beszélni. • Ennek az igazságnak az időjárásra is kell passzolnia. Az időjárásnak gondosan kell kerülnie az olyan viselkedést, a­mely rákényszerít arra az illetlen­­ségre, hogy beszéljünk róla. Nem a mi neveletlen­­ségünk tehát, ha másképpen viselkedik. Ha­ a legnagyobb ruhanyomorúság és tüzelőinség idején heteken át tartó szakadatlan esőzés után az idő nem tud szebbet, minthogy még a kalendárium­ tél beállása előtt teljes öt meg hat fokkal nyomja ...fagypont alá a higanyt, akkor a Knigge báró minden tekintélye sem mentheti meg attól, hogy igenis szóvá tegyük a­ viselkedését és pedig nem a leghízelgőbb jelzőkkel. Rosszaka és kegyetlen tél az, a­mely ilyen zordul és jegesen tör ránk, holott a tűzhelyünkön nincsen tűz és a meleg gulyánkat lekoptatták, megrongyolták az ínsé­ges esztendők, ínséges és gonosz esztendők, a­melyeknek az elmúlásával azt reméltük, hogy ezen a télen végre a béke melegében üldögélhetünk együtt a kandallónál azokkal, a­kiket a jó Isten oltalmazó keze oly sok-sok idő után szerencsésen haza­vetett és megenyhült érzésünket nem bolygatja meg a rágondolás azokra, a­kiket odakint, havas pánczokban, zúzmarás erdők mélyén, gle­cseres ormokon marczangolnak a tél gyötrelmén Ez a reménykedésünk bizony megfagyott. November közepére már fáztunk annyit, a­mennyi február végéig is elég lenne. Az ördög tudja , miért, olyan szorgalmas a tél ebben a dorogtaln időben, éppen most, a­mikor, senki se tenne neki szemrehányást, ha nem is erőltetné meg magát. — A gyű­jtőfogházból. Veress államügyész a követ­kező hirdetményt közli: Közhírré teszem, hogy a gyűjtő­­fogházban előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogság­ban lévő letartóztatottakkal a további intézkedésig a következőleg lehet beszélni.: A—E betűvel kezdődő nevű letartóztatottakkal deczember 7-én, deczember 31-én, január 4-én és január 18-án. E—J betűvel kezdődő letartóztatottakkal deczember 10-én, deczember 24-én, január 7-én és január 21-én. K—O betűvel kezdődő nevű letartóztatottakkal deczember 14-én, deczember 28-án, január 11-én és január 25-én. P—Z betűvel kezdődő nevű letartóztatottakkal deczember 17-én, deczember 31-én, január 14-én, január 23-án és így tovább. Az ügyvédek vasárnap és szerda kivételével, naponta d. e. 9—11 óra közt értekezhetnek ügyfeleikkel. Veress, állami ügyész. — Huszonöt bőllítést az árdrágítónak. Az en­­tente legfőbb gazdasági tanácsa brit delegácziójának főnöke, a­ki állandóan figyelemmel kísérte főváro­sunk élelmezési viszonyait, átirattal fordult a köz­­élelmezési minisztériumhoz, a­melyben a magyar ár­­drágítási törvényeknek a jelenlegi angol és franczia gyakorlat, mintájára való reformálását ajánlja. A magyar kormány megfontolás tárgyává teszi, hogy nálunk ugyanilyen rendszabályokkal igyekezzünk a még mindig jobban és jobban elfajuló üzérkedést el­nyomni. Angliában és Francziaországban az árdrá­gítás fogalma alá esik a szokásszerűen méltányos áraknál magasabb árakon történő eladás, az áruk felhalmozása olyan c­élzattal, h­ogy az árak a fo­gyasztó rovására emelkedjenek, hasonlóképpen az áruk