Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-18 / 16. szám
4 A magyar delegáczió hazautazik. Bécs, január 16. A Dér Nme Tag-nak táviratozzék Genfből. Párisi jelentésszerint a magyar Idelegáczió . • • ‡ ‡ • • ugyanolyan haladékot kap a békeszerződésre, vonatkozó válasz átadására, mint annak idején az osztrák. Nagyon talószínű, hogy Apponyi gróf találkozni fog Svájczban a pártvezérekkel, hogy a válaszról tanácskozzék velük. Jelentik továbbá, hogy a békeszerződés mindenütt a Magyar állam" kifejezést használja és nem „ Magyar köztársaság" néven nevezi Magyarországot. Paks, január 17. (A Budapesti Tudósítótávirata.) A skandináv távirati ügynökség tudóéilája arról értesül, hogy a magyar békedelegáczió hazautazik ,és január huszonkilenczedikén érkezik ismét Parisba. Neuilly,január 17. (Szikratávírós.) A magyar békemegbizottak kedden este 6 óra 45 percekor érkeznek vissza Budapestre. Románia elfogadja a ksiserbesség védelmét. Paks, január 15. A Havas-ügynökség a következő részletet közli még a magyar békeszerződés fe idézetéből : Románia elfogadja azokat a feltételeket,amelyeket a szövetséges és társult főhatalmak szükségesnek tartanak, hogy megvédünk Románia anpi lakosainak, érdekeit, tbj&k faji, nyelvtArt egy vallási tekintetben külöböző csoportokra oszlanak../ j. Elfogadja Románia azokat' a feltételeket' is, amelyek a két nemzet tranzitóforgalmának szabadságát és kereskedelmének igazságos irányítását biztosítják. " ... A világsajtó és a rarsagyar béke.. . Bécs, január 17. A lapok a Hagm-ügy noma párisi jelentéseit.. közlik amagyar bélfejszerződésről A Berehspostych írja a békésiéreődésről:' Az a 'békeszmafidés, a melyet tesít a p k magyar békédehig Sczieniik átadtak; kerekűi állósággá valtottá mindazt,a mitől a mawar há*mfiak eUj^'’i féltek. A., szerződés lényegének* a .sC-gWriffanni szerződés mása. Ez mindent hieglitond. ' ■' *'*•••’.*- R . -A Neue Freie Presse ezt írja : Ausztriát ás nagyon ,érdekelj.,g .magyar fiékefeltételek, mert a sk-germanni .szerződés" szerint,. sok közös kötelezettségünk van. Erről a dologról, sajnos, nem tárgyalt egymással az osztrák és a magyar kormány,de mindenesetre megvolt a lehetőséle annak."Jiogy a magyar szerződés' módosításából Ausztriának is legyen haszna. A ma közzétett információkban semmi célzás kínes" arra", hogy"a "magyar szerződésben, módosították volna a gazdasági feltételeket. Ezzel eltűnt az a reménység, hogy legalább ilyen kerülő úton elérhessük a nyomasztó feltételek enyhítését. . Paris, január 17. (A Budapesti Tudósító távirata.) A L’Oeuvre a magyar békéről hoszszabb czikket közöl és azt írja, hogy Apponyi grófnak, a ki az egyik legnagyobb magyar főúri családnak feje, igen fontos politikai szerep jutott. Apponyi grófra, mint Magyarország legkitűnőbb fiára, büszkeségére és apostolára bízta Huszár miniszterelnök azt a tisztséget, hogy a békekonferenczián megvédje hazája érdekeit. Apponyi kézzelfogható bizonyítékokkal lépett elő annak igazolására, hogy honfitársai nem akarták a háborút és csak akkor mentek bele, amikor márelkerülhetetlenné vált. AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1920 január !??. Mit rnpek el és mit Ssagyraals meg? r #Magyarország a feesce istán. — A csonka S^agyarország fesse&S* Ssez s*®^S3é«sainál» — vajdaságilag nem aSteetureSí mecse — Jiz Újság tudósitójától. — A magyar béke Magyarország uj életét vezeti be, miután a békeszerződés ennek az uj életnek.; utolsó lehetőségét is elvette előlünk. Határokat i állapitott meg, melyek között Magyarország megis nem élhet. A csonka Magyarország életképi e'ensé-■ gét a statisztika rideg számaival mutatja, ki az az alapos memorandum, melyet Fenyő Miksa dr., a békedelegáczió nagytudásu szakértője állított, össze. Azok a határok, melyeket a szerződés a lidérczálmokból valóra váltott. Fenyő Miksa dr. memorandumában mint a legrosszabb eshetőségek vannak jelezve, melyre a legtúlzóbb pesszimizmus is hitetlenül gondolt. Lehetetlennek tartotta, hogy a Clamenceau-jegyzékben megállapított demarkácziós vonal országhatárrá szilárduljon és a sta- tisztika rideg számaival kimutatta, hogy az új ország egy életképtelen roncs,,mely csakis a pusz- tudás, felbomlás és a teljes szétromlás martaléka lehet. • A népességi statisztika kétsgébeejtő számai az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a következők: A magyar korona országainak lakossága........... 