Az Ujság, 1920. május (18. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

Uwjkfo/ i C■ / t / § 1 Jf*- ■ J v Y Budapest, 1920. \ é . it %VIII. évfolyam, 125. szám._________R_________Szerelj, mujus 26. Előfizetési árak : • V:. I VV‘V map sm.KF.szTásii'.fi-Egész évre......... 280 Kf -----_ Budidat, Rákóczi-ut 54. n. Félévre............ 140 » — » JSSsffW H9 f?8 §n AíSiBÉá lelátón:Jéneílí-M,Józsél 1IH6 ■Negyedévre ...... 70 » — » MB | W fii Wí pf — bóra........ 25 » — » Jg| Mg Mffl |g| |f| M /fjf KIADÓHIVATAL: Egyes számára Budapesten, Wk |§f S íjf YJ& ||f J©H[ Budapest, Rákóczi-út 54. sz. ívvidéken és a pályaudvarokon StasaSBé, ;’r fm . AB 15 - 1 Telefon:József 13-15,József 16-28 1 ~Qa- Mrm Ml I iá 1 4 1 m m "“ül22-86-Megjelen hétfő kivételével ff fi fjf Mk ^nJH| FIÓKKIADÓHIVATAL: minden nap. Ünnep Útii is. ■8Br liaa wbpwbfikb Hmm 10® Budapest, Erzsébet körút 431 ROVÁS. / Amentente, ha tudomást szerez róla, miként fogadta Magyarország a kormány eli határozását a békeszerződés aláírásáról, tisztában lehet azzal, hogy ez az egyértelmű igen egyértelmű nemet jelent. Nem gondolhat arra, hogy majd idővel belenyugszunk s rend és bék .mívesség lesz Európa nyugati Balkánján. Belenyugvásról nem lehet szó. Az ember megszokhatná az ágyudörgést és nyugodtan alhatik attól, amitől eleinte lefeküdni sem tudott. De megszokni, hogy keze-lába zsibbasztóan le legyen kötve, a szája fel legyen peczkelve s a szemét ki ne nyithassa, nem lehet. Vagy : meg lehet szokni a koplalást, de nem lehet megszokni sez éhenhalást. Mi is úgy láttuk, mint Apponyi: az entente most egészen más észjárással diktálja „ ránk a békét, mint amelylyel ezt kieszelte. Ez a béke olyan fogoly török, akiről azt hiszi, hogy nem ereszti el. Az entente fél a jobb megismerés veszedelmeitől, ezért vállalja a rossz megismerés kárait. Az entente velünk gondolkodik s ellenünk cselekszik. Szinte lesi az alkalmat, a melynél cserbenhagyhatná önmagát. S amikor a lékét aláírjuk, azzal a gondolattal vetjük alája magunkat, majd segítünk neki, hogy rajtunk segíthessen. " Minden magyart testvérül invitált Haller István miniszter a haza egészének eszméje köré. Minden magyar ott lesz, nem mert kell, hanem mert mást nem is akarhat. Félénken kérdezzük: ugyebár, ebből az alkalomból, ennek azeszmének érdekében a miniszter minden magyar alatt minden magyart értett adasági létföltételünket emanczipálnia kell a szomszédainkkal való viszonyunktól. Nem szomorú ez: a békeszerződés elveszi tőlünk Nyugat-Magyaroszágot s nehogy ezért retorzióval élhessünk Ausztria ellen, kötelez bennünket annak élelmezésére. A németeknek meghagyja a Ruhr-vidéket, de annak a szenét odaadja Francziaországnak. Valami homályos célzások vannak erről a mi békeszerződésünkben is, de sem jogot nem adnak nekünk, sem kötelezettséget nem hárítanak szomszédainkra Arra kell törekednünk, hogy a szerződés aláírása után maga az entente, mely felelős értünk, intézze el a mi gazdasági igényeinket az elvesztett és nélkülözhetetlen nyersanyagokra. A barátságos szomszédi viszonyra mi nem bízhatjuk magunkat. Szomszédainknak magasabb szempontú mérlegelésére még kevésbé. A véletlenre pedig, jó reménységre,légkevésbé. A szomszédos jó viszony. a külügyminiszter egy újságnyilatkozatár ean igén helyesen rámutat arra, hogy megfosztásán nyersanyagainktól, rá vagyunk utalva azokra, akiknek birtokába átment, ami nekünk kell. Valóban a mi érdekünk tehát, hogy szomszédainkkal békés és barátságos viszonyba kerüljünk. Ez a megállapítás azért fontos, mert máilél éve megadja, hogy ha pedig ilyen viszony be nem áll, ez nem a mi akaratunkon és hozzátevésünkön múlik. A gazdasági békerendelkezéseknek a hiányossága és végzetessége éppen az, hogy munkaképességünket olyan feltételekhez köti, melyeknek teljesítése másokon múlik. Nekünk érdekünk, hogy