Az Ujság, 1920. április (18. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
2 czéljait tekintve, szinte milliméternyi közelségben áll egy ideálisan elgondolt czentrumpárthoz, amelynek tipikus képviselőjeként tekintik éppen Hadik János grófot is. A régi politikusok közül elsősorban Kürthy Lajos bárót, Hegedűs Lórántot és Popovics Sándort számítják az alakulóban levő középpárt vezéremberei közé. Bizonyos, hogy ezek a parlamenti életen kívül álló vezérpolitikusok az agrárpárt asszisztálása mellett mandátumhoz fognak jutni a tiszántúli választásokon. Az új irányzat zászlóvivői bízva bíznak abban, hogy Apponyi Albert gróf élére fog állani ennek a tömörítő akcziónak. Számítanak arra is, hogy Andrássy Gyula gróf sem fogja megvonni segítségét ettől, a reálpolitikától. " Azt Országos Keresztény tisztviselőpárt követelései. Összeállította Kerkápoly Zoltán, az országos keresztény tisztviselőpárt elnöke. Az országos keresztény tisztviselőpárt Magyarország újabb veszedelmét látja a tisztviselők elnyomatásában, nélkülözésében és tönkrejutásában, mert a mai kultúrvilágban csak az a nemzet állhat fenn, amelynek anyagilag erős, művelt középosztálya van, valamint az országot jelenlegi nehéz és válságos helyzetéből csak a megelégedett, megbecsült és túlszorgalommal dolgozó tisztviselői kar mentheti ki, ezért az országos keresztény tisztviselőpárt — nem csupán osztályérdekből, hanem országos érdekből is — a tisztviselőérdekeknek minden eszközzel való kiküzdését tűzte ki czélul. A tisztviselői kar a Magyarországot több mint ezer éven át fentartó középosztály és mint ilyen semmiképp sem méltó az elnyomatásra, mellőzésre, nélkülözésre és lebecsülésre, sőt legtöbb jogosultsággal bír ez országban teljes exisztencziát találni. Az országos keresztény tisztviselőpárt a tisztviselők érdekében a következő követeléseket állította fel: 1. Jogos vagyoni kárpótlást az eddig elvont illetményekért.2. A tisztviselői fizetéseknek a drágaság százalékára való felemelése. 3. Az első pontban jelzett vagyoni kárpótlás folyósításáig ingó jelzálogkölcsön nyújtása. úgy a tisztviselői kar, mint az ország érdekéből a legmélyebb tisztelettel kérjük az országos keresztény tisztviselőpárt ezen követeléseinek szíves teljesítését, melyeket az alábbiakban van szerencsém indokolni: (1. Jogos vagyoni kárpótlás az eddig elvont illetményekért.) Mindnyájunknak el kell ismernünk, hogy a vagyoni viszonyoknak a háború előtti megosztása volt helyes, normális és igazságos, mert ezen megosztásban minden foglalkozási ág megtalálta munkássága mellett a megélhetését, takarékossága és túlszorgalma mellett pedig az anyagi gyarapodását. Ha a háború előtti ezen normális vagyonmegosztást a jelenlegi vagyonmegosztással hasonlítjuk össze, annak a legszélsőbb eltolódását látjuk. Ugyanis mennél kevesebb előképzettséget igénylő foglalkozást űz valaki, annál kedvezőbb az anyagi helyzete és viszont. A minden előképzettség nélküli gazdasági cseléd, béres, gulyás, kanász, szőlőmunkás, dinnyetermelő, árdrágító-üzér stb. sokkal többet keres, mint a sok évi szorgalmat és temérdek költséget igénylő képesítéssel bíró tisztviselő vagy más tudományos foglalkozású. A vagyoni viszonyok kiegyenlítését két ok is szükségessé teszi. Az egyik az egyéni érdek, hogy minden tisztviselő a magasabb képzettségéhez méltó jobb anyagi javadamazáshoz jusson, a másik ok az állami érdek. A kultúrnemzetek között csak azon ország állhat fenn, amelyiknek teljes igyekezettel dolgozó, kellőképpen javadalmazott és megbecsült tisztviselőkara van. A világháború kitörése óta a tisztviselők javadalmazásukban fokról-fokra maradtak vissza a más foglalkozásúak jövedelme mellett s ily huzamos időn át jutottak a tisztviselők a mostani leginségesebb helyzetükbe. A tisztviselők a háború kitörése óta állandóan ráfizettek az állásukra, ráfizetésükhöz felélték megtakarított tőkéjüket, annak felhasználása után adósságba keverték magukat, azután a szükséges ingóságaikatvesztegették el potom áron, végül mindenből kifogyva, most éheznek. Ilyen mélyre jutott a Magyarországot ezer éven át fentartó középosztály , a tisztviselői kar, nem csoda hát, hogy az ezeréves Magyarország is megingott a fentartó középosztály tönkresvllést, folytons ha ez az osztály hirtelen meg nem erősödhetik, félő, hogy az ezeréves Magyarország még alább fog roskadni. Az összes tényleges, menekült és nyugdíjas