visszatartása az árak emelkedése c­éljá­­ól és a kereskedelmi szokásoktól eltérő nagyobb haszonra törekvő kereskedelem. A büntetés szabadságvesztés­­ből (nem pénzbírságból), továbbá az ügyben szere­pelt minden pénz és áru elkobzásából, az iparenge­dély elvesztéséből és az ítélet hírlapi közzétételéből áll. A büntetés ezenkívül kényszermunkával jár és kiszabását a járásbíróság hagyja jóvá. Harmadszori elmarasztalás esetén az árdrágítót huszonöt botbün­­tetéssel büntetik a kiszabott szabadságvesztés bün­tetésén felül. — Halálozás: Merényi Botika, Merényi Kornél, dr.­­ és neje szül. Mezei .Tank* négy éves rövid szenvedés titán© hó 2-án elhunyt. Temetésee hó 6­.'u d. e. 1.1 órakor lesz a farkasréti református temető halottisláj­ábó!.. — A putnoki direktórium elnöke. A txuskörpzi­­tör­vényszék Trenoczi Lászlót, a putnoki direktórium elnökét, tíz évi­­egyházra ítélte. AZ ÚJSÁG Péntek­, 1919 deczember 5. JAVÍTANI KELL ! A VALUTÁNKAT. II. — Juliska, ez igy nem mehet tovább a­ főzéssel. Spórolni kell. Tegnap is kikaptam az uramtól, mert nagyon ízlett neki az ebéd. — Az ördög ösmeri itt ki magát. Ha rossz az étel, kikapunk ; ha jó, akkor is kikapunk. Kérem a könyvemet, én nem maradok itt tovább. — Juliska, ne legyen ostoba. Majd ha megtanulja, hogyan kell rosszul főzni és akkor minden jó lesz. Tudja, Juliska, javítani kell a valutánkat. Tudja mi a valuta ? — Valami nagy disznóság lehet, mert sokszor hallom a villamoson. Kérem, nagyságos asszony, adja ki a könyvemet. — Kedves Juliska, ne hagyjon itt. Ötven koro­nával többet fizetek, csak­­tanuljon meg egy kicsit rosszul főzni. Nézze, ebben a rántásban sok a zsír. A bab pompás lenne tőle, de az uram azt mondaná, hogy már megint rontjuk a valutát. Tegyük hát el a rántás felét holnapra és a másik felét hígítsuk fel jó sok vízzel. A káposztás zvekkerlire se kell ilyen szépen pirított káposzta. Egy kicsi­t meghemperget­­jü­k a káposztát meleg vízben, egy kicsit oda is éget­jük, hogy pörkölt szaga legyen. — Disznónak való étel ez. Kérem a könyvemet. — Juliska, nem ötven, de száz koronával javí­tom a bérét, csak főzzön az uram gusztusa szerint. — Nem maradok, megkapom én a kétszáz koro­nát ott is, a­hol jól kell főzni. Oszt, meg ha vissza­csináljuk a dolgot és megint jól kell majd főzni, talán kezdjem élülről száz korona bérért ? — Nem, Juliska. Meghagyom a kétszáz koronát, a­mikor megint jól kell főzni. Nézze csak, azt hiszem, a rántás már megkozmásodott. — Bizony szaga van már. És mi legyen a le­vesbe való tésztával ! Már meggyúrtam két tojással. — Ez baj. Tegye el a felét holnapra, a másik felét meg h­igítsa fel vizzel és tegyen hozzá egy ke­vés lisztet. — De ■ hisz a nagysága egyedit is elég rosszul tud már főzni Minek ide még egy szakácsnő ! — Csak csinálja tovább, Juliska. Úgy, úgy. A tészta már ragad a sok víztől... Most egy-kettőre befőzni ! Aztán tálalhatunk. De előbb szólok az uramnak. Róbert, k­opcóbert, gyere ki a konyhába, nézd meg, elég, rossz-e már az étel. Lynkeusz.