Az Ujság, 1920. május (18. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-30 / 129. szám

— Az anyukám ha­ragszik rám. — Kérd meg. — Nem merem. — Miért ? — Mert az apukám folyton sopánkodik, hogy egyszer megtette. — A Magyarországi Újságírók Egyesülete Hétfőn, h hó 3-án, de jé 3 órakor fontos választ­mányi ülést tart jár Otthon tanácstermében. Az elnökség kéri a f­álasztmány tagjait, hogy teljes számban jelennének meg. * Pesti 0,1011 m.­­ . A ttlknek nem gyönyörűség a forróság és az­­aszfaltot csak szilárdan szeretik és nem folyé­kony halmazállapotban, azoknak valóban van okuk, hogy mi a májust egy kicsit túlságosnak panaszolják. Mert csakugyan jobban hasonlít egy augusztushoz, mint saját magához. De gondolják meg azok is, a­kiknek egy tenyérnyi hely se termi a kalászt, hogy ez az arany, a­mely most a­ehév napfényben csurog, csakugyan aranyat ér. A kegyes ég bőséges alamizsnája e szegény, koldussá nyomorított ország kalapjába. Izzadjunk tehát békén, sőt hálásan. Hogy a nyaralás gondja ilyen időjárás mellett hamar a körmünkre égett, ezt­ igazán nem veszszük tragikusan. Először, mert a­­nyaralás gondját nem vagyunk hajlandóak a gon­dok első rangosztályába sorolni. A részvétünknek még igen sok dolga és nagy útja van, a­míg azok­­hoz ér, a­kiket ez a gond emészt. Másodszor, mert ■o gond sürgősségét se ismerjük el. Májusban még nagyon kevesen mennek nyaralni. Harmadszor pedig, a­kik júliusban vagy augusztusban menné­nek, azoknak ez a mostani időjárás egyenesen ha­­jszon. Tréning. Megszokják a forróságot és meg­edződnek benne. A mit májusban kibírtak, július­iban már könnyebben fogják elviselni. (sz.) — Történnek még csodák. Izsák Ferencz No. 1203. (Hadifogoly levelet irt Vladivosztokból szüleinek. Ápri­­lis 6-án kelt a levél, a melyből a következőket közöljük: Ezelőtt egy héttel indult el hazafelé az első ffogolyszállítmány, csupa germán. Állítólag egy hét múlva indul a második és utolsó germán szállítmány, ezzel már osztrákok is fognak utazni. Aztán — így van tervbevéve — az osztrákok ke­rülnek sorra, s utoljára maradnak a törökök és a magyarok. Ha minden rendben megy, július körül mi is sorra kerülhetünk. Mindannyian tü­relemmel várunk, hiszen a hazaszállításra soha­­annyi reményünk nem volt, mint most.­­ Érdekes eset történt néhány héttel ezelőtt fél nikolsk-uzurijszki fogolytáborban. Sokat éhez­­tek a foglyok, nagyon rongyosak voltak és fűtő­anyag hijján majd megfagytak. Egy napon, mi­kor már a helyzet teljesen reménytelennek lát­szott, a táborban egy amerikai ezredes jelent meg. Felvilágosításokat kért a lágerparancsnoktól és mikor a foglyok sanyarú helyzetéről értesült, egy Vaskos pénztárczából kerek egymillió rubelt szá­molt az asztalra. Köszönetet nem várt, az adakozó nevét sem árulta el, csupán az volt a kikötése,­­hogy a pénzt a tábor köteles három hét alatt elfo­gyasztani. Azóta a tábor nagyszerűen él és mint­hogy nemsokára letelik a három hét, érthető izga­lommal várják, visszatér-e a rejtélyes adakozó. — Házasság: Wolf György eljegyezte Donáth Piros­­­kát, Donáth Sándor régiségkereskedő leányát. Wacha Arankát Budapestről eljegyezte Bánk Já­­­nos Budapesten. Hermann Friduska (IJszod) és Fischl Feri (Miské­­rről) jegyesek. Schwarcz Dániel Guttmann Zseni úrnővel házassá­got kötött. Knöpfler