Az Ujság, 1920. június (18. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-01 / 130. szám

­ ---------------------.........................................— ........................................................ * 1 ------------ -----—-——— —.......................­............................................ ........ .......... ■ -------- ■■■|---------------------------------­ A kisgazdapártban az egyetértés az ország Hasznára csak úgy állhat helyre, ha Gaál Gasztonék engednek, nem pedig Rubinekék. Nagyon szép és tetszetős jelszó a kereskedelem szabadsága, de éppen a gabonára alkalmazva ismerik el a szépségét s tisztán azzal a tenden­­cziával, hogy a táplálkozás lehetetlen legyen­? Inkább ne legyen a kereskedelem szabad és a kenyér jusson mindenkinek. Ha nem, akkor éppen csak kereskedni szabad és éhenhalni muszáj* ± f L «?D e \ Nagyatádi Szabó miniszter tagadja, hogy a kisgazda-politika parasztdiktatúra akar lenni. Konstatálnunk kell, hogy a gabonakérdés mel­lettük bizonyít. "A­ parasztdiktatúra kapva­­kapott volna az ötezer koronás búzaáron, a kis­gazdapárt zöme az alacsony gabonaár mellett .Van. .Valóban bizonyítja, hogy nem az osztályá­nak csinál politikát, hanem az országnak. Ha a többi ügyét is igy, országos szempontból ffogja föl, akkor nem kell félni a csizmák ural­mától, ,íí.V " . h. M Z V IpivF­­« Magyarország drágán fizeti meg azt a­­tévedést, melyet történelmi múltjával szemben felkövetett,­­véli egy franczia újságban egy ma­gyart írolt diplomata. Engedelmet kell kér­­­nünk, drágán fizetünk, ez kétségtelen. Hogy­­tévedést fizetünk-e meg, talán nem egészen két­ségtelen. Ezek az abszolút kijelentések inkább­ illenek A győzők felfogásába, mint a legyőzöt­tekébe. "A hármas­ szövetség ötven éven át biz­tosította a békét. Hogy nem tehette örökre, an­nak természetes oka. Hogy voltak, a­kik­ ellen kellett biztosítani. Magyar­ ember maradjon telük meg a mellett, hogy legyőzték. Hogy úgy kellett nekünk, azt csak Hadd mondják mások. ( legujabb: Ausztria politikai káosz előtt. Bécs, május 31. (Az Újság bécsi szerkesztősé­gének telefonjelentése.) Ma délelőtt összeült a bi­rodalmi munkástanács. A munkástanács követeli, hogy a proletárság képviselői lépjenek ki a kor­mányból, a nemzetgyűlés pedig legkésőbb június 20-ig alkossa meg a vagyondézsmáról szóló tör­vényt a szocziáldemokrata párt kívánságai sze­rint. A birodalmi munkástanács követelésére való tekintettel, Renner dr. államkanczellár alighanem elhagyja helyét, mert e követelés a koalíczió fen­­tartása ellen irányul. Veszedelemben van a koa­líczió a másik párt részéről is. Fink dr. alkanczel­­lár, a­ki eddig a koalíczió legerősebb oszlopa volt, a vorarlbergi pártkongresszuson kérte, hogy hív­ják őt vissza a kormányból. Szerdán ismét össze­ülnek a bizottságok és ha a nagy politikai vita folyamán nem sikerül még egyszer megmenteni a helyzetet és biztosítani a vagyondézsmáról és az alkotmány reformjáról szóló törvényeket, Ausztriában még a nyár folyamán új választásra kerül a sor. F. R. Nemzetközivé leesik a tescheni kerületet. A Bécs, május 81. (Az Újság bécsi szerkesztősé­gének telefonjelemtése.) Mivel úgy Csehország, mint Lengyelor­szág kijelentette, hogy a­ tescheni népszavazás eredményét nem ismeri el, ha az reá nézve kedvezőtlenül üt ki, az entente ellenőrző bizottsága azt a javaslatot fogja tenni, hogy ezt a területet tegyék semlegessé, vagy pedig nemzet­közivé, mert Teschen és vidékének sorsa nemcsak Csehországot és Lengyelországot, hanem Ma­gyarországot és Ausztriát is nagymértékben ér­dekli. F. R. Nagyvilág: Felső-Sziléziában a németek tizenkétezer főnyi katonaságot összpontosítottak, közöttük a híres Erhardt-tengerészhadosztályt. A lengyel je­lentések szerint a szövetségesek még semmi in­tézkedést nem tettek. Krassin, az orosz szovjet kormány gazdasági képviselője megérkezett Londonba. Franczia po­litikai körökben valószínűtlennek tartják Mille­­randnak Krassinnal való találkozását. Lloyd­ George is csak akkor fogja Kragsint fogadni, ha ez a bolsevikiek által visszatartott angol foglyok sorsáról bizonyos felvilágosításokat ad. mn*u wvi*. a- i j- jf"”" jm / , . £ * j miiiin—a j • . r m .