­ ­ FáVAHQS. (Kap-e filmányfosztost a főváros?) Napok óta, foglalkozott­i a­ főváros közvéleményét az a kérdés, kap-e Suípváros kormánybiztost, vagy nem? Kivételes időket élünk, a­mikor kivételes intézkedéseknek is van jogosultságuk,­­ mégis úgy érezzük, hogy a fővároshoz küldendő kor­mánybiztos kérdése mögött nem annyira, a fő­város ügyeinek rendezése, mint inkább politikai mesterkedés is rejlik. Mi voltunk az elsők, a­­kik a­ régi törvényhatóság összehívása ellen foglal­tunk állást és igazán senki sem foghatja ránk, hogy a régi rendszernek a visszatérését kíván­nék a városházára. De viszont az ilyen kor­mánybiztos-küldésből sem kérünk. Igen, ha ar­ról van szó, hogy valami módon rendet kell teremteni a városházán, hogy új életet kell bele­vinni a közigazgatásba, új irányt kell szabni a városi életnek és végül és legfőképpen, hogy rendezni kell a főváros zilált pénzügyeit, akkor, de csakis akkor és csakis ilyen czélra helyes a kormánybiztos kinevezése. Minthogy azonban e czélból a belügyminiszter bizottságot akar ki­nevezni, teljesen felesleges a kormánybiztos. A kormánybiztosi állással kapcsolatban egyéb­ként­ sok név került forgalomba. Beszéltek Szmrecsányi Györgyről, Samassa Adolfról, Dé­vény Gyuláról, Baransky Gyula dr.-ról és leg­utóbb Sipőcz Jenő dr. t. ügyészről. A városházán azt hiszik, hogy a függő kérdések elintézésére teljesen elegendő az a bizottság, a­melynek ki­küldését a belügyminiszter tervezi és a­melynek kinevezését maga a polgármester is kérte. (Jön a gázszén.) Azoknak a megállapodá­soknak megfelelően, a­melyeket R­ipka Ferencz dr. udvari tanácsos, gázgyári vezérigazgató a cseh kormánynyal lekötött, a gázgyárnak szánt első szénszálltmányt a jövő hétre várják. Ripka a szállításra vonatkozóan nyilatkozatot tett közzé, a­mely a szállítás módozatairól és elosz­tásáról szól. Nyilatkozatában a vezérigazgató megemlékezik Nutt amerikai ezredesről is, a­ki az ügy elintézése körül nagy segítségére volt a fővárosnál­. „Hogy a szenet megkapjuk, — mondja Ripka —abban a középeurópai szén­bizottság elnökének, Nutt amerikai ezredesnek volt kiváló érdeme, a­ki a legmelegebb rokon­­érzéssel támogatta a szén biztosítása érdeké­ben folytatott nehéz tárgyalásainkat. A legkri­tikusabb időben olyan megoldást talált, a­mely a cseh kormánynak lehetővé tette a részünkre megál­lapított Szénkon­tigens kiutalását. Nutz ezredes, a­ki az entente megbízásából a közép­eu­rópai szénü­gy intézésének legfőbb ellenőr­zője, a közeljövőben Budapestre­­érkezik, hogy személyesen győződjék meg mai szénellátási vi­szonyainkról. 3RILUÁNST, 22.000 K-ig ARANYAT, 28.270 K-ig .. ... Weftn­­épsziftház-u. 7. mind­enkinél magasabb téren vesz: wflt, fel.József 42-29 . színház, zene. Főpróbán. — Ji fekete lovas. —* Ebben a rettenetes sivatagban, a melyen jö­vünk keresztül immár esztendők óta, meleg, napsugaras kis sziget a Herczeg Ferencz szín­tiszta művészete. Uj darabjának, A fekete lo­vasnak, felüditő fia, hatással van min­den sora és a mint végignézek a Nemzeti Színház szorongásig mega ■ telt nézőterén,ugy ezokra, a hit és bi-H ■ híwz'-s­zalom egy szebb és uj jövőben, a ret­tenetes és véres megpróbáltatások után. A kik