Sándor Sopronból eljegyezte Taubner Sze­lént, Taubner Márk budapesti kereskedő leányát, Kolin­ Gizike (Uraiujfalu) és Halász Jenő dr. (Buda­pest) jegyesek. — A zsír jegyek beváltási idejének meghosszabbítása. kft. főváros közélelmezési ügyosztálya a május hónapra ér­vényes és most beváltás alatt álló 11. számú zsírszelvény .beváltási határidejét június hó 5-ig (szombat) bezárólag '­meghosszabbította. Az elárusítással foglalkozó üzemek és­­Szövetkezetek ennek folytán legkésőbben június hó 10-ig ■ bezárólag tartoznak a beváltott zsirerel­vényekkel a központi liszthivatalnak elszámolni. —­ A görög király autója. Parisban, a fon­­tainebleaui erdőben a görög király autója össze­ütközött Allain-Decker-Garton gróf autójával. A gróf (kinek nevét helyszűke miatt nem ismétel­hetjük) megsebesült, s kísérői is sebeket kaptak. A görög király sértetlen maradt. — Az Erzsébet-Sósf­ü­rdő és Szanatórium, legmodernebbül átalakítva Sebes Sándor, az Astoria-szálló v. igazgatója , személyes vezetése alatt megnyílt. Főorvosok: Czirfusz Dezső dr. kir. tanácsos és várpalotai Palotay Andor dr. Kövezettek elismert szaktudása garanczia arra, hogy hazánk ezen egyetlen keserüsésfürdője régi hírnevéhez méltó szín­vonalra fog emelkedni. — Árzuhanás mindenfelől. Az árak rohamos alá­­hányatlása Amerikából, Japánból és Angliából már el­jutott Francziaországba is, s hihetőleg diadalmasan be fog vonulni nálunk is. Havre-ban, úgy jelentik, a gya­pot, a kávé, a gyapjú jelentékenyen olcsóbb lett, s azt hiszik, hogy ha a kereskedelem válságba kerül is, de az élet olcsóbbá válik.­­ Legjobb szénszavas fürdők, oxigén- és villamos­­fürdők, hidegvíz-kurák vehetők a Szent Margitszigeti Víz­­gyógyintézetben. Nyitva reggel héttől este hatig.­ ­ A ti ÉT. írja: A. L. Deplaczk­ozott hevek. Úgy mondják, hogy a min­dennapi élet a legnagyobb dráma­szerző. Pedig az élet operetteket, sőt bohózatokat is gyárt. Imé: Az ösz­­szes tudományok laikusát, a hazárd-kártyázás nagy tudorát, Károlyi Mihály grófot a Történelmi Társulat ellenben a nagy tudományú és példásan szolid életű Esterházy Móricz grófot a bécsi Jockey-Club zárta ki tagjai sorából. Kern a kizárás a feltűnő, de az, hogy hogyan került ez is, amaz is oda, a­honnan kizárták. Károlyi Mihálynak azért némi vigasz kínálkozik. A Történelmi Társulat őt kizárhatta tagjai sorából, el­­lenben maga a Történelem okvetlenül fog ő vele fog­lalkozni. Fraget nur nicht, id­er •^■0 •» rA meleg változatos hatása. Csodálatos, hogy még a hőség is befolyásolja a lelki megnyilvánulások mód­ját. Bizonyára nagy hőség lehetett annak idején Aesopus korában is, mert attól lett édes a szőlő. Meg is írta jó öreg Aesopus a meséiben, hogy a róka éhesen ugrált a szőlő körül, de nem bírván azt elérni, önmegnyug­tatásul és nem őszintén otthagyta a szőlőt, mondván: — Nem kell, mert úgyis savanyu a szőlő. Napjainkban egészen más hatása van a melegnek. Most pedig az édes tej lesz a melegtől savanyu. És a pesti rókák immár igazán meggyőződéssel mondják, hogy nem kell a savanyú tej. Hogy miért savanyú a tej? Moussoug tejközponti igazgató szerint azért, mert a termelők nem lehűlve, hanem melegen öntik a tejet a kannába. És miért cse­lekszik ezt a termelők? Mert nem érdeklődnek az ügy iránt. Ők csupán csak a tejárak folytonos emelése iránt érdeklődnek. De