Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-09 / 8. szám
lyázva nem ma is 8000 csecsemő. Azok közül jó, akik már részesültek némi ellátásban, sokan oly kevés anyagot kaptak, hogy összesen bízvást 10.000-re lehet tenni azoknak a csecsemőknek a számát, akik halaszthatatlan, sürgős ellátásra szorulnak. Mennyi csecsemőholmira van szükség? Mire van szüksége ennek a 10.000 csecsemőnek ! Egy-egy csecsemőkelengyéhez kell legalább ingecske. 3 kötött trikórékli, 6 pelenka, 3 flanellpelenka, 2 gummipelenka, 2 fásni, 2 kis főkötő, 2 pólyahuzat, 1 takaró. Kell azonkívül a csecsemő tisztántartására szappan, minden szülőanyának legalább 2 kiló. Kell a szoptató anyának ajobb táplálkozás czéljára segítség lisztben, zsírban, czukorban, darában, egyéb élelmiszerben. Kellene gyertya vagy petróleum, mert a szegénylakásokban nincs se villany, se gáz. Kellene az anyáknak is meleg ruhanemű, kellene szén, kellene — Istenem, mi minden kellene...! És mindezt a sok mindent tessék megszorozni legalább tízezerrel! Mert tízezer csecsemő nélkülözi a legszükségesebb csecsemőholmit ! J A nemzeti újjáépítés első harczi frontja : a csecsemővédelem. Kettős feladat hárul a kormányra: minden erejéből oda kell hatnia, hogy a külföld lássa, meg a budapesti csecsemők rettentő nyomorát és segítsen rajtuk, de egész tekintélyét és erejét latba kell vetnie abban az irányban is, hogy a csecsemőholmik szétosztása, tekintetében átfogó koncepczióval egységes rendszert érvényesítsen. Az utóbbi években a csecsemővédelem divatos jelszóvá vált. Itt az ideje, hogy ez a csecsemővédelem végre komolyan is vétessék. Ebben a mostani nagy szegénységünkben, amikor annyi drága, becses érték megy veszendőbe, kétszeres kötelesség, hogy a jövőt el ne veszejtsük. A magyar nemzet újjáépítésének első harczi frontja a csecsemővédelem onalán fejlődik rá. Ha már a mi életünk aléltan zsibbad, legalább a jövőnket mentse meg a nemzetek szolidaritása és sugároztassa ide a maga jóságának, humanitásának életmelegei. Tizenhárom tanárt hivatalvesztésre ítéltek. (Két héten belül befejezik az állami Sancrofe fegyelmi ügyét. — A városi iskolák oktatói ellen indított fegyelmi vizsgálat még klét hónapig is elhazódhatik.) — Az újság tudósítójától. — A napokban fejezték be a fegyelmi vizsgálat alá vont állami középiskolai tanárok első turnusának az ügyét. Mintegy hatvan tanár közül tizenhármat marasztalt el a fegyelmi bizottság. Ezeket a közoktatásügyi miniszer a középiskolai törvény alapján hivatalvesztésre ítélte, minek folytán hat évig tanári állásban nem alkalmazhatók. Névsoruk a következő: Benedek Merczes dr., Beke Ödön dr., Böszörményi Sándor dr., Pécsi Jenő, Kosári István, Schuber Lajos főgoreármi, Király György dr. főreáliskolai rendes tanárok, Sitmann Rezső dr., Weiszner Leó és Kincses István helyettes tanárok, Lax Samu és Samu Lajos óraadó tanárok és végül Frisch Ármin hittanár. Egytől-egyig a proletárdiktatúra idején tanúsított maguktartásáért, illetve a proletárdiktatúra támogatásáért kapták büntetésüket. Köztük Benedek Marczel dr. a legismertebb. A legutóbbi középiskolai tanári kongreszszuson mint előadó ő terjesztette elő igen nagyhatású beszédben a tanárság ezer baját. Király György dr. egyike azoknak az egyetemi tanároknak, akik a kommunizmus napjaiban jutottak katedrához a budapesti tudományegyetemen. Kiválóan képzett pedagógus, aki fiatalsága ellenére máris jól csengő nevet szerzett a tudományos világban. Elismeréssel hallottunk beszélni Beke Ödön dr.-ról is, aki a nyelvtudomány terén szerzett jelentős érdemeket. Nagyot kellett vétkezniük, hogy most hat évre kitiltják őket az iskolából. Böszörményi Lajos dr., Kosári István és Schuber Lajos gyakran adtak életjelt magukról a proletárdiktatúra idején és totum factum-okként szerepeltek nap-nap után. Mint megbízható helyről értesülünk, a középiskolai tanárok ellen indított fegyelmi vizsgálatot két héten belül befejezik. Még mintegy száznyolcvan pedagógus ügyében kell ítélkeznie a fegyelmi bizottságnak. Hónapok óta húzódik a főváros iskoláiban alkalmazott tanszemélyzet fegyelmi ügye és — úgy halljuk — legjobb esetben február végére várható az ítélethozatal. Közel félezer tanár, tanárnő, tanító és tanítónő van vád