szomszédaink barátságos gazdasági érintkezésben álljanak velünk, de erre mi nem kényszeríthetjük őket, ők pedig rájukutaltságunknál fogva a zsarolásig mehetnek. Már előzőleg írtunk erről, most csak ismételhetjük. A területeknek politikai elosztása olyan antagonizmus, mely magával rántja a gazdasági viszonyt is. Akármit csináljunk is mi, bizonyos, hogy az elszakadt részek irredentisztikusak lesznek. Ennek ellensúlyozásául pedig a szomszédaink főn tartják a határok lezárását emberek és írások ellen. Újságunkat, irodalmunkat nem engedik be magukhoz, mert ártalmas nekik az a nemzeti szellem, melyet ezek átvinnének hozzá. Arra pedig, hogy cseh szénért és román fáért Magyarország kulturlélete lemondjon nemzeti mivoltáról s letegyen arról, amire éppen most egyhangú fogadalmattett: soha meg nem szüntetni a propagandát hesi birtokállományunk visszaszerzéséért, — szó sem lehet. A baráti szomszédi forgalomnak ez lenne az ára, ezt most pedig megadni nem vagyunk hajlandók. Ebből pedig következik: Magyarország gazdasági konszolidácziója európai érdek. Ezt a békekonferencziának nem szabad odalöknie, szomszédaink kegyelmének. Ha ide bizottság jön, mely valamit jóvá akar tenni abból, amit e békekonferenczia nem tett jóvá, akkor gazA nemzetgyűlésen holnap a napirend előtt fog elhangzani az első hivatalos szó a békeszerződés kérdésében. Mint értesülünk, elsőnek Apponyi Albert gróf emelkedik majd szólásra és teljes érkezési súlyával fog állni beszédében a kormány mellé. Ki fogja fejteni, hogy a kormány helyesen határozott s felelősége tudatában másként nem is határozhatott, a mikor a békeokmány aláírása mellett döntött Utána Teleki Pál gróf külügyminiszter nyilatkozik majd a békeszerződésről. Fel fogja tárni az egész helyzetet és beszéde során főleg azoknak a kötelező természetű nyilatkozatoknak a súlyát fogja feltárni, amelyek az utóbbi időben irányadó entente-körükben elhangzottak és döntően hatottak a kormány állásfoglalására. A nemezti demokrata párt holnap délelőtt értekezletet tart a parlament épületében a békeszerződéssel kapcsolatosan. A párt megbízásából Ugron Gábor szólal fel majd a külügyminiszter beszéde után. Friedrich István is beszélni fog. Ma este már nyilatkozott csoportjának klubhelyiségében. Kifejtette, hogy a kormánynaknincs joga a békeszerződést aláírni. Hangsúlyozta, hogy annak idején fogadalmat tettek a békeszerződés elutasítására s ezt a fogadalmat azok a kereszténypárti miniszterek is tették, akik most az aláírás mellett foglaltak állást. — Én ellene vagyok — mondotta — a békeszerződés aláírásának s véleményem szerint az egész nemzet velem érez ebben a kérdésben. A kereszténypárt és az agrárpárt részéről nem lesz felszólalás. Ennek a két pártnak a vezérei már ismételten kifejtették álláspontjukat, nem tartják szükségesnek, hogy újból nyilatkozzanak. A kormány tagjai ma minisztertanácsot tartottak, amelyen a békeszerződés ügyével foglalkoztak. A minisztertanácsról az alábbi hivatalos híradás számol be : A kormány tagjai ma délután 5 órakor Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra gyűltek össze, amelyen kizárólag a folyó ügyeket tárgyalták. A tanácskozás este fél 9 órakor ért véget. A szociálemokrata párt a múlt napokban már leszögezte álláspontját. Mint megírtuk, a pártvezetőség a népszavazás mellett emelte fel szavát s erről az összes illetékes tényezőket értesítette. Valószínű, hogy a pártvezetőség néhány napon belül különböző politikai kérdésekkel kapcsolatosan, Újból foglalkozni fog a béke kérdésével. BK külügyvez írassa fel a felrceszerzőtt réstől. Teleki Pál gróf külügyminiszter ma egy külföldi hírlapíró előtt kijelentette, hogy Magyarország kénytelen volt a diktált békeszerződéseket elfogadni és aláírni. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egy esetleges megszállás újabb bajait zúdítsuk magunkra. A békeszerződés aláírását a minisztertanács határozta el és ez idő szerint nem terjeszthető a nemzegyülés elé, mert az nem képviseli Magyarország egész területét. Könnyen megtörténhetnék, hogy a mai csonka nemzetgyűlést a későbbi teljes nemzetgyűlés dezavuálná. — A békeszerződés — mondotta a külügyminiszter — a magyar államra, különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan mérvű terheket ró, amelyeket az nem fog elviselhetni.. Területünk egy részének élszaki tárnával megfosztott minden nyersanyagunktól. Kétségkívül érdekünk tehát nekünk is, hogy szomszédainkkal békés és baráságos viszonyba jussunk. Nagy súly fektetünk arra, hogy a szomszéd államokkal jó baráti viszonyban legyünk. Természetes, hogy a mai viszonyok között az erős entente-államokkal is keressük a barátságot. A nyugatragyarossságii kérdés az osztrák sajtóban. Bécs, május 25. (Az újság bécsi szerkesztőségének telefon jelentése.) Az Újság mai sirámának az a híre, hogy az entente népszavazást rendez Nyugat-Magyarországon, nagy feltűnést keltett a bécsi politikai körökben. Valamennyi bécsi estilap vezető helyén közli Az Újság értesülését, egyelőre minden komárén, tár nélkül. Valószínű, hogy a legközelebbi napokban hivatalosan is foglalkoztatja majd a mértékadó köröket Az Újság közleménye, | ' ' * . - - ■ , Fülöp Kénés A franczia sajtó a magyar békéről. Versailles, május 25. (A Magyar Távirat Iroda, kiküldött munkatársának szikra távirata.'. A Honime Libre a magyar békeszerződés aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány csak tiltakozással írja alá a békeszerződést és az a remény él benne, hogy a békeszerződésnek diákói rendelkezéseit, különösen a területi megcsonkítást, a népszövetség orvosolni fogja. A Petit Irepubaaue „Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait* czímmel Teleki külügyminiszter legutóbbi beszédéből közöl részleteket. Tálsííosás a gyállacos,béke ellen. A területvédő Liga holnap, szerdán délelőt tizenegy órakor a Vigadóban tiltakozó nagygyűléso tart a Magyarországot megrontó béke ellen A kormányhoz még mindig tömegesen érkeznek az ország minden részéből tiltakozó táviratok. A megszállás alatt levő Alfrófehér, Marostorde, Abaújtorna vármegye és Baja város Budapesten tartózkodó közönsége itt tartott közgyűléséből határozati javaslatot juttatott el a kormányhoz, a melyben az ország szétdarabolása ellen foglaltak állást. Ezenkívül is számos tiltakozó távirat érkezett. & békeszerződés a nemzetgyűlés előtt. Wébfi tanszédalás lesz a eMlítt. — Fs*SecSrSch István az aláírás ellen fog nyilatkozni*) Jiz Újság tudósítójától. k mmnbosdi Korteshadjárat. (Frissbréeh Istvánt nam engedték sacEsoay Koncros-oson.J — Az Újság tudósítójától. — A tiszántúli képviselőjelöltek, mint az utóbb érkezett jelentésekből megállapítható, valósággá: táv szónok-versenyt rendeztek pünkösd vasárnapján és hétfőjén tul a Tiszán. A miniszterek közt ezúttal csak Haller István látogatott el a tiszamenti magyarság körébe és több beszédet mondott a kereszténypárt jelöltjei érdekében. Egyik beszédében ezt mondotta a többi között: — Hogy mi a világ becsülését meg tudjuk szerezni, ahhoz az kell, hogy magunk itthon végre rendet teremtsünk. Ahhoz az kell, hogy végre mi itthon valamennyien testvérek legyünk,akik ma nyárok vagyunk. Azt a maradék erőt, amink meg van, ne használjuk az egymás elleni harczra. Friedrich István pünkösdi kortesútjába, Kondorosra is ellátogatott hivei társaságában. Éppen a kisgazdapárt nagygyűlése idején futott be kocsija a községbe. Beszédet akart mondani a kisgazdák azonban szóhoz sem engedték. Nagyatádi Szabó István miniszter vasárnap a kaposvári kisgazdaegyesület közgyűlésén mondott beszédet és beszédében megcáfolta azt a kósza hírt, hogy a pénz közeli becserélésénél divatmezsát tervez a kormány.