Az Ujság, 1920. február (18. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-04 / 30. szám
A pénz értéktelenségre frappáns erővel nyilatkozik meg azzal a könnyelműséggel, ahogy minden árt felhajtanak. Egy rézórát például 410 koronáig vernek fel, egy pár szimpla gyémántfüggő ára pedig 780 koronára szökik egy szempillantás alatt. A vásárlási láz már teljes erejével tombol, amikor egyszerre váratlan esemény hűti le a vendégeket. Az árverés vezetője általános csodálkozás közepette kihirdeti, hogy a kormány e pillanatban érkezett rendelete következtében az ékszerfélék árverését beszüntetik és magát az árverést a következő napon folytatják. Hogy miért, azt természetesen nem adták tudtára a jelenlevőknek, de nagyon egyszerű a magyarázat. A kormány szerencsére még elég korán rájött arra, hogy az aranycsmepészek munkáját segítenék elő ezzel az olcsó és nagyarányú ékszervásárral, mert egészen bizonyos, hogy az elárverezett aranyfélék nagy része már napok múlva külföldre vándorolna. A sok száz főre menő tömeg zúgolódva és csalódottan, de annál tüneményesebb gyorsasággal hagyja el az épületet... Hja, ezek praktikus és- szorgalmas emberek, akiknek nincsenek elvesztegetni való pillanataik. Szinyei-Merse Pál: (1845-1920) Dugva, álutakon, nagy késéssel érkezik a gyászhír, hogy Szinyei-Merse Pál, a magyar festőművészet úttörő mestere, vasárnap meg-halt annyira szeretett szűkebb hazájában, a sárosmegyei Jernyén. A diktatúra bukása után vonult el oda fáradt lélekkel és meggyengült testtel s hónapok óta csak annyi hir szivárgott át felőle a cseh barrikádon, hogy beteg. Aggódó barátai, szerető tanítványai,és tisztelői csöendes fájdalomérzettel készültek el a katasztrófa hírére. S a feketét jelentő hir ime megérkezett. Mégis megrendülve gondolunk nemes alakjára, a mely évtizedek óta középpontja volt a főváros művészeti életének, s benne a művészen túl, ki dolgát amúgy is elvégezte már és megalkotta mindazt, amit megalkotnia adatott, az emberre, az örökké friss érzékenységű élvezőre, kinek számára művészet és élet, egyet"jelentett, ki mind a kettőt ifjúi mohósággal szürcsölte, ugyszólva a, haláláig. Csodálatos virága volt a magyar földnek, az ősi magyar tehetségnek egyik legfényesebb nyilvánulása. Neve és művészete — melynek legszebb alkotásai együtt vannak a Szépművészeti Múzeumban — a magyar művészet történetének, legérdekesebb fejezeetének áll az élén. _Elsy naturalista szín látású festőnk volt, a ki képeinek színeit magából a természetből vonta ki. .S ezt akkor, mikor Európának ,a mienknél jóval haladottabb országaiban még javában viaskodtak az úttörő művészek a szín és a fény problémáival. Egész fiatalon alkotta remekműveit, a Majális-t, a Lilaruhás nő-t és egyebekét. S ha fejlődésének lendületét meg, nem állítják kedvezőtlen körülmények, élettkorára világra kellett volna szólnia hírének. De egy évtizedre letette az ecsetét, a miután a kornak túlságosan merész munkáit kedvezőtlenül fogadta a közönség és a kritika. Májra, férfikor delén túl volt, mire az ő ideje is elkövetkezett és a fiatalabbak művészete előkészítette úttörő munkái számára a sikert. A siker azután újra megszólaltatta benne a művészt. Újra festeni kezdett és festett most már haláláig. A proletárdiktatúra keserves napjaiban súlyos betegségbe esett, de mikor kilábolt belőle, megint ecsetet fogott. A hetvennégy éves agg férfiú ! De senki sem érezte közelében, hogy korra egg férfiúval van dolga. Kései korának művészi alkotásai is kitűnő munkák, színben, rajzban mérsékeltebbek és felfinomítottabbak ugyan mint ifjúkoráéi, de színérzékenysége mivel sem kisebb bennök. A természet színességében immár nem az ujjongó hangokat igyekezett ecsetével megfogni, hanem a méla és borongó hangulatokat, az ősz finom ködét, a nyári ború gyöngéd ezüstösségét. Hogy művészete mit jelent nekünk, több gyűjteményes kiállításán, melyeket részint itthon, részint a külföldön (Münchenben, Rómában) rendezett, megmérhettük. Annak minden ellentmondást elnémító tanúságát, hogy volt egyszer egy korszak, melyben a magyar művészet nem tanítványa, hanem kortársa volt a külföld legkitűnőbb művészetének, amelyben élt egy magyar festő, ki ösztönével önmagától lelt rá arra, amit az egész kor legjobb művészei keresve kerestek. Ösztönös tehetség volt, olyan, mint Munkácsy, kivel együtt a magyar zsenialitás fogalmát képviseli a művészet történetében. Halála a fájdalmon túl, amit mindenkiben fölkelt, aki ismerte és csodálta, a halhatatlanság színeiben ragyogtatja alakját. Halála nem elmúlás, de megdicsőülés. Elek Artúr: AZ ITJSÁG Szerda, 1920 február L legújabb. SkiLeet segítő Jegyzéke Meugel- Magyarországról. Bécs, február 3. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Bécsben az a hir terjedt el, hogy a magyar kormánynak ma kézbesítették a nagyköveti értekezlet jegyzékét, amely felszólítja Magyarországot az Ausztriának odaítélt nyugat-magyarországi terület kiürítésére. Ezzel kapcsolatban azt is beszélik, hogy az osztrák kormány utasítást kapott, hogy a Nyugat-Magyarországon időző Vigna olasz alezredes helyébe osztrák tábornokokat küldjön Nyugat-Magyarországba a helyzet tanulmányozására és a békés átadás előkészítésére. Bauer Ottó támadása Magyarország ellen. As ass-firáte Us ketségvetési gbizottság utása. Bécs, február 3. A nemzetgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának mai ülésén Kesslitz udvari tanácsos a likvidáló közös legfőbb számvevőszék működéséről beszámolva, kijelentette, hogy Ausztriának és Magyarországnak tárgyalást kell folytatniuk arról a közös vagyonról, amely nincs a monarchiából alakult többi állam területén. A felszámolás költségeit 1919 végéig Ausztria előlegképpen fedezte,, úgy hogy Magyarországtól és a monarchia örökébe lépő többi államtól kvótaarány szerint vissza fogják követelni. Jauer dr. képviselő a szocziáldemokratapártnevében a leghatározottabban tiltakozott az ellen, hogy a közös felszámoló szervezet fanmaradjon. Magyarország a felszámoló bizottság költségeihez, az első idő leszámításával, semmivel se járult hozzá. Magyarországnak soha nem jutott eszébe, hogy elismerje Ausztria igényét az anyagleszerelés kapcsán azokra a javakra, amelyek magyar területen vann. Sőt Magyarország kezdettől fogva önhatalmúlag rendelkezett ezekről és ha Magyarország ma egészen más álláspontotfoglalna el, annak nem volna hatása, mert ezek az anyagiészerméremből származó javak ma már nincsenek Magyarország kezében. Éppenséggel nem áll tehát érdekünkben, hogy ezek a javak köztünk és Magyarország közt felosztásra kerüljenek. Nemcsak forma szerint, hanem anyagi értelemben, is ránkkell szállnia az egész felszámoló intézménynek. Pénzügyi, tárgyi és politikai okokból követelnünk kell mindazoknál tökéletes és leggyorsabb eltávolítását osztrák területről, akik, noha nem németausztriaiak, nálunk hivatali funkciót végeznek. Bauer dr. interpellácziót intézett a pénzügyi államhivatal képviselőjéhez, hogy menynyiben történt meg ezeknek a nem osztrákoknak eltávolítása és mikor fejezik azt be és arról is felvilágosítást kért, hogy Magyarország most mennyivel járul hozzá a felszámoló intézmény költségeihez. Grimm dr. osztályfőnök válaszában kijelentette, hogy az osztrák kormány semmiesetre sem fog kiadni kezéből a felszámolással összefüggő semmiféle cselekedetet és nem fog Magyarországnak ténybeli befolyást engedni. A más nehezetekből származó felszámoló hivatalnokokat és alkalmazottakat kevés kivétellel már február elsején felmentették szolgálatuk alól, de február folyamán a még megmaradt kevés idegen származású hivatalnok is megválik állásától. Allina előadó zárószavai után a bizottság a felszámolásról szóló fejezetet elfogadta. Közgazdasági táviratok, Bécs, február 3. (Értéktőzsde.) Az osztrák valuta újabb esése a semleges piacokon, amit az Európának nyújtott amerikai hitelek redukálásával hoztak kapcsolatba, újabb viharos áremelkedés okozója lett. Annál élénkebb kereslet támadt, mert a piac a legutóbbi realizácziók következtében lényegesen tehermentesült, a prolongácziós gondok is megszűntek néhány napra és a budapesti tőzsde hausse-mozgalma is felvillanyozta a vételkedvet. Tekintélyesen magasabban értékelték az összes kulisszpapírokat, amelyek közül államvasúti részvények 460, élvezeti jegyek 335, Skoda 900, Siemens 265, Salgó 1400, Déli vasút 62, élvezeti jegyek 122 koronával emelkedtek. Ugyanilyen nagy arányban emelkedtek a korláton belül forgalmazott papírok, amelyek közül főleg a petróleum részvények emelkedtek 700—1800 koronával! A járadékok egy kissé estek. Bécs, február 3. (Zárlat.) Osztrák aranyjáradék 230.