alatt, köztük természetesen sok olyan is, akik a kényszerítő körülmények hatása alatt sodródtak a kommunista áramlatba. Igazán itt volna már az ideje, hogy gyorsított eljárással járjanak ennek az áldatlan ügynek a végére. AZ ÚJSÁGPéntek, 1920 január S. NAGYVILÁG. (Fiume önálló város lesz. — Jiz adriai kérdés rendezését a magyar békeszerződés tartal* mazza. — Clémenceau kedvencz szövetség* terve. — Jiz ír forradalom ! — A fiumei kérdés elintézése optimizmusra ad alkalmat. Kitti hosszas tanácskozásokat folytatott Cloyd George-zsal. A Times szerint valószínű, hogy a jugoszláv—olasz ellentéteket sikerül elhárítani, miután a jugoszlávoktól ugyanolyan békülékenység várható, amilyent az olaszok tanúsítotak. A Daily News értesülése szerint Fiume az egyezmény értelmében független város lesz a danzigi állam mintájára. Isztriát Polával együtt Olaszország kapja meg. Spalato Jugoszláviának jut, de az olaszokat dalmát szigetekkel kárpótolják. Zára valószínűleg éppen úgy, mint Fiume, szabad város lesz. A fiumei kérdés különben, mint Az Újság értesült, szoros összefüggésben áll a magyar béke ügyével, mivel a Fiuméra, vonatkozó intézkedéseket a magyar békeszerződés fogja tartalmazni. Angol részről már e miatt a körülmény miatt is siettetik az adriai probléma megoldását. Clémenceau a Kelet védelmét csak Lengyelország, Csehország és Jugoszlávia szoros szemszgében látja biztosítva. Ezt kell létrehozni, mondotta a N. Fr. Pr. párisi jelentése szerint nála járt újságíróknak. Hír szerint, úgymond ugyanez a jelentés, ezeknek az országoknak egy-egy kellően felhatalmazott katonatisztje tartózkodik Párisban, hogy a franczia kormánynyal katonai konvenció lehetőségeiről tárgyaljon. Az írországi lázadás a Daily Mail és a Daily Telegraph értesülése szerint komolyabb, mint pMit Havatban gondolták. Az angol csapatok alig tudják, a rendet fentartani. Az alkirály nem mer eltávozni kettős drótsövénynyel körülvett palotájából, mert a lázadók összeesküdtek ellene és életére törtek. — Ji szibériai hadifoglyok sorsa. Jf Vöröskereszt*Eaylet jelentése. —Ji békeszerződés intézkedik a hadi*foglyok sorsáról. — Tavasz előtt nem történhet semmi. — Jó helyzet Szibériában. — Jl japánok szerepe.) — Az Újság tudósítójától. — A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága az elmúlt deczember 1dén jelentést küldött a budapesti Vöröskereszt-Egyletnek a hadifogolyügy állásáról. Az érdekes jelentésből a következőket közöljük: A hadifoglyok hazaszállítása nem kezdődhetik meg addig, amíg a párisi legfőbb tanács elvben nem dönt ebben a kérdésben. A st.-germaini békeszerződés 156. czikkelye intézkedik a hadifoglyok hazaszállításáról s nem volna nehéz anticzipálni, a magyar békeszerződés megfelelő czikkelyét ró. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága lépéseket tett abban az irányban, hogy ez a czikkely életbe lépjen. A legfőbb tanács szövetségközi albizottsága, amelyet a Szibériában levő entente-csapatok és hadifoglyok hazaszállításának tanulmányozására küldött ki, állandóan dolgozik s úgyszólván mindennapos távirati érintkezésben van az ententenak Kolcsak kormányánál működő képviselőivel. Az amerikai kormány is melegen érdeklődik a kérdés iránt és tokiói követét, M. Morrist bízta meg, hogy Kolcsakkal érintkezésbe lépjen. A hazaszállítás csak a szállítóeszközök hiányán múlik és a tavasz beállta előtt aligha kezdődhetik meg. A Vöröskereszt akciót indított, hogy azok a hadifoglyok, akik maguk meg bírják fizetni a hazatérés költségeit, egyénenként térhessenek haza. A párisi legfelsőbb tanács ezt az akciót egyelőre nem hagyta jóvá, de a dán kormány újabb lépéseket tett ebben az irányban és nem adta fel a reményt, hogy az akczió sikerülni fog.Szibériában általában nagyon rossz a helyzet a járványok, az éhség és a belső zavarok miatt. A hadifoglyok hetvenöt százaléka a polgári lakosság közé elegyedve éppen úgy él, mint a polgári lakosság. Az amerikai Vöröskereszt Egyesület mindent elkövet, hogy az általános helyzetet megjavítsa és nem tesz különbséget a polgári lakosság és a hadifoglyok között, de akcióját egyelőre csak a Bajkál-tóig tudta kiterjeszteni. Az amerikai Vöröskeresztet felkérték, hogy vegye át a hadifogolytáborokat, de az amerikai Vöröskereszt ezt nem vállalta. Erre Japánhoz fordultak, hogy minél több hadifoglyot szállítson keletre. Eleinte Japántó húzódozott, de később kijelentette, hogy elvállalja a hadifoglyok ügyét, ha a legfelsőbb tanácstól kap megbízást. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága most a hadifoglyok ügyében valamennyi kormányhoz és valamennyi ország Vöröskereszt Egyesületéhez fordul, mert az amerikai, a dán és a svéd Vöröskeresztnek minden eddigi erőfeszítése elégtelennek bizonyult. A trafikosok nem adják vissza az engedélyeket. (Egy évben iistexel trafikengedélyt autóinak.) — Az Újság tudósítójától. — Az a hir terjedt el, hogy a trafikosok a nehéz megélhetésre való tekintettel nagy számban visszaadják az engedélyüket. Arra utalnak ugyanis, hogy a dohányjegyek mellett alig van keresetük. Hogy meggyőződjünk a hít valódiságáról, illetékes helyen érdeklődtünk és ott a következő felvilágosítást nyertük: — Eddig még nem jutott tudomásomra, hogy trafikosok nagyobb számban vissza akaarnák adni az engedélyüket. Ez a hír teljesen úl előttem. Ellenben az idén is annyian kértek már új engedélyt, hogy valószínűleg eléri a kérelmezők száma ebben az évben is a hatezret. A pénzügyi kormányzat csak örömmel látná, ha redukálhatná a trafikok számát, mert a fővárosnak jelenleg ezer trafikja van s ez a szám már a békeidőben is túl nagynak bizonyult. Ötszáz dohánytőzsde teljesen elegendő lenne a forgalom lebonyolítására és ilyen szám mellett természetesen egyes dohánytőzsdék is nagyobb jövedelemhez jutnának. Ismétlem azonban, hogy az utóbbi időben egy trafikos sem folyamodott az engedély feloldásáért. Az utóbbi két év alatt csak három trafikot tudtunk beszüntetni. Abban a valós színűtlen esetben, ha a trafikosok mégis tömegesen kérnék az üzletük megszüntetését, a számos folyamodó közül legalább el tudnánk helyezni a rokkantakat. Meggyőződésem szerint a trafik még most sem rossz üzlet, annál kevésbé, mert a trafikosok a dohányjegyrendszer mellett tetemes mellékkeresetet biztosíthatnak maguknak, így tudomásomra jutott, hogy a kiosztott dohányneműekből az ismeretlen vendégeknek silányabb minőséget juttatnak, a finomabb fajtát pedig fentartják a törzsvendégeik számára a természetesen megfelelő ellenjutalomért. A trafikosok a kiutalt dohányneműekből 5 százalék törési díjat számíthatnak fel, de a törött dohányt is elbírják használni. A szivar- és szivarkagyártás biztosítása nagy nehézséggekkel jár, már csak azért is, mert Magyarország 26 gyára közül csak hat van birtokunkban. Ezekből a gyárakból is a románok sok pótolhatatlan gépet elrekviráltak. A szénkérdés is sok bajt okoz, de biztosra veszem, hogy az üzemet, ha nagy erőfeszítéssel is, de megszakítás nélkül fenn tudjuk tartani. — Jl jelöltekre nem 'lesz numerus clausus? « A gyári munkásság és a gyári tisztviselők élelmezése. — A kormányr az állami alkalmazottakért haladia áldozatokat hozni. Mint, értesülünk, az elmúlt napokban értekezletet tartottak a Gyáriparosok Országos Szövetségében, amelyen a gyári munkásság és a gyári tisztviselők élelmezéséről volt szó. Ismeretes, hogy szindikátus megalakítását tervezték, amely az élelmiszerellátást intézte volna. A gyáraknak az volt az óhaja, hogy a szindikátus terheit, illetőleg az élelmezés költségeit legnagyobb részt az állam vállalja magára. Ezen a ponton a tárgyalások azután meg is hiúsultak, mert a kormány legfeljebb a köztisztviselők és az állami üzemek alkalmazottainak ellátását hajlandó vállalnni. Mindazonáltal megvan a remény rá, hogy az élelmezés kérdését sikerül megoldani, mert a gyárak tudatában vannak e probléma fontosságának és a maguk erejéből akarják létrehozni a szindikátust. — Horthy Béla cseh fogságban. Ungvárról érkezett hir szerint az ungmegyei cseh hatóságok „államellenes izgatás*" czimén letartóztatták a vármegye több előkelőségét. Közöttük van Horthy Béla, a jeles festőművész is, kinek neve a nagybányaiak első kiállításán tűnt fel s ki azóta számos alkalommal adta bizonyságát festői tehetségének. Legutóbb a harertéri festők utolsó kiállításán találkoztunk több szép festményével. Művészetünknek érzékeny kára, hogy ezt az izmos tehetséget ellenséges irtők egy időre tétlenségre kárhoztatják most.