ebben aztán legalább következe­tesek. Ezt is melegen­­érdeklődve cselekszik. Kis katasztrófák, nagy katasztrófák. Irigység nél­kül, sőt emberies érzéssel regisztráljuk: a franczia köz­társaság elnökeinek óriási a személyes szerencséjük. Clémenceau egyiptomi útjában a hajón egy explózió folytán fején, lábán megsérült. Az aggastyán kiheverte a hajt. Most pedig az új elnök, Deschanel, éjfélkor le­zuhant a szalonkocsi ablakából és egy óra hosszáig esz­méletlenül feküdt a síneken. Aztán magához tért és besétált a legközelebbi bakterházba. Bámulatos szerencse. Bezzeg, a­mikor szegény Ma­gyarország lezuhant, akkor az elaléltság nem járt ak­kora szerencsével. A mi esetünkben rögtön jött egy gyorsvonat (kéjvonatnak is nevezhető), a­mely el­gázolta a lezuhant alattat. És akkor Clémenceau és Deschanel urak nem voltak olyan emberiesek, mint az a franczia bakter, a­ki Deschanel urat minden ké­telkedése daczára gondozása alá vette. Végül még egy különbség. A Magyarország ex­­plóziója és Magyarország elgázolása esetében azért nem lehet olyan gyors a talpraállás, mert ebben a szomorú esetben — orvosi kifejezéssel szólva — a bal­eset csakugyan nemesebb részeket sértett. — A Területvédő Liga felkéri az összes budapesti egyesületek, testületek vezetőségét, hogy folyó hó 31-én, hétfőn délután öt órakor a liga helyiségében (IV., Váczi­ utcza, új piarista­ épület, IV. emelet) tartandó fon­tos értekezletre megbízottaikat küldjék ki. — A vásárcsarnok. A központi vásárcsarnokban, daczára annak, hogy az árak minden vonalon válto­zatlanok (szombat lévén), igen nagy volt ma a keres­let. Egyedül a hús iránt változatlan a közöny és érde­kes, hogy mégse esnek az árak. A marhahús ma is 60—80, a sertéshús 90—110 korona, egyedül a borjúhús volt olcsóbb, némely helyen 60 koronáért is árulták. Szárnyas volt bőven, de a jelentékeny kereslet miatt nem estek az árak. A zöldségpiaczon igen nagy volt a hőség, kivéve a zöldborsót, melyből sokkal kevesebb érkezett, mint tegnap. E miatt ma már hét koronára emelkedett az ára. A saláta két korona, a retek 50—90 fillér, kalarábé 8—10 korona. A cseresznyét 8—16 koro­nás árakon adták, az épért pedig, melyből igen kevés érkezett, változatlanul 24 koronáért. A tojásfelhozatal még mindig minimális. A kereskedők véleménye sze­rint azonnal több tojás érkezne, mihelyt szabad forga­lom tárgyává tennék­ A vásárcsarnok igazgatósága azonban nem hajlandó erre a kísérletezésre és így a tojás minimális ára továbbra is három korona marad. — ítélet a milliós licsempészés ügyében. Mint meg­írtuk, a fővárosi községi lóhásüzem igazgatósága feljelentést tett több lókereskedő ellen azon a c­ímen, hogy az üzem részére megvásárolt lovakat nem szolgáltatták be, hanem lánc­kereskedelem útján- Bécsbe csempészték. A nyomozás folyamán a IX. kerületi rendőrkapitányság megállapította, hogy a feljelentett kereskedők eljárásukkal a lóhúsnak, mint a szegény néposztály fontos élelmiszerének, mesterséges drágítását idézték elő. A lócsempészés ügyében ma hirdették ki az ítéletet, mely szerint Selley Vilmost három havi el­zárásra, kétezer korona pénzbírságra, az illetéktelenül elért nyereség k­étszeresére, 382.900 korona megfizetésére, valamint a felm­erült költségek megtérítésére, Steiner Ármin lókeres­kedőt egy havi elzárásra és