tisztviselők rangra és nemra való tekintet nélkül lépjenek be az országos keresztény tisztviselőpártba. A bejelentés levelezőlapon történik az országos keresztény tisztviselőpárthoz, Budapest, II., Donáti in 53. Megnevezendők benne a szavazati joggal bíró családtagok is. Felbomlott a németországi görös hadsereg. (Létegségesen enyrhült a helyzet. — Módosítják Watter tábornok ultimátumát. — Nincs általános sztrájk.) — TAz Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, márczius 31. Az utolsó órákban enyhülés állott be a helyzetben és minden részről az a törekvés látható, hogy kompromisszum útján küszöböljék ki a még fönálló nehézségeket, s szó sem lehet arról, hogy a Ruhr-vidéken kizárólag katonai erővel állítsák helyre a rendet. Közigazgatási tisztviselők mentek Severin polgári biztos vezetésével a Ruhr-vidék megnyugtatására, akik a Reichswehr-csapatokra támaszkodnak. Watter tábornok követelését, amely a ruhrvidéki munkásságnál olyan izgalmat váltott ki, felülvizsgálják és módosítani fogják. Az enyhülés jelének tartják, hogy a Reichswehr-csapatok minden nehézség nélkül bevonulhattak Hagenbe. Az esti órákban az a hír érkezett, hogy a bolsevista vörös hadsereg lassan visszavonul és feloszlóban van. A kormány legközelebbi feladata lesz, hogy a lakosságot megvédje a vörös hadseregből alakult bandák garázdálkodásától és megerősítse az államhatalomba vetett bizalmat, Francziaország hozzájárul, hogy a Reichswehr-csapatok bevonuljanak a semleges zónába és ez lehetővé teszi, hogy az ottlevő nagy fegyverraktárakat biztosítsák és visszaéléseket lehetetlenné tegyenek. Lehetségessé válik a polgári lakosság lefegyverzése is. Azt a hírt, hogy a szakszervezetek ultimátumot intéztek a birodalmi kormányhoz, koholtnak mondják. A birodalmi kormány válasza a szakszervezetek és a szocziáldemokrata párt kívánságaira kielégítette a szoczialistákat. Általános az a nézet, hogy ez a válasz jelentékenyen megkönnyítette a helyzetet. Még a független szocialisták lapja, a Freiheit is kijelenti, hogy a kormány válasza alkalmas alap a további tárgyalásra. Baloldali körökben rámutatnak arra, hogy a kormányteljesítette a munkásszervezetek követeléseit, amikor kötelezően kijelentette, hogy hozzájárul a bielefeldi egyezményhez és megígérte, hogy negyvennyolc óra alatt végrehajtja az egyezményt. Az egyetlen ütközőpont még Watter tábornok személye, akinek a visszahívását valamennyi munkásszervezet követeli. Baloldali körökben meg vannak győződve, hogy a tárgyi megegyezés ezen a személyi kérdésen nem fog meghiúsulni és remélik, hogy maga Watter tábornok azonnal önként lemond. A Vorwerts a leghatározottabban kikel mindenféle újabb általános sztrájkkal való fenyegetődzés ellen. A Vossische Zeitung szerint a Ruhr-vidéken csak egyes helyeken tört ki a sztrájk, így Bochumban és Elberfelden. Hagenben proklamálták az általános sztrájkot, de viszszavonták. Düsseldorfban kihirdették az általános sztrájkot. Nem igaz, hogy a szakszervezetek elhatározták az általános sztrájkot, sőt ellenkezőleg, a legtöbb munkahelyen folytatják a munkát és csak ott szünetelnek az üzemek, ahol technikai okokból még nem lehetett újra megkezdeni a munkát. Berlinben is csökkent a helyzet feszültsége és a pártok már előkészületeket tesznek a közelgő választási küzdelemre. Ma megjelent a franczia kormány berlini képviselője a német kormánynál és közölte, hogy Francziaországnak semmi kifogása sincs az ellen, hogy a Reichswehr-csapatok bevonuljanak az ötven kilométeres semleges zónába, ha ennek a bevonulásnak pusztán a spartakusz-mozgalom elfojtása és a vörös hadsereg, valamint a polgári lakosság lefegyverzése a czélja. Az engedély alápján a Reichsmp.hr-csapatok már parancsot is kaptak az előnyomulásra. A forradalmárok késsenlétben maradnak. Berlin, márczius 31. A forradalmi üzemi tanácsok teljes ülése ma összeült és határozatot hozott, amely így szól: Nagy-Berlin üzemi tanácsainak közgyűlése, tekintettel a fennálló fenyegető veszedelemre, kötelezi magát, hogy továbbra is készültségben marld, hogy adott esetben új harcrot vívjon. Mihelyt a helyzet kiélesedik, az akczióbizottságnak a kiküldöttek gyűlését újból össze kell hívnia. (M. T. I.) a pipelujás és rózsavíz. — Az Újság tudósítójától. — Tavaly a magyarnak nem volt husvétja. Husvét. —. ezt a szót a múlt évben nem volt szabad leinti, kinyomtatni éspiros tojás helyett piros