Az Ujság, 1919. december (17. évfolyam, 170-195. szám)
1919-12-21 / 187. szám
! Vasárnap, 1919 deczember 21. AZ ÚJSÁG nyeket, annyival is Inkább, mert ma már meglehetősen kedvező jelentések érkeztek Berlinből. Fekete péntekről szó sem lehet. A tőzsde főbb területeit megkímélte a vihar, a bankrészvénypiacz jól tarthatta magát. Ha a berlini események nem ismétlődnek meg, nem kell félteni a bécsi tőzsdét. Mit hoz a Krisztkindli! — Az Újság tudósitójától. — Nagy szó, nagy kérdés, hogy mit hozzon a Jézuska a gyermekeknek s azok a kedves gondok, a melyek igy karácsony előtt elfoglalják az embert, ma inkább gondok, mint kedvesek. Megvallom, hogy szomorkodva indultam játéknéző körutamra s rossz előérzetemet igazolta látogatásom az Árkád-bazárban, ahol üres pultok és elkényszeredett mosolyok fogadnak. Kérdem, hogy mi van és miből mennyi, hogy tesznek-e, kik, és mit ? Az üzlet vezetője körülsétáltat a boltban : — Ne is tessék kérdezni, elég ha körülnéz, hogy mindent tudjon. Kívánságának alaposan és gyorsan eleget tehetek, szemem igazán nem fárad el a sok és dús látnivalóktól. Egy-két hintaló vár a lovasára, számos kis ruhaszekrény, konyhakredencz tárja nyitott ajtaját a betévedni nem igen akaró vevők elé, aztán a babák, karácsonyfák és más apróságok s készen is volnánk. Nem rendelhetünk új árut: olyan drága, hogy a közönség nem bírja megfizetni. A forgalom kicsi, S eddig csak a jobb közönség vett. Ez azonban mindig így van. A szegényebb néposztály halogatja a vásárlást az utolsó napig, s csak a mikor látja, hogy a szeretet ünnepe minden kétségen kivül megérkezik az idén is, veszi meg az ajándékot. Amit a kezébe vesz, mindent drágál s a végén csupa génekből vesz egy darabot. Végigjárom az Árkád-bazár első emeleti asztalos műhelyeit, ahol a fajátékokat, bababútorokat, egész kis berendezéseket gyártanak nagyon csinosan. De a „hazai gyártmány** sem panaszkodhat, hogy nem értékelnék eléggé. Egy kis konyhakredencz apró kis porczellánkészlettel fölszerelve 390 K. Egy fából faragott tornászó Jancsi 40 koronáért hányja a bukfenczet. Innen — hogy küldetésemnek alaposan a végére járjak — betérek még Liebner Zsigmondnak játékáruboltjába, hol nem várt meglepetések fogadnak. Minden van itt, amit csak egy „A babatündér“-hez címzett bolttól karácsony előtt elvárhatunk. Nagyszerű római aréna félelmes oroszlánokkal, ligeti ringsspiel, libegő hajóhinta csinos kis háztartási alkalmazottakkal, harczias ólomkatonák, dobosok és lelkes kürtösök, apró telefonkészülék, nemzeti szfnnx kacsa, csapra ütött boroshordó kótyagos csapossal, labda meg csörgő, kuglizó és kaleidoszkóp. Látok egész boltberendezéseket, még a blokot osztogató billentyűs gépecske sem hiányzik. Borzasztó, hogy már a babák országában is micsoda modernség, a technika micsoda vívmányai! A csöndes, tapétás intérieurökben kifinomult babakisasszonyok diskurálnak, feketeruhás szobalány szervírozza a teát s a falon telefonhírmondó. A babanemzetség egy csöppet sem elmaradott, ott is a huszadik század járja, csakhogy háború nélkül, s igy bizonyos dolgokban még el is hagy bennünket, gyarló embereket. Ennek a csodálatos babaországnak, melyben boldogan és álmodozva csavargók, nagyszerűen fölszerelt villamosai, vasutai, gummikerekü autói vannak, és sehol egy törött ablaküveg, lépcsőn lógó közönség, vak ló vagy egyéb társadalmi nyomorúság. És az a jóléti A büffékben „terülj-asztalkákon** sonka, pecsenye és hófehér