ezer korona pénzbírságra, Ber­talan Antalt öt napi elzárásra és ezer korona pénzbírságra, Bodnár Antalt öt napi elzárásra és ötszáz korona pénz­bírságra ítélték. Kteiner Miksa lókereskedőt a vád alól fel­mentették. Az elítéltek valamennyien felebbeztek. — A Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége folyó évi május hó 26-án délelőtt fél 11 órakor közgyűlést tart a megyeháza dísztermében. — Halálozás. Özvegy nagygalántai Szilágyi Istvánná, néhai Szilágyi István etiriai irodaigazgató özvegye, e hó 28-án meghalt. Vasárnap délután 123 órakor temetik az új köztemető halottasházából. , Id. Mocznik Lajos, a Mocznik L. .konzervgyár czég megalapítója, e hó 28-án életének 74-ik évében Budapesten meghalt. . ■­­ Urányi Henrik és neje Book Hermina leánya, Jurányi Margit 24 éves korában rendkívül súlyos szenvedés után meghalt. Temetése f. hó 30-án 15 órakor lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. — Holttest a Dunában. A Batthyány-térnél kifogták a Dunából Kozma Dénes fővárosi közélelmezési felügyelő holttestét. Külső sérülések nincsenek a holttesten. 1920. AZ ÚJSÁG V. 30. 3 SZÍNHÁZ, zene. / Bletykálkodás: a nemm­elm­es nő czímszerepét tehát nem Petráss Sári fogja kreálni ; a művésznő majd csak a nagy szezonban tér ismét vissza hozzánk és pedig a Király­ Színház színpadára, a­hová feledhetetlen sikerek emléke fűzi. Pedig vígszínházbeli szerződése már majd­­,­nem befejezett lény volt, a­mikor a művésznő Bristol­­l szállóbeli lakásán megjelent egy régi pályatársa. — Hogyan lehetséges az, Sárika, — így szólt : a művésznőhöz — hogy visszatérve a színpadhoz, nem nálunk, a Királyban fog játszani ? Petráss Sári nagy szemeket meresztett: — Maguknál, a Királyban? —felelte. — Hiszen már napok óta vagyok itt és a direkczió még csak szerződtetési ajánlatot se tett nekem. Én pedig csak nem ajánlkozhatom! — Persze hogy nem! Viszont Beöthy László sem teheti ki magát a visszautasításnak ... — Tehát ? — kérdezte mosolyogva a művésznő. — Tehát, — volt a válasz — legegyszerűbb meg­oldás az, hogy a művésznő bármelyik nap délelőttjén elméltóztatik jönni a Király Színházba, a­hol tárt karokkal várják. Lesz kegyes felkeresni Beöthy igaz­­­gató urat és azt mondani neki, hogy estére meg akarja nézni az előadást, tartsa fenn számára a leg­jobb páholyt. A többi aztán már magától adódik , így is történt. Petráss Sári a páholylyal együtt­, a­nélkül, hogy kérte volna és a­nélkül, hogy őt kér­ték volna, fényes szerződést kapott a Király­ Színház­­h­oz, — még csak alkudnia se kellett régi, kedves és mindenekfelett nobilis direktorával. *+*0*s^^* i. Az öreg Offenbach ismét divatban van. A vidék­­­­ről nem is szólva, a­hol Offenbach operettjei állandó műsordarabok, most Budapest is újra a Szép Helénáért áradozik, a­melynek pedig 1864-ben volt az első előadása a Bouffes Parisiensben. És hogy a nagyszerű operett reprize olyan pompásan sikerült a Scala­ Színházban, már egy másik fővárosi színház is a Szép Heléna felújításán fáradozik és pedig majdnem fantasztikus szereposztásban, melynek hitelességéért természetesen nem vállalhatom a felelősséget. Héléne de Sparte, Jüle du Cygne et de Léda-t (mint a Szép Helénát hivatalosan nevezik) Hajdú Ilona fogja játszani, a­ki ezt a szerepet már nagy sikerrel adta, a­mikor a híres Offenbarch