-■# w ■ f ■t | \ __ j l i f- €'■ *-- / Bidapest, AWfT|-----^ XVm. évfolyam, 130. szám* R ' " Kella, junius 1. •--------- .... , uj. J .................­­ ..................................———-----------­Előfizetési árak: mám SZERKESZTŐSÉG: Egész évre...... 200 K — igj. H Budapest, Rákóczi-út 1. minden nap. ünap útin is. ® Budapest, Erzsébet­ körút 43. felelős. Hogy el­­van határozva a békeszerződés aláírása, most myár beszélhetünk erről is.­­A győző jogán, az erősebb­ hatalmával kimondot­ták, hogy a háborúért mi vagyunk felelősek. Erről lehetne vitatkozni, ha szabadna. De arról már nem lehet vita, hogy a békéért ők felelő­sek, mert tisztára és kizáróan az ő művük. S most nem magas politikáról van szó, nem a jövőről való jóslatokról. A mérték a valóságban is már annyira megtelt, hogy ki kell tagad­nunk: azért a mit szomszédaink a nekik kiszol­gáltatott magyarsággal művelnek, nem a szom­szédok, hanem az entente feleljen, a mely ne­kik az áldozatot kiszolgáltatta, fexity-r** i ! Szinte érthetetlen az a tompa passzivitás, a melylyel magunkat átengedjük a fájdalom­nak, hallván, hogy köröskörül ősi földünkön bűn magyarnak lenni. Bűn, a melyért koldus­bot, börtön, vagy halál jár. Cseh, román, szerb vadság! Nem, ez entente-politika. Cseh, román, szerb sohasem mondotta nekünk, hogy vajszíve van, kultúrával és joggal fog uralkodni ott, a­hol kultúra és jog volt az uralom alapja. Azt az entente mondotta, hogy a vad magyar el­nyomás helyébe jogot, szabadságot és kultú­rát fog teremteni azzal, hogy Magyarországot szétdarabolja s az elnyomottakat felszabadítja. Az entente állította, hogy a kisebbségekről jobb gondoskodás lesz, mint­­volt eddig! S az egyetlen pont, a­mi a békeszerződést szerződéssé teszi, azaz: kétoldalú kötelezett­séggé, éppen ez. Az egyetlen pont, melynek végrehajtását mi ellenőrizhetjük, ez. Az egyet­len pontnál pedig, melynél jogunk van hozzá, sajnos, már alkalmunk is van rá: konstatál­nunk kell, hogy szövetségesei révén, a­hogy az új hatalmasságokat nevezik, az entente már megszegte az­ egyetlen kötelezettségét, melyet annyi elviselhetetlen és embertelen követelések ellenében maga­­vállalt. Rá kell elvégre erre mutatnunk. Mint az iskolásgyerek a padban, úgy ül a magyar nemzet az entente előtt, ha jól viseled magad, ha híven teljesíted kötelezettségeidet, akkor majd meglátjuk... Nem egészen így van. Ha az entente ennyire fölöttünk áll moralitásban, mutasson nekünk példát a kötelességteljesítés­­ben. Védje meg védenczeivel szemben az ártat­lanokat, a­kiknek ő biztosítja azt a jogot, a­melyhez való ragaszkodása halálos és becste­len bűnnek van deklarálva. Tegyen róla, hogy a magyar ember máról holnapra ne legy­en kö­teles édes anyanyelvét elfelejteni és új nyelvet tudni. Biztosítsa vagyonát és életét a magyar embernek s ha ezt nem teszi, az áldozatok vére reá száll. Ha pedig nem teheti, akkor ne ragasz­kodjék olyan új államalakitáshoz, melynek embertelenségéért nem képes felelni. :/A WbifoTona egy metermazsa­­úza termelési költsége. (Az agrárpárt holnap tárgyalja a termés­­rendeletet. — Közgazdasági szakférfiak a búza termelési költségéről.) I­n Az Újság tudósítójától. —. C : A politika kritikus kérdését s a gabonarende letet holnap délután hat órakor kezdődő értekez­letén tárgyalja az agrárpárt. x x x x x x xxxxxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X Gaál Gaszton a­ holnapi ülés napirendje előtt fel­szólal a parlamentben, ugyancsak Huszár Károly volt miniszterelnök is szót kér napirend előtti­ fel­szólalás formájában és a kormány rendeletének támogatására sorakoztatja fel érveit. A kormány rendeletének ma már óriási többsége van az egész vonalon, Gaál Gasztonék teljesen elszigetelten ál­lanak túlzó álláspontjukkal. Az agrárpárt vezérei rossz híreket hoztak a Tiszántúlról. A szárazság — mondották ma mun­katársunknak — nagyon árt a vetéseknek; ha a Tiszántúl nem jut hamarosan bőséges esőhöz, bizony-bizony nagyon rossz aratásnak nézünk elébe s akkor köddé foszlanak összes reményeink, a­melyeket a gabonaexporthoz fűztünk. Blantz Jenő jószágigazgató és Reichenbach­ Béla tanár, az ismert szakemberek, pontosan ki­számították, hogy egy métermázsa búza termelési költsége 476­­koronára tehető. Ha tehát a gazdák a kormány rendelete szerint értékesíthetik gaboná­jukat, tisztességes polgári haszonhoz jutnak és a közérdeknek is tesznek szolgálatot.