—, osztrák koronajáradék 94.—, májusi járadék 99.—, februári járadék —.—, magyar aranyjáradék 350.—, magyar koronajáradék 130.—, török sorsjegy 2660, Agrár-----, Aglobank 1205, Magyar bank 1560, Bankverein 1079.—, Osztrák hitel 1315, Magyar hitel 1890, Magyar jelzálog 900.—, Sándorbank 1225, Osztrákmagyar bank 8000, Unióbank 1674, Zivno 1910, Adria 9500, Gőzhajó 12.000, Államvasút 4800, Déli vasút 732, Államvasút élvezeti jegy 3225, Aussigi 9000, Klotild 2600, Siemens 2165, Alpesi 4500, Aegydia 1850, Krupp 1939, Poldi-kobó 3490, Prágai vas 9000, Rima 3449, Skoda 3429, Fegyver 5980, Esztergom-Szászvári 3700, Felsőmagyarországi bánya 5430, Rositzi 3650, Salgó 6700, Trifaili 3950, Magyar általános szén 8080, Urikány 4360, Waitscher 13.400, Daimler 1950, Ruston 2950, Apollo 4800, Fanto 15.100, Kárpáti 12.200, Galicziai 14.800, Stodnica 13.800, Schöller 6900, Magyar vasúti forgalmi 1700, Budapesti fa 1900. Bécs, február 3. (Devizák.) Amsterdam——, ——, Berlin 399—401, Zürich 4675— 4679, Krisztiánia'^ 595!)—5954, Stppenhága 4600—4604, Stockholm 5550— 5554, Márka-bankjegy 328—400, Lei-bankjegy 460—462, Leva 325, Svájczi bankjegy 4650—4654, Franczia bankjegy 2080, Olasz bankjegy 1750, Angol bankjegy 960, dollár 260 Romanov-rubel 260, Zürich, február 3. (Devizák.) Berlin 6.10, Bécs 1.40, Prága 5.30, Németalföld 218.—, Washington 5.68, London 19.83, Paris 41.40, Milano 37.10, Brüsszel 41.75, Kopenhága 91.—, Stockholm 11. 80, Christiania 101.—, Madrid 10. 50, Buenos Aires 240.—, Koronabanki egy bélyegzett és nem bélyegzett 2.—. Berlin, február 3. (Devizák.) Régi Bécs 36.46 —36.5 . Lebélyegzett Bécs 27.47 ■/1—27.52%, Prága 88.-----88.20. Budapest 31.47—31.53. " Nyugat-Magyarország nem akar a kommunista Bécs alá tartozni. (Az. eszakadási mozgalmait csak a magyar kommunizmus ellen irányulta). — trz Újság tudósítójától. — Az Újság kiküldött tudósítója a napokban érkezett vissza az elszakadásra, ítélt Nyugat- Magyarországról. A hangulat a német nyelvű vidékeken teljesen amagyar államban való megmaradás mellett nyilvánul meg. Állomásokon, nyilvános helyeken, utczákon, ha németül is beszélnek az emberek, amint a békeszerződésre, vagy az Ausztriához való csatlakozásra terelődik a beszéd, azonnal magyar nyelvre fordítják. Ezzel is dokumentálni akarják, hogy ők magyarok, hogy az anyaállamban meg akarnak maradni. Az Újság munkatársának alkalma volt az elszakadó részek egyik vezetőjével beszélni, ki Nyugat -Magyarország állítólagos szeparatisztikus mozgalmáról a következőket mondotta : — Nyugat-Magyarországon határozottan volt egy időpont, amikor az egész társadalomban végső kétségbeesésül felvetődött az Ausztriához való csatlakozás gondolata. Ez az idő a vörös uralom ideje volt. Nyugat-Magyarország lakossága, mely régi hadicziókon nevelkedett fel, nem volt hajlandó kiszolgáltatni magát a kommunizmus rablóuralmának. E mellett bizonyít az a tény is, hogy, az ellenforradalom megszervezésében Nyugat-Magyarország tevékeny részt vett. A helyzet ma azonban egészen más. A magyar állam teljesen tudja garantálni Nyugat-Magyarország lakosságának személyi és vagyonbiztonságát. Ugyanez az Ausztriához való csatlakozás esetén legalább is kétséges. Legkevésbé sem valószínű, hogy Nyugat-Magyarország lakossága, mely inkább a hazától való elszakadást határozta el, semhogy a vörös uralomnak magát alávesse, elfogad fővárosul egy olyan várost, mint Bécs, melynek kommunista irányzata semmiképpen le nem tagadható. Nyugat-Magyarország fejlődni akar, meg akarja tartani régi súlyát és jelentőségét és ezt csak a magyar állam keretében találja meg. A nyugat magyarországi mozgalom, mint Az Újság tudósítója is meggyőződhetett róla, teljesen autonóm mozgalom és a magyar kormány minden akciójától független. Ez az autonóm mozgalom azonban igazságtalan ítélet esetén könnyen nagy nehézségeket idézhet föl, annál is inkább, mivel az igazságtalanul elítélt területek lakossága elkeseredésében az előjelek szerint meggondolatlan cselekedetektől sem riad vissza.