operett évekkel ezelőtt Berlinben Reinhardt rendezésében került színre. De ez még semmi. Menelaus szerepére B­áskay Mártont szeretnék megnyerni, a­mi bizonyos, hogy jelentős művészi attrakc­ió, de még ez is semmi. Hogy Orestes szerepében Somogyi Nusi, a Király­ Színház tagja fog exc­ellálni, ez nagyon kedves és érdekes, de még mindig semmi. A fantasztikus a Páris szereplője, a­ki a terv szerint a legszebb magyar operett-színésznők egyike volna, a legtehetségesebbek egyike is egyben és pedig .• Magaziner Erzsi, a Scalában vendégszereplő Revü­ Színház primadonnája, a­ki jelenleg Balatonfüreden piheni ki az elmúlt szezon nagysikerű fáradalmait* Sony. * Semmi szín alatt sem adják bérbe az Opera­­házat. Megemlékeztünk a múltkor arról az aján­latról, mely az Operaház bérbevételére a pénz­ügyminiszterhez érkezett. Az ajánlat sorsa már eldőlt: a pénzügyminisztérium minden részleté­ben magáévá tette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium álláspontját, hogy az Operaházat, tekintettel a­ fontos kulturális érdekekre, továbbra is feltétlenül állami kezelésben kell tartani. A külföld előtt egyedüli fegyverünk, melylyel­­ az igazságtalanságok sorozata ellen küzdhetünk, a magyarság felsőbbségei kultúrája. Nagyon ör­vendetes, hogy a pénzügyminisztérium is belátta ennek a kérdésnek a kulturális jelentőségét s az Opera további fentartása mellett döntött. * Fővárosi hangverseny. Szép hangversenyt rendezett ma este a­ főváros énekkara a Vigadó­ban. A Himnusz előadása után Kacsóh Pongrácz karnagy ismertette tartalmas beszédében az ének­kar történetét, majd a vegyeskar pompás­ kidol­gozottsággal szólaltatott meg néhány régi és újabb alkotást. Az énekkari számok között Gyu­­lay Márta fejlett technikájú és sokat ígérő he­­gedű játékával, Illés Margit pedig csinos zongorá­zásával gyönyörködtette a­ közönséget, mely me­leg tapsokkal ünnepelte az énekkart, Kacsóh Pon­­gráczot és a közreműködőket. * Vizsgaelőadások. Rákosi JSzidi növendékei ma délután Luxemburg grófját játszották. A czímszerepet a szép hangú László Andor adta, Basil szerepében Egyed László keltett derültséget, Angéla személyesítője Dohai Anna volt, Juliett szerepét Villám (Seefranz) Vili játszotta meglepő készséggel. Kitűnő énekével, művészi tánczaival és temperamentumos játékával osztatlan tetszést aratott.­­ Az Országos Színész­­egyesület iskolájának növendékei ma délután a Rosenkranz és Güldensteinben tettek tanúbizonyságot haladásukról. A fiuk közül igen tehetséges Barabás Elemér, szép tiszta dikéziója van, játéka eredeti, ötletes. Kitűnő Mezey Dénes, Varga Sán­dor, Orsolya E. kisasszony, Gyulai Mária nagyon kedvesek és joggal szolgáltak rá a közönség tapsaira. * Magyar operett sikere Aradon. Nagy sikerrel ke­rült szinre az aradi nyári színházban Kováts László és Erdős Mátyás dr. daljátéka: A szép kovácsné. A fordulatos, pompásan felépített szöveg és a kellemesen megcsinált muzsika nagyon tetszett a közönségnek, mely meleg tapsokkal ünnepelte a szereplőket és a je­lenlevő zeneszerzőt. * A kislány délutáni előadása. Vasárnap délután 14 óra­kor olcsó helyárakkal kerül szinre a Scala­ Színházban a 75-ik előadásához közeledő Szomory Emil—Harsányi­—Stefanides­­opuett. A kislány. Este 7 órakor a Szép Helénát játszszák a bemutató együttesével. s

Next