kenyérszeletkék kelletik magukat s akármennyit esznek is a babák, mégsem fogy el soha. (Mondom, hogy ez az ideális állam!) . A melyik gyereknek kalandos hajlamai vannak, az válogathat vöröstollas Bőrharisnyákban, skalpnyázó Vadölőkben s a szörnyű harczi lármához a muzsikát forgó svájczi zenebabok szolgáltatják. Internaczionális társaság, annyi szent. Liebner úr az idei karácsonyi vásárról a következőképp nyilatkozik: — Az idén a középosztály egészen elmaradt. Vásárlásait mindenki a legminimálisabbra redukálja, úgynevezett „revanche“-ajándékokra senki sem költ. De micsoda fantasztikus árak! Egy hintaló 1000 K. Tavaly meg lehetett kapni 400-ért, békében pedig 35 K volt az ára. Egy Steiff-féle selyemplüss medve 800 K. Tavaly óta csak hatszázhetven koronával lett drágább, a béke ára 30 K. Látok nyolcvan filléres üvegszervizeket huszonnyolcz koronáért, míg a gummilabdák, amikből egy korona ötvenért minden hónapban tönkretehetett egyet az ember, ma 45 K-ba kerülnek. A harmincz filléres Jancsik árát felvitte az Isten öt korona ötvenig. Gyönyörű rekordot ért el az apró evőeszköz. Egy darab kés, egy darab villa és egy darab kanál pappendeklire felvarrva ma 10 koronába kerül. Háború előtt 40—60 fillér volt. A nyolcvan filléres czelluloid-trombita 15 K, a festett csörgő 18,50 K s a legolcsóbb baba harmincz korona. Azelőtt busz fillér volt, noha fűrészporral töltve. Kathe Kruse babái 700 , K-ért mosolyognak a vevőre, míg a kis ólomkatonácskák 30 fillér helyett most 3 koronába jönnek. Elegáns dolog volt azelőtt egy hajtányt ajándékozni. Ez az eleganczia 28 K-ba került. Ma 600 K. A társasjátékok sem maradnak mögötte e szörnyű árkoncertnek. Egy kétkoronás lóverseny 30 K, egy magyar kiadású Képes Állatkert 80 K, összerakható képes fakoczka 85 K, békeára 3.50 K. — A jövő évi karácsonyi árak még magasabbak lesznek, — jövendöli Liebner úr s én felsóhajtok, milyen nehéz feladat ma Jézuskának lenni! Simán. . Közgazdasági táviratok. Bécs, deczember 20. A mai devizaárfolyamok a következők : Devizák : Amszterdam 5973—5980, Berlin 365—367, Zürich 2975—2979, Krisztiánia 3400—3404, Kopenhága 3225—3229, Stockholm 3675—3679, Márka-bankjegy 364—366, Lot-bankjegy 480—482, Lewa 310, Svájczi bankjegy 2950—2954, Iranczia bankjegy 1440, Olasz bankjegy 1200, Angol bankjegy 600, dollár 155, Romanov-rubel 260, Zürich, december 20. Zürichből a következő távirat szól a mai devizaárfolyamokról: Berlin 11 70, Bécs 3.25, Prága 9.50, Németalföld 208.50, Newyork 5.50, London 21.10, Páris 53.50, Milánó 43.—, Brüsszel 53.50, Kopenhága 100.—, Stockholm 118.—, Christiania 110.—, Madrid 107.50, Buenos Aires 229.—, Koronabankjegy bélyegzett és nem bélyegzett 3.50. Hivista házhoz jövőt |üa#(B ■ggSJSS® jsraw ) aranyat, ezüstöt, gyöngyöket, alegmagasinsokat és mindenféle régiséget sabb árban _ Ji lélekvásár. Nagyvárosi erkölcsrajz C felvonásban. Ő felsége, a gyermek. Amerikai vígjáték 4 felvonásban. Holnap először az Omniában! legújabb fairek. A N*Sí h Újság külföldi tudósítóinak telefon- és távirati jelentései. (Utánnyomás tilos.J /iAusztriaés a nyugatmagyar,országi kérdés. (Beszélgetés egy osztrák miniszterrel.) Bécs, deczember 20. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Nyugat-Magyarország kérdéséről, amelyet Renner dr. kanczellár párisi tartózkodása idején a legfőbb tanács újra tárgyalt, a bécsi kormány egyik legjelentősebb tagja a következőket mondotta Az Újság bécsi munkatársának : — Kétségtelen, hogy az osztrák kormány ragaszkodni fog ebben a kérdésben a sz.