undorodtak és menekültek a forradalmak pusz­tításai és felforgatásai elől, a­kik végigszen­vedték a vesztett háború m­inden fájdalmát és gyötrelmét, mintha mind ott ülnének a főpróba lázas nézőterén, az irodalom, a művészet, a po­litika, a társadalom legkiválóbb reprezen­tánsai az első mosolylyal a töméntelen nyomorú­ság után. És színpad és nézőtér megható har­móniában és nagyszerű megértésben egymás­sal, minden szó tüzel és talál és érczként ed­ződik meg a lelkekben. Hát nem, ezt a hatal­mas tölgyet, a mi kultúránkat nem lehet ki­­pusztítani, az­ kinő és kihajt újra az uj tava­szokban és nincs megaláztatás, a melyben en­nek letörhetik a koronáját.. Soha, m­íg a ma­gyar kultúrának olyan szóvivői vannak, mint Herczeg Ferencz és olyan megértői, mint az egész magyar társadalom. Az 1849-iki német­ bánáti kultúrát szegzi S Herczeg Ferencz a szerb martalóczok ellen, a­kik Versecz előtt állnak. Illatos Schubert-da­­lok a levegőben, Leise flehen meine Lieder és­­Ko­mmt ein Vogert geflegm, a melyek még a függöny felgördülte előtt megadják a darab tónusát és Mátray Erzsi csipkefinom előadá­sában megkapóan hatnak. A legdúsabb földü magyar vidéknek szaga árad a melódiákban felénk, a Bánátnak Magyarország iránti lelke­sedése, a hozzánktartozóságnak lánglelkü sze­retete azon az..erőszakon által is, a melylyel pedig el akarják tőlünk rabolni. A mély politikai tendenczián túl színes és káprázatos az egész,­­ nem nehéz megjósolni, hogy szétszedik holnap érte a színházat. Min­den alakja hibátlan, az öreg Koffer,­­ a­kinek szerepében Mihályi­ végtelen művészetének egész teljességében pompázik, Bartos sváb pa­rasztja egy zengő orgona: a csúcsokon jár, Mátray Erzsi tehetségével és vakító szépségé­vel beragyogja az ember egész szomorú életét. Nagyszerű Gál és nagyszerű Cs.. Alszeghy Irma, Fehér, Hajdú és nagyszerű Sugár egy eszelős sze­repében, és a­ki a legnagyobbak egyikének indul: Pataky. Rózsa Sándort játszsza; az osztrák sere­get veri ő is mindössze százhúsz legényével. Azért mégis megkérik, hogy a győztes csata után nehogy megfeledkezzék magáról nehogy a Rózsa Sándor legényei lopjanak... — Nincs azok közt egy tolvaj se, — feleli önérzetesen —­ az mind igaz betyár. És a mikor a megnyugtatásáért Isten ho­zottal ü­dvözlik, el is érzékenyül egy kicsit: — „Isten hozta magukat?,— kérdi meglepet­ten — no hát ezt se mondták még nekünk. Ha több terem volna hozzá, minden hódola­tom odaraknám a darab összes szereplői elé, a­kik között nagyot nőtt egy egészen fiatal­ember, a­kit Kiss Ferencznek hívnak és egy honvédszázadost játszik. És­­ellestem, hogy a régi legkiválóbb gárda: Berzevjczy Albert, Beöthy, O Zsolt, Szász Károly, Heinrich Gusztáv, a­kik pedig más széleket is láttak és ragyogó hölgyeik mind, a kik ott voltak velük a páho­lyokban, kényeket törültek ki szemükből, a­mint ez a honvédtiszt, a sváboknak és huszár­jainak a leszálló alkonyban távoli trombita­szó és a tábori tű­z mellett egy elfelejtett, de most újra kigyult Petőfi verset olvasott. (Ky.) V® s*jrQ érzem,a boldogság K Jr*^\ lik­ ki azok halla­tára ismét az ar- ^

Next