vérrel fizetett a világot megváltó kommunizmus. Tavaly szomorú, húsvétira ébredtünk. A feltámadás napján rémhírek tartották rettegésben Budapest lakosságát, a frontról gyáván elfutottak a vörös csapatok, a harangok, amelyek még megmaradtak, gyenge hangon hirdették a Megváltó feltámadását és ugyanakkor a Városi Színház színpadán Kun Béla bömbölte a munkástanács ülésén, hogy: Ki a frontra! És másnap, húsvétvasárnap napsugaras reggelén, százszámra fogdosták össze a közélet, a polgári társadalom, a politikai világ és a pénzügyi kiválóságok legjobbjait, leánjait és fájdalom vegyült az ünnepbe, a kávéházakat becsukták, a telefonálást megtiltották, a kapukat már este bezáratták és akit tizenegy óra után igazolás nélkül az utczán találtak, azt megfenyegették lepuffantással, ahogy a vörösőrség részeg főparancsnoka mondotta, lelövik, mint egy veszett kutyát. • Ez volt tavaly a magyar húsvét. Az idén minden másképp. Szabadon lélegezhetünk, a nemzeti felbuzdulás serkent bennünket, de még nyögjük a drágaságot, amely az idén, fájdalom, jóval nagyobb a tavalyinál. És a kirakahatokban ismét látjuk a piros tojásokat, a húsvéti báránykákat, a nyálakat s az utczasarkokra kiköltöztették újra az asztalkákat, amelyeken néhány tucat rongygyal bedugaszolt fiaskó áll, valójában közönséges Dunavíz néhány szagos cseppel vegyítve, de azért olyan vignettát ragasztottak az üvegekre, mintha pont e czélra hozák volna be a szagosvizet Párás parfümösgyáraiból. Persze a kirakatok csimborasszóiban a húsvéti tojások ára is magasan állja az árdrágulás rekordját. Húsz-huszonöt koronán alul pöttömnyi piros tojás sem kapható, ez a tojás is pápendekliből készült. De azért a húsvéti meglepetések ipara, amint konstatálhattuk, nem csökkent, viszont a tavalyi húsvét alkalmával raktáron maradt holmik előkerültek és tudomást vettek a tatai árviszonyok lendületes kánkánjáról. A tojásfestési tilalom az idén is fennáll. Hogyne, amikor már ismét négy korona a tojás ára és a pesti erkölcs legalább is, javult annyira, hogy a tyúktojást inkább a gyomorba vándoroltatja, mint karminnal és kanilinnal mázolja be. Egy előkelő belvárosi játéküzletben megmondották őszintén, hogy még szerencsénk van, hogy a balul végződött németországi pues következtében a megrendelt húsvéti czifékek nem jöttek Budapestre. Mert ha idejében itt vannak, a márka mai árfolyama szerint megfizethetetlen lenne egy galambtojásnyi Németországból importált papírmasés pirostojás, így már most a tisztességes kereskedő árusítja azt a régi német árut, ami két év előtdről maradt vissza, a kevés raktáron levő régi árut és azt az újabb beszerzést, amit a bécsi ipar szállított. A tojások árai persze különbözők, vannak huszonöt-harminc koronás tojások, de vannak kétszázkoronásak is. A já 'téküzletekben szobaberendezéseket, játékszereket, babákat raknak a tojásba, a czukorkaüzletekben drazsét, csokoládét, bonbonokat és a mire egy ilyen tojás ajándékképesállapotba’ jut, a legkisebb is meghaladja a száz korona értéket. Abáránykák leginkább Steiffknopf-imitácziók, a nagy szegénységünkben már posztóra sem jut, most papírral vonják be az ártatlan nyuszikat, ha pedig valódiból akarunk valódit venni, akkor egy lebélyegzett ezresből alig kapunk viszsza nyolcvan postát. Az idei húsvétinak is van-nak újdonságai: kedves apró nippek, kicsi csibék, házi gazdaságok, sok-sok apró tojás, a szerencsét jelentő gombák, törpék, német felírással persze, mert Németország szállította. A rózsavízzel furcsán állunk. A jobb parfüm megfizehetetlen, a vignettaipar pedig nagyon felvirult. Ragyogó, rég nem hallott, világ, biri csőrnek és gyártmányok vannak az üvegeken, de belül szagos víz, amely ma egy deczis üvegben huszonöt-harmincz korona míg tavaly négy korona volt az ára. Viszont a tavalyi, még ha egy év alatt szagban vesztett is, minőségben még mindig jobb az ideinél. Azonban hiába emelkednek az árak és borsódzik az ember háta, a husvét nem azért husvét, hogy az emberek éppen ezen az ünnepen tskarétos'Vrvrban-k. már v''an *-oz,ik a toros tojásokat, ha megannyiba kerül is. a rózsavíznek' is akad vevője s a czukorkaüzleteknek fellendült. A húsvéti meglepetésekről nem akarnak lemondani az emberek, talán már azért sem, mert tavaly húsvétkor rettegés fogta el őket és még a feltámadást sem volt szabad ünnepelniük. ( báj AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1920 április 1.