-gerilláius békeszerződéshez, hiszen ez a szerződés egyetlen pontja, amely Ausztriára előnyös. Bár Magyarország ahhoz, hogy erőre kapjon, nincs úgy ráutalva a külföldre, mint Német-Ausztria, gondolni semlehet arra, hogy Magyarország daczolhatna az ententetal. Hiszen már most is szűkölködik szénben és élelmiszerekben s ez minden országra katasztrófa. Igaz ugyan, hogy az élelmiszerhiánynak részben a tanácsuralom az oka, de a valóság mégis csak az, hogy Magyarország a jövő aratásig a külföld jóakaratára van utalva. — Nem hiszem, hogy az entente különös szeretettel kezelné Magyarországot. Hiú remény az, hogy Magyarország hadseregére támaszkodva akarjon majd visszaszerezni olyan területeket, amelyeket a párisi legfőbb tanács most elvesz tőle. Az entente Magyarország hadereje tekintetében ugyanarra az álláspontra fog helyezkedni, amelyet Német-Ausztriára ráerőszakolt. A magyar hadsereget le kell majd szerelni és minden valószínűség szerint zsoldos hadsereggel kell kicserélni. Különben is Nyugat-Magyarország valóban német és ha már a magyarok tiltakozni akarnak az entente igazságtalanságai ellen, úgy jobb példákra is hivatkozhatnának, mint Nyugat-Magyarország. Van sok tiszta magyar terület, amelyet Magyarország elveszít. Bizonyos, hogy most a presztízskérdés is nagy szerepet játszik a magyar kormánynál, mert a gyenge Ausztriával szemben igazán könnyű az erőset játszani. Csak azt hangsúlyozom még, hogyaz osztrák kormánynak nincsenek ellenséges szándékai Magyarországgal szemben és Ausztriának esze ágában sincs, hogy az entento határozatának fegyveres akcióval szerezzen érvényt. Mi nem fogjuk Nyugat-Magyarország német részét erőszakkal elszakítani Magyarországtól. Fülöp Réné. . .redsninytelen Renner párisi útja. r_ Ikráncba, majd Belgrádba készül.) Bécs, deczember 20. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Renner dr. kanczellár ma délután negyed háromkor tért vissza. Megérkezése után azonnal minisztertanácsot, tartottak. Renner beszámolt útjának eredményéről, mire a főbizottság rövid formális ülést tartott. A kanczellár azután megjelent a nemzetgyűlésben, hogy részletes jelentést tegyen a párisi útról. A nemzetgyűlés nagyon néptelene volt, mert azok a képviselők, akik nem Alsó- Ausztriában laknak, már elutaztak Bécsből. Minthogy a kanczellár megkésve érkezett meg, előbb a bankszabadalmat intézték el. Renner dr. kanczellár szólt ezután. Igen, fáradtnak látszott, nem beszélt olyan folyamatosan, mint egyébként, gyakran megakadt és az asztalán heverő iratokban lapozgatott. Ezért beszéde is igen kedvezőtlen benyomást tett. Renner csak igen keveset ért el Parisban, majdnem semmit. A hitel kérdését nem oldották meg. Renner elsősorban köszönetet mondott Clémenceaunak és kijelentette, hogy benyomása szerint a bécsi kormány az entente teljes bizalmát élvezi. Kijelentette még, hogy a legfőbb tanács spontán föllépett az egyes tartományok elszakadási törekvései ellen, Nyugat-Magyarország kérdésében pedig — mint azt a magyar kormányhoz intézett jegyzék is mutatja — ragaszkodik a st.-germaini békeszerződéshez. A Renner párisi útjához fűződött remények tehát nem váltak valóra. Bécs lakosságának most már csak egy reménysugara marad, Renner prágai utazása. A kormány most azzal a kérdéssel foglalkozik. Prága után ne láto-, jtassa-e meg a kanczellár Belgrádot is^^ !