20.80 millió A csehszlovák államhoz csatolt területek lakossága ............................... 3.44 » AJugoszláviához csatolt területek lakossága 4.56 »A taanániához csatolt területek lakossága ... 5.24 » Az Ausztriához csatolt területek lakossága ... 0.35 » A csonka Magyarország lakossága....................... 7.25 » A 7,25 millió lakossal bíró államot, súlyának megítélése miatt, bele kell helyezni a bennünket környező újonan alakult államok keretébe. A megmaradóMagyarország lakossága 7,25 millió Ausztria lakossága ................ 6.00 » A Cseh-Szlovák állam lakossága ..................... 13.00 » Lengyelország lakossága.......................................... 21.00 » Jugoszlávia lakossága .................. 12.00 » Románia lakossága ............................................... 15.00 » • Ausztria kivételével tehát az új Magyarország lakossága szomszédaink sorában a legkisebb lesz. Ennek következményei kétségtelenek. A területi statisztika a következő : A történelmi Magyarország területe ............ 325.411 km5 A Csehszlovák államhoz csatolandó terület 55.792 . A Romániához csatolandó terület................. 102.010 » A Jugoszláviához csatolandó terület............ 70.090 » Az Ausztriához csatolandó terület ........ 4.510 » A csonka Magyarország területe ...................... 92.984 » Népsűrűség négyzetkilométerenként - A történeti Ma^-iU-országon •-----ül, A cseheknek adottterületen............. 61,7 A románoknak adott 'területen .... 5*7 A Jugoszláviának adott 'területen . 65.0 — Az osztrákoknak adott területen .... 77.8- Acsonka Magyarországon 78.0 A helyzet tehát az, hogy a csonka Magyarországnak, mely ipari, termelés nélkül gyenge kilátású mezőgazdaságára alapozza életét,relatívenagyobb lakosságot kell eltartania, mint a történeti Magyarországnak." ■ A lakosság struktúrája még súlyosbítja a helyzetet. A lakosság eloszlása foglalkozási ágak szerint az 1910. évi népszámlálás alapján. A történeti Magyarországban az összes lakosság 64,5 százaléka foglalkozott földmiveléssel, a megcsonkított Magyarországban csupán 56,4 százalék. Ellenben a bányászatot, ipartés kereskedelmet űzők csoportjának, tehát éppen annak a csoportnak, melyet az ipari termelés, teljes összeroppanása folytán, a legkevésbé tud foglalkoztatni, megmaradna mintegy 43,8 százaléka, tehát 30 százalék, míg a történeti Magyarországon ez a foglalkozási ág az egész népesség 23,6 százalékát öleli fel. A közszolgálat, véderő és szabad szakmák statisztikáját pontosan megállapítani nem lehet, mert mindazok, kik a megszálló cseh, román, szerb csapatok elől elmenekültek, a csonka Magyarországon keresnek új exisztencziát. Ennek az ittrekedt szellemi proletariátusnak eltartása elviselhetetlen terhet ró a csonka országra. A politika fekete napja. fa pártkörök gyásaco* estéje. - ftdemottír&ték ceisBnaradszék a kormányban. — Vássonyi vi»xa'/onul a politikai életből.) -^süfT Újság tudósítójától. — we—»i--#i^jon kit -érdekelnek most a szavak, miket választási szószékekről, népgyűlési szenvedélyek hullámtarajáról kis személyi és pártérdekek szolgálatában mondanak a kortesharca matadorjai ? Vájjon kit érdekel ebben a kétségbeesett perekben, hogy ki lesz képviselő és ki nem, melyik pártnak van több és nagyobb igazsága, . mint- -a másiknak ? Fejünk fölött fekete gyászt lenget a szél, szívünkben fekete gyászt -zokog az este. Nincsen szavunk, nincsen gondolatunk, nincsen érdeklődésünk ezen a mai napon a választási harc.., a népgyűlések, a kortesbeszédek számára. A kétségbeesés szavai ostromolják ajkunkat, deezalatt lassan úrrá lesz szívünkön és elménken a férfias akarat, a szilárd elhatározás. Ma este még sírjunk, ma este még kiáltsuk ki a