­­ Ny­ugat Magyar­ország a békeszerződés ellen. A szMgat-Magyarország népe vasárnap délelőtt Sopronban népgyűlésen tiltakozott a békeszerződés és Nyugat-Magyarország elszakítása ellen. A nép­­gyűléssel egyidőben rendkívüli közgyűlést­ tar­tott Budapesten a Nyugatmagyarországi Liga és szintén tiltakozott a békeszerződés aláírása ellen. Pártmérkőzés túl a Tiszán. A hároz­tnapos parlamenti szünetet felhasználták mi­­niszterek és képviselők arra, hogy a Tiszántúl agitácziós beszédeket mondjanak. A választói gyűlések közül leg­­nagyobb szabá­sú a nyíregyházai volt, melyen nagyatádi Szabó István beszélt. Rubineti Gyula Nagykállón a koope­­ráczió szükségességét hangoztatta beszédében, egyúttal kijelentette azonban, hogy az agrárpárt, ha kell, a tiszántúli választások után egyedül veszi kezébe a kormányhatalmat. Rubineket elkísérte és nagyhatású beszédet mondott Meckó Zoltán belügyi államtitkár is. Kovács J. István államtitkár Hajdúnánáson, Hajdúhadházán, Büdszent­­mihályon, Cserken és Tiszalökön, nagyatádi Szabó István és Mayer János Csengeren, Mátészalkán és Fehér­­gyarmaton mondtak beszédet. Ugyancsak a Tiszántúl járt Haller István miniszter is, a­kit útjában a keresztény egyesülés pártjának több képviselőtagja kísért. Csanád­­apátfalván, Csanádpalotán és Hajdúszoboszlón beszélt. Csa­nád­palotai beszédében helytelenítette a kisgazdapárt egy részének azt az akc­ióját, mely a gabonaneműek szabad forgalmát akarja elérni. Az agrárpárt csütörtökön nagygyűlést tart Makón, a­hol a párt miniszterein kívül Meskó Zoltán és Kovács J. István dr. államtitkárok is beszédet fognak mondani. Ulain Ferencz lapszerkesztő, a békésgyulai kerület kép­viselőjelöltje visszalépett. ... . A béke aláírása xxxxxxxxxxxx (Benfírd miniszter írja alá a békét. — Június 4-én délután 4 órakor. — Magyarország bizalommal írja alá a békét. — A magyar Királyság ügye.) Ma este válsághírek keringtek a pártkörök­ben. XX X XX X X X X X X X X X X X X X X X X­­X X x x x A közhangulat erkölcsi pressziója egyre nyomosabban érezteti hatását s x x x x x xxxxxxxxxxx x xxxxxxx Soós Károly honvé­­demi miniszter ,­s úgy döntött, az utolsó pillanat­ban, hogy — mint a hadsereg exponense — nem érzi magát hivatottnak a békeokmány aláírására. A minisztertanácsnak igazán az utolsó má­­sodperc­ben Benárd Ágoston dr. népjóléti minisz­terre esett a választása, a­ki ma este útra is kelt Páris felé. A békeszerződést ő és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ fogja aláírni. A kérdés azonban ezzel még nem intéződött el: a szomorú párisi aktus igen könnyen a kormány bukását idézheti elő. Ez nem volna meglepetés ; erre az eshetőségre nagyatádi Szabó István miniszter már hetekkel ezelőtt rámutatott egyik tiszántúli beszédében. x x x x x X X X X XXX XXX X X x xxxxxxxxxxx x xxxxxxX XXXX X X X X X X* A Temps jelentése szerint a nagy Trianon­­palotát átvizsgálták és a két Trianon-palota kö­zötti összekötő folyosócsarnokot jelölték ki a, ma­gyar békeszerződés aláírására. Az aláírás dátuma június 4. délután négy óra. A Goulois intervjúban foglalkozik a magyar béke aláírásával és rámutat arra, hogy Magyar­­ország a Millerand kísérőjegyzékében foglalt jó­indulatú megvilágításokban bizakodva írja alá a békeszerződést, Francziaországgal a baráti meg­egyezést mindazok helyeslik, a­kik Magyarország igazi érdekeit felismerték. A Wiener Lloyd Kitti kijelentésével foglalko­zik, melyben Magyarország esetleges monarchia­­visszaállító törekvéseivel is számol. A szövetsé­gesek Magyarország jövendő királyának a jogait annyira korlátozzák, hogy akarata a népakarat­nak lesz alárendelve. Kitti felfogása szerint az entente nem fog kifogást emelni az államfő sze­mélye ellen. 1* "15-

Next