világba kétségbeesésünket, fájdalmunkat és haragunkat, de holnapra virradóra markoljuk meg erősen a szerszámot és kezdjünk komoly férfimunkába. Ezt a nemzetet ezer év óta már érték rettentő csapások, az ég volt már fekete fölöttünk, de ősi életerőnk, életre hivatottságunk és életre érdemességünk diadalmaskodott a végzeten." Hinnünk és dolgoznunk kell, mert a férfiak szeme nem a múltba néz, nem a jelentős fél, hanem egyenesen a jövendőbe tekint, bátran és rendületlen hittel. Az úgynevezett béke, melyet a győztes hatalmak reánk kényszerítenek, gyászba borította ma este a politikai pártokat. A nemzeti középpártban az utóbbi időben a választási előkészületek miatt nagy élénkség volt, ma azonban senki sem érdeklődött a választási hírek iránt.Akik ma este megjelentek, azoknak arczán látható volt a szomorúság, a mély gyász és levertség. Kürtiy Lajos báró a körülötte csoportosulóknak szomorúan ezeket mondotta: — Ami részünkről, különösen Heinrich Ferencz részéről, ismételten történtek már olyan kijelentések a főváros közönségéhez és ifjúságához, melyekben arra kértünk mindenkit, hogy ezekben a szomorú napokban tartózkodjék minden zajos szórakozástól. Kétszeresen áll ez most, mikor ezt a szerencsétlen és ránk kényszert tett békét, már pozitíve tudjuk. Rettenetes katasztrófa a párisi legfelsőbb tanács döntése, mely országunkat szétmarczangolja és széttépi és azért igen fontosnak tartanám, hogy ez a belső gyász, mely minden magyar lelkében él, minél impozánsabban jusson kifejezésre. Szükségesnektartanám, hogy ezzel a szerencsétlenséggel sok minden megváltozzék az országban, kell hoán egy másik politikai irány kerekedjékeM, ■a mely biztosítani tudja, a rendet, a békét, a munkát az összetartást mert csak ezzel remélhetjük a magunkon való segítséget. Ezután szóba került Réseimnél győzelme, Clémenceauval szemben, és őz Lukács László a körülállóknak megjegyezte, hogy clémenceau riavain n érte magát és a francain finn is kezdi belátni, hogy az az erőszakosság, amit Clémenceeau diktál, nem vezetett jó eredményre. Hogy Deschanel elnökségének milyen politikai következményei lehetnek, azt ebben a pillanatban még nemni tudjuk. A párisi események hatása alatt áll a keresztény nemzeti egyesülés pártjának a klubhelyisége is. Órákon át, az, igazságtalan békefeltételekről folyt a beszéd. Pekár Gyula államtitkár hosszabb beszédet mondott a körépre csoportosult párttagoknak. A többi között ezt fejtegette: — Ennek a napnak a gyásza olyan mély, hogy azt kimondani nem lehet. Megkaptuk, amitől remegtünk Háromnapos gyászszal adunk kifejezést leírhatatlan fájdalmunknak. Gyászunk legyen mélységes, hadd lássa a műveit világ hogy nincs magyar ember, a ki belenyugodnék abba, a mit Párisben ránk zúdítottak. Még ma megkezdjük a kulturharczot s nyomban hozzáfogunk az erre alkalmas szervezet kémléséhez. Egy kérésem van: a gyász jeléül viseljen mindenki gyászszalagot. Pekár Gyula beszédének hatása alatt a párttagok megpendítették a gondolatot, nem volna-e időszerű, hogy nyászkanut emiszünk a nyugati Pályaudvar előtt . Apponyi és kísérete ez alatt hozza Budapestre a békeiinfarenezia gyászos üzenetét. A jelenlevő építészek nyomban összeültek és megbeszélték a tervet. * Alig egy tucat politikus járt ma este az agrárpárt klubhelyiségében. Csoportba verődve a nemzeti katasztrófáról beszélgettek. A pártnak az a felfogása, hogy a békeszerződést, akármilyen elfogadhatatlan is, okvetlenül alá kell írnunk. Ez nem fogja azt jelenteni, mintha belenyugodnánk sorsunk ilyen végzetes változásába, csupán annak lesz a kifejezője, hogy 1O" -"UD s ■ 1-■B 6 - . min i-Sj c S t, " 1 05 " * ' 8-1 .S-S 14 ^ i 3'CONCO ■ci & házi cseléd, egyéb foglalkozású m 1 1 16 A történeti Magyarorországon .... 13.46 4.92 0.85 1.63 A Cseh-Szlovák államhoz csatolt területen 2.13 0.87 0.13 0.28 A Romániához csatolt területen .... 3.70 0.99 0.20 0.33 A Jugoszláviához csatolt területen .. ..10.000.77 0.14 0.29 Az Ausztriához csatolt területen .... 0.20 0.10 0.02 0.03 A megmaradó Magyarországon